Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

1997. október 30., csütörtök Petőfi Népe-meeléklet ni. Junko Shimada 1998. tavaszi/nyári kollekciójának egy darabja látható képünkön. A japános táskamintázat, vala­mint a miniszoknya sikert aratott Párizsban. FEB-FOTÓ Bezárják a császárkriptát? Az egyik legérdekesebb osztrák történelmi műemlék a bécsi bel­városi Tegetthoffstrassén talál­ható. Itt húzódik a kolduló szer­zetesek, a kapucinusok temp­loma alatt a császári kripta. A temetkezési helyet a 17. század elején, a harmincéves háború éveiben alapította Mátyás csá­szár, s 1633 óta ott helyezték nyugovóra a birodalom uralko­dóit, feleségeiket, gyerekeiket. Az egyik koporsóban Mária Te­rézia nevelőnője és bizalmasa, Fuchs-Mollard grófné alussza örök álmát. A népes uralkodó­család kriptarendszere több ágra oszlik. A legrégebbi az Angya­lok kriptája, ahol a gyermekko­rukban elhunyt Habsburgok apró koporsói, szarkofágjai ta­lálhatók. A századok során több­ször is bővítették a császári-kirá­lyi temetkezési helyet. Legutóbb 1989-ben temettek a kriptában. Az utolsó osztrák császárnénak és magyar királynénak, Habs­burg Ottó magas kort megért édesanyjának, Zitának adták meg ott a végső tisztességet. Már akkor is látszott, hogy ideje lenne felújítani a kriptát, mert sok helyütt kikezdte az idő, az enyészet. A minap a Habsburg- pártisággal aligha vádolható tör­ténész, Helmut Zilk. Bécs egy­kori polgármestere szállt síkra a kripta megmentéséért. „Nemze­dékünk nem vállalhatja a fele­lősséget azért, hogy tönkremen­jen az egyik legjelentősebb oszt­rák kulturális emlék...” Tényleg túléli a fej a testet? Évtizedekkel ezelőtt egy orosz író tudományos-fan­tasztikus bűnügyi regényé­nek főalakja egy őrült or­vos, aki még élő ellenlábasa­inak fejét leoperálta, külön­féle infúziókkal tovább él­tette és e torzókból ördögi gonoszsággal kicsikart tu­dást a sajátjaként értékesí­tette. Ehhez hasonló, ám minden­nemű gonoszságtól és önzés­től mentes történet válhat va­lóra, ha az amerikai dr. Ro­bert White sebészprofesszor jövőre megvalósíthatja tervét: az emberi fej átültetését. A clevelandi Metro Health Center 71 éves idegsebésze két évtizeddel ezelőtt már szerepelt a lapok címoldalán: egy rhesus-majom fejét ül­tette át egy másik majom nyakára. A tulajdonképpeni operációra - miután mindent előkészített - alig 300 másod­perce jutott, mert különben elhalt volna az agyvelő az át­ültetésre szánt fejben. A szakma által nem különöseb­ben értékelt operáció kísérleti alanyát a professzor öt nap után végleg elaltatta. A mód­szert azonban gyakorlatilag kidolgozta, s elsősorban elmé­letileg tovább finomította az évtizedek során. White doktort azóta is fog­lalkoztatja a gondolat: miért ne lehetne a szellemileg teljes értékű, de mondjuk rákos em­bertársaink életét egy egész­séges testre való fejátültetés­sel meghosszabbítani? A doktor bizton állítja, hogy az általa operált embe­rek képesek lesznek a csak­nem teljes értékű életre, csu­pán járni nem tudnak - egy­előre. Létüket bénaságukban kell majd elfogadniuk. Az operációhoz olyan pácienst fogad el, akinek már legföl­jebb napjai lennének hátra ha­lódó teste miatt. „Miért ne menthetnénk meg az emberi­ség és persze saját családja számára olyan fényes elméket például, mint a teljes testi sorvadásban szenvedő Step­hen Hawking fizikust, akinél sajnos a test megállíthatatla­nul és idejekorán felmondja a szellem szolgálatát?” White professzor szent meggyőző­déssel állítja: az orvostudo­mány és az operáló orvost se­gítő technika elért arra a szintre, hogy az emberi fej át­ültetését megvalósíthassa. Kígyóutódok apa nélkül Az amerikai Colorado Egyetem biológiaprofesszora szokatlan nyüzsgést vett észre szertárában: mint kiderült, 14 éves (nőstény) csörgőkígyója utódoknak adott életet. Az egészben csak az fur­csa, hogy a kígyót kétnapos kora óta a professzor nevelte, és az egyetlenegyszer sem találkozott ellenkező nembéli fajtársával. Vagyis csakis szűznemzéssel szaporodhatott! A szűznemzés ugyan előfordul a természetben, eddig azonban nem tapasztaltak ilyet a kígyóknál. Ráadásul míg a többi, efféle csodára képes faj szinte kizárólag nőnemű utódo­kat hoz a világra, a kicsi csörgő­kígyók mind hímek voltak. A ku­tatások során kiderült, hogy a tu­dományosan parthenogenezis- nek nevezett szűznemzés fog­ságban tartott kígyóknál - külö­nösen az Ázsiában honos vak Brahminy faj egyedeinél - oly­kor bekövetkezhet. A feltétele­zések szerint a hím nélkül élő nőstény petesejtjének osztódá­sát éppen a „szexhormonok” alacsony szintje indítja be. Egy zsidó világutazó valóban megelőzte Marco Pólót? Valószínűleg csalás az a könyv, amelynek állítása szerint egy zsidó szárma­zású itáliai kereskedő Marco Pólót négy évvel megelőzve Kínában járt, és egyelőre nem kerül kiadásra az Egyesült Államokban. A The New York Times, amely szeptember 21-i szá­mának címoldalán feltűnő tá­lalásban ismertette a könyvet, most kedden arról számolt be, hogy a kiadó elhatározta: egyelőre nem dobja azt pi­acra. A Little, Brown and Company kiadó szóvivője be­jelentette, hogy az eredetileg november 3-ára tervezett megjelenést meghatározatlan időre elhalasztották. A könyv brit szerzője, David Selbo- urne azt állítja, hogy a köny­vet egy középkori szövegből fordította. A The City of Light (A fény városa) című könyv sze­rint egy Jacob dÍAncona nevű férfiú részletesen leírta tar­tózkodását egy kínai városban a XIII. században. Jonathan Spence, a nagy hírű Yale- egyetem kínai szakos történe­lemtanára az ugyancsak a The New York Times tudósítója részére készített interjúban vi­szont hamisítványként lelep­lezi a könyvet. Á kiadó sze­rint ugyanakkor más komoly tudósok is hasonló véleményt nyilvánítottak. Selbourne azt állította, hogy az eredeti kézirat tulaj­donosa csak azzal a feltétellel engedte át neki az írást, ha soha senkinek nem mutatja meg. Abban az állítólagos dÍAncona többek közt részle­tesen leírja a kínaiak szexuá­lis szokásait. „Férfi és női nemi szervek részletes leírása abban a korban elképzelhetet­len lett volna, főleg vallásos emberek részéről” - véleke­dik Spence. Selbourne ezzel szemben arra hivatkozott a New York-i lapnál, hogy „zsidók nem viszonyulnak puritánok módjára a szex­hez”. Spence végül ugyancsak a hamisítás bizonyítékát látja abban, hogy az állítólagos felfedező leírja „a szekerek okozta hihetetlenül hangos zajt”. Szerinte abban az idő­ben ugyanis csak gyaloghintó és kuli létezett Kínában. Mire Selbourne: „Talán félrefordí­tottam.”- Vagy csalás áldozata let­tem, vagy magam írtam a könyvet. Ebben az esetben ez nagy filozofikus kalandre­gény, s büszke lennék rá, hogy én írtam - mondta Sel- boume. H M M M M H N N M M N H M B N M N i IEM SORKÖTELES!- mert a Budapest Növekedési Befektetési Jegy sorbanállás nélkül, kényelmesen jegyezhető bármelyik Budapest Bank fiókban <3 Bármekkora összeget lekötés nélkül helyezhet el az alapban, a befektetési jegy megvásárlásával bárki részesülhet a világ egyik legdi­namikusabban fejlődő tőkepiacán elérhető hozamokból, működése első évében 48.7%-os (1997 okt. 20.)hozamot biztosított az állampapí­rok mellett a részvénybefektetések magasabb kockázatát is vállaló befektetőknek, a tőkeszámlára helyezett befektetési jegyekkel további 4-6%-kal növelhető az elérhető hozam. £ m----------------------­A z alacsonyabb kockázatot kedvelő befektetők részére: Budapest Első Befektetési Alap biztonságos állampapír-befektetési forma tőkeszámlára helyezhető '%ll rugalmas, lekötés nélküli befektetés Teleimest 2-66-44-33 00#INFÓ 269-6272 INTERNET: http://www.bpalap.hu A Budapest Bank Rt. Bács-Kiskun megyei fiókjai: 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 9/a.Tel.: 76/327-455 6201 Kiskőrös, Petőfi tér 18. Tel.: 78/311-344 N M « M H N N M N N KAPHATÓ A BUDAPEST BANK RT. FIÓKJAIBAN N N M N N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents