Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-14 / 189. szám
hétről hétre Országos biológusnapok A konferenciának a Tudomány és Technika Háza ad otthont. FOTÓ: WALTER PÉTER Idén 40. alkalommal rendezik meg az országos biológusnapokat. A rendezvény házigazdája a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, másik rendezője a Magyar Természettudományi Társulat biológiai szakosztálya. A kecskeméti Tudomány és Tehnika Házában kedden kezdődött és ma véget érő országos tanácskozásnak három fő témaköre van: az emberi szervezet immunrendszere, s az azt veszélyeztető tényezők, betegségek, az ökológia, a természetvédelem, illetve az iskolai biológiatanítás. Az országos tanácskozáson több mint 110 biológiatanár, illetve biológus vesz részt. A szakmai programot orgonahangverseny, tanulmányi kirándulás egészíti ki. Az előadók között olyan szaktekintélyek is voltak, mint dr. Gergely János akadémikus, dr. Erdei Anna, dr. Füst György egyetemi tanár. Megpróbálják, aztán majd meglátják Kosa József, kecskeméti képviselő korábban javasolta, hogy a Nagykörúton belül, a jelzőlámpával nem védett, kijelölt gyalogos-átkelőhelyek előtt forga- lomlassítókat helyezzenek el. Az önkormányzat mérnöki irodájának munkatársai, valamint a rendőrkapitányság és a közlekedési hatóság képviselője megbeszélést tartott az ügyben. A lassítok kihelyezését a rendőrkapitányság közlekedési alosztályának munkatársa nem támogatta, mondván az akadályok kihelyezése nagy ellenállást váltana ki a polgárokban. A közlekedési hatóság képviselője a többek között a buszok menetidejének növekedésére, az éjszakai forgalom indokolatlan lassítására hívta fel a figyelmet. A városrendezési bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a Nagykörúton belüli forgalomlassítók kihelyezését nem javasolja a közgyűlésnek. Ennek egyik oka a szakmai véleményezés. A másik az anyagi fedezet hiánya. A helyszíni bejáráskor ugyanis kiderült, hogy 68 helyre kellene lassítót kihelyezni, aminek költsége több mint egymillió forint lenne. A bizottság döntése alapján két helyen próbaképpen mégis elhelyeznek forgalomlassító akadályt. A tapasztalatokat összegyűjtve pedig később visszatérnek a kérdésre. W.K.E. Éva néni tartotta a lelket a szülőkben Eltűnt fiuk ügyében az ismert lajosmizsei igazmondóhoz fordult egy kecskeméti házaspár néhány hete. A legrosszabbtól tartottak, s a Petőfi Népe egyik korábbi cikke alapján - mintegy utolsó reményként - keresték meg Éva nénit. Mint az apa tegnap elmondta, Éva néni rögtön megnyugtatta őket: fiuk él, és nemsokára hazatér majd. Sokáig ez az egy jóslat tartotta a lelket a szülőkben, mert továbbra sem érkezett életjel a felnőtt fiú felől. Ahogy teltek a napok, többször telefonáltak az igazmondónak, de ő egyre csak nyugtatgatta őket: higgyék el. hogy él a fiú, s nemsokára otthon is lesz majd. Aztán a napokban értesültünk róla: ötheti távoliét után, két nap eltéréssel a jósolthoz képest, valóban hazatért az eltűnt fiú. A szülők örömében természetesen osztozott Éva néni is. bán Maskarák, gólyalábos mutatványok Több mint tíz évvel ezelőtt, 1985-ben határozta el három bábművész fiatalember, hogy megalakítja a Maskarás Báb- és Színjátszó Társulatot. A kecskeméti Ciróka Bábszínházhoz is kötődő Kovács Géza, Pályi János és Rumi László először vállalkoztak akkor az országban arra, hogy az akrobatikus elemekkel, gólyalábas mutatványokkal színesített vásári játékot ismét kivigyék szabad térre, az utcára. Az elmúlt 12 évben bejárták Magyarország minden táját, ma már egyetlen nyári rendezvényről sem hiányoznak. Meghívást kaptak Dél-Koreába, a kecskeméti Ciróka Bábszínházzal együtt Tajvanra is. De jártak Ausztriában, Angliában, Olaszországban, Németországban is. Támogatást nyertek művészi programjaik megvalósításához a Soros Alapítványtól is. Ezen a nyáron a külföldi és hazai fellépések mellett játszottak a kiskunmaj- sai napokon, s augusztus 26-án ismét fellépnek Kecskeméten. A kecskeméti művészek mutatványai népszerűek. A városi televízió volt főszerkesztője rosszul emlékszik? A polgármester elhatárolódik Egy országosan terjesztett tanulmány rendkívül kedvezőtlen színben tünteti fel a Kecskeméti Televíziót. A tanulmány szerint „a helyi televízió elhelyezése tökéletesen alkalmatlan, eszközállománya lényegében nincs (lepusztult), a személyi feltételek pedig igen hiányosak.” Az pedig ennél is meglepőbb, hogy a város polgármestere, Katona László egyetért e tanulmány állításaival. Legalábbis ezt nyilatkozta a helyi hetilapban a tanulmány szerzője, a Róna Rádió főszerkesztője, dr. Szombathy Zoltán. A városi tv-t súlyosan minősítő állításoktól azonban a polgármester, mint kiderült, elhatárolja magát.- Ha igaz, hogy a helyi televízió alkalmatlan a feladatai ellátására, s ezt ön is így gondolja, akkor a KTV főszerkesztőjét már rég fel kellett volna menteni tisztségéből..- Erről szó sincs. Évek óta figyelemmel kísérem a városi televízió tevékenységét, s az a meggyőződésem, hogy a tévé műsorszerkezete és műsorainak minősége a helyi igényeket maximálisan kielégíti. Sőt, nem kell semmiért „szégyenkeznie” a Magyar Televízióval összehasonlítva sem. Legyen szó akár az operatőri, a vágói, a szerkesztői munkáról, vagy a bemondók megjelenéséről. Úgy vélem, hogy a KTV műsorpolitikája kiegyensúlyozott, műsorai objektívek.- Mi a véleménye a televízió technikai-tárgyi feltételeiről ?- A Kecskeméti Televízió működéséhez szükséges, s a feladataival arányos elhelyezése megfelelő. Tárgyi feltételei is, bár több pénzzel, esetleg szponzori támogatással természetesen még jobb lehetne: például vásárolhatnának új kamerákat, még egy vágópultot. Úgy látom, ma a tévé gazdasági feltételei nincsenek arányban a létrejövő produkciók minőségével. Mindezekért tehát elismerés, nem elmarasztalás illeti a televízió munkatársait. Nagyra értékelem, hogy az egyre nehezedő gazdasági körülmények között a KTV ilyen színvonalas munkát tud végezni.- Ha a televíziót érintő állításokban nem ért egyet a volt fő- szerkesztővel, ön szerint mire alapozta idézett nyilatkozatát?- Talán arra, amiben valóban egyetértettünk: hogy egy majdani regionális televízió központja Kecskeméten legyen. A közelmúltban ezért keresett fel dr. Szombathy Zoltán, aki tájékoztatott arról, hogy regionális televízió szervezésével bízta meg őt a Magyar Televízió. Elmondta, hogy az elképzelések szerint milyen anyagi fedezettel, műsorszerkezettel indulna a televízió. Majd hozzátette: a települések, illetve az önkormányzatok szándékától is függ, hogy a regionális tévé központja Szolnok vagy Kecskemét lesz- e? S én vagyok annyira lokál- patrióta, hogy azt mondtam: nem lenne szerencsés, ha e több megyére kiterjedő televízió központja nem Kecskemét lenne. Ebben az egy kérdésben egyetértettünk. A.E. A gyerekek örömére szolgál a kecskeméti arborétumban, a Mária-kápolnához közel felépített favár. Az erődítményhez hasonló, megannyi játéklehetőséget kínáló favár ma már olyannyira közkedvelt, hogy családi kirándulások, rövidebb biciklitúrák célpontja lett. Legyen-e helyi busztarifa? Újoncbevonulás a repülőkhöz Az éves bevonultatási rend alapján tegnap bevonultak a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezredhez az újoncok. A katonákat és szüleiket Kovács Sándor alezredes, az alakulat törzsfőnöke fogadta. Ismertette a bevonult újoncokkal az előttük álló kiképzési feladatokat, kötelmeiket, jogaikat. A repülőezredhez az új kiképzési rendszerre való áttérés miatt ez volt az utolsó bevonulás. A novemberben sorra kerülő újonckiképzés már a központi bázisokon fog történni. A repülőtérre bevonult mintegy 240 főből öt fő egészségügyi alkalmatlanság miatt hazamehetett. Kovács alezredes elmondta az érintetteknek, hogy az első hivatalos látogatási nap augusztus 17-én, vasárnap lesz. A fiatalok első eltávozásra augusztus 19-én mehetnek haza, így 20-át már otthon tölthetik. A katonai eskü szeptember 6-án lesz. Kenyeres Dénes A kecskeméti önkormányzat városrendezési bizottsága egy közmeghallgatáson elhangzott kérés nyomán korábban úgy döntött, megvizsgáltatja annak lehetőségét, hogy a városhoz közeli településeken, illetve településrészeken a Volán bevezesse a helyi tarifarendszert. Többen az ott lakók közül ugyanis kifogásolták, hogyha közigazgatásilag Kecskeméthez tartoznak, miért nem a helyi tarifa szerint kérik tőlük a pénzt a buszokon. A számításokkal alátámasztott vizsgálati eredményt hétfőn tárgyalta a bizottság. Öt Kecskemét környéki település, illetve településrész - Szarkás, Helvécia, Lajosmizse, Borbás, Városföld-vonatkozás sában történtek számítások. A Kunság Volán Rt. szerint ha ezeken a vonalakon a jelenlegi helyközi tarifás rendszer helyett a helyi tarifát vezetnék be, az közel kétmillió forintos bevételkiesést jelentene havonta az rt.- nek. A bevételkiesést két módon tartják kompenzálhatónak: vagy az önkormányzat megtéríti, vagy a helyi járatokon bevezetik a zónatarifa rendszert, és ennek többletbevételéből fedeznék. Ez azt jelentené, hogy a városi járatokon az utazási távolság nagyságának megfelelően növekedne a tarifa. A bizottsági ülésen több probléma is felmerült a helyi tarifa bevezetésével kapcsolatban. A helyközi járatokon utazók bérletének árából a munkáltató 80 százalékot térít, a helyiből viszont nem. Esti vagy levelező tagozatos iskolába járók a helyközi járatokon kedvezményes menetjegyet válthatnak a lakóhely és az iskola között, ez nem vonatkozik a helyi járatokra. Mindezek mellett a kedvezmények szempontjából több előnye is lenne a helyi tarifa bevezetésének. A városrendezési bizottság úgy döntött, hogy a környező településekre, illetve település- részekre nem javasolja a képviselő-testületnek a helyi tarifa- rendszer bevezetését, mivel azt szakmailag nem látja indokoltnak és pénzügyi fedezet (évente közel 30 millió forint) sincs rá. A kecskeméti helyi közlekedésben azonban tovább vizsgálják a zónatarifa bevezetésének lehetőségét. A végső döntést a képviselő-testület hozza meg. W. Király Ernő
