Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
1997. április 15., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 13. oldal Ahány család - annyi igazolvány, ahány családtag - annyi adóbevallás Az őstermelők módosított adózása Az értékhatár háromról négymillióra nőtt A parlament a közelmúltban - a mezőgazdasági termelők demonstrációinak nyomán - néhány ponton módosította a kistermelők adózásáról szóló törvényt. Alábbi írásunkban a leglényegesebb változásokat ismertetjük a Pénzügyminisztérium szakértőjének segítségével. A korábbi rendelkezéssel ellentétben az őstermelői igazolványban ezentúl nem kell feltüntetni a vagyontárgyakat (a birtokolt földterület nagyságát, termelőeszközöket, gépeket stb.), elegendő, ha a kistermelő nyilatkozatot tesz, hogy rendelkezik a termeléshez szükséges eszközökkel. Az ebben a nyilatkozatban felsorolt adatokat - a személyi azonosító adaton kívül - az őstermelői igazolványok nem is tartalmazhatják. Az eddig kiváltott őstermelői igazolványok továbbra is érvényesek maradnak. A kistermelő azonban dönthet úgy is, hogy visszaadja a régit és új igazolványt vált ki, amelyben már nem szerepelnek a termeléssel kapcsolatos adatok. Családi igazolvány Másik lényeges változás, hogy a kistermelővel egy háztartásban élő - és vele együtt dolgozó - családtagok közös őstermelői igazolványt válthatnak ki. Ebben az esetben a családtagokat külön-külön megilletik a kedvezmények. A közös igazolványban szereplő családtagok között egyenlő arányban oszlik meg az őstermelői bevétel, valamennyien azonos módon, de külön-külön adóznak, készítik el bevallásukat, illetve teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Közös (családi) őstermelői igazolvány kiváltása esetén a családtagok által korábban kiváltott egyéni igazolványokat vissza kell adni. A jogszabály-módosítás jelentős mértékben bővítette a mezőgazdasági őstermelésnek számító tevékenységek körét, így például azok a gazdálkodók, akik a törvénymódosítás révén váltak őstermelőkké, és most váltják ki az őstermelői igazolványt, annak birtokában azonnal kérhetik a felvásárlók (kifizetők) által eddig levont adóelőlegek visszafizetését. Bor, virág, dísznövény Az adószabályok változása nyomán évi 250 ezer forintos árbevételig a virág- és dísznövénytermesztés is őstermelői tevékenységnek minősül a továbbiakban. Kistermelői tevékenységnek számít ezentúl a saját gazdaságban termelt szőlőből készült bor is, feltéve, hogy azt a termelő az adott évben kizárólag kifizetőnek (felvásárlónak) értékesíti és az értékesítésből származó árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. Ha meghaladja, vagy ha a kistermelő nem felvásárló, hanem magánszemély részére értékesíti termékét, akkor a bevétel már nem minősül őstermelői bevételnek. Az őstermelői igazolvány birtokában a virág, a dísznövény, illetve a bor értékesítésekor a felvásárlóknak nem kell a kifizetett ellenértékből adóelőleget levonniuk, még akkor sem, ha az eladott tétel értéke az őstermelésnek számító értékhatárt meghaladja. Négymilliós értékhatár Talán a leglényegesebb változás az, hogy a parlament a mezőgazdasági kistermelés felső értékhatárát 3 millió forintról 4 millióra emelte. Új eleme az őstermelői adó- kedvezményeknek, hogy a tételes elszámolást választó kistermelőnek nem kell adóbevallást kitöltenie, ha jövedelme kizárólag mezőgazdasági kistermelésből származik, éves bevétele nem haladja meg az 1 millió 500 ezer forintot, és a bevétel 20 százalékát kitevő költségeit számlával tudja igazolni. (Ezzel a lehetőséggel a közös igazolványba bejegyzett családtagok külön-külön is élhetnek.) E feltételek együttes fennállása esetén az adóbevallás egy azzal egyenértékű nyilatkozattal helyettesíthető. Nem kell bevallani E kedvezmény mellett továbbra is érvényben van az a rendelet, amely szerint az évi 250 ezer forint őstermelői bevételt el nem érő mezőgazdasági kistermelőknek nem kell jövedelmet kimutatniuk, és mivel bevételük nincs, adóbevallást sem kell készíteniük. A kistermelőknek még akkor sem kell adót fizetniük, ha őstermelői igazolványuk kiváltásakor épp az átalányadózást választották a lehetőségek közül. A kistermelői árbevétel felső határának 3-ról 4 millió forintra emelése nyomán várhatóan növekedni fog az átalányadózást választók száma, a kedvezmény miatt többen választják majd az adózásnak ezt a formáját. Az átalányadózást választó őstermelőknél jelentős mértékben csökken a bevétel százalékában meghatározott vélelmezett jövedelemhányad. A módosítást követően növénytermesztésnél a bevétel 15, állat és állati termék értékesítésnél a bevétel 6 százaléka minősül jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy állattenyésztés esetén 100 forint bevételből 6 forint, minden más termék értékesítésekor 15 forint a feltételezett jövedelem. Az így kiszámított jövedelmet 200 ezer forintig 12,5 százalék adó terheli, e felett - a teljes jövedelmet - 600 ezer forintig 25 százalék adó terheli. Átalány vagy nem A kistermelőnek az őstermelői igazolvány kiváltásakor kell döntenie arról, hogy az átalány- adózást választja-e. Valamennyi kistermelőt érinti az az új rendelkezés, amely szerint a felvásárlónak (kifizetőnek) történő értékesítéskor nem kell minden alkalommal beíratni a felvásárlóval az őstermelői igazolvány értékesítési betétlapjába az eladott áru értékét. A bejegyzést maga az értékesítő őstermelő is megteheti a felvásárlótól kapott vételi jegy alapján. Ebben az esetben természetesen a felvásárló aláírására szolgáló rovatot üresen kell hagyni. A bejegyzés valódiságáért az őstermelő felel. Újvári Gizella Üzemanyag-ellenőrzés A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbb - április 7-én - Bács-Kiskun, Csongrád, Heves, Pest és Jász- Nagykun-Szolnok megye, valamint a főváros területén 19 üzemanyagtöltő állomáson 36 kutat ellenőrzött, s közülük mindössze egyben tapasztalták, hogy nem megfelelő a gázolaj minősége. A Csongrád megyei Alcopetrol Kft. Texaco szegedi kútjából vett minta bizonyult szabálytalannak. Szolgáltatók együttműködése A Településszolgáltatási Egyesületben tömörült kommunális vállalatok - a belügyi tárca támogatásával - Területüzemeltetési Tanács néven új testületet hoztak létre. Céljáról, rendeltetéséről dr. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára elmondta munkatársunknak: - Településeinken növekvő figyelmet fordítanak a helyi közfeladatok ellátására, a közüzemi szolgáltatások folyamatos és zavartalan működésére. Ennek a kulturált rendje akkor alakulhat ki, ha az ellátásban érdekeltek képesek együttműködni, a sajátos érdekeket egyeztetni. A tanácsot megalakító vállalatok - amelyek több mint 120 ezer dolgozót foglalkoztatnak - e közös munka és folyamatos együttműködés fórumát teremtették meg az új szervezettel. A Területüzemeltetési Tanács segítséget nyújt a tevékenységével összefüggő törvény-előkészítéshez is. IPARTNER - közvetlen vonal Gyakorlati módszerek, eszközök a hazai piac védelmére Sokak érdeklődését fölkeltette az ipari tárca időszerű témákban eligazítást adó telefonszolgálata. Egy-egy .ügyeleti idő nem is mindig elég a záporozó kérdések megválaszolására. Ezért a minisztérium illetékesei azt tervezik, hogy több közérdekű témára ismételten visszatérnek a tárca szakembereire az IPARTNER-szolgálat keretében. Legutóbb sokan érdeklődtek arról, milyen intézkedések biztosítják a hazai piac védelmét. Ilyen jellegű lépések elsősorban akkor indokoltak, ha az import megnövekedett meny- nyisége és alacsony ára kárt okoz, vagy okozhat a magyar iparnak. A védelemre egyik eszköz az egy-egy éves időtartamra elrendelt importkorlátozás. Az utóbbi öt évben 35 ilyen piacvédelmi kérelem érkezett a minisztériumhoz. Ebből 14-et elutasítottak, 21 esetben - a vas- és acélipar, a műtrágya-, a cement- és a papíripar területén - életbe léptettek import- korlátozást. Másik gyakorlati módszer az, hogy a tárca elrendeli bizonyos importáruk forgalmának megfigyelését: okoz-e a behozatal olyan helyzetet, amely hatékonyabb fellépést indokol. Ilyen szakmai megfigyelés alatt állnak jelenleg: a szlovák cement, az orosz, ukrán, litván, bolgár és lengyel gyufa, a bolgár, a cseh, a szlovák és a román vas- és acéltermékek, a különféle országokból bejövő burkoló padlólapok, az automata mosógépek, és különféle mezőgazda- sági cikkek. A harmadik védelmi eszköz dömpingellenes vám kiszabása - erre eddig megalapozott igény nem volt. Az IPARTNER-vonalon ma, kedden különféle közérdekű kérdésekre válaszolnak a szakemberek. A szerdai téma: Mit kell tudni az EU-szabvá- nyokról? Csütörtökön arról informálódhatunk, hogyan lehet kereskedni a latin-amerikai országokkal. A hívható számok: 111-9669, 131-4375, 14—16 óra között - 269-3703 (üzenetrögzítő) 16-17 óra között. (koós) Jelzáloghitel - talán májustól Egy régen várt törvény révbe ér A jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről készülő törvény akár gazdaságtörténeti jelentőségű is lehet, hiszen a pénzügyi és pénzintézeti rendszer fehér foltjának felszámolását jelenti majd. A parlamenti végszavazás májusban várható. Ősztől hőmennyiségmérők alapján számol el a Termostar Kft. Fűtéskorszerűsítés, energiamegtakarítás A jelzáloghitel intézménye 1947-ig működött hazánkban, ám azóta mindmáig nem élvezhette e szolgáltatás előnyeit a magyar társadalom, mondta Kékesi János, a Jelzálog Hitel- intézetet Előkészítő Részvény- társaság vezérigazgatója. A jelzáloghitel intézménye olyan hosszú távú finanszírozási formát teremt a gazdálkodók számára, amely a lassú megtérülésű tőkefolyamatokat is finanszírozhatóvá teszi. Ilyen befektetések például a földdel, a lakással és a kommunális ingatlanokkal összefüggő beruházások. Ugyanakkor a szakértő véleménye szerint a jelzáloghitel törvényi szabályozása kedvezően hat majd az egész ingatlanpiacra is. A jelzáloghitel-intézetek - amelyek közül az első várhatóan még ebben az évben megkezdi működését - oly módon finanszírozzák majd a különböző hitelügyleteket, hogy jelzáloglevelet bocsátanak ki. Ezzel teremtik meg a forrásokat a hitelek kihelyezéséhez. A jel- záloglevél - speciális értékpapír, amely a tervek szerint öt-, tíz-, tizenöt éves lejáratú lesz. A jelzáloghitel-intézet - szakosított hitelintézet lévén - számlát nem vezethet és betétet nem gyűjthet majd. Alapításához előreláthatólag legalább 3 milliárd forintnyi alaptőkére lesz szükség. Kékesi János reméli, hogy a jelzáloghitel-intézetről és a jel- záloglevélről szóló törvényt a parlament még májusban elfogadja. így végre nem lesz akadálya annak, hogy ez a hosszú távú finanszírozási forma ismét létjogosultságot nyerjen hazánkban. Április közepe általában a fűtési idény végét is jelenti. Ami az idei szezont illeti, úgy tűnik, rövidebb-hosz- szabb időre még szükségünk lesz a fűtésre. Mire számíthatnak a Termostar Kft. szolgáltatási körébe tartozó fogyasztók? - kérdezem Márton János ügyvezető igazgatót.- Amennyiben a lakók igénylik, május 15-éig lehet fűtést kérni. Az időjárás már többször kényszerített bennünket hasonló lépésre, legutóbb szeptember 1 fián, amikor meg kellett indítanunk szolgáltatásunkat. A pótfűtési időszakban fogyasztott hőenergiát természetesen ugyanúgy ki kell számláznunk, de ettől tavaly, az enyhe időjárás miatt, eltekintettünk.- Milyen változások várhatók az idén a Termostar Kft. és a fogyasztók életében?- A korszerűsítések útján igen fontos lépésnek ígérkezik a hőmennyiség- mérők beépítése. Ezzel megszüntetjük az átalánydíjas szolgáltatást, ősszel már a beépített mérők alapján szeretnénk a fűtést elszámolni. A hőmennyiség- mérők beépítése után a lakóépület által fogyasztott hőenergiát mérni tudjuk, s azt számoljuk el. Októbertől kezdődően a mostani átalánydíjnak megfelelő összeget kell részfizetésként befizetni, majd a fűtési szezon végén összevetjük a befizetést és azt az összeget, amelyet a mennyiségmérők alapján kellett volna fizetni. Ezek után vagy visszatérítjük a különbözetet, vagy a fogyasztónak kell a pluszösszeget befizetnie. Az időjárás-változás hatását kiküszöböljük, enyhe tél esetén a megtakarításból fogyasztóink részesednek.- A lakásonkénti fűtés mérése nem lehetséges?- A műszaki lehetőségeink olyanok, hogy csak épületenként tudjuk a hőfogyasztást mérni. A lakásonkénti felosztás egy külön feladat. A lakásokban nem szükséges külön mérőkészülék felszerelése, elég az úgynevezett „költségosztót” beszerelni. Ez a költségosztó egy arányszámot mutat, amely azt jelzi, hogy a társasház által elhasznált hőenergiamennyiségből mennyit fogyasztott egy-egy radiátor. Ebből az arányból lehet kiszámítani a lakás fogyasztását. A végső cél az, hogy a fogyasztó a maga igényei szerint tudja szabályozni hőenergia-fogyasztását, a költségosztó mellett hőfokszabályozós radiátorszelepet kell felszerelni.- Milyen ütemterv szerint valósul meg a korszerűsítés?- Az első lépcső a hőmennyiségmérő beépítése, majd ezt követi a lakóépületek belső fűtéskorszerűsítése. Bizonyos esetekben a csővezetéket is át kell alakítani, majd hőfokszabályozós radiátorszelepet és a költségelosztókat kell felszerelni. A hőmennyiség- mérő beépítését a Termostar Kft. a saját költségei terhére vállalja, viszont a belső szereléseket - mivel egy-egy lakóközösség hőenergia-fogyasztásáról van szó - a lakóközösségnek magának kell vállania. Ehhez a Termostar Kft. segítséget nyújt. A szerelést díjmentesen végezzük, csak az anyagot kell megvásárolni. Néhány kecskeméti épületben már megtörténtek ezek az átalakítások, melyek mintegy referencia- helyként is szolgálnak. Ahhoz, hogy energiát lehessen megtakarítani és a tényleges energiafogyasztás után kelljen fizetni, ezt a korszerűsítést mindenképpen el kell végezni. Jelenlegi ismereteink szerint radiátoronként 8000 Ft-ba kerülne az átalakítás. Most azon fáradozunk, hogy megtaláljuk a megfelelő finanszírozási lehetőséget, hiszen ezt minden lakásban el kell végezni; éppen ezért szükségünk van fogyasztóink együttműködésére.- Mikor számíthatnak újabb áremelésre a fogyasztók?- A legutóbbi energia- hordozóár-emelés április 1- jén történt, a Termostar Kft. számára a földgáz és a villamos energia 3,4%-kal drágult. A kft. ezt az áremelést egyelőre nem hárítja át a fogyasztókra. De az emelést mindenképpen bele kell építenünk a következő fűtési szezonban aktuális árainkba. Júliustól újabb, hasonló arányú áremelés várható, de a tervezetek szerint a tarifamódosítások miatt a távhő- szolgáltatók részére az emelés mértéke kisebb lesz.