Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-16 / 216. szám
A léalma mennyiségét a napokban megnövelte a szeles időjárás. Pedig e termény eladásából az idén sincs hasznuk a termelőknek. Az ipari feldolgozók keveset, 15-20 forintot adnak kilójáért. fotó: pulai Sára Az őszi munkákról és a készülő új bortörvényről tárgyaltak Nem érdemes sietni a szürettel Idén újra fontos tényezővé vált a mustfok a felvásárlásnál, ezért az egészséges szőlővel rendelkező gazdák még várhatnak a szüret megkezdésével - hangzott el tegnap az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének elnökségi ülésén. A szakemberek tapasztalatai egybeesnek a hivatalos becslések megállapításával, amely szerint a tavalyinál valamivel több termés várható. Kovács László titkár a bortörvény előkészületeiről tájékoztatta a megjelenteket. Be- számolájában kiemelte: az általuk javasolt módosítások döntő többségét elfogadták. Ezek között szerepelt a fajtahasználat szabályozása, amely nem lazít az eddigi előírásokon. A körzeti fajtalisták összeállításában az érintett termelői körök dönthetnek majd, és így felelősségük is növekszik. Szintén sikeresnek értékelte a borvidéki határok kialakításánál képviselt álláspontjuk elfogadását. Ennek jóvoltából olyan települések is visszakerültek ebbe a 'körbe, amelyeket korábban kivettek belőle. A termőhelyek kataszteri besorolása témájában azonban tovább vitáznak. Elhangzott, hogy a jogszabály megszületése után készül el a Magyar Borkönyv, amelyben a különböző borszabványok kapnak helyet. A törvénytervezet vitájáról szólva szóba került, hogy más régióból érkező javaslat született arra, hogy bor- minősítést ne csak kizárólag az országos intézet végezhessen, hiszen megfelelő felszereltségéi laboratóriumok és szakemberek az ország több részén is vannak. Sümegi József a törvény- tervezet legutóbbi tárgyalásáról számolt be. Itt elhangzott, hogy visszaszorulóban van a borhamisítás az Alföldön, a pancsolás áthelyeződött a Dunántúlra. Véleménye szerint egy liberális törvény megszületése várható, A miniszter asszony a magánosításról Komoly vevők jelentek meg Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint jogelődje által magánosított cégek vevőinek 94 százaléka teljesítette az adásvételi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. Ez is bizonyítja, hogy komoly vevők jelentek meg - hangsúlyozta Csiha Judit privatizációs miniszter, a Gazdasági Tudományos Társaság által hétfőn Budapesten szervezett konferencián. A tanácskozás központi témája a privatizált vállalatok szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése volt. Csiha Judit a kötelezettségeiket nem teljesítők között említette a Szekszárdi Húsipari Rt. tulajdonosait, akiknek a foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása miatt az ÁPV Rt. benyújtotta követeléseit. A cég ezt nem teljesítette, ezért a privatizációs szervezet bírósághoz fordult. Jelenleg két per van folyamatban. A miniszter asszony aláhúzta, hogy az ÁPV Rt. tárgyalásokat folytat különféle partnerekkel és szervezetekkel, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely biztosítaná a munkavállalók érdekeinek érvényesítését. Orbán Sándor, a kötelezettségek teljesítésével foglalkozó etikai, tranzakciós és szerződésellenőrzési igazgatóság ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a cégek általában igyekeznek teljesíteni vállalásaikat, hiszen a pénzbeli szankcionálások forrásokat vonnának el a fejlesztéstől. Paprikás tervek az ezredfordulóra A magyar fűszerpaprika-termelők az ezredfordulóra szeretnék ismét elérni a ’80-as évek termésmennyiségét, ami éves szinten 13-15 ezer tonna paprikaőrleményt jelentene. A jelenlegi termelés ennek csupán kétharmada: hazánkban megközelítőleg évente 10 ezer tonna paprikaőrleménynek megfelelő fűszerpaprikát termesztenek. Erről Lakatos Lajos, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács társelnöke beszélt hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Tájékoztatták arról a sajtót, hogy szeptember 17-19. között kerül sor a Magyar fűszerpaprika napok ’97 elnevezésű rendezvényre Kalocsán. Ez alkalommal szervezik meg először azt a nemzetközi konferenciát, amely a fűszerpaprika feldolgozási, élelmezésügyi és kereskedelmi kérdéseit taglalja. A sajtótájékoztatón elhangzott: Magyarországon a fűszerpaprika-fogyasztás jelenleg évente mintegy ötezer tonna. Ebből a feketeforgalom 1200 tonnára tehető. A fűszerpaprika-hamisítás az ágazatnak éves szinten hozzávetőleg egymilliárd forintos kárt okoz. A paprikatermesztés 10 ezer családnak ad megélhetést. A szakemberek szerint az idén fűszerpaprikából közepes és a tavalyinál jobb minőségű termés várható, hektáronkénti 8-9 tonnás átlagterméssel. Ma Magyarországon 4600-4700 hektáron termesztenek fűszer- paprikát. Bezár az Unibank Több kivM ÜZ EU-ba Szeptember végén bezárja budapesti képviseletét az egyik legnagyobb dán bank, a Unibank. 1990-ben nyitotta meg képviseletét abban bízva, hogy bővül a Magyarországra irányuló dán export. Ezek a remények azonban nem teljesültek. A kukoricanemesítő vállalkozó professzor véleménye: Nagy ballépés volt a privatizáció Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. konferenciát rendezett pénteken Szegeden. A meghívottak közt polgármester, kamarai dolgozó, a privatizációban érintett üzletember és vállalkozó tudós egyaránt föllelhető volt. Prof. dr. Samir Rady, a halasi Kiskun Kutató Központ főigazgatója, a Kalocsai Mező- gazdasági Rt. vezérigazgatója, hírneves kukoricanemesítő megyénket képviselte. Nagyon érdekes előadásában nem kevesebbet állított, mint hogy a magyar privatizáció egy ballépés. Osztja azok nézetét, akik szerint a Világbank írta a forgatókönyvét. Hibáztatta a magyar mentalitást, amelyet a rendszerváltáskor tanúsítottak a kormányzó erők. Ahelyett, hogy kijelentették volna: szegények vagyunk, nem tudjuk a külföldi tartozásainkat visszafizetni, legfeljebb csak részben, ők hallani sem akartak az adósság-átütemezésről vagy -elengedtetésről. Lengyelországnak dollármilliárdo- kat engedtek el, pedig az gazdagabb ország nálunk. A vállalkozó tudós azzal sem ért egyet, hogy a privatizációra a külföldi tartozások kifizetésére volt szükség. Annál is inkább, mivel ez nem történik meg a bevételekből. Az állami vállalatok privatizálási metódusát saját tapasztalatai ismertetésével is szemléltette a kukoricanemesítő. Hagyják lepusztulni az eladásra kínált cégeket. Amikor a Kiskun Kutató Központ megvásárolta a Kalocsai Mezőgazdasági Részvénytársaságot, 1996-ban, már 109 millió forintra nőtt a vesztesége. Három-négy évig nem kapott tápanyag-utánpótlást az 1500 hektáros terület. A Kiskun sok pénzt fektetett be a mező- gazdasági rt.-be, ugyanis itt akarják megteremteni a Magyarországon működő biológiai alapot, ahogyan dr. Samir Rady fogalmazott. A cél szerinte az ország számára csakis a világ- színvonal elérése lehet az állat- tenyésztésben és a növénytermesztésben, ehhez kell a jó biológiai alap. A kalocsai részvénytársaság területén az idén egy tagban 800 hektáron termesztettek vetőmagot. Vásároltak 5 kukoricacímerező gépet, ezek 30-40 hektáron végzik el a munkát egy nap alatt. Munkanélkülieket is alkalmaztak kézi munkára. Dr. Samir Rady elmesélte, hogy a békéscsabai gabonaipari vállalat privatizálásakor is jelentkezett vevőként a Kiskun Kutató Központ. 400 millió forintot ajánlottak, s egy angol érdekeltséggel kellett versenyezniük. A külföldi cég nyert, azt mondták, 950 millió az ajánlata. Ők utánanéztek, s kiderült: ebből 500 milliót magyar hitellel törlesztett a vevő. A Kiskun Kutató Központ Tolna megyében vásárolt egy malmot, és a jánoshalmit is megvette. Ezek őrlőkapacitása 40-40 ezer tonna. A tudós vállalkozó beszélt előadásában a szárazságtűrő, kitűnő hozamú Kiskun kukoricahibridekről is, amelyekkel a hazai vetőmagpiac jelentős hányadát uralják. A nemesítő úgy összegezte véleményét a privatizációról, hogy megfontoltan kellett volna végrehajtani. Vizsgálni kellett volna, képesek-e fejleszteni az ajánlattevők. Kevés kivételtől eltekintve, nem így történt. A. T. S. A külkereskedelmi forgalomban a kivitel értéke 1830 milliárd forintot tett ki, a behozatal 2056 milliárd forinttal részesedett az év első hét hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfői tájékoztatójából. A forint folyó árán számítva az export 40, az import 37 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A termékforgalom egyenlege 1275 millió dollár passzívumot mutat, ebből 858 millió dollár terheli a fizetési mérleget. A kivitel 70 százaléka az Európai Unió tagországaiba irányult, ahová 25 százalékkal több árut exportáltunk az első hét hónapban, mint egy évvel ezelőtt. A magyar áru egyötödét a közép- és kelet-európai országokba szállították. Az ide irányuló szállítások volumene 19 százalékkal haladta meg a tavalyi január-júliusi szintet. Ezzel szemben 8 százalékkal csökkent a fejlődő országokba irányuló magyar export. Ezen belül 10 százalékkal esett vissza a feldolgozott termékek és a gépek kivitele, és ezt nem tudta ellensúlyozni az élelmiszerexport 10 százalékos növekedése. Az import 63 százaléka az Európai Unióból származik. ami segítheti a szakma további fejlődését. A szüret előkészületeiről azt állapították meg a szakemberek, hogy a vártnál kisebb károkat okozott a fagy, és a tavalyihoz hasonló, de annál jobb termés várható. Emiatt a felvásárlási árak az egy évvel korábbinál alacsonyabbak. Másik okként a nagy készleteket említették. Az országban mintegy 180 ezer hektoliter bor rekedt a pincékben, amiből 150 ezer az alföldi gazdák nyakán maradt. Az elnökségi ülés résztvevői örömmel vették a Földművelésügyi Minisztérium döntését, amely plusz támogatást nyújt az exporthoz, valamint az ellenőrzött minőségű felesleges borkészlet lepárlásához. A résztvevők azt is hangoztatták, hogy az Európai Unióban ez is szokásos gyakorlat, így ezt a példát is át lehet venni. Ráadásul a párlatból komoly adóbevételhez jut az állam. Küldöttgyűlés az agrárkamaránál Szeptember 22-én, hétfőn : 13.30 órától cikluszáró kül- j döttgyűlést tart a Bács-Kiskun j Megyei Agrárkamara Kecskeméten, a Kocsis Pál szakkö- j zépiskolában (Szent Imre u. i 9.). Beszámoló hangzik el a két i küldöttgyűlés közti, illetve az I 1994-1997 között végzett : munkáról. Módosítják, kiegé- J szítik a kamara alapszabályát, j és megválasztják a jelölő és a I mandátumvizsgáló bizottsá- | gok tagjait. Acélkereskedelmi megállapodás Október 1-jén öt évre szóló acélkereskedelmi szerződés lép életbe Oroszország és az ! Európai Szén- és Acélközösség (CEC A) között-jelentette ! az ANSA. A hét termékcsoportot felölelő megállapodás í az Oroszországgal lebonyolí-! tott acélkereskedelem 20 szá-! zalékát teszi ki. A további 80 f százalékot már nem kontingentálják. Az egyezmény sze- : rint fokozatosan növelni fogják a hét termékcsoport keres- ; kedelmi kvótáját, hogy azután j 2002-től teljesen liberalizál-f ják az Oroszországból szár-1 I mazó acélbehozatalt. Cserébe f Oroszország vállalta, hogy az f EU-éhoz hasonló szabályokat | | teremt az állami szubvenciók I | és a verseny, valamint a kör-f nyezetvédelem terén. Zárolt bankszámla | A svájci hatóságok az iszlámá- f bádi kormány kérésére beta-f i gyasztották Benazir Bhutto | I volt pakisztáni miniszterei- | I nők, valamint félje és édes- I anyja svájci bankszámláit, il- f ; letve lezárták genfi pénzinté- | I zetekben fenntartott széfjei-1 két. A pakisztáni kormány az j 1 egykori kormányfő ellen kor-) s rupció és hatalommal való I ; visszaélés gyanújával indított | | vizsgálatra hivatkozva fordult kérelmével a svájci hatósá- | gokhoz. 500 ezer lírás Olaszországban hétfőn forga- I | lomba került az ötszázezer lí- ! rás bankjegy, rajta Raffaello I - önarcképével és két freskójá- I val, a „Galateai győzelemmel” f és az „Athéni iskolával” - je I lentette az ANSA olasz hír-1 | ügynökség Rómából, a Banca | d,Italia közlésére hivatkozz a Cseh növekedés i A cseh hazai össztermék 1,3 f Í százalékkal növekedett az idei f első félé vben a tavaly ihoz m e i ten, 1994-es változatlan ára- j kon számítva - jelentette az AP-DJ a Cseh Statisztikai Hivatal hétfői közlésére hivatkozva. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Németországban, Frankfurtban igen nagy az érdeklődés az autószalonon a Volkswagen legújabb Golf autói iránt, alig lehet látni a kocsikat a sok érdeklődőtől. fotó: feb
