Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
1997. április 1., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7. oldal Folytatódik az őstermelői igazolványok kiadása Kotelezö-e a kamarai tagság? A bírálatot bírálták a megbíráltak Pénzügyi államtitkár és exminiszter az ASZ jelentéséről Kormányzati berkekben alaposan felbolygatta a kedélyeket az Állami Számvevőszék napokban közzétett jelentése, amely a közelmúltban készült vizsgálatok tapasztalatait összegezte. László Csaba pénzügyi államtitkár és Suchman Tamás volt privatizációs miniszter is sajtótájékoztatón fűzött észrevételeket az ÁSZ-nak a nemzetközi pénzügyi elszámolásokról, illetve a privatizációról szóló beszámolójához. Az év első napján életbe lépett adó- és társadalombiztosítási változások érzékenyen érintették a mezőgazdasági termelőket. Az agrárgazdaság válságos helyzete miatti tiltakozó akciók mindmáig nem zárultak le, bár a kormány és a parlament a napokban engedményeket tett a jogszabályok módosításával. Csak az adatlapon- A sokat vitatott őstermelői igazolványok kiadása folytató- dott-e ezekben a forró hetekben? - kérdeztem Kőváriné dr. Bartha Ágnestől, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara titkárától.- A demonstrációk megkezdése óta kevesebben váltják ki az igazolványt, de ahol nagy számban élnek kistermelők, ha csökkent mértékű is, azért folyamatos a kiadás. Eddig mintegy háromezer igazolványt adtak ki a kamara gazdajegyzői. Vannak olyan települések, ahol kivárnak az emberek. Császártöltésen például a legutolsó információ szerint még senki sem váltotta ki az őstermelőit. Eddig egyébként főleg azok jelentkeztek be őstermelőnek, akiknek értékesíteniük kellett valamit. Ugyanis a jelentős mértékű adóelőleg-levonást csak így kerülhették el. A kamara éppen ezeknek a termelőknek az érdekében nem függesztette fel az igazolványkiadást, bár tudtuk, hogy változások lesznek.- Az igazolvány is módosul?- Ezután a gazdálkodás vagyontárgyairól nem lesz benne adat. Csak az igénylőlapon, de annak az adatbiztonsága nem kérdőjelezhető meg. Ilyen adatokra azonban szükség van, hiszen az őstermelőnek valamivel igazolnia kell, hogy valóban van saját gazdasága, amiben termel.- Aki őstermelő, annak kötelező belépni az agrárkamarába?- A törvény annak teszi kötelezővé a belépést, aki rendszeres árutermelő, nyereségcélzatú gazdasági tevékenységet folytat. Az őstermelő kategória bevezetése, sem az ezzel kapcsolatos szabályozás nem változtatott ezen. Tehát tévedés azt hinni, hogy azért kell valakinek regisztráltatni magát a kamarában, mert őstermelő lett. Aki piaci szereplő, annak kötelező a kamarai tagság.- Van-e kivétel a kötelező kamarai tagság alól?- A gazdálkodók regisztrálásának egyik célja a közterhek igazságosabb kivethetősége. A kistermelőket az őstermelői igazolvány védi meg attól, hogy akkora terhet rakjon rájuk az állam, mint a nagy, jelentős piaci szereplőkre. Aki csak a saját szükségletén felüli felesleget adja el a piacon s a bevétele 250 ezer forint alatt van, nem köteles adóbevallást sem készíteni. Akiről előre megállapítható, hogy a bevétele ez alatt az összeg alatt marad, annak nem kötelező belépni a kamarába sem Bács-Kiskun megyében. A gazdajegyzők valószínűsítik, ki tartozik ebbe a kategóriába. Javasoltam a Magyar Agrárkamara főtitkárának, hogy ezt a mércét terjesszék ki az egész országra. Bízom benne, hogy az áprilisi küldöttgyűlés elfogadja a javaslatom. A közérzet javult- Jelenleg hány tagja van a megyei agrárkamarának, és mennyi lenne a reális?- Pillanatnyilag nyolcezer körüli a taglétszám. A reális mondjuk húszezer volna. Azonban a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljes körű regisztrálás öt-hatéves folyamat.- Az adó- és tb-jogszabályok legújabb módosítása mennyi előnyt jelent a termelőknek?- Véleményem szerint ezek a változások inkább csak az érintettek közérzetén javítottak valamit, a gazdasági helyzetükön nem. Amit fontosnak tartok: ez volt az első eset, amikor a kormánynak rá kellett ébrednie, hogy az egyébként ismert társadalmi, gazdasági feszültségek kezelésénél az érintettek nem hagyhatók figyelmen kívül. S remélem, ezután a gazdálkodók teljes körét reprezentáló agrárkamara véleménye és javaslata sokkal nagyobb súllyal esik latba ajogalkotás folyamatában. A tüntetések visszaigazolták a kamara összes korábbi válság- jelzését a kormányzat felé. Magasabb adóhatár- Azért a változások némelyike előnyösnek tűnik.- Ilyen lehet az, hogy a tb-t nem kell előre fizetni, hanem ősszel és egy összegben, amikor a termelőnek már bevétele is van, nem csak kiadása. Emelkedett az adómentesség lehetőségének a határa is, 1,5 millió forint árbevételre. A bor, a dísznövény és mások viszakerültek az őstermelői körbe. Természetesen csak a termelésük és nem a velük való kereskedelem. A bor egyébként csak akkor őstermelői bor, ha számlát adó vevőnek értékesítik. A savanyúság, a tejtermékek, a felezett, magozott, szeletelt termények is visszakerültek az őstermelésbe - mondotta Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a megyei agrárkamara titkára. A. Tóth Sándor A számvevőszék egyebek közt azt rótta föl a pénzügyi kormányzatnak, hogy az 1993-95 közötti időszakban lebonyolított nemzetközi pénzügyi tranzakciók adatolása, nyilvántartása pontatlan, nehezen áttekinthető és ellenőrizhetetlen. László Csaba ennek kapcsán kifejtette: a jelentés nem vette tekintetbe, hogy a PM már 1994-ben kezdeményezte: módosítsák az államháztartási törvényt, és azt még abban az évben végrehajtotta a parlament. Emellett fontos változás, hogy 1996. január 1-jétől létrejött és megkezdte tevékenységét az államkincstár. E két tény mindenképpen tisztább helyzetet teremtett a nemzetközi elszámolások tekintetében: pontosabb lett az ügyrend, az ezzel kapcsolatos hatásköröket döntő részben tisztázták. Az államtitkár kitért arra: az ÁSZ számos megállapításával a PM egyetért, s a hibák kijavítására megteszi a szükséges lépéseket. Suchman Tamás szerint az ÁPV Rt. 1995. évi tevékenységéről szóló állami számvevő- széki jelentés időzítése, illetve az, hogy az anyag az előtt került napvilágra, mielőtt az Országgyűlés illetékes bizottsága megtárgyalta volna, politikai tudatosságot sejtet. Készítői nem számoltak azzal, hogy a tendenciózus jelentés - amely összefüggéseiből kiragadva sorakoztat föl tényeket - egyértelműen politikai hangulatkeltést szolgál. Kijelentette: érez magában erőt arra, hogy szembeszálljon azokkal a vádakkal, amelyek személyét és rajta keresztül az MSZP-t, a koalíciós kormány tevékenységét érik. Törvénymódosítást szorgalmaznak Ismét törvénymódosítást szorgalmaz a Magyar Agrárkamara, holott az Országgyűlés alig néhány napja fogadta el azt a törvénymódosítási csomagot, amellyel a mezőgazdaságban tevékenykedő kistermelők, vállalkozások és társaságok terheit könnyítette. A kamara szakértői szerint azért kell megváltoztatni az elfogadott módosító csomagot, mert a társadalom- biztosítási törvénycsomag előnyökhöz juttatja a mezőgazda- sági őstermelőket a nagyobb gazdaságokkal és vállalkozásokkal szemben. Az agrárkamara szakértői sérelmesnek tartják, hogy a mezőgazdasági őstermelőket, illetve kistermelőket kizáiják a társadalombiztosítási kötelezettségek részleges állami megtérítéséből. Szabályzat az egri bikavérről Több évszázados hiányt pótolt az 1375 termelőt tömörítő Egri Hegyközség azzal, hogy meghatározta a Bikavér előállításának és forgalomba hozatalának szabályzatát. A további 13 borvidéki hegyközséggel egyeztetett döntés szerint ezentúl egri bikavér védett eredetű száraz vörös bor elnevezéssel csak az a termék hozható forgalomba, amelynek előállítása során maradéktalanul figyelembe vették a szőlő származási helyére, a fajtahasználatra, a szőlő minőségére, a termésmennyiségére, a borászati technológiára, a borminősítésre, a forgalomba hozatalra, a nyilvántartásra, valamint az ellenőrzésre vonatkozó rendkívül szigorú szabályokat. Csak az a bor nevezhető bikavérnek, amelynek alapanyaga a borvidék 14 településéről, az első és másodosztályú termőhelyek valamelyikéről származik. Mivel házasított, azaz több szőlőfajta keverékéből előállított borfajtáról van szó, a szabályzat meghatározza a borkészítéshez felhasználható fajtákat. Eszerint a kékfrankos, kékoportó, blau- berger, cabemet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir és kadarka fajták közül minimum három szükséges a bikavér előállításához. Szőlő csak a hegyközség által kiadott minősítés birtokában használható fel, illetve a szőlőfeldolgozás és a borkezelés is a hegyközség által ellenőrzött pincekataszterben és palackozóban történhet. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATOT HIRDET A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVULÁSÁT, BESZÁLLÍTÓI KAPCSOLATAINAK BŐVÜLÉSÉT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KAMATTÁMOGATÁSRA Pályázók köre: Kamattámogatásra azok az egyéni vállalkozók és Magyarországon bejegyzett vállalkozások pályázhatnak, amelyek - a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülnek, • a teljes munkaidőben foglalkoztatott összlétszámúk a támogatás igénybevételekor nem haladja meg az 500 főt, • legalább 1 éve működnek. A beruházással szemben támasztott követelmények: A kamattámogatás olyan beruházáshoz igényelhető, amely- ipari vagy épitőipari tevékenység, szálláshely szolgáltatás, illetve közúti jármű- és közszükségleti cikk javítás megvalósítására, vagy fejlesztésére irányul,- a technológia fejlesztését, új termék gyártásba vételét, vagy a kapacitás piaci Igényeknek megfelelő bővítését szolgálja,- megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. Az igényelhető kamattámogatás paraméterei: Kamattámogatás olyan forint hitelhez nyújtható, amely- nem haladhatja meg a fejlesztési ráfordítások 75%-át,- a tartós forgóeszköz finanszírozás a fejlesztési költség legfeljebb 30%-áig terjedhet,- az egy pályázó által felvett hitel maximális összege 500 M Ft lehet,- a hitel bruttó kamata nem haladja meg a jegybanki alapkamat +3% mértéket,- a kamattámogatás időtartama a hitel folyósításának megkezdésétől számított legfeljebb 5 év,- a kamattámogatás mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat %-ában kifejezve változó, a következők szerint: első évben második évben harmadik évben negyedik évben ötödik évben általános mérték 10%-kal emelt mérték* 40% 35% 30% 25% 20% 44,0% 38,5% 33,0% 27,5% 22,0% *A legsúlyosabb helyzetű megyéből érkező pályázatok - amennyiben azokkal az illetékes Megyei Fejlesztési Tanács egyetért valamint az IKIM kiemelt járműipari és elektronikai ipari beszállítói programjaiba tartozónak minősített pályázatok az általános mértéknél 10%-kal magasabb támogatásban részesülhetnek. A pályázat benyújtása: Kamattámogatásra pályázatot csak azon gazdálkodók nyújthatnak be, amelyek a hitel folyósítására a konstrukcióban résztvevő alábbi bankok valamelyikétől hitelígérvénnyel rendelkeznek. A kamattámogatás alapjául szolgáló kérdőivet is e bankoknál lehet beszerezni. BNP-Dresdner Bank Rt. Budapest Bank Rt. Credit Lyonnais Bank Rt. CIB Hungária Bank Rt. Commerzbank Rt. Corvinbank Rt. Creditanstalt Rt. Daewoo Bank Rt. Európai Kereskedelmi Bank Rt. Inter-Európa Bank Rt. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Konzumbank Rt. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Magyar Hitelbank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és az Integrált Takarékszövetkezetek Magyarországi Volksbank Rt. Merkantil Bank Rt. Mezőbank Rt. OTP Bank Rt, Postabank Rt. Rákóczi Bank Raiffeisen Unicbank Rt. Realbank Rt. Westdeutsche Landesbank Rt. A pályázaton való részvétel feltétele továbbá, hogy a kamattámogatás összegének 0,5%-át, de legalább 5.000 Ft-ot eljárási díjként az IKIM Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139- 51000008 számú számlájára be kell fizetni. A pályázatot az eljárási díj befizetését igazoló banki terhelési értesítővel együtt 10 példányban az IKIM Vállalkozásfejlesztési Osztályának kell megküldeni (1051 Bp. Vigadó u.6., félemelet 62- 63). Nem részesülhet kamattámogatásban az a gazdálkodó, amely a hitelkérelemben szereplő beruházáshoz a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból már támogatást kapott, továbbá- a pályázat benyújtásakor a beruházás pénzügyi készültségi foka meghaladja a 25%-ot,- a kamattámogatással - a költségvetés alrendszereiből elnyert egyéb kedvezményes forrásokkal együtt - a támogatás összege meghaladja a beruházási költség 50%-át,- a vállalkozás csődeljárás, vagy felszámolási eljárás alatt áll,- a költségvetés alrendszeréből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette,- 60 napot meghaladó adó, vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, ideértve az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot is, illetve kamarai tagdijhátraléka van. CIB Mindent tud, amit egy bankkártyának tudniajkell! Vállalati és egyéni ügyfeleink rendelkezésére áll a CIB VISA, illetve a CIB Eurocard-MasterCard bankkártyák valamennyi változata. A KULCSSZÓ: CIB Felvilágosítás: (06-1) 266-9380 További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 6000 Kecskemét, Széchenyi tér 14. Tel.: (76) 415-960. Fax: (76) 416-609 Pénztári órák: hétfö-csütörtök: 8.30-12 óra, 13-14.30 óra, péntek: 8.30-12 óra
