Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-05 / 258. szám

12. oldal Gazdasági Tükör 1997. november 5., szerda Az eső várat magára Az idei őszön a földművesek­nek két ellenféllel kell meg­birkózniuk: a faggyal és a szárazsággal. Akik október 20-ig elvetették a jövő évi ga­bonát, és a mag már kikelt, reménykedhetnek a jó ter­mésben. Akik viszont ké­sőbbre ütemezték az őszi ve­tést, nagy hozamokban nem­igen bízhatnak. Stollár András agrometeoroló- gustól megtudtuk: a másfél hó­napja tartó szárazság elsősorban az ország középső területeit sújtja, s ebben a régióban hátrál­tatja leginkább a talaj-előké­szítő munkákat. A szántást végző gépek nehezen birkóznak meg a kiszáradt talajjal, köny- nyebben fennáll ilyenkor a gép­törés veszélye. Ennek ellenére sok helyütt már földben pihen a gabonamag. Az őszi kalászosok vetésének optimális ideje októ­ber első három hete. Természe­tesen december közepéig még lehet vetni, de minél később ke­rülnek a szántóföldi növények magvai a földbe, annál bizony­talanabb kikelésük, megerősö­désük. Annál valószínűbb, hogy csökken a jövő évi várható ter­méseredmény. Az agrometeoro- lógus szerint december köze­péig még alkalmas lesz az idő gyümölcsfa-telepítésre, de az őszi ültetésű csemetéknek biz­tosabb az eredésük. Bár a nap­pali időszakokban még megle­hetősen sok a napsütés, amely megfelelő meleget nyújt a fólia­sátrak alatt nevelkedő kertészeti növényeknek. Éjszakára már fű­teni kell, mert a sátor szélén lévő zöldségfélék könnyen fagykárt szenvedhetnek. Ami a következő hetek kilá­tásait illeti: november első fele az átlagosnál hűvösebb lesz. A hónap második felétől már az át­lagosnak megfelelő lehűlés kezdődik, erős talajmenti éjsza­kai fagyokkal. Ekkor számít­hatnak a gazdák némi csapa­dékra is, ez azonban nem ha­ladja majd meg a 15-20 milli­métert. Ám a növényeknek ez is sokat jelent, a nedvesség még jótékony hatással lehet az őszi gabonák kikelésére. A békéltető fórumok határozata nyilvánosságra is kerülhet Törvény készül a fogyasztók védelmében Törvényt alkot a fogyasztóvédelemről az Országgyűlés, teg­nap kezdték tárgyalni a javaslatot. Eszerint a jövőben bővül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatásköre, és létrejön a békéltető fórum intézménye a vitás ügyek intézésére.- A fogyasztóvédelem törvé­nyi szintű szabályozását ma­gunk is hiányoltuk, ám az Eu­rópai Unió is szorgalmazta - nyilatkozta lapunknak Kajdiné dr. Suhajda Zsuzsanna, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium jogta­nácsosa. Ha az előterjesztést az Or­szággyűlés elfogadja, várha­tóan az eddiginél eredménye­sebb lesz a fogyasztók vé­delme. Megszűnik például a szabálysértési bírságok felső határa, amely eddig 30 ezer forint, és már elvesztette visz- szatartó hatását. A jövőben az összeget a te­rületi fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségek határozzák meg. így persze előfordulhat, hogy ugyanolyan mértékű jogsére­lem Heves megyében na­gyobb büntetést kap, mint Vas megyében, de hát hely­ben tudják a legjobban, hogy az adott területen mi a sok vagy a kevés. Újdonság lesz, hogy a szabálytalanságok mi­att az üzletet akár be is lehet záratni.- Fontos, új szabály az úgynevezett közérdekű kere­set - mondta a jogász. - Esze­rint a felügyelet, a társadalmi szervezetek és az ügyészség a fogyasztók széles körét érintő és nagy hátrányt okozó csele­kedet ellen akkor is kezdemé­nyezhetnek eljárást, ha azt a fogyasztók nem jelentik. Ä békéltető fórumok az uniós országokban már évti­zedek óta működnek. Hason­ló testületeket hozunk létre mi is a kamarák és a fogyasztó- védelmi szervezetek képvise­lőiből. A bíróságok helyett ide fordulhatnak majd a fo­gyasztók. Ha a bepanaszolt kereskedelmi, gazdálkodó szervezet aláveti magát a tes­tület döntésének, akkor köte­lező erejű határozat születhet, ha nem, akkor csak ajánlás. Ezt viszont nyilvánosságra lehet hozni. Koós Tamás Tervtúlteljesítés. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az idén várhatóan 334-354 milliárd forint bevételre tesz szert. Ez 154—174 milliárddal több az eredetileg tervezett ösz- szegnél. A többletet az állam- adósság törlesztésére fordítják- közölte Kovács Árpád, az rt. el­nöke. Kereskedőverseny. A Prog­resszív magazin kereskedőver­senyén, amelyet a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara és a kereskedelmi szövetség is tá­mogatott, az év legsikeresebb termékének bevezetéséért járó díjat a Dreher cég kapta. A ma­gánkereskedők versenyében a szegedi Hajdú László győzött. Minőségi díjak. A 6. Magyar Minőségi Hetet vasárnap a Ma­gyar Minőség Háza díjak átadá­sával nyitják meg. A díjjal olyan hazai termékeket jutalmaztak, amelyeket kiemelkedő minősé­get tanúsító minőségbiztosítási rendszerekben gyártanak. Ilyen például a bábolnai „Hírős” liba­máj, az Ikarus két busza, a He­rendi Porcelán Manufaktúra és a Zwack Rt. egyes termékei. SORKÖTELES! “ mert a Budapest Növekedési Befektetési Jegy sorbanilias nélkül, kényelmesen jegyezhető bármelyik Budapest Bank fiókban fr­% Bármekkora összeget lekötés nélkül helyezhet el az alapban, a befektetési jegy megvásárlásával bárki részesülhet a világ egyik legdi­namikusabban fejlődő tőkepiacán elérhető hozamokból, működése első évében 48.7%-os (1997 okt. 20.) hozamot biztosított az állampa­pírok mellett a részvénybefektetések magasabb kockázatát is vállaló befektetőknek, a tőkeszámlára helyezett befektetési jegyekkel további 4-6%-kal növelhető az elérhető hozam. Az alacsonyabb kockázatot kedvelő befektetők részére: Budapest Első Befektetési Alap yH biztonságos állampapír-befektetési forma ^ tőkeszámlára helyezhető ^gj| rugalmas, lekötés nélküli befektetés retetovCTt# 2-66-44-33 W'NFÓ 269-6272 INTERNET: http://www.bpalap.hu KAPHATÓ A BUDAPEST BANK RT. FIÓKJAIBAN A Budapest Bank Rt. Bács-Kiskun megyei fiókjai: 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 9/a. Tel.: 76/327-455 6201 Kiskőrös, Petőfi tér 18.Tel.: 78/311-344 Kéijc az alapok hivatalos tájékoztatóját a jegyzési helyeken! Történelmi csúcson a kárpótlási jegy Még inog a tőzsdeindex A Budapesti Értéktőzsdén kedden történelmi csúcsot állított fel a kárpótlási jegy, hiszen tőzsdei bevezetése óta először kelt el címletér­téken, vagyis 1000 forinton. Az index viszont a nap elején alacsonyabban kezdett és las­san, de folyamatosan veszített értékéből: záráskor a BUX 7258 ponton állt. Ez 117 pon­tos, 1,5 százalékos csökkenés. A húzó papírok mindegyike alacsonyabban zárt, kivéve a stagnáló, 7200 forinton álló BorsodChemet és az 50 forint­tal magasabban zárt Zalake- rámiát, amelynek utolsó ára 9190 forint volt. A nap sztárpapírja a kár­pótlási jegy, 996 forinton fe­jezte be a kereskedést, ami 36 forintos emelkedés, de ez a papír 1000 forinton is forgott kisebb tételekben napközben. A húzó részvényeknél ala­csonyabban, 4320 forinton zárt a Mól, valamint a TVK, amely 4100 forinton fejezte be a kereskedést. A bankpapírok is veszítet­tek értékükből. Az OTP 6215, az IEB pedig 18 800 forinton zárt. A gyógyszergyári papí­rok sem szerepeltek valami jól. A legnagyobb értékvesz­tést, 350 forintos csökkenést az Egis szenvedte el. A határidős piacokon a tá­volabbi határidők valamelyest erősödtek, így az 1998-as de­cemberi BUX értéke 29 pont­tal magasabban, 9669 ponton zárt. A legnagyobb értékesést a közeli határidő, a december szenvedte el, amelynek végső értéke 7499,50. Az arányok már hasonlóak Nyugdíjra, a gyermekneve­lés támogatására, oktatásra, egészségügyre, kultúrára és segélyezésre az Európai Unió tagországaiban átlagosan az évente megtermelt nemzeti jö­vedelem 28,8 százalékát köl­tötték három évvel ezelőtt. A szociális és kulturális ráfor­dítások aránya a legmagasabb Finnországban, Dániában és Hollandiában, de meghaladja a 30 százalékot Németországban, Franciaországban és Ausztriá­ban is - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb tá­jékoztatójából. A KSH adatai szerint a mutató értéke az Euró­pai Unió átlagánál lényegesen alacsonyabb Görögországban, Portugáliában és Írországban. Magyarországon ezek a költ­ségek a GDP-nek szintén több mint 30 százalékát teszik ki. A hazai háztartások összes jöve­delmének mintegy 40 százaléka származik ilyen forrásból, s en­nek több mint fele apénzbeni jut­tatás. A társadalmi jövedelmek legnagyobb részét képező nyug­díj a lakosság több mint 30 száza­lékának alapvető megélhetési forrása. Ez év első felében nyug­díjra és egyéb nyugdíjszerű ellá­tásra csaknem 402 milliárd fo­rintot folyósítottak. Az egy főre jutó havi átlag­nyugdíj csaknem 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az árváltozásokat fi­gyelembe véve a havi összeg re­álértéke fejenként valamivel több mint egy százalékkal nőtt. Az év elejétől július végéig a központi költségvetés a lakosság részére a társadalombiztosítás rendszerében 101,4 milliárd fo­rintot folyósított, folyó áron 1,5 százalékkal többet, mint tavaly. Az ellátások reálértéke ugyan­akkor 14,4 százalékkal csök­kent. Családi támogatásokra 65,1 milliárd forint, jövedelem- pótlásra és kiegészítésre 27,9 milliárd jutott. Az előző év azo­nos időszakához képest a családi támogatások összege 3,5 száza­lékkal, a jövedelempótló- és ki­egészítő szociális támogatásoké 10,5 százalékkal emelkedett, az egyéb címeken folyósítottaké 28 százalékkal csökkent. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár adatai szerint a gyermeknevelési kiadások 71 százalékát a családi pótlék, 17 százalékát a gyermekgondozási segély, a többit a gyermekgon­dozási díj teszi ki. Az év első fe­lében havonta átlagosan 2,17 millió gyermek után 1,27 millió család részesült családi pótlék­ban. A pótlékra jogosult gyer­mekek száma 65 ezerrel, a csalá­doké 75 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. Családi pótlékra az első fél évben összesen 48,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A pótlék egy családrajutó havi összege át­lagosan 6317 forint volt, mint­egy 280 forinttal több, mint ta­valy. Reálértékben 11,8 száza­lékkal csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents