Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
12. oldal 1997. április 15., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Hogyan tájékoztatja a reklám a vásárlót? Legtöbbször a cipő szorít (Folytatás az 1. oldalról) A reklámszakmával való együttműködés sem felhőtlen. Mint P. Kovács Istvántól megtudtuk, a múlt héten tartott kecskeméti konferenciára sem kapott meghívót a megyei felügyelőség. A fogyasztók gyakori panaszairól is érdeklődtünk. Továbbra is a cipőkkel és a műszaki cikkekkel van a legtöbb probléma, mondta lapunknak P. Kovács István. A keleti és nyugati rossz minőségű árudöm- pingnek a fogyasztó issza meg a levét. A vásárló sajnálatos módon nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak. Az elromlott termékre minden esetben érvényes a garancia. A vevő kicseréltetheti, illetve visszakérheti az árát. (Természetesen csak akkor, ha rendeltetésszerűen használta az árut.) Ha vita van a vevő és az eladó között, akkor a fogyasztóvédelmi felügyelőség megvizsgálja a hibás terméket, természetesen díjazás ellenében. A vizsgálat díját a kereskedő fizeti ki, ha az áru nem a vevő hibájából károsodott. Ellenkező esetben - ha a vizsgálat során fény derül például arra, hogy lakkcipőnkben jártunk futballozni és ezért lyukadt ki Sok múlik a viselőn. a vevő állja a cehet. Néhány éve gyakran előfordult, hogy létrehoztak tiszavirág életű kereskedelmi cégeket, s a bóvlit ezeken keresztül értékesítették. A meghibásodott termék ellenértékét aztán már kereshette a vásárló, hiszen a vállalkozás időközben megszűnt. A fogyasztóvédelmi szakember szerint a polgárok átverésének ez a módja eltűnőben van. Kecskeméten nemrégen a távfűtéssel kapcsolatos problémákat vizsgálták a fogyasztóvédelmi szakemberek. Az anomáliák mindenki számára ismertek: gond van a lakások hőmérsékletével, reggel hosszan engedni kell a csapból a vizet, hogy fürdésre alkalmas hőmérsékletű legyen stb. Mivel a fűtésrendszer korszerűtlen, fel kell újítani. A fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálatai alapján az derült ki, hogy a megvalósítandó rekonstrukció költségeit nem lehet kizárólag az állampolgárokra terhelni. A házakat egykoron megépítő államnak is ki kell vennie részét a finanszírozásból. A fogyasztóvédelmisek megállapították, hogy az önkormányzat nem jegyzi fel a beérkező panaszokat. Állítólag távfűtéssel kapcsolatos panaszlevelek nem érkeztek hozzájuk. P. Kovács István ezen azért csodálkozik, mert néhány levelet ő maga továbbított a kecskeméti polgármesteri hivatalba. A Port Rt. szeretné elkerülni a felszámolást A Port Rt. tulajdonosa szeretné elkerülni a cég felszámolását, mivel véleménye szerint ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a hitelezők visszakapják pénzük egy részét. Tompos Judith, a hitelezői választmány jogi képviselője, illetve a Port Rt. tulajdonosa hétfőn elmondta, hogy 113 millió forintért adták el a Port Rt. tulajdonában levő Agroport- részvényeket. Ez a kisbefektetői igények egy hatodát fedezi. A vevő, a Pécsi Agroker Rt. a nyilvántartási érték 35 százalékán jutott a részvényekhez. Aközeljövőbenacégújonnan kinevezett vezetése, illetve tulajdonosa átvizsgálja a társaság dokumentumait és önrevíziót fog kérni az APEH-től. Ezenkívül tájékozódnak a Port Rt. más társaságokban lévő vagyonrészeiről. Összevetik az 1995- 1996-os mérleg adatait is, mivel úgy vélik, hogy a vagyon nagy része ebben az évben elveszett. Erszénykímélő aj ánlat Toyota Corolla 1 990 000 Ft-ért? Lehet, hogy első pillanatban ugratásnak tűnik, pedig nem az: a kategóriájában több ízben legmegbízhatóbbnak bizonyult modell most tényleg csak ennyibe kerül. Ugorjon be bármelyik Toyota-márkakereske- dőhöz, és használja ki erszénykímélő ajánlatunkat. Toyota Corolla most csak 1 990 000 Ft-ért. ADAC COROLLA 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA <5g) TOYOTA Bízhat a jelben • KOCSIS ÉS TÁRSA KFT 6500 BAJA, Szegedi út 84. Tel.: 06-79-321-810 • M+F AUTÓ KFT 6200 KISKŐRÖS, Izsáki u, 46. Tel.: 06-78-311-106 »TROMFKFT6000 KECSKEMÉT, Ladánybenei út 1.Tel.: 06-76-320-627 Küldöttgyűlés a kiskunfélegyházi Integrál Áfésznél Jó évet tudnak maguk mögött Az eredményeket tekintve, újabb sikeres évet tudhat maga mögött a kiskunfélegyházi Integrál Áfész - hangzott el a szövetkezet szombati küldött- gyűlésén. Nyitóbeszédében Martus Gyula elnök elmondta: az eltelt öt esztendő alatt az áfész 11 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el. Három fő területük: az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem, az élelmiszer-ipari és a nagykereskedelmi tevékenység ma is változatlanul nyereségesen működik. Sajnos az országban a külföldi konkurencia egyre nagyobb kihívást jelent a hazai kis- és nagykereskedők számára - hangoztatta az elnök. A hazai piacon egyre nagyobb teret hódító multinacionális cégek olcsó árai ugyanis csak a hazai piac gyengítését célozzák. Számos példa igazolja, hogy ezek a cégek hosszabb- rövidebb idő alatt ellehetetlenítik a hazai kereskedőket, azt követően pedig - kihasználva monopolhelyzetüket - az egekig srófolják áraikat. Az áfész minden évben komoly harcot folytat költségei visszaszorításáért, ez a tavalyi esztendőt tekintve mintegy 300 millió forintos megtakarítást jelent. Az elmúlt időszakban az Integrál Áfész rendbe tette kereskedelmi hálózatát. Tavaly 150 millió forintot költött üzleteinek fejlesztésére. Ennek a fejlesztésnek a részeként nyitották meg a Szegedi úti új kereskedelmi centrumot is. Idén ugyanennyit szánnak üzemük korszerűsítésére. Az eredmények mindenképp a döntések helyességét igazolják. Ma a kiskunfélegyházi Integrált az ország kétszázötven áfésze közül az első öt között tartják számon. Aggodalomra tehát nincs ok - mondta Martus Gyula elnök. Az Integrál Áfész mindent elkövet a talpon maradásért, de elsősorban azért, hogy tevékenysége minden területén sikerüljön tartania azt a színvonalat, amelyet megszoktak tőle a partnerek, (x) A MOSZ álláspontja a NAP-ról A nemzeti agrárprogramnak (NAP) a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint két alapvető kérdésre kell választ adnia: 1. A program hozzájárul- e a mezőgazdaságban tapasztalható nagymértékű bizonytalanság felszámolásához? 2. Á NAP végrehajtása megszünteti-e az ágazatban tapasztalható jövedelemhiányt? Szemléleti hiba a NAP-ot úgy felfogni, mintha az a magyar mezőgazdaság európai integrációjának könnyítését szolgálná. A MOSZ úgy ítéli meg, hogy mindenképpen az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP) kötöttségeit nélkülöző, nemzeti agrártörvényre van szükség. Mekkora termelés? A NAP-nak azonban nem ez a szemléleti tévedés az egyetlen hibája. A program jó néhány, a MOSZ számára nehezen értelmezhető elemet is tartalmaz. A társadalmi vitaanyagból nem derül ki egyértelműen például, hogy a GDP 2,5 százaléka milyen módon szolgálna agrárcélokat. Hiányzik az anyagból annak meghatározása is, hogy a NAP készítői mekkora mező- gazdasági termeléssel, mekkora jövedelemmel számolnak, így azt sem lehet tudni, hogy hosszú távon hány embernek adhat munkát az ágazat. Pozitív dolog, hogy a NAP 3-3,5 százalékos termelésnövekedéssel számol, de véleményünk szerint ennél többre, 4-4,5 százalékos növekedésre is képes az ágazat. Helyi programok A NAP kész tényként kezeli, hogy Magyarországon az élelmiszeripar és a kereskedelem profitorientált, holott az EU tagországaiban nem ez jellemző. Nyugat-Európában az élelmiszeripar és a kereskedelem termelői érdekek alapján szerveződik, nálunk viszont a monopolhelyzetben lévő feldolgozók és a termelők között nincs összekötő kapocs. Nem csoda, hogy a magyar termelő drágán "termel és olcsón ad el. A MOSZ véleménye, hogy a meglévő kapcsolati rendszer átalakításával és új szövetkezetek létrehozásával új alapokra kell helyezni a terine- lők és a feldolgozók viszonyát. A nemzeti agrárprogramot olvasva az sem látható tisztán, hogy az ott megfogalmazott elvek hogyan fognak a gyakorlatban is megvalósulni. Az érdek- védelmi szervezet úgy gondolja, a NAP önmagában, regionális programok és a fő termékcsoportokra kidolgozottfejlesztési stratégiák nélkül nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A MOSZ szerint a programban a jelenlegi realitások alapján szerepelnie kell, hogy a magyar mezőgazdaságban hosszabb távon egymás mellett fognak működni a társas és a családi vállalkozások. Ennek alapján elfogadhatatlan, hogy a NÄP a belföldi jogi személyek földtulajdon-szerzési tilalmának fenntartásával számol. Támogatások Az agrártámogatási rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy a támogatások nem jutnak el a termelőkhöz. Ezen a helyzeten a termelői önszerveződések, a legális foglalkoztatás segítésével, valamint a minőségi termelésre való ösztönzéssel feltétlenül változtatni kell. Az angolok nem ennék meg, a belgák annál jobban szeretik A lóhúskedvelők paradicsoma Belgium a lóhúsevők paradicsoma. ínyencek messze földről elzarándokolnak például Vilvoorde városba, hogy a híres De Kuiper vendéglőben jóízűen falatozzanak a saját zsírjában kisült, édeskés, pikáns lóbélszínből. Az étterem Brabant szívében működik, ahol a helyiek mindig is büszkék voltak robusztus igavonó állataikra. A város főterét az igásló bronzba öntött szobra díszíti. Jean-Luc Dehaene kormányfő a megbízhatóságról és szorgalmáról híres „brabanti igáslóként” kam- pányolva nyerte meg a választást. A ló tisztelete azonban nem akadályozza meg a belgákat abban, hogy egy adag sült krumpli társaságában jóízűen megegyék vacsorára. A sok hírességet is vonzó De Kuiper étterem azt hirdeti magáról, hogy már 1859 óta a lóételek specialistája. A sok országban visszataszítónak tartott lóhús nagyra becsült ínyencfalat a világ számos pontján. Japánban, ahol legalább négy évszázadra nyúlnak vissza a lóhúsreceptek, szójaszósszal, vaszabikrémmel, őrölt gyömbérrel, metélőhagymával körítve csinálnak lószasimit az állat nyers húsából. A lóhús fogyasztásának hagyományai vannak Franciaországban és Svájcban is, de a belgák lóhúsevő hírneve olyan mélyen gyökerező, hogy Lengyelországban egy lókolbászfélét „Belgijskának” neveznek. A belgák nemcsak porhanyós bifsztekként fogyasztják a lóhúst, hanem raguként is, sörben vagy ecetben, hagymával és sárgarépával párolva, továbbá sokféle kolbászt és füstölt sonkát is készítenek belőle. Sokan a vörös húsok legfinomabbiká- nak tartják. Rajongói szerint előnye, hogy kevésbé zsíros, mint a marhahús, nem is szólva arról a napjainkban különösen fontos szempontról, hogy a marhával ellentétben a lóhús fogyasztásával kisebb az esély a kergekóros fertőzésre. Bármilyen sok nemzet is kapott azonban rá a lóhúsra, mindegyikre több olyan jut, amely nem hajlandó megenni azt - írja az AP. Nagy-Britan- niában például határozottan nem nyerő a lóhús. A Belgo Centraal nevű divatos londoni étterem, amely a híres belga söröktől a kagylóféléken át a wa- terzooi néven ismert belga tejfölös csirkéig sokféle belga specialitást kínál, nem tart étlapján lóhúst, mert az angolok nem lennének hajlandóak megenni az ember társának tartott lovat. Indiában, ahol szentként tisztelik a tehenet és a legtöbben hozzá sem nyúlnának a marhahúshoz, a ló sem kínál alternatívát. A keltáktól a mongolokig az emberek azonban mindig is fogyasztották a lóhúst. A történelem előtti Franciaország vadászai hajdanában úgy jutottak vacsorájukhoz, hogy halálba hajszolták a lovakat Solutre szikláin. A középkori Európában a pápa megpróbálta betiltani a lóhúsevést, s kormányok is próbálkoztak a hagyomány kiirtásával, de sikertelenül, a közelmúltig részben azért, mert a lóhús olcsó volt. Ez azonban változóban van, még Belgiumban is: a lóbifsztek ára meghaladhatja a legjobb marhasültét. De Kuipemél egy szokásos adag lósült 16 dollárba kerül. Robert Peeters, az utolsó megmaradt lóhentes Vilvoorde- ban, amely sokáig az igáslovak legnagyobb belgiumi piaca volt, arra számít, hogy pár éven belül be kell zárnia boltját. Amikor 1946-ban megnyitotta a mészárszéket, még naponta feldolgozott egy lovat kolbásszá, sonkává, steakké. A környékbeli farmokat járva könnyen jutott alapanyaghoz. Most már 150 kilométert is meg kell tennie, hogy eladó állatot találjon, mivel a lovakat traktorok váltották fel.
