Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-23 / 94. szám

1997. április 23., szerda Hazai Tükör 5. oldal Tiszaug csatlakozásának kálváriája Az alábbiakban azt a levél­váltást ismertetjük, amely Tiszaug Bács-Kiskun me­gyéhez történő csatlakozása ügyében a közelmúltban le­zajlott. A tiszaugi népszava­zás utáni minisztériumi ha­logatásról az első oldalon és második oldali Nézőpont ro­vatunkban írunk. Nincs halaszthatatlan ok Tiszaug község Bács-Kiskun megyéhez történő csatlakozá­sának kezdeményezése tár­gyában 1997. március 19-én kelt levelére válaszolva - mi­niszter űr megbízásából - a következőkről tájékoztatom: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés sem talált olyan rendkívüli, különleges okot, amely a megyehatár megváltoztatásának szüksé­gességét indokolná. A megyei közgyűlés - a kezdeményezés indokrendszeréhez fűzött fenntartásai ellenére - a véle­ménynyilvánító helyi népsza­vazás eredményét tiszteletben tartotta, méltányolta. A dön­tést előkészítő előterjesztés­ben foglalt részletes elemzés azonban további érvekkel tá­masztotta alá azt az álláspon­tunkat, amely az Országgyű­lésben is ismertetésre került Csernus Ferenc országgyűlési képviselő úr - miniszter úrhoz intézett - kérdése kapcsán. A kérdésre - miniszter urat helyettesítve - politikai állam­titkár úr válaszolt az Ország- gyűlés 1997. február 11-ei ülésén. A „kérdés” esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem ha­tároz.” A kérdés a képviselő tájékozódását és tájékoztatását szolgálja. Emellett az Ország- gyűlés dönthetett volna úgy, hogy napirendre tűzi a község átcsatolását. A fentiektől függetlenül az Önkormányzati Főosztály ve­zetője által aláírt, 1997. már­cius 10-én kelt levélben fog­laltakkal egyetértek. Nincs olyan halaszthatatlan ok, nin­csenek olyan indokok, ame­lyek alapján most előterjesz­tést lehetne tenni a község át­csatolására. Korábban is jelez­tük, most is megerősítem, hogy a kezdeményezést ter­mészetesen figyelembe vesz- szük, amikor a megyék terüle­tének átalakítása napirendre kerül. Dr. Kara Pál helyettes államtitkár Szomorú polgárok Érdeklődéssel, de egyben szomorúan is olvastam a Pe­tőfi Népe április 15-i számá­ban a „Ki mire ér rá?” című levelet. A Belügyminisztérium Fő­osztályvezetője hosszan tag­lalja a helyi népszavazásra vonatkozó tudnivalókat. Úgy vélem, most már az újság ol­vasói is mindent tudnak arról, hogy a népszavazásnak mi­lyen ága-boga van. Jó lenne azonban, ha arról is ilyen kimerítő tájékoztatást kaphatnánk, hogy az Ország- gyűlésben, amikor csak a kér­dés feltevésére, és a válasz elmondására van lehetőség, miből állapítja meg a főosz­tályvezető úr, hogy az Or­szággyűlés a válaszban el­mondottakat elfogadta. Hiszen a levelének utolsó harmadát úgy kezdi, hogy: „Az Ország- gyűlés február 11-ei ülésén el­fogadta...”. És, ha nem fogadta el, vajon hogyan nyilvánult volna meg az Országgyűlés? Előfordult már, hogy kérdés feltevésénél döntés is volt? Az én hiányos ismeretem az interpellációnál vél ilyen megnyilatkozási lehetőséget. Lehet, nem így van, de akkor a parlamenti képviselőknek az a köre, akivel e témáról beszél­tem, sem ismeri kellően az el­járási szabályokat. Miért e nagy titkolózás? Az a vélemény a települé­sen, hogy jól jött egy ilyen kérdés felvetés, mert háta mögé lehet bújni. Csak a bú­jócska nem igazán felelős em­beri tulajdonság. Hegedűs Jánosné Tiszaug község polgármestere Vita a büntető törvénykönyv módosításáról A napirend előtti felszólaláso­kat követően az Országgyűlés folytatta a büntető törvény- könyv módosításának általános vitáját. Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a törvény- javaslat megkésett, de így is el­hamarkodott, koncepciója nem egészen világos és nem kielé­gítő. Fontosnak nevezte, hogy a közbiztonság defenzív fogalma helyett ismét gyökeresedjen meg a közbátorság polgári gon­dolata. Úgy vélte, hogy a kor­mány csak szavakban támogatja a rendőrséget, valójában azon­ban elhanyagolja, visszafej­leszti és elbizonytalanítja azt. Brúszel László (MSZP) a bűnszervezet fogalmának a Btk.-ban való meghonosításá­val foglalkozott. Kifejtette: fi­gyelemmel hazánk nemzetközi helyzetére, kapcsolataira és cél­jaira nyilvánvaló, hogy a bűn- szervezetekre vonatkozó hazai jogi szabályozás megalkotása nem halasztható tovább. He­lyesnek nevezte, hogy az előter­jesztés szerint önmagában a bűnszervezethez tartozást is büntetni kell majd a jövőben. Ugyancsak jó megoldásnak tartja, hogy a más országokban bevált gyakorlatnak megfele­lően a bűnszervezet fogalmának csak egyes ismérveit - a folyta­tólagos bűnelkövetést, a szerve­zeten belül érvényesülő mun­kamegosztást és a profitorien­táltságot - emelnék Id a törvényi tényállásban. Véleménye sze­rint más jellemzők szerepelte­tése esetén nem valószínű, hogy akár egyetlen esetben is sike­rülne bizonyítani a feltételek együttes meglétét. Aláhúzta: a tervezett szabályozás hatékony eszközt jelent a bűnüldöző ható­ságok kezében a bűnszerveze­tek elleni harcban. Mindez egyúttal nélkülözhetetlen felté­tele Magyarország európai csat­lakozásának. A szankciók szélesebb skálá­ját tartja szükségesnek Aszódi Ilona Katalin (független), aki szerint a súlyosabb büntetés je­lentős visszatartó erőt jelent. Tarthatatlannak ítélte, hogy a börtönök kisstílű bűnözőkkel, szavai szerint tyúktolvajokkal vannak tele, míg az államkasz- szát milliókkal, milliárdokkal megrövidítők büntetlenek ma­radnak. A képviselőnő nehez­ményezte, hogy hiányzik a ja­vaslatból a borhamisítás elleni fellépés. - Ennek pótlására né­hány képviselőtársával együtt új törvénymódosítási javaslatot kíván benyújtani - jelentette be. Kecel újratelepítésének 263. évfordulója tiszteletére tegnap színvonalas programot rendezett a helyi önkormányzat. A köszöntő után az iskolások adtak műsort. Ez alkalommal adták át a díszpolgári címeket, a Kecel Városáért kitüntetéseket. Kihirdették az Erre is em­lékezem, valamint az iskolásoknak kiírt vers-, prózaíró és rajzpályázat eredményét. Végül a Kalocsa Helyőrségi Zenekar rövid koncertet adott. fotó: pulai Sára Maga ellen fordítja a kormány a vidéki embereket? Miért nem támogatja a tb a kislaborokat? Tegnap az Országgyűlésen na­pirend előtti felszólalásában Pusztai Erzsébet (MDNP) bí­rálta a háziorvosi kislaborok megszüntetését. A kormány szerinte az egész országot, kü­lönösen a vidéken élő embere­ket maga ellen fordítja azzal az intézkedésével, amelynek alap­ján május 1-jétől a társadalom- biztosítás nem finanszírozza a háziorvosi körzetekhez csatolt kislaborokat. Hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék nem a betegellátásban, hanem a finanszírozásban állapított meg hiányosságokat, ezért a rende­zést is ez utóbbi téren kellene megejteni. Keller László népjóléti ál­lamtitkár pontosította a képvi­selő állításait azzal, hogy nem a kormány, hanem az 1997-es tb- költségvetési törvénnyel az Or­szággyűlés rendelkezett a kis­laborok finanszírozásának ügyéről. Az intézkedés egyéb­ként a háziorvosi praxisoknak mindössze 2 százalékát érinti. Győriványi Sándor (FKgP), Surján László (KDNP), Dobos Krisztina (MDF) és Varga Mi­hály (Fidesz) mindennek elle­nére hibásnak minősítette a la­boratóriumok felszámolását je­lentő intézkedést. Valameny- nyien úgy vélték, hogy nem szűkíteni, hanem éppenhogy bővíteni kellene ezt a szolgálta­tási formát. Béki Gabriella (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy ésszerű helyi döntésekkel lehetne rendezni a helyzetet: szüntessék meg a szakmai követelményeknek nem megfelelő laborokat, egyébként viszont lehetőleg bővítsék a hálózatot. Az új-zélandi nagy fogás hazai horgász szemével Nálunk 98 kilós harcsa a rekord Bejárta a világsajtót a hír, hogy a napokban egy új-zé- landi szigonyos halász 134,5 kilogrammos mariint ejtett el és vitt partra. Tahi Bélát, a Magyar Orszá­gos Horgász Szövetség igaz­gatóját arról kérdeztük: csak­ugyan szenzációsnak tekint­hető az új-zélandi vízi zsák­mány, s mi volt hazai vize­ken az eddigi legnagyobb fo­gás?-Egy 134,5 kilós hal kifo­gása a maga nemében páratlan teljesítmény - mondja a szak­ember. - Még akkor is, ha tud­juk, hogy ez a fajta kimondot­tan nagy testű, s más eszkö­zökkel fogtak már 3 mázsánál is súlyosabb példányokat. Nálunk egyébként nemigen terjedt el a szigonyos „hal- vadászat”, s persze a hazai vi­zek élővilágában a legna­gyobb horgászszerencsével sem bukkanhatunk efféle hal­mamutokra. Ennek ellenére a magyar horgászok is számos kimagasló eredménnyel büsz­kélkedhetnek. A zsákmány súlyát tekintve a legnagyobb fogás két évvel ezelőtt született, amikor egy csaknem mázsás - pontosan 98 kilós - harcsa akadt horogra. Bár késik a tavasz, a horgá­szidény már javában tart: a Balatonban és a Velencei-tó­ban minden halra lehet hor­gászni. S talán ez évben meg­születik az egymázsás álomha­tárt túlszárnyaló rekordfogás is. -óky DÓZSA GYÖRGY MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, KALOCSA IV. A mezőgazdasági szak Csanádi Bálint, Csekei Ágnes, Far­kas Erika, Fazekas Krisztián, Fi­scher Gábor, Gyebnár Lajos, Gyenge Lívia, Hóman István, Hor­váth Miklós, Kozma Norbert, Má- csai Tamás, Molnár László, Németh Katalin, Pirisi Zoltán, Somogyi Csilla, Szalai Zoltán, Takács Zoltán Gábor, Tőkés János, Vass Attila. IV. B mezőgazdasági szak Ácsai Gabriella, Botos Endre. Bucsi László, Császár Petronella, Deák Zoltán, Gaál Gabriella, Gausz Gá­bor, Geyer Helga, Haszán Zoltán, Hegedűs Krisztián, Hirsch Attila, Húsz Zsolt, Kiss János, Laki András, Malik Adrienn, Nagy Róbert, Pén­zes Zoltán, Posztobányi Gábor, Vass Claudia, Vezér György, Végi Bar­bara, Virág Éva. IV. C közgazdasági szak András Éva, Boczonádi István, Bor­bély Gábor, Búzái István, Cselik Ka­talin, Csipes Viktor, Dobre Gábor, Doszkocs Andrea, Duchony Anett, Farkas Anita, Fekete János, Filus Adrienn, Glaszta Edina, Gyuris Ri- chárd, Hodován György, Horváth Anasztázia, Jánosi Tamás, Kákonyi Anett, Katus Zsolt. Király Eszter. Kiss Anett. Lakatos Norbert, László Szabina, Miskei József, Papp István, Pécsi Gabriella, Répási Orsolya, Se­rényi Márta, Simigh Dóra, Szabadi Endre, Takács József, Tóth Berna­dett, Tóth Gábor, Tóth Zoltán, Wes- senhoffer Zsolt. IV. D közgazdasági szak Bengő Ibolya, Bognár Attila, Bol- vári Krisztina, Bóna Mónika, Farkas Hajnalka, Fehérvári Melinda, Frei- dinger Tamás, Gábor Anikó, Gyalus Anita, Hagymási Anita, Hajdú Me­linda, Hangya Ákos, Hús János, Iván Éva, Kapitány Krisztina, Kiss Helga, Knódel Csilla, Koltai Péter, Korsós Erika, Kothencz László, Kothencz Szilvia. Lakatos Gabri­ella, Ormai Bernadett, Pavelkó Lilía, Peleskei Rita, Pethő Edina, Poszto­bányi Mária, Réfy Gábor, Romsics Endre, Szabadi Gyula, Szabadi Szil­via, Szép Ferenc, Tóth Szilvia, Wachsmann Ildikó. (Holnap a kiskunfélegyházi köz- gazdasági szakközépiskola végzőse­inek névsorát közöljük.) ARANYHÖMÖK v X y o Élelmiszer- es agráripari kiállítás es vásár KECSKEMÉT, VÁROSI SPORTCSARNOK 1997. április 24-25-26-27. A kiállítás nyitva: csütörtökön: 13.00-18.00; további napokon: 10.00-18.00 óráig. A kiállításon megtekinthetők: - élelmiszer-ipari termékek- cukrászipari különlegességek- italok, gazdag választékban- biokultúra az egészséges táplálkozásért- agráripari termékek, kisgépek- személy- és haszonjárművek Háziasszonyoknak különlegességek. Kóstolók, kedvezményes vásárlás, játékok, értékes tombolanyeremények! A belépés gyermekeknek, nyugdíjasoknak ingyenes, felnőtteknek 100 Ft (ez tombolajegy is). VÁRUNK MINDENKIT SZERETETTEL. (15325)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents