Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
1997. március 29., szombat 6. oldal Húsvét Ünnepén Nagypénteki hódolat a szent kereszt előtt Üdvöz légy, szent keresztfa... Felvételünk tegnap este kézült Kecskeméten, a piarista templomban, fotó: Walter Nagypénteken a katolikus templomokban nem szentmise van. A szertartás az igeliturgiával, közte a passió (a szenvedés története) elének- lésével kezdődik, majd a kereszt előtti hódolattal folytatódik. Hódolattal, mert mint vallják: a kereszt, mely egykor a szégyen fája volt, Krisztus világot megváltó győzelmének jelévé vált. Közben imádkoznak az anyaszent- egyházért, a pápáért, a papságért és a hívekért, a keresztelendőkért, a keresztények egységéért, a zsidókért, azokért, akik nem hisznek Krisztusban, akik nem hisznek Istenben, a világi vezetőkért, valamint a szenvedőkért, „...a betegséget tartsa távol tőlünk, az éhínséget űzze el, a börtönöket nyissa meg, a bilincseket oldja fel, az utazóknak adjon biztonságot és szerencsés érkezést, a betegeknek gyógyulást, a halandóknak örök életet.”- bfi Húsvétunk és Szent Adalbert Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi köszöntője Húsvét ünnepén a lap hasábjain is szeretettel köszöntőm a megye olvasóit, valamennyi lakóját. A tavasz megújulása, reménye, öröme tölti el lelkünket. Kifejezi ezt sok népi szokásunk, hagyományunk. Az ünnep igazi reményét és örömét azonban annak eredetében, a kereszténységben találjuk meg. A keresztények Jézus Krisztus halálának és feltámadásának az eseményére emlékeznek. Úgy tekintenek Jézus Krisztusra, mint a világ egyetlen üdvözítőjére, aki halálával bűneink bocsánatát, feltámadásával pedig az üdvösség örök életét szerezte meg mindnyájunknak. A kereszténység Jézus Krisztus halálára és feltámadására épül: ezt a húsvéti eseményt hirdeti az Egyház élete, ezt ünnepli az Egyház liturgiája. A múlt eseményére való emlékezés egyben felmutatja Jézus Krisztus feltámadásának az erejét is: akik hittel és a ke- resztséggel elkötelezetten hozzá kapcsolódtak, azok megtalálták életük értelmét és célját, erőt nyertek küzdelmeikhez, az erkölcsi értékek követéséhez, embertársaik önfeláldozó szolgálatához. Erről tanúskodik az Egyház élete, ezt állítja elénk a Krisztust követők megszámlálhatatlan sokasága. A feltámadás ereje A mostam húsvéti köszöntésemben egy olyan személyt emelek ki, akinek az élete és missziós tevékenysége szemléletesen mutatja Krisztus feltámadásának az erejét az emberi küzdelmek között, és akinek a személye és működése összeforrt Esztergommal, sőt az egész magyar néppel: Szent Adalbertre emlékezem, aki ezer évvel ezelőtt szenvedett vértanúságot, és ünnepe a húsvéti időben, április 23-án van. A millenáris évforduló ünnepélyes megülésére már több éve készülnek mindazok a nemzetek, ahol életében működött: magyarok, csehek, lengyelek, németek, olaszok. A közös és ünnepélyes megemlékezést 1989 januáijában Frantisek Tomasek bíboros, a köztiszteletben álló prágai érsek kezdeményezte. Kérte az érdekelt püspökségektől, hogy közösen készüljenek a millenniumra: építsék országaik közt az imádság hídját, szolgálják a középeurópai népek lelki és erkölcsi megújulását, az egymás közötti kölcsönös megértés munkálá- sát, a szeretet civilizációjának építését, Európa lelki egységének az előmozdítását. A szent vértanú Húsvéti köszöntésem és az évforduló alkalmul szolgál arra, hogy néhány szóval felelevenítsem életútját. Előkelő cseh család gyermekeként született Prágában 956 körül. Magdeburg missziós iskolájában tanult, és itt alakult ki missziós hivatása. 981-ben szentelték pappá Prágában, majd 983-ban ő lett Prága második püspöke. A belső villongások lehetetlenné tették működését, ezért hat év elteltével kénytelen volt elhagyni püspöki székhelyét. Rómába ment, ahol pápai engedéllyel belépett a bencések közé; öt év múlva azonban a pápa újra elküldte Prágába. Több bencés társával érkezett, hogy kolostort alapítva segítsék a missziós munkát. Megérkezése után ismét kitört a háborúskodás, s emiatt ismét el kellett hagynia Prágát. Ekkor hívta meg Géza fejedelem esztergomi udvarába, ahol rövid ideig István herceg nevelője volt. 996-ban pápai utasításra harmadszor is visszatért Prágába. De a helyzet most sem változott, s ezért több társával elindult a keleti szlávok térítésére. A mai Lengyelországban lévő Gdansk közelében 997. április 23-án a poroszok közt vértanúságot szenvedett. Gnieznóban temették el. II. Szilveszter pápa már 999- ben a szentek sorába iktatta. Sírja fölött alapították meg az első lengyel érsekséget, és őt választották Lengyelország pat- rónusának. Szent István-i örökségünk Bár rövid ideig tartózkodott Magyarországon, találkozásuk a fiatal István herceg lelkében mély nyomokat hagyott. A hagyomány szerint ő bérmálta meg Istvánt. Feltehetően közreműködött házasságkötésében is: családi kapcsolatai szerepet játszottak Gizella bajor hercegnő kiválasztásában, és valószínűleg ő eskette meg az ifjú párt Magdeburgban. Pontos adataink ugyan nincsenek erről az időről, de annál ismertebb iránta tanúsított tisztelete: a szentté avatást követően őt választotta az 1001-ben alapított Esztergomi Érsekség patrónusává, majd az 1010-ben épített esztergomi székesegyházat a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére szenteltette föl. így Esztergomban állott az első tiszteletére szentelt templom. Ötven évvel ezelőtt halálának 950. évfordulóját Esztergom nagy ünnepélyességgel ülte meg. A központi ünnep 1947. október 10-e és 12-e között volt. Az ünnepre Mind- szenty József bíboros, herceg- prímás lehozatta a Szent Jobb ereklyét: jelképesen ismét találkozott a nevelő növendékével. Szent Adalbert tisztelete Szent István-i örökségünk, amelyet őriznünk kell. Az esztergomi bazilikában április 13- án emlékezünk meg róla az esztergomi Ferences Gimnázium növendékeivel és öregdiákjaival együtt. Múltunkat idézzük A főünnep a környező országok képviselőinek a részvételével augusztus 20-án lesz: mint ötven éve, most is egymás mellé helyezzük a két ereklyét Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren tartandó szentmisén és körmeneten. Szent Adalbert személye és működése összeforrt Esztergom és a magyar nép történelmével és kultúrájával. A millennium újra felidézi ezt a múltat a közép-európai országokban. , # Kötelességemnek tartottam, hogy húsvéti köszöntésemben felidézzem alakját. Amint egy évezreddel ezelőtt nevelőként munkálkodott Esztergomban, a reá való emlékezéssel a mai nemzedéket is formálja hitben és kultúrában az a húsvéti esemény, amelyet Szent Adalbert áldozatosan és eredményesen hirdetett a magyar földön. Követni Krisztust: ebben a fogyasztói társadalomban ez hősiesség Taizéi találkozó Kecskeméten Franciaországban, közelebbről Burgundiában, Cluny közelében található egy kis falu, Ta- izé. 1940-ben itt telepedett le egy akkor frissen végzett fiatal protestáns lelkész, Roger Schutz. 1944-től három barátjával közösen folytatta a munkát. Főként a háború okozta sebeket gyógyították a lelkekben. Ökumenikus szerzetesközöség Elhatározták, hogy életüket közösségben folytatják, afféle protestáns szerzetesként. Nőtlenséget is fogadtak, s 1949- ben írásba foglalták szabályzatukat. Nevük azóta: Taizé-kö- zösség. Olyan templomot építettek, amelyben katolikus és protestáns hajók egyaránt találhatók. Ma körülbelül nyolcva- nan vannak. Roger Schutz (Roger testvér) kezdetben gyanús volt a hivatalos egyházaknak, mivel korát megelőzve az ökumenizmust hirdette. Követni Krisztust: ebben a fogyasztói társadalomban ez hősiesség! - ezt is ő mondta. A katolikusok protestánsnak tekintették, a protestánsoknak pedig a szerzetesi életmóddal szemben voltak fenntartásaik, illetve azzal, ahogyan Roger testvér a katolikusok felé fordult. A közösség végül kapcsolatot talált a hivatalos egyházakkal is. Taizét katolikus és protestáns fiatalok ezrei, majd tízezrei keresték fel évente, akik együtt imádkoztak a szerzetesekkel. A közösséget immár nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A protestáns Roger Schutz olyan szoros kapcsolatot épített ki a katolikusokkal, hogy XXin. János pápa barátjának tekintette, II. János Pál pedig 1987-ben felkereste Taizét. A bizalom zarándokútja A közösség „A bizalom zarándokútja a földön” program keretében találkozókat is szervez világszerte. A mozgalom Magyarországra is átterjedt, s 1989-ben a világ minden tájáról Pécsett gyűlt össze a taizéi gondolat jegyében húszezer fiatal. 1991-ben Budapest adott otthont az európai találkozónak. Az idén április 22. táján Kecskemétre érkezik a Taizé- közösség néhány tagja. Április 25-én megkezdődik a kecskeméti taizéi ifjúsági találkozó, amelyre a szervezők magyar fiatalokat várnak országon belülről és a határokon túlról. A találkozót a kecskeméti egyházközségek együtt bonyolítják le, a fő szervező a széchenyivá- rosi Szent Család-plébánia. A közös imádságok a református és az evangélikus templomban, valamint a Nagytemplomban lesznek. A rendezvény április 27-én, vasárnap fejeződik be. A kecskeméti találkozó célja a szervezők elképzelése szerint lelki zarándoklat. „Célja a hit forrásának közös felfedezése, a remény és a bizalom megteremtése minden nemzedék között. A zarándokok azért jönnek, hogy megosszák egymással hitüket és kérdéseiket. Az érkezőket a kecskeméti egyházi közösségek fogadják és látják vendégül. Az ifjúsági találkozót megelőző két napon a taizéi testvérek lelkigyakorlatos csendesnapokat tartanak a lelkipásztorok részére. A közös programokon túl a fiatalok részt vesznek a helyi keresztijén közöségek és családok életében. Ezáltal válik lehetségessé hitünk elmélyítése, egymás megismerése és a tapasztalatokban való osztozás.” Jelentkezés és program A jelentkezőket a kecskeméti Szent Család-plébánia várja. (Bogovics köz 5. Tel.: 76/410- 321) A szervezők szállásadó családok jelentkezését is várják. „Keressük gyökereinket, szorgalmasan kutatjuk a lehetőségeket, építve közösségeinket. Ezt segíti ez a találkozó is: ismerjük meg jobban egymást, tegyük magunkévá a másik értékeit, figyelve arra, amire Jézus tanította apostolait. Hogyan beszélhetünk azzal a Jézussal, aki arra kérte tanítványiat: szeressétek egymást?!” A bíboros vitte a keresztet II. János Pál pápa stációi Rómában A nagyhéti hagyományoknak megfelelően II. János Pál pápa pénteken személyesen gyóntatott meg 13 különböző nemzetiségű hívőt a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A hagyományokat követve II. János Pál este ismét megteszi a szenvedés útját, a Via Crucist. A menet az ókori amfiteátrumtól, a Colosseumtól indul és a Palatínus- dombon ér véget. Korábban II. János Pál vitte a keresztet, de 1994-ben történt balesete óta, amikor is lábát törte, segítségre szorul. Az idén a pápa az első és az utolsó stációnál viszi a keresztet. A többi stációnál Camillo Ruini bíboros, egy örmény érsek, egy római család, egy koreai apáca, egy román házaspár, egy zaire-i fiatal, valamint egy albán asszony lesz segítségére. Nagypéntek a reformátusoknál A reformátusok úrvacsorái istentiszteletet tartanak nagypénteken. Felvételünk tegnap este készült Kecskeméten. Az istentiszteleten nagy számban vettek részt a református gimnázium diákjai. fotó: galambos Sándor '
