Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
1997. február 20., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Eredménytelen eszmecsere Kiskőrösön Nem hozott eredményt a mező- gazdasági termelők és a pénzügyi, valamint a földművelés- ügyi tárca illetékesei között tegnap lezajlott egyeztető tárgyalás Kiskőrösön. A termelői oldalt Kiskőrösről Sinkovicz Mihályné és Kosa Gyula, Solt- vadkertről Zsikla Győző és Csongrádról Bódi István képviselte. Rajtuk kívül nagyszámú érdeklődő foglalt helyet a teremben. Abban állapodtak meg, hogy a tárgyalás első részében csak a tárgyalóasztalnál helyet foglaló szervező bizottság tagjai mondhatják el véleményüket, majd ennek befejeztével nyilvános fórummá minősítik a találkozót és mód nyílik a megjelent gazdák panaszainak meghallgatására is. Kosa Gyula bevezetőjében elmondta, úgy érzi, a kormány abban a hiszemben él, hogy csak egy felhecceit tömeggel van dolga, pedig az általuk indított tiltakozásnak széles támogató bázisa van Győrtől egészen Bajáig. A demonstrációk nemcsak a borról, hanem az összes mezőgazdasági termékről szólnak. Zsikla Győző hazugságnak minősítette azt a sajtóban megjelent állítást, miszerint Nagy Frigyes miniszter le akart jönni velük tárgyalni. Ők a tárcától a keddi válaszlevélig semmiféle megkeresést nem kaptak. Továbbra is ragaszkodnak a petícióban meghatározott követelésükhöz, mely a január elsejével bevezetett törvény- módosítások teljes hatályon kívül helyezését szorgalmazza. A megjelent minisztériumi képviEgyre többen csatlakoznak a gazdálkodókhoz A kiskunfélegyházi és a környékbeli települések növény- és gyümölcstermesztői, állat- tenyésztői is csatlakoznak a hétfői tiltakozó demonstrációhoz. Berecz József szervező (félegyházi magántermelő) elmondta: járműveikkel az E75-ÖS főúton sorakoznak fel. Politikai döntés a nyárlőrinciek adóügyében? A koalíciós pártok színjátéka a mindenre kapható Tocsik Mártával Megpróbálják nevetségessé tenni a parlamenti vizsgálóbizottságokat? Tocsik Mártát állítólag síbaleset érte. FOTÓ: feb/dióSI Mint arról többször is írtunk a napokban, a nyárlőrinci almatermesztők gondban vannak. Az ültetvényük államilag elrendelt megsemmisítéséért részükre kiutalt kártalanítás után jövedelemadót akarnak velük fizettetni. Bár korábban a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei adómentességről biztosították őket. Az ügyről újabb nyilatkozatok láttak napvilágot. Az egyik lapban dr. Bíbor Károly, az FM főosztályvezető-helyettese beszél az ügyről, amelyben az FM és a Pénzügyminisztéselők közül Pintér János a pénzügyi tárcától elmondta, hogy a törvény hatályon kívül helyezését ők nem rendelhetik el, csupán a gazdák észrevételeinek és követeléseinek továbbítására van felhatalmazásuk. A törvények módosítása és hatályon kívül helyezése a parlament hatáskörébe tartozik, ők közhivatalnokként nem kezdeményezhetnek ilyet. Zsikla Győző véleménye szerint nem a törvény toldozá- sára-foldozására van szükség, hanem teljesen újat kellene alkotni. Az átmeneti időszakban pedig a tavalyi szabályozókat kéne érvénybe léptetni. Szikszainé Béres Anikó a Pénzügyminisztériumtól kivitelezhetetlennek minősítette ezt a verziót, hisz a törvénynek csak néhány paragrafusa érinti a mezőgazdasággal foglalkozókat, a többi része az áfa- és személyi- jövedelemadó-fizetést szabályozza, ami az egész magyar gazdaságot érinti. Az agrártárcától dr. Szőlősi Endre elmondta, hogy 20-án a minisztériumban meghallgatják az agrár érdekképviseleteket. Módosító javaslataikat természetesen figyelembe veszik majd a kidolgozásnál, hisz a tö- vénymódosítás hivatalos menete ez. Zsikla Győző ragaszkodott hozzá, hogy az általuk létrehozott szervező bizottságot fogadják el tárgyaló partnernek. A szervezők sajnálatosnak tartották, hogy a kormány nem adott felhatalmazást a megjelent köztisztviselőknek a törvények visszavonására, így az elA szolnoki és a rákóczifalvi gazdák február 24-25-26-án reggel 9 órától előreláthatólag 19 óráig fél útpályás útlezárással tiltakoznak a mezőgazdasági termelőket sújtó aránytalanul magas adó- és társadalombiztosítási terhek ellen. Kétnapos tiltakozó akciót rium álláspontja ellentétes. Az FM álláspontja eltér az adózást felügyelő PM-étől - mondja a főosztályvezető-helyettes-, ugyanis jogszabályokban nem rögzített körülményeket kell figyelembe venni. Az adó elleni legfontosabb érv, hogy a kártalanítás összege magába foglalja az újratelepítés költségét és a négy éven át elmaradó hasznot. Amennyiben az utóbbit évekre lebontjuk, a termelő jövedelme nem éri el az évenkénti egymillió forintot, tehát ez esetben nem kell adót fi-' következendő tiltakozó megmozdulásokért a kormány lesz a felelős. A bevezető huzavona után a termelői oldal képviselői belefogtak követeléseik ismertetésébe. Továbbra is a teljes törvénycsomag visszavonását követelik. Az új szabályozók kidolgozásának határidejét áprilisban jelölték meg. A társadalombiztosítási járulékoknál vegyék figyelembe a mezőgazda- sági termelés ciklikusságát, legyen mód év végén, egy ösz- szegben megfizetni a járulékot. Ha a termelő jövedelme nem éri el e minibálbér szintjét sem, az állam egy erre elkülönített alapból vállalja át azt, és ne hárítsák ezt a kötelezettséget az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokra. A mező- gazdasági termelőket ne hasonlítsák a bérből és fizetésből élőkhöz, hisz azok járulékterheit a munkáltató viseli, míg a termelőnek magának kell előteremteni azt is. Ne a gazdákkal akarják megfizettetni a tb hatalmas kintlevőségeit. Természetesen, akinek jövedelme származik a mezőgazdaságból, az fizesse annak járulékvonzatát is, de ne a kisemberek zsebében kotorásszanak. Fontosnak tartják a nyugdíjjárulék harmincöt százalékos mértékének csökkentését is. Soroljanak vissza az őstermelői körbe minden hagyományosan elsődlegesen feldolgozott terméket. Az őstermelői igazolványok kiváltásánál fokozott figyelmet fordítsanak az adatvédelemre. Török Zsuzsa szervez a Vállalkozók Pártja Komárotn-Esztergom megyében az életkörülmények romlása, valamint a gazdaságot bénító adó- és társadalombiztosítási jogszabályok ellen. Mindezt Takács János, a párt ügyvezető elnöke mondta el szerdán. zetnie. A másik fontos, a PM által figyelembe nem vett körülmény, hogy amíg az újratelepített ültetvény termőre nem fordul, számos olyan kiadás merül fel, amely viszi a pénzt. Tény, hogy a nyárlőrinci gazdák kártalanításának ügyében politikai döntés született. Az adó kérdésében is politikai döntést kellene hozni. Elkerülhetetlen, hogy a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter még március 20-a előtt döntsön a kártalanítási összeg utáni és az államot megillető adóról. Tocsik Márta jogásznő szerdán megjelent az MDF-Fidesz- székházügyet vizsgáló parlamenti ad hoc bizottság előtt. A testület, az eredeti elképzeléssel szemben, zárt ülésen hallgatta meg Tocsik Mártát, aki első alkalommal tett eleget egy parlamenti bizottság meghívásának. A több mint 800 millió forintos sikerdíjáról elhíresült jogásznőt a Népszavának adott nyilatkozata miatt hívta meg a testület, ugyanis a cikkben Tocsik Márta utalást tett arra, hogy információi vannak az egykori Fidesz-ingatlan értékesítésének körülményeiről. Tocsik Márta sántikálva, ügyvédjére támaszkodva érkezett a parlamenti bizottság ülésére. A bizottsági meghallgatás elején védője zárt ülés elrendelését kérte, mivel „védence képtelen a nyilvánosság előtt beszélni”. Ezt az indítványt az ellenzéki képviselők tiltakozása ellenére az albizottság többsége megszavazta. Az ülés után Kristóf István, a testület szocialista elnöke rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta: kiderült, hogy Tocsik Márta nem a vizsgálat tárgyát képező Váci utcai, Széchenyi rakparti, illetve Andrássy úti ingatlanokról, hanem a Lendvai utcai Fidesz-székház értékesí(Folytatás az 1. oldalról) A polgármester az ügyrendi bizottság elnökének írt levelében erkölcsi okokra hivatkozva arra kéri a képviselőket, a béremeléséről szóló határozatot (105 ezer 300-ról 137 ezerre) vonják visztéséről rendelkezik információkkal. A jogásznőnek ebben az ügyben nem volt megbízása, hanem állítása szerint tanácsokat adott Selmeczi Gabriella egyik fideszes politikus ismerősének, aki részt vett a tranzakcióban. A bizottság vezetője elismerte: gesztust gyakoroltak, amikor Tocsik Márta kérésére - az, eddigi gyakorlattól eltérően - zárt ülést rendeltek el. Ader János, a bizottság fideszes és Dávid Ibolya, a testület MDF-es tagja ugyancsak sajtó- tájékoztatót tartott az ülés után. Áder „egy politikai provokáció csúfos kudarcának” minősítette a jogásznő meghallgatásán történteket. Úgy vélekedett, hogy „politikai vádalku” áll annak hátterében, hogy Tocsik előhozta állítólagos információit. - Ezt az is bizonyítja - tette hozzá -, hogy a jogásznő folyamatos invitálások ellenére nem jelent meg a sikerdíj ügyét vizsgáló, Deutsch Tamás vezette bizottság előtt, holott' az éppen távozása időpontjában ülésezett az Országház egy másik termében. Mint elmondta: Tocsik Márta „szerepe” - saját szavai alapján - reggeli kávézás közbeni konzultációban merült ki. Az is valótlanság, hogy a jogásznő bármilyen dokumentumot kasza. A képviselőknek címzett levelében Illés József arra hívja fel a figyelmet, hogy a tiszteletdíjak 4,3 millióval terhelik a község kasszáját, így több előnyös pályázati lehetőségtől elesik a település, és a költségvetési tartalék pott volna Selmeczi Gabriellától. Mint ahogy az sem igaz - és ezt Tocsik maga is beismerte -, hogy a Fidesz-székházat az Iparkamara vette volna meg. A Fidesz egyébként a Tocsik-in- terjú miatt helyreigazítást követel a Népszavától. Amennyiben a napilap ennek nem tesz eleget, a párt bírósághoz fordul. A másik bizottság bő félórát várt Tocsik Mártára szerda reggel 10 órától. Az ÁPV Rt. megbízási szerződéseit vizsgáló parlamenti bizottság nem kapott jelzést arról: az újabb meghívásra megjelenik-e a jogásznő a testület előtt. A bizottság végül egyhangúlag megállapította, hogy ismét sikertelen maradt Tocsik Márta megidé- . zése, s ezzel a jogásznő a sokadik alkotmánysértést követte el. Deutsch Tamás, az ad hoc bizottság elnöke ennek alapján úgy ítélte meg: lejáratná a parlament tekintélyét, ha asszisztálnának ahhoz a bohózathoz, amelyet Tocsik játszik a bizottsággal. A bizottsági elnök mindehhez hozzáfűzte: a vizsgálóbizottság nem mond le véglegesen arról, hogy meghallgassa Tocsik Mártát, de csak akkor hívják meg ismét a jogásznőt, ha reális esélyt látnak a megjelenésére. csökkentése veszélyezteti az intézmények működését. Hétfőn este 5-kor a művelődési házban ülésezik a képviselő-testület, és ugyanitt, ugyanekkor rendkívüli falugyűlést rendeznek. - kubatovics Falugyűlés a tiszteletdíjak miatt Összefogás a bűnözők ellen. Együttműködés A jövőben minden módon segítik egymást a magyar és a román belügyi szervek a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer elleni küzdelemben. Erről írtak alá tegnap egyezményt Budapesten a két szomszédos ország belügyminiszterei: Kuncze Gábor és Gavril Dejeu. Megegyeztek abban is, hogy nemcsak a bűnüldözésben, hanem a megelőzésben is összehangolják intézkedéseiket. A megállapodás szerint az eljáró hatóságok közölhetik egymással a bűnözésben résztvevők adatait, kapcsolataikra, a bűnöző szervezetek felépítésére, működésére és módszereire vonatkozó információkat. Közös rendőrtovábbképzésekről is határoztak a miniszterek. Csinibaba nem elég csini? A díjnyertes film felforgatott forgatókönyvének esete A 28. Magyar Filmszemlén megosztott első díjat nyert Csinibaba csaknem húszfős stábja meghatottan hajolt meg a győzteseket vastapssal köszöntő közönség előtt. Az öröm szép percei azonban gyorsan elszálltak. Siker ide, siker oda, az alkotók berkeiben vihar közeledtét jelzi a barométer. Hogy miért, arról magukat az érintetteket kérdeztük. Sarudi Gábor gyártásvezető:- Márton Gyula forgatókönyvíró pert helyezett kilátásba. Azt sérelmezi, hogy munkáját Tímár Péter rendező az általa elfogadottnál erőteljesebben módosította. Szerintem természetes, hogy a rendező menet közben alakít az alapötleten. Ráadásul tudnivaló, hogy Tímár olyan rendező, aki ragaszkodik saját elképzeléseihez; csak és kizárólag a szerinte jó és megvalósítható ötletekre épít. Tímár Péter rendező:- Úgy tudom, Mártonnak nem velem van gondja, hanem a filmnovelláját megvásárló és rendelkezésemre bocsátó Objektív Filmstúdió Kft.-vel. Nem is egészen értem, mi ez az egész „ügy”. A filmnovella ugyanis ötletszinten hasznosítható termék. Ezúttal is így történt. Az esetleges pereskedés egyébként a filmtörténetben példátlan lenne - Márton ugyanis „nem anyagi jellegű kárra” hivatkozva olyan összeget kér, amelynek még nagyságrendje is elképesztő. Márton Gyula forgatókönyvíró:- Ami történt, az szerződésszegések sorozata, s ezt nem hagyhatom annyiban. Akik az ügyben a nyilvánosság előtt nyilatkoztak, egyszerűen valótlanságokat állítottak. Én tudniillik nem filmnovellára, hanem forgatókönyv készítésére szerződtem. így azt csak a beleegyezésemmel lehetett volna módosítani. A film hihetetlenül gyenge. Tímár élete nagy lehetőségét hagyta ki, hogy nem tartotta meg az eredeti forgató- könyvet. Egyelőre nem fordultam bírósághoz, mert előbb ügyvédi úton próbálok megegyezni. (cs. b. j.)