Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

PN Kalauz kezdőknek és profiknak Szakmájuk legjobbjai Jeles szakmunkás-bizonyítványt kaptak a legjobbak. A Nemzeti Szakképzési In­tézet által szervezett Szakma Kiváló Tanulója országos versenynek a kiskunhalasi Garbai Sándor Szakképző Iskola adott otthont a napok­ban. A több mint negyven nőiruha- illetve cipőkészítő tanuló nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is szá­mot adott tudásáról. A versenyen valójában minden diák nyertes lett, hi­szen sok munkába került, míg idáig eljutott valaki, azonban a legjobbak között is voltak még jobbak - mondta Bállá Tibor, a Gar­bai Szakképző Intézet igaz­gatója az eredményhirdetés során. Az elkészült munka­darabokat mindkét verseny- bizottság elnöke külön-külön értékelte. Mindkét kategóriá­ban az első tíz helyezett szakmunkás-bizonyítványt kapott jeles eredménnyel. A cipőfelsőrész-készítők között a legeredményesebb Bács- Kiskun megyei versenyző, Seres Mónika, a kiskunfél­egyházi szakmunkásképző tanulója lett. A nőiruha-készítő szak­mában Lengyel Adrienn, a kiskunhalasi Garbai Sándor Szakképző Iskola tanulója nyerte el a Bács-Kiskun me­gyei közgyűlés elnökének ajándékát. A Jóisten nincs olyan messze tőlünk, mint a minisztérium Termőföld idegen kézre ne kerüljön! A Nemzeti Agrárprogram tézi­seinek megvitatására jöttek össze néhány tucatnyian csütör­tökön Kecskeméten, a megye­házán. Mint már megírtuk, Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter ígérete ellenére az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Rednágel Jenő ál­lamtitkár-helyettest szalasztotta maga helyett. Torgyán József, a kisgazdapárt vezetője, a másik meghívott Atyánszky György elnöki főtanácsadót küldte el. Megmutatta erejét Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke viszont itt volt. Kijelen­tette: az ország sorsa a vidék • felemelkedésén áll vagy bukik. Elmondta, hogy az utóbbi más­fél hónap eseményeit, a tünteté­seket pozitívan értékeli. De­mokráciában természetes, ha a polgárok így adnak hangot nemtetszésüknek. Megmutatta erejét a parasztság. Az agrárprogramra rátérve úgy vélekedett, a kormánynak van jó agrárprogramja, csak nem tudta végrehajtani. A pár­toknak is van külön-külön ag­rárprogramjuk, de az országnak nincs. Ezért van szükség a Nemzeti Agrárprogramra, a- melynek élnie kell, legyen bármilyen kormány hatalmon. Rednágel Jenő magyarázta a kormány bizonyítványát. Azért nem tudta végrehajtani a prog­ramját, mert nehéz örökséget vett át. Viszont az agrártámoga­tások összege háromszorosára nőtt. Védelmébe vette a kister­A tavalyi év pénzügyi mérlege szerint 786 ezer forintos vesz­teséggel zárt a kunszentmiklósi önkormányzat 98 százalékos tulajdonában lévő KÉSZ Kft. A veszteség nagy része a vállal­kozás építőipari és szemétszál­lítási tevékenységénél keletke­zett. A csütörtöki testületi ülé­sen a kérdés az volt, tovább működjön-e a cég és ha igen, milyen formában. Mózes Ernő polgármester úgy fogalmazott, hogyha nem is ütőképessé, de legalább élet­képessé kellene tenni a céget, mivel a mindenkori hiány az önkormányzat kasszáját terheli. A pénzügyi bizottság nevében Baski Jónás képviselő java­solta, hogy a vállalkozás ügyét napolják el, mivel kevés adat áll rendelkezésre a döntéshez. Többen is megfogalmazták, hogy a tavalyi év vesztesége és az előző években folyamatosan jelentkező problémák miatt nem lehet tovább halogatni a határozott döntést a kft. jövő­beni sorsáról. Felmerült a vég- elszámolással való megszünte­tés is. Komáromi István képvi­selő, a helyi Egyetértés terme­lőszövetkezet elnöke hangsú­lyozta, hogy a megszüntetés számos problémás kérdést vetne fel, mivel a szövetkezet a napokban kötött 11 millió fo­rintos szerződést a kft.-vel épí­tőipari munkákra. VPOP-zöldszám Zöld számot vezetett be a VPOP péntektől. Ezen a tör­vénytisztelő állampolgárok bejelentéseit váiják - mondta el Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője. A szóvivő szavai szerint ez­zel a lehetőséggel is biztosí­tani kívánják a feketegazda- ág és a korrupció ellen ten- j ni akaró állampolgároknak, hogy minél könnyebben jut­hassanak el az illetékese­kig. A vámparancsnokságon munkaidőben, vagyis mun­kanapokon 8-tól délután 4 óráig a VPOP munkatársai veszik föl a telefont. Munka­idő után pedig üzenetrögzítőt állítanak a vonalra. A VPOP zöldszáma ingyenes. Aki élni akar a lehetőséggel, an­nak a 06/80-200-076-os tele­fonszámot kell hívnia. Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. pénteken megje­lentette az egyszerűsített priva­tizáció harmadik listáját. A jegyzéken 19 céget kínálnak el­adásra készpénzért, a minimális árajánlat meghatározásával. A cégek között vannak nyomdák, kiadók, valamint kereskedelmi és szolgáltatóipari társaságok. Az ÄPV Rt. a 19 cégben ösz- szesen 2,47 milliárd forint név­értékű állami tulajdonú tagsági jogot ajánl fel, amelyért minimá­lisan 1,41 milliárdforintotkér. A cégek együttes jegyzett tőkéje 2,6 milliárd forint, 12 cég eseté­ben 100 százaléknyi üzletrészt, négynél többségi - 80-95 száza­léknyi tulajdoni hányadot - aján­lanak fel. Három társaságnál ki­sebbségi, 30-47,9 százaléknyi hányadra lehet ajánlatot tenni. A társaságok együttes saját tőkéje 2,9 milliárd forint, egy cég adós­melők adóztatásának rendszerét is, mondván, hogy az méltá­nyos. Egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság válságban van s a legfőbb gond az, hogy ala­csony a jövedelmezőség. A jö­vedelemelosztás nem tőkeará­nyosán történik, a kereskedő előnyt élvez a láncolatban. Az árak képzésébe a kormány nem tud beleszólni. Atyánszky György leszö­gezte: 1990-től szétverték a ne- zőgazdaságot és magára hagy­ták a földművest. A NAP-ot a jelenlegi kormány elkésett kí­sérletének mondotta. A gazdák végső elkeseredésükben men­tek ki tüntetni. A legfőbb gond, hogy nincs piac, nem tudják a termékeket eladni. A kormány­nak többet kellett volna törőd­nie a mezőgazdasággal. Min­dent túlpolitizáltak. Védeni a piacot A résztvevő polgárok közül a NAP-pal kapcsolatosan többen leszögezték: tartalmaznia kell, hogy magyar föld nem kerülhet idegen tulajdonba! A jelenlegi agrártámogatási rendszert rossznak minősítették, mert a termelőhöz nem jut el elegendő forrás. Kárhoztatták, hogy a részaránytulajdonú földeket bi­torolják, ahelyett, hogy jogos tulajdonosaik birtokba vehet­nék őket. Egy tízhektáros gazda azt mondta: a NAP ránk is vo­natkozik majd, a készítésébe mi is szeretnénk beleszólni. Köve­telte a bélső és az exportpiac védelmét az agrártermékeknek. Csányi Sándor, a felszólalók egyike garanciát követelt rá, hogy a magyar termőföld, a legfőbb kincs magyar kézben marad. Kerüljön ez be a NAP- ba. A Homokhátság vízutánpót­lása úgyszintén, hiszen ha meg akarjuk tartani majd az Európai Unióban a piacokat, nem en­gedhetjük meg, hogy az aszály miatt hői van termés hol nincs. A NAP részének kell lenni en­nek is. Ez humanizmus? Felhívta a figyelmet a Kis­kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának észrevételeire a NAP-pal kapcsolatban, melye­ket a Petőfi Népe tett közzé. Kielemezte: a 250 ezer forint éves árbevétel - nem jövede­lem! - havi 1200 forint jöve­delmet jelent, hisz rengeteg a termelő költsége. Nem nagy humanizmus, ha ekkora jöve­delmet nem adóztat meg az ál­lam. És nagyon szomorú, hogy ekkora meg nem értéssel be­szélnek arról a rétegről, amely a mindennapi kenyeret előte­remti. Egy idős hölgy így fogal­mazta meg ugyanezt: Á Jóisten nincs olyan messze tőlünk, mint amilyen messze a minisz­térium van! Megkérdezte: mi­kor építettek a mezőgazdaság­nak csak ötven centiméter utat is? Ilyen-olyan irodapaloták vi­szont annál inkább épültek. Végül is a kecskeméti össze­jövetelen a politizálás uralko­dott. A NAP téziseit csak vélet­lenül és közvetetten érintették. A. T. S. Veszteséges az önkormányzat cége Bernáth Lászlóné, a cég megbízott ügyvezető igazgatója a veszteség egyik legjelentő­sebb okaként említette, hogy a lakossági szemétszállításért az önkormányzat által fizetett ösz- szeg nagysága ’95 áprilisa óta nem változott, a költségek pe­dig jelentősen emelkedtek. A képviselők döntése szerint április 14-ére összehívják a kft. taggyűlését, amelyen az önkor­mányzat képviselője a cég to­vábbi működését javasolja üzleti terv kidolgozásával. Javasolja továbbá, hogy pályázatot írjanak ki az ügyvezető igazgatói állásra és az új vezető műszaki végzett­séggel rendelkezzen. W. Király Ernő Nyári menetrend a Malévnál A Malév nyári menetrendje március 30-án lép életbe és ok­tóber 25-ig tart. Ebben az idő­szakban a Malév menetrend szerinti gépei a világ 27 orszá­gának 40 városába jutnak el. A főszezonban - június 14-től szeptember 13-ig - hetente 304 járatot indít a légitársaság. A menetrendi változásokhoz tar­toznak a larnacai, madridi, barcelonai stb. járatbővítések. Ukrán klónozott marha A szarvasmarha embrionális klónozásának módszerét dol­gozták ki Harkovban, az ukrán agrártudományok akadémiá­jának állattenyésztési intéze­tében - adta hírül pénteken az Unian hírügynökség. Az ukrán szakértők által kidolgozott marhaklónozással lehetőség nyílik arra, hogy egyetlen magzatból akár tíz másik álla­tot kapjanak. Dollármilliárdok a lakosság kezén Szakértők szerint jelenleg 20- • 25 milliárd dollár „szunnyad” készpénzként az orosz ottho­nokban, ez pedig „kataszrofá- I lis az ország gazdaságára nézve” - közölte Pavel Med- vegyev, a duma költségvetési . és parlamenti bizottsága egyik | albizottságának elnöke. A képviselő sürgős intézkedése­ket szorgalmazott annak érde­kében, hogy e hatalmas összeg kerüljön a bankokhoz. Mérséklődő olasz növekedés Olaszországban tavaly jelen­tősen mérséklődött a bruttó nemzeti termék (GDP) növe­kedése: 0,7 százalékot ért el az 1994. évi 2,2 százalékos, il-1 letve az 1995. évi 2,9 százaié- I kos növekedés helyett - tűnik ki az olasz statisztikai hivatal (1STAT) pénteki jelentéséből. Külföldi tőke Jugoszláviában Jugoszláviába tavaly 700 mil­lió dollár külföldi tőke áram­lott, az idén pedig várhatóan még ennél is több érkezik majd : - közölte a Tanjug pénteki je­lentése alapján a Reuter. Ezer­nél több a vegyes vállalat. Lézerrel szabják a kandallókat Lézerrel szabják majd a kandal­lókat a mostani beruházás befe­jeztével a salgótarjáni Iparfém Kft.-ben. Mint Tari Miklós, a kft. műszaki igazgató helyet­tese elmondta; a hajdani bánya­gépgyár privatizációjával ala­kult társaság 120 millió forintos fejlesztésbe fogott, hogy nö­velhesse a termelést. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Nem lesz ára a gyapjúnak? Harmadik privatizációs lista ságai 46 millió forinttal haladják meg a saját tőke értékét. A pályázatokat 1997. július 2- ig kell beadni, a limitár 25 száza­lékának megfelelő bánatpénz egyidejű befizetésével. A pályá­zatok elbírálásának egyetlen szempontja a megajánlott vé­telár nagysága lesz. Az egyszerűsített privatizáció harmadik listájának meghirde­tésére a privatizációs törvény módosítása teremtette meg a le­hetőséget, megfogalmazva, hogy a harmadik jegyzéket már­cius végéig kell nyilvánosságra hozni. A jogszabály értelmében eddig két lista jelent meg: az első 1995 szeptemberében, a máso­dik 1996 februárjában. Az eljá­rás lényege, hogy a kisebb - álta­lában igen labilis helyzetű, rossz likviditású - cégeket a tulajdo­nosváltás gyorsítása érdekében listán hirdetik meg. A birkát igénytelen jószágként tartják számon az emberek. Pe­dig akik e négylábúakkal fog­lalkoznak, azoknak más a vé­leményük. Hogy valóban szépek és hasznosak legyenek ezek az ál­latok, sokat kell velük törődni. Nem mindegy, hogyan takar- mányozzák őket. Hiszen ettől nemcsak a húskihozataluk függ, hanem a szaporulat és a gyapjú minősége is. Ám most az a hír járja - panaszolta Páhi- ban Oroszi István -, hogy a bundákért nemigen kínálják a forintokat, pedig egy hónap múlva már igencsak nyírni kell őket. A Tiszántúlról jövő brigádok darabonként 70-80 forintot kér­nek e munkáért. A gyapjú kilójá­ért viszont 125 forint körüli ösz- szeget rebesgetnek az átvevők, akik hét-nyolc évvel ezelőtt en­nél néhány forinttal többet fizet­tek. A has-lábrész eldobása után egy szép jószágról egyébként 4- 5 kiló anyag jön le. A bukásoknak eltökélt szán­dékuk, hogy összefogva kicsit több pénzt csikarjanak ki a gyap­júfelvásárlóktól. P. S. Az anyaállatokat most a bárányok elvitele után né­hányszor fejni kell, majd nemsokára következik a nyírás.

Next

/
Thumbnails
Contents