Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-15 / 163. szám

1997. július 15., kedd 13. oldal Pénz, vállalkozás, Piac Legyünk óvatosak a szerbiai bankokkal! Baján a Megyei Nemzetiségi Központban szombaton regio­nális együttműködési fórumot tartottak. A találkozón jelen volt a Felső-Bácska, valamint 8 vaj­dasági területi önkormányzat polgármestere. A térség gazda­sági együttműködésének lehető­ségeiről Szecsei Mihály, neves szabadkai közgazdász, a Szerb Skupstina képviselője, a Vajda­sági Magyar Szövetség alelnöke tartott előadást.- Az egykori Jugoszlávia széthullása után Szerbiát érin­tette a legérzékenyebben a piac­vesztés - mondotta. - A gazda­ság jelenleg a helyreállítás álla­potában van. Számszerűen a GDP 1,19 százalékkal van jelen a külgazdasági kapcsolatokban. A meglevő 110 pénzintézmény küzül csak mintegy 20 tekint­hető megbízhatónak. Az utób­biak közé sorolható példá­ul a Beogradska Preduzetnicka Banka, a Vojvodjanska Banka, a Panonska Banka és a Belgrade Bank Group. A bankok nagy ré­sze pénzváltóként működik, át­utalásokat nem végez. Ennek el­lenére, a magyar kis- és közép- vállalatok jelen vannak Szerbiá­ban. Egyre több vegyesvállalat alakul meg, ami azzal magya­rázható, hogy a szerbiai kibocsá­tás több mint 50 százaléka irá­nyul a Vajdaságba. Itt jön létre az ország össztermelésének 38, a foglalkoztatásnak 32, és az ex­portnak a 32 százaléka. Bár pri­vatizációs törvény még nincs (megvitatása a szövetségi par­lamentben ezekben a napokban várható), véleményem szerint a magánosításban a magyaror­szági tőkének óriási szerepe le­het. A Vajdaságban inkább ér­demes befektetni, mint Moldá­viában vagy Tunéziában, hiszen itt a munkaerő jól képzett, a technológiai fegyelem megüti a nyugati színvonalat. Azonban nem árt az óvatosság. Ugyanis nagy az áruhiány, de ugyanak­kor igen ritka a fizetőképes vásárló. Ha azonban távlatok­ban gondolkodunk, akkor én a Duna-Tisza-Maros régiónak fényes jövőt jósolok, már csak azért is, mert fejlett fogyasztá­sú, nagy felvevőképességgel rendelkező piacról van szó. Deák István, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Ta­nács vezetője elmondta, hogy a meglevő 10 megyei kistérségi társulásba 1992-ben 710 millió forintot irányítottak, ami 4 milli­árdos beruházást gerjesztett. Az idén több mint 1 milliárd forint áramlott ide, ami várhatóan 5 milliárd értékű beruházást ge­nerál. Bruxelles Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét je­lölte ki az országhatáron túlra ki­terjedő regionális együttműkö­dés központjává. Ebben Baja ki­emelt szerephez jut kikötőjével, s a Baja-Szabadka vasútvonal felújításával. Király László A „kapacid” a leghatásosabb gyomirtó. Ifjabb Kalmár Kózsef és családja azonban nem csak azért fogott kapát, mert így megtakarítható fejenként 1500 forintnyi napszám. Olyan növényt termesztenek, amelyet nem szabad vegyszerezni. Baja közelében, a csávolyi út mentén 3,5 hektáron olajtököt termesztenek. Ennek héj nélküli magjából a gyógyszeripar olajat sajtol és orvosságot készít. fotó: király László Kamarai tagok az árutőzsdén A Bács-Kiskun Megyei Ag­rárkamara egyik legfontosabb feladatának tekinti a kamarai tagok segítését termékeik ér­tékesítésében, a piacra jutás lehetőségeinek megteremtésé­ben. Ennek jegyében köz­hasznú társasága 1997. május 12-én nagysikerű gabonafó­rumot rendezett Kecskeméten. Itt a termelők ismertetést kaptak a budapesti árutőzsde működéséről, a termésnek a tőzsdén történő értékesítési lehetőségeiről és előnyeiről. A rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel a Bács-Agrár KHT megszervezett a Bács- Kiskun megyei agrártermelők, agrárkamarai tagok részére egy tájékoztatóval és konzul­tációval egybekötött látoga­tást a budapesti árutőzsdén. A résztvevők megtudhatták, hogy Budapesten az árutőzsde újólag 1989 óta működik, a legnagyobb chichagoi áru­tőzsde mintájára. A budapesti árutőzsde a hagyományos ga­bonapiaci agrártermékek ke­reskedelmével indult (malmi búza, takarmánybúza, kuko­rica, árpa, takarmány napra­forgó). E termékekhez 1991- ben csatlakozott az élőállat (sertés )-kereskedelem. 1993- ban vezették be a devizaügyle­tek bonyolítását. Az elmúlt évben a tőzsdei forgalom 920 MD Ft volt ösz- szesen, ebből 62 MD Ft-ot tett ki a gabonapiac forgalma. Ez­zel a forgalommal a világ áru­tőzsdéi között a 22. helyet fog­lalja el a budapesti árutőzsde. Jelenleg a tőzsde nyílt kikiál­tásos rendszerrel működik. Az év második felében a deviza­piacon az elektronikus keres­kedésre áll át a tőzsde, ahol a kötések már nem ezen a látvá­nyos módon, hanem számító­gépen történnek. A tőzsdei látogatásokat a kamara és a KHT rendszeressé kívánja tenni. Célja ezzel, hogy a termelők széles köre megis­merkedjék a megtermelt ter­mények értékesítési lehetősé­gének ezzel a szabályozott és biztonságos módjával, amely- lyel a gazdálkodó a termés be­takarítása előtt több hónappal biztosítani tudja termésének a költségeket és tisztes hasznot tartalmazó áron történő értéke­sítését, a kockázatok mini­mumszintre való csökkentésé­vel. Jelenleg a magyar gabona- termés alig egynegyede kerül értékesítésre a tőzsdén. Kívá­natos lenne, hogy legalább há­romszor ekkora mennyiség ta­láljon gazdára a tőzsde közre­működésével. Magát a tőzsdei jegyzést a termelő által megbízott bróker­cég végzi, amely cég szigorú követelményeknek eleget téve nyerheti el a tőzsde szabályza­tának megfelelően a tőzsdén való működés jogát. A bróker­cég rendszeres helyzetjelenté­sekkel a magyar és a világpiaci tendenciák, ártrendek, a dön­téshez szükséges információk nyújtásával segíti megbízóját a helyes és megfelelő időben tör­ténő döntések meghozatalá­ban. Geredy Péter A mátételki mezőgazdasági szövetkezetnek 64 fejőstehene van. Havonta 28-30 ezer li­ter tejet adnak. Ilyenkor, nyáridőben karámban töltik napjaikat, és számukra csemegének számító fűszénát eszegetnek. - fotó: berki erika Tanácskozás krumpliról, napraforgóról A Kecskeméti Kertészeti Főis­kola regionális szaktanácsadó szolgálatának szervezésében jú­lius 16-án fél 10-kor Kecske- mét-Kisfáiban, a tanüzemben burgonyatermesztési tanácsko­zást és fajtabemutatót tartanak. Szó lesz a fajta jelentőségről és a váltás lehetőségeiről, s a leg­újabb technológiákról. Július 17-én fél 10-kor ugyanitt napraforgó-termesztési tanács­kozást és fajtabemutatót tarta­nak. A napraforgó helye és sze­repe a homoktalajon való gaz­dálkodásban - ez az egyik elő­adás címe. A kutatás-fejlesztés új eredményeit is megismerhe­tik az érdeklődők a főiskola tanüzemében. Borászati ISO A borászati szakmában Ma­gyarországon elsőként a Henkel & Söhnlein cégcsoporthoz tar­tozó Hungarovin RT.-nél ve­zették be az ISO 9001 szab­vány követelményeinek megfe­lelő minőségbiztosítási rend­szert. Ez többek közt azt jelenti, hogy a Törley pezsgők megszo­kottjó minősége csak javulhat. A privatizáció időszaka alatt tartóssá vált a munkanélküliség Az MSZOSZ Bács-Kiskun me­gyei képviseleti testületé leg­utóbbi ülésén a privatizáció megyei tapasztalatairól hallga­tott meg tájékoztatót. A tájé­koztató a munkavállalók szem­szögéből vizsgálta a kialakult helyzetet. 25-45 ezres tömeg A jelentés megállapítja, hogy a megyében működő közel 50 ezer gazdasági szervezet döntő többségében napjainkban már magánosított formában műkö­dik. A cégek száma az elmúlt 5- 6 évben dinamikusan növeke­dett, ami nem vezetett a mun­kahelyek számának párhuza­mos növekedéséhez. A privati­záció időszaka alatt a munka- nélküliség tartóssá vált, a mun­kanélküliségi ráta folyamatosan 10-15 százalék között mozgott, a regisztrált munkanélküliek évente 25-45 ezres tömeget tet­tek ki. A magánosítás velejá­rója volt, hogy a hazai tulajdo­nosi réteg mellett megjelent a külföldi tőke is. Ma már közel 700 olyan vállalkozás létezik megyénkben, amelyben megta­lálható a külföldi érdekeltség is. Ugyanakkor a dolgozói tulaj­donszerzés csekély mértékét mutatja, hogy az elmúlt évben csupán 13 MRP-szervezet mű­ködött a megyében. A privati­záció alaposan átrendezte a gazdasági szervezetek létszám­kategóriáját is. A korábban al­kalmazásban állók zöme kö­zép- és nagyvállalati (szövetke­zeti) kategóriában dolgozott. Napjainkban a jogi személyi­ségű vállalkozások 92%-a 50 fő alatti létszámot foglalkoztat. A cégek 73%-a pedig 10 fő alattit. A privatizáció időszakában a cégek kétharmada az infláció mértékétől elmaradó bérfejlesz­tést valósított meg. A korábbi vállalati szociális juttatások döntő többsége leépült, nőtt a munkaügyi szabálytalanságok száma, emelkedett a teljesít­mény-követelmények szintje. Beígért gyümölcsök A jelentés összegzésében megállapítja, hogy a privatizá­ciós folyamat beígért „gyümöl­csei” a munkavállalók számára az eltelt közel 10 évben nem ér­tek be. A nagy kérdés továbbra is az, hogy munkavállalói szempontból egyáltalán a pozi­tív változások alapjai megte- remtődtek-e ezen időszakban. A korábbi foglalkoztatási és szociális biztonsági rendszerek 1988-96. között mély válságba jutottak, nőtt a dolgozók ki­szolgáltatottsága, miközben a privatizáció időszaka a reáljö­vedelmek és reálbérek „mély­repülését” nem állította meg. Kevesek kiváltságává vált a stabil, jól fizető munkahely. Az állam (kormányok) nem terem­tették meg a hatékonyan mű­ködő érdekegyeztetés mecha­nizmusát (ld.: Húsipari Kombi­nát, Szekszárd). Ez többek kö­zött annak is köszönhető, hogy a szakszervezeteknek olyan munkáltatói juttatásokért kell harcolni, amelyek korábban nem képezhették vita tárgyát. Az ágazati kollektív szerző­dések rendszere nem alakult ki, ugyanakkor az alapszervezetek privatizációban, létszámleépí­tésekben megtépázott ereje sem elég új, tartalmas kollektív szerződések megkötésére (tisz­telet a kivételnek). / Érdekvédelem Összességében megállapít­ható, hogy a privatizáció a munkavállalók, a szakszerveze­tek és a tagságuk szempontjá­ból igen hátrányos következ­ményekkel járt. A jelenleg kia­lakult negatív helyzeten csakis a munkavállalók szorosabb összefogása, szerveződésük növelése, érdekeik erőteljesebb érvényesítése segíthet - olvas­ható a jelentésben. Hogyan nyerjünk meleg vizet a Napból? Az mondják, hogy a Nap - egyelőre - mindenkinek in­gyen süt. A Nap energiájára becslések szerint még tízmil- liárd évig számíthatnak a Föld lakói. A napenergia ak­tív, környezetkímélő, termi­kus hasznosítását biztosító rendszerek elsősorban az ipa­rilag fejlett országokban ter­jedtek el. Környezeti és gaz­dasági előnyüket Magyaror­szágon még kevés helyen használják ki, pedig hazánk földrajzi fekvése lehetővé tenné a hasonló berendezések használatát. Hazánk az északi szélesség 46-49. foka között fekszik, a napsütéses órák száma 1950-2150 óra/év. Egy t másik jellemző sugárzási adatként említhető az észlel­hető éves napsugárzásösszeg, amelynek közepes értéke 1200 kWh négyzetméteren­ként. A napenergia-hasznosításról tartottak előadást a napokban Kiskunmajsán, a városi könyv­tárban. A Fiorentini Hungary Kft. szolár főkonstruktőre, Ka- boldy Eszter számolt be arról, hogy Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül a környe­zetkímélő technológiák, a meg­újuló energiaforrások haszná­lata. Egyre gyakoribb a nap­energia épületgépészeti célú al­kalmazása is. A rendelkezésre álló ingyen energiával működő - családi házakhoz ajánlott - hőhasznosító rendszereknél is jelentős energiaköltség-megta­karítás érhető el. Ez figyelem­re méltó szempont, hiszen a hazai energiahordozók árának további növekedése várható. A szoláris melegvíz készítő be­rendezés használatával a kömyzetbe kibocsátott káros anyagok mennyiségét is csök­kenteni lehet. A napkollekto­rok használatának Bács-Kiskun megyében igen kedvezőek a feltételei, hiszen itt a legmaga­sabb az évi napsütéses órák száma az országban. Egy ki­sebb méretű - 4-6 négyzetmé­teres - „solar set” berendezés segítségével, éves átlagban egy négy tagú család használati me­legvíz igényének körölbelül 60 százaléka készülhet napenergia felhasználásával. Ezek a családi napenergia-hasznosító berende­zések napi 200-300 liter meleg­víz előállítására alkalmasak. A nagyobb méretű szolár rendsze­rek szállodák, szociális létesít­mények, kollégiumok vagy többlakásos épületek központi melegvízellátására is alkalma­sak. A felmérések szerint a hazai meteorológiai viszonyok között a napenergia-hasznosító meleg­vízkészítő rendszerek egész éves üzem esetén az átlagos használati melegvízigény 50-60 %-át fedezik. Meglévő vagy újonnan épülő létesítmények központi meleg víz-készítőrend­szereit szolár rendszerrel össze­kapcsolva üzemeltetéskor a ha­gyományos energia felhaszná­lása és ezzel együtt a környezet szennyezése ennek megfelelően kb. a felére csökkenthető. Köze­pes méretű rendszerek esetén a szokásos megoldás a hálózati hidegvíz előfűtése napenergiá­val. Ekkor a rendszer automati- kája úgy működik, hogy a ha­gyományos melegvíz-készítő rendszer csak akkor üzemel, ha a szolár rendszer nem biztosítja az előírt hőmérsékletet. - tapodi -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents