Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-23 / 94. szám

4. oldal Világtükör 1997. április 23., szerda Magyar ételkóstoló a Hiltonban fotó: feb Nyitva van a kapu Malajzia Délkelet-Ázsiára nyíló kaput jelent Magyarország számára, miközben a közép­európai térség pénzügyi-kereskedelmi és el­osztó központjának szerepére törekvő Magyar- ország ugyanezt kínálja Malajzia számára Európában. így foglalta össze négynapos ma­lajziai látogatását kedden Kuala Lumpurban Horn Gyula kormányfő. Kedden a miniszterelnök jelenlétében írt alá megállapodást a magyar és a malajziai:gyáripa­rosok országos szövetsége, s ugyanezen a na­pon nyílt meg a Kuala Lumpur-i Hilton szálló­ban a „Magyar üzleti lehetőségek” elnevezésű négynapos rendezvény. A látogatást záró sajtóértekezleten Horn Gyula úgy jellemezte Malajziát, mint a világ olyan ritka államát, amely megválaszolja az in­formációs társadalom kihívását. Az ország 2005-re papírmentessé akarja tenni a kormány­zati munkát. A kormányfő elmondta: kezdemé­nyezte, hogy Malajzia exportösztönzési irodát nyisson Budapesten. Miniszterelnökünk kedden befejezte hétna­pos délkelet-ázsiai körútját, és hazaindult. Szabadkán megnyílt a Vajdasági Expo Nem telepítenek atomfegyvert hazánk területére NATO-érettségünk a téma Nagyon sikeresnek minősí­tette kétnapos magyarországi látogatását Franjo Tudjman. A horvát elnök elutazása előtt, kedden bejelentette: a magyar- országi horvátok, ha igénylik, megkaphatják a horvát állam- polgárságot. Az Európai Bizottság arra készül, hogy július 15-én ter­jeszti a tagországok külügymi­niszterei elé az uniós tagságra jelentkezett országokról szóló hivatalos értékelést - közölte a testület egyik illetékese. Washington elégedett azok­kal a rendkívül jelentős politi­kai és gazdasági eredmények­kel, amelyeket Románia az utóbbi időben fel tud mutatni, ám ennek ellenére sem tud biz­tosítékot adni arra, hogy az or­szág ott lesz a NATO-csatlako- zásra meghívottak első körében - derült ki Madeleine Albright amerikai, és Adrian Severin román külügyminiszter hétfői washingtoni tárgyalásain. Éles szópárbaj alakult ki a brit konzervatív kormánypárt és az ellenzéket vezető Mun­káspárt, valamint az Európai Bizottság elnöke, Jacques San- ter között. Santer hétfői nyilat­kozatát, amelyben a „végzet kalmárainak” bélyegezte az EU-integrációt bíráló brit poli­tikai erőket, Londonban „osto­bának” nevezték. Diplomáciai offenzívát indí­tott Nyugat-Európában az ame­rikai kormányzat az Iránnal szembeni politika összehango­lása érdekében. A küldetéssel Peter Tamoffot, a külügymi­nisztérium közelmúltban lekö­szönt államtitkárát bízták meg. Missziójának az a célja, hogy megnyerje Washington szövet­ségeseit a Teheránnal szembeni kemény fellépésnek. A régiók Európáját építjük. Dr. Balogh László, Bács-Kiskun közgyűlésének elnöke mondta ezt tegnap Szabadkán a sport­csarnokban megnyílt Vajdasági Expón köszöntő beszédében. Ha nem is ebben a megfogalmazás­ban, de a többi jelen volt vajda­sági és magyarországi vezető szintén kimondta ezt a gondola­tot, amikor a kiállítást és vásárt méltatta. Üdvözölte a kiállító ju­goszláviai és külföldi vállalko­zókat Kasza József, Szabadka polgármestere és Tóth János, hazánk belgrádi nagykövete is. Az expót Slobodan Crnogorac, a Vajdasági Tartományi Végre­hajtó Tanács tagja nyitotta meg, elismerését fejezve ki a színvo­nalért. Védnöke az idei rendez­vénynek a Magyar Vállalkozás­fejlesztési Alapítvány. Molnár Mihály, az MVA igazgatója be­mutatta az alapítványt a később tartott nemzetközi sajtótájékoz­tatón. Célja a kis- és középvál­lalkozások segítése, melyek je­lenleg a hazai GDP 50-60 száza­lékát állítják elő. Elmondta: Ma­gyarországon ma 1 millió a vál- lálkozások száma, lakosságará­nyosan magasabb az európai át­lagnál. Ezek 30 százaléka nem működik. Az MVA az életképes vállalkozásokat támogatja a pia­con maradásban, a fejlődésben, a munkahelyteremtésben. A regi­onális kapcsolatok segítésére idén 100 millió forintot költ az alapítvány. A vajdasági kapcso­lat a jövőben is számíthat az MVA figyelmére. Jugoszlávia még a privatizáció előtt áll, ami­ben nagy szerepük lehet majd a vállalkozásoknak - hangzott el a sajtótájékoztatón. Kém Imre, a Szabadkai Végrehajtó Bizottság elnöke elmondta: 1991-ben a magánszektorban 3 ezren dol­goztak a városban, most pedig 13ezemél többen. SlavkoTodo- rovity, a Tartományi Gazdasági Kamara kisipari, vállalkozásü­gyi titkárának adatai szerint a Vajdaságban 1990-ben 17 ezer magánüzlet volt (1991-ig csak kereskedések működhettek ma­gánvállalkozásként). Ma a 47 ezer kereskedés mellett 35 ezer termelő és egyéb vállalkozás is működik. Ma vállalkozói fórum lesz a vásárban, adótörvények­ről, cégalapításról, vámról tarta­nak előadásokat. A. T. S. Kovács László szerint Ma­gyarország legkorábban a jövő év elején nyerheti el a NATO-tagságot. A Japánban tartózkodó magyar külügy­miniszter egy tokiói lapnak nyilatkozott erről. Magyarországra, ha belép a NATO-ba, nem telepítenek atomfegyvert - idézte kedden az ITAR-TASZSZ orosz hír- ügynökség Kovács László Ja­pánban tett nyilatkozatát. A magyar politikus a Nihon Keizai Shimbun című napilap­nak adott inteijújában azt is el­mondta, hogy a csatlakozás után nem fognak állandó jel­leggel Magyarországon állo­másozni a NATO jelenlegi tag­államaiból származó alakula­tok. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország kis ország, és nincs közös határa Oroszor­szággal, következésképp meg­A Csillagok háborúja már 2002-ben megelevenedhet. Az amerikai légierő akkorra ígéri az első kísérletet, amely­ben nagy teljesítményű fedél­zeti lézerrel semmisítenek meg egy támadó rakétát. A repülőgépeken, műholdakon elhelyezett, nagy energiájú lé­zerek bevetése más a ’80-as években szerepelt az akkori amerikai elnök, Reagan „csil­lagháborús” terveiben, ám azo­kat fel kellett adni: légköri za­varok, felhők akadályozták a lézerek sikeres alkalmazását. A technika azóta fejlődött, így a légierő immár meg is ren­alapozatlan a moszkvai féle­lem, hogy a magyar NATO- tagság fenyegetést jelentene Oroszország biztonságára. A NATO-tagországok ve­zérkari főnökeinek és főpa­rancsnokainak kedden Brüsz- szelben kezdődött kétnapos ta­nácsülésén véglegesítik azt a szigorúan bizalmasan kezelt belső jelentést, amelyben rész­letes véleményt adnak a tag­ságra váró kelet-európai orszá­gok védelmi erejének felké­szültségéről, valamint a bővítés várható, katonai jellegű követ­kezményeiről. A dokumentu­mot a katonai hatóságok a NATO politikai vezetése elé terjesztik. A Katonai Bizottság ülésén megvitatják a NATO parancs­noki rendszerének reformját, s jelentős időt szentelnek a for­málódó NATO-orosz szerző­dés katonai vonatkozásainak is. delt hét Boeing Jumbo óriás­gépet, amelyek orrába beépítik a lézerfegyvert. A gépek mint­egy 12 ezer méteres magasság­ban repülnek majd, és az lehet a feladatuk, hogy az indítás után - még az ellenfél területén - semmisítsék meg a támadó ra­kétákat, robotrepülőgépeket, bombázókat. A nagy energiát igénylő lé­zerfegyver bevetéskor 30 alka­lommal tud tüzelni. Minden egyes „lövés” ezer dollárba ke­rül, a töredékébe a rakéták költ­ségének. Igaz, az új fegyver ki- fejlesztésének költségeit dol- lármilliárdokban mérik. Ferenczy Europress Hamarosan itt a valódi lézerfegyver Minden lövés ezer dollár Élelmiszer- és Agráripari Kiállítás és Vásár Aranyhomok Expo ’97 Nagy érdeklődés kísérte az elmúlt években megrendezett vásárokat is. A Piac Marketing Üzletköz­pont szervezésében az idén negyedik alkalommal rende­zik meg Kecskeméten az élelmiszeripari és agráripari kiállítást és vásárt. A rendez- vényró'l Varga Sándor, a Piac Marketing Üzletközpont ügy­vezető igazgatója adott tájé­koztatást.- Az elmúlt években Hírős Étvágy címmel rendeztük meg a vásárt. Ezeken a kiállításokon az élelmiszeripari cégek mutat­koztak be. A növekvő igénynek engedve azonban ettől az évtől agráripari kiállítással bővítettük a bemutatót, így a cím is válto­zott. A nagy, meghatározó cé­gek mellett több kisebb agrári­pari vállalkozás is résztvesz az Aranyhomok Expón. így a ter­ménydarálókat gyártó cégtől a vetőmagforgalmazóig sokféle mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenység képviselteti majd magát. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy negyven fős, Miskolc kör­nyéki üzletemberekből álló de­legáció jelezte érkezését, de jönnek az ország szinte minden sarkából, például Nyíregyházá­ról és Szegedről, valamint a Du­nántúlról is. Lesznek kiállítók külföldről, Jugoszláviából és az USA-ból is. Egészen kis vállal­kozások is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az ipari minisz­térium, a kereskedelmi- és ipar­kamara, valamint a válallkozás- fejlesztési alapítvány anyagi tá­mogatásának köszönhetően. A kereskedelmi- és iparkamara kü­lönösen nagy segítséget nyúj­tott, hiszen anyagiakkal és szer­vezéssel is segítette az első nap szakmai konferenciájának létre­jöttét. Négy évvel ezelőtt 50 kiállító­val kezdtük, az idén már 122 stand várja az érdeklődőket. Sajnos Bács-Kiskun megyéből és Kecskemétről viszonylag ke­vés cég vesz részt az expón, ám azért a nagyok közül itt lesz pél­dául az Uníver. Az április 24-től 27-ig tartó vásáron az első nap a szakmáé lesz. A szakmai napon előadást tart többek között Be­nedek Fülöp, a Földművelődés­ügyi Minisztérium államtitkára, Gilyán György, az ipari és keres­kedelmi minisztérium államtit­kára, valamint dr. Sipos Aladár akadémikus. Az ünnepélyes megnyitó 24-én délután egy óra­kor lesz a vásár színhelyén, a kecskeméti sportcsarnokban. Csütörtökön 13 órától 18-ig, a további három napon pedig 10 órától 18-ig lesz nyitva a kiállítás és vásár, ahol többek között a biokultúrán alapuló egészséges táplálkozásról, cukrászipari kü­lönlegességekről, kisgépekről és haszonjárművekről is bemutatót láthatnak a vendégek. A kósto­lók, a kedvezményes vásárlás mellett értékes tombolanyere­ményekkel várjuk a látogatókat. Befejeződött a mekkai zarándoklat Tragédiák árnyékolják be a muzulmánok vallási ünnepét Véget ért a muzulmánok idei nagy zarándoklata, a hadzs, amelyet mindig a holdév utolsó hónapjában tartanak. 120 országból érkezett mintegy kétmillió hívő indul haza ez idő tájt Szaúd-Arábiából, amely attól tart, hogy az illegális be­vándorlók egyszerűen náluk maradnak. Minden muzulmánnak köte­lessége, hogy életében leg­alább egyszer felkeresse Mek­kát, Mohamed próféta szüle­tési helyét, s hétszer körüljárja a szent Kába kövét. Aki eleget tesz a szertartásnak, viselheti a zöld turbánt és a megtisztelő hadzsi címet, ami például tu­dós honfitársunknak, Germa- nus Gyulának is kijárt. A zarándokok legalább 2,5 millió kecskét, bárányt és te­vét áldoztak föl ottlétük utolsó napjaiban. A rítussal a bibliai Ábrahámra emlékeznek, aki­től fiát kérte az Isten, ám meg­elégedett egy báránnyal a fiú­gyermek helyett. A muzulmánok nagy ünne­pét katasztrófák és tömegsze­rencsétlenségek sora árnyé­kolja be. Tíz éve az iráni síiták összeütköztek a biztonsági erőkkel, s mintegy négyszázan vesztették életüket. 1980-ban egy pakisztáni repülőgép zu­hant le 301 zarándokkal a fe­délzetén. 1990. július 2-án 1426 személy maradt holtan egy alagútban kitört tömegpá­nik nyomán. 1991-ben újabb két légikatasztrófa történt: egy nigériai chartergép 261, egy Srí Lanka-i 91 utassal robbant föl. 1994. május 23-án 270-en maradtak holtan egy alagút­ban, amikor sátánkövezésre mentek. Most kérdéses, hogyan jut­nak haza az iraki zarándokok: kedden helikopterek indultak értük, bár a térségben az 1991- es Öböl-háború óta repülési ti­lalom van. Réti Ervin Chirac a -választásokról. A francia köztársasági elnök kedden műegyetemistáknak tartott előadást Párizs egyik külső kerületében. A találkozón megerősítette: május 25-én elő­rehozott parlamenti választásokat tartanak Franciaországban. fotó: feb/reuter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents