Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-16 / 216. szám
12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1997. szeptember 16., kedd Nyugat-Európához képest a legképzettebbek keresnek legkevesebbet Megkongatták a „bérharangot” A vártnál nagyobb ütemű termelésnövekedés mellett nem jelent komolyabb veszélyt a gazdaság egyensúlyára az, hogy a tervezettnél nagyobb volt az idei bérkiáramlás. Az átlagosnál magasabb béremelés volt többek között a hírközlés, a bányászat, a pénzügyi szektor, a posta, a szállítás, a villamosenergia- és a vegyipar területén - tudtuk meg dr. Vértes Andrástól. A Gazdaságkutató Rt. elnökvezérigazgatója szerkesztőségünknek elmondta:- Erre az évre olyan megállapodás született az Érdekegyeztető Tanácsban, hogy megszűnik a reálbérek csökkenése, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bérnövekedés és az infláció szinkronban marad. A teljesítmény is nőtt Nos ezzel szemben, az év első felében az adózás előtti - bruttó - átlagbérek mintegy 23 százalékkal emelkedtek, míg a nettó bérek 25 százalékkal. Az érdekegyeztető tanács megállapodásához képest a helyzet a társadalom, a lakosság számára sokkal pozitívabb, mert az év első felében a reálbérek mintegy 5,5 százalékkal emelkedtek. Tehát nemcsak az .történt - ami a megállapodásban szerepelt hogy a reálbérek nem csökkentek, hanem kifejezetten nőttek. Ez abból következett, hogy az első fél évben a fogyasztói árnövekedés, tehát az infláció 18,5 százalékos volt, míg a nettó bérnövekedés 25 százaléknyi. Az ÉT-megállapodások tartalmaztak olyan ajánlásokat is, hogy az üzleti szférában 22 százaléknál magasabb béremelés ne nagyon történjen. Nos, számos ágazatban ennél sokkal magasabb volt a tényleges növekedés.- Vajon összhangban van-e a nagyobb bérnövekedés a gazdasági teljesítményekkel?-Nagyjából igen. Ez a bér- növekedés ugyan meghaladja a tervezettet, a megállapodásban rögzítettet, de nem okoz súlyos egyensúlyi problémát. Ugyanis a gazdasági teljesítmények is gyorsabban nőttek a vártnál, ezért erre az évre mintegy 3 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető. Ha tehát a teljesítmények és a bérek összhangja ha nem romlik nagyobb mértékben, akkor nincs komolyabb veszély. Nem is beszélve arról, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett gazdasági teljesítménynövekedés mellett a reálbérek a korábbi stabilizációs időszakban lényegesen, 15-20 százalékkal csökkentek. Erről az alacsony bázisról indulva tehát az 5,5 százalékos reálbér-növekedés nem is olyan borzasztó. Az év egészében a Gazdaságkutató Rt. arra számít, hogy az átlagos bruttó béremelkedés 21-22 százalékos lesz, míg a nettó bérek 23-24 százalékkal nőnek. Leépültek a vízfejek-A bérek alakulása feltehetően összefügg a foglalkoztatáspolitikával.-A korábbi évekhez képest úgy tűnik, megállt a foglalkoztatottak számának csökkenése. A privatizáció, a magántulajdon előretörésével jelentősen leépültek a felesleges hivatali „vízfejek”, már csupán akkora adminisztratív apparátust tartanak fenn, amekkora a termelés. illetve a szolgáltatások lebonyolításához szükséges.-A fejlett nyugati országokhoz képest mennyire elmaradottak a hazai bérek?- Ebből a szempontból figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon elég nagy az úgynevezett fekete vagy rejtett jövedelmek aránya. Ezekről azonban csak becslések léteznek. Amiről tudunk, azok a hivatalos, bevallott jövedelmek. Nyugati arányok A statisztikai adatok szerint nálunk a szellemi foglalkozásúak átlagbére csaknem duplája a fizikai dolgozókénak. A legfrissebb adatok szerint a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagbére 45 ezer forint, míg a szellemi munkát végzőké 93 ezer. Ez az arány nagyjából megfelel a nyugat-európai arányoknak is. Ezen belül már vannak eltérések. Magyarországon például a felsőfokú végzettségű rétegek egy részének hivatalos bére jóval alacsonyabb mint a külföldi kollégáiké. Jól kimutatható ez például az orvosoknál, a sza- badfoglalkozásúaknál, például a színészeknél. Természetesen a jövedelmek tekintetében már módosulnak az arányok. A becslések szerint e rétegek átlagjövedelme már közelít a nyugat-európai arányokhoz, csak éppen óriási szóródással. Az orvosok egy részének nagyon magas a jövedelme, főleg a hálapénzből, míg egy másik réteg szinte csak a béréből él. Igaz más diplomások, például a pedagógusok körében is. Nyugat-Európához képest a legmagasabb képzettségű, egyetemi oktatók bére a leginkább elmaradott. Németh Zsuzsa POROTH ERM® N+F minőség a házhoz WIENERBERGER Amit a POROTHERM® N+F -es falazóanyag nyújt: 28%-kai kevesebb fűtési-energiafelhasználás, 38%-kai rövidebb építési idő, 57%-kai kevesebb habarcsszükséglet, ez a rendszer velejárója. A minőség igazi bizonyítéka az otthon komfortérzete és a tökéletes lakóklíma. Ma már Magyarországon közel 250 ezer lakó ismeri a POROTHERM® építési rendszer előnyeit. Válassza az európai minőséget! Téglaipari Rt. HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁNAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁMÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM9 TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. I-------------------------------------------— K érem, Küldjenek címemre részletesebb információt. Név: - - .4. i;I _ - - - ------------------9 . magánvásárló Cím: □□□□-....................... t ervező r~1 kivitelező i__1 W ienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 204-0014 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Emelkedő hozamok a kalászos gabona termelésében! Kalászos gabonából a vártnál is több termett az idén, de rosszabb a minőség. A kedvezőtlen időjárás hatására az aratás kissé elhúzódott ebben az évben. A termelők várakozását - a termés meny- nyiségét illetően - a legtöbb kalászos igazolta eredményével. Talán az árpa mennyisége maradt el a várttól. A termőterület közel 165 ezer hektár volt Bács-Kiskun megyében 1997-ben, 16 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A termés mennyisége viszont több mint másfélszerese az 1996-ban betakarított mennyiségnek. A termésátlagok a kalászosok többségénél lényegesen, több mint 30 százalékkal meghaladták az előző év eredményeit. A búza 4170 kg-os átlagtermése 32 százalékkal, az árpák 3710 kg-os hektáronkénti hozama 36 százalékkal magasabb, mint 1996-ban volt. A rozs szintén 30 százalékkal magasabb termésátlagot produkált a 2040 kg-os hektáronkénti eredményével. 10 százalékkal magasabb átlaghozamot termett a triticale és 7 százalékkal több a zab átlagtermése is hektáronként. A termés mennyiségi növekedésével - elsősorban az időjárásnak „köszönhetően” - a minőség nem tartott lépést. A kalászosok beltartalmi értéke alacsonyabb, mint az előző évben volt, így az értékesítési eredmények valamelyest elmaradnak a várakozástól. A vállalatvezetők támogatják és várják az uniós csatlakozást A vállalati vezetők döntő többsége támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Mindössze három százalékuk ellenzi a belépést, 12 százalék pedig nem tud állást foglalni ebben a kérdésben. Ezt állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben végzett felmérése. A vegyesvállalatok reményei A felmérésből kitűnik, hogy a csatlakozást saját cége szempontjából a magyar vállalatvezetők 58 százaléka tartja előnyösnek, 14 százalékuk azonban úgy vélekedik, hogy ez a lépés hátrányos lesz, 26 százalékuk szerint pedig a belépés nem jelent semmi változást. Az uniós csatlakozás mellett elsősorban a vegyesvállalatok vezetői voksoltak. A GfK 441 vállalatvezetőt kérdezett meg arról, hogyan ítéli meg cége és a gazdaság egészének állapotát, illetve a kilátásokat az Európai Unióhoz való csatlakozás fényében. Csökkenjen az infláció! A pozitív vélemények legjellemzőbb indoka, hogy ettől a lépéstől gazdasági fejlődést és felzárkózást várnak, továbbá új piaci lehetőségeket. A vállalati vezetők az EU-tagságtól leginkább az infláció 5 százalék alá szorítását remélik, továbbá azt, hogy a gazdaság korrupciómentes lesz. Jelentős arányban szerepel az elvárások között a környezetszennyezés csökkentése, illetve a nyugati színvonalú bér és életszínvonal. Erősen megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, vajon az egyes vállalatok számára mennyi idő szükséges, hogy megfeleljenek az EU-beli követelményeknek. A megkérdezettek 13 százaléka úgy vélte, hogy ez az idő egy évnél kevesebb, 1-3 évet mondott 31, 3-5 évet 27, öt évnél többet 20 vállalatvezető, a többiek szerint nincs is szükség különösebb várakozási időre. Az alkalmazkodás ideje A vegyes tulajdonú cégek vezetőinek több mint fele szerint három éven belül megteremthetők a keretfeltételek, a magyar állami tulajdonú szervezetek menedzsereinek azonban csak egyharmada vélekedett így. A szövetkezetek öt évnél hosz- szabbra teszik a csatlakozási előkészületek időigényét. A vállalatvezetők fele úgy érzi, hogy az információk is hiányosak. Különösen a kisebb cégek vezetői tartják hiányosnak az ismereteiket. Új kereskedőház a vegyiparban Kereskedőházat hozott létre a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt. Az új piaci szervezet az év második felében 1,5 milliárd forint forgalomra számít, amit 1998-ban 4 milliárd forintra kívánnak növelni. A Caola Kereskedőház Rt. árbevételének több mint 10 százaléka származik exportból, amely a kelet-közép-európai, közel-keleti és a közép-ázsiai régió országaiba irányul. Jelenleg mintegy kétszáz hazai üzleti partnerük van, amelyek között elsősorban kereskedelmi láncok találhatók. A külpiaci tevékenységet segítik a moszkvai és müncheni száz százalékos magyar tőkével működő Caola-le- ányvállalatok. Kisvállalkozások hitelezési tapasztalatai a térségben Az elmúlt hét végén Kecskeméten jártak a SECI konferencia résztvevői, akik Budapesten tartott tanácskozásukon a kisvállalkozások finanszírozásának gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. A megyeszékhelyen a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviseletében dr. Kiss István fogadta a delegációt, melynek tagjai a kecskeméti inkubátorház munkájával ismerkedtek, majd Kiskunfélegyházára látogattak, egy családi tormaüzembe. A SECI (Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés) programja Clinton elnök javaslata nyomán indult be, s jelenleg az ENSZ égisze alatt működik. Célja, hogy az Európai Unió felé gazdasági hátrányban álló délkelet-európai országok között - a tar- tósabb béke érdekében - fejlessze a gazdasági együttműködést. A program keretében Magyarországon részesülnek képzésben román, moldovai, albán, török, horvát, bolgár, macedón, és szlovén szakemberek, akik a kisvállalkozások finanszírozási gyakorlatával ismerkednek. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a hazai mikrohitelezési gyakorlatról számolt be. — bfl —
