Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24 / 300. szám
Boí dog, békés karácsonyt! Beszélgetés Gyulay Endre püspökkel Váljon kedvessé minden otthon! A Szent Családot a barokk korban is példaként állította az emberek elé az egyház. Számos jel utal arra, hogy a katolikus egyház éberen figyeli napjaink történéseit és válaszol rájuk. II. János Pál például az ősszel a pápai akadémiához intézett levelében újfent méltatta a fejlődés elméletét. A magyar püspöki kar pedig a nyár végén körlevelében a család jelentőségét húzta alá. Hogyan tekint az egyház a világra? - erről beszélgettünk az ünnep alkalmából Gyulay Endre szeged- csanádi megyéspüspökkel, a magyar katolikus püspöki kar alelnökével.- Az egyház tanítása a kinyilatkoztatásra épül. A Szentíráshoz és a Szenthagyományhoz ragaszkodnunk kell - mondta elöljáróban a püspök. - Az egyházi tudományok is fejlődnek és olyan lépéseket mozdíthatnak elő, amelyek a hit és a világi tudományok közötti ellentéteket mindinkább feloldják. Vegyük például a világ teremtésének szó szerinti értelmezését: Isten hat nap alatt teremtette a világot. A Szentírás kutatói bemutatták, hogy ez nem tudományos értekezés, hanem elbeszélés jellegű, költői leírás. S magára a folyamatra magyarázatot adni - ez a tudósok dolga. Az egyház nem adja fel azt a nézetét, hogy az anyag nem örök, hanem Isten teremtménye, miként azt sem, hogy az emberi lélek sem csupán a fejlődés eredménye, hanem Isten saját teremtő műve. (Ez a leglényegesebb eltérés a materialisták nézeteitől.) Az egyház valóban figyel a világra, a tudományok fejlődésére és ami nem ellenkezik tanításával, azt elfogadja. Tiszteli a tudományok autonómiáját. A világ dolgaira való reagálásunkról tanúskodik a Magyar Katolikus Püspöki Kar augusztus 20-án megjelent körlevele is. Mi, püspökök, felelősséget érzünk az egész magyar népért, ezért felmértük, milyen eredmények vagy kudarcok kísérik napjainkban a magyar társadalom életét. Vizsgálatunk során nagyon ügyeltünk arra, nehogy leragadjunk a politika vagy bármelyik párt nézeteinél és nagyon vigyázunk arra, hogy csak a valós tényeket vegyük figyelembe. Munkánk azonban csak akkor teljes, ha fontos iránymutatásként bemutatjuk a 2000 éves egyház tapasztalatait, s a társadalmi kérdésekben 1891 óta írt enciklikákat. E munkában természetesen szükségünk volt azokra a világi tudósokra, akik komoly szakmai felvilágosításokkal szolgáltak. így találkozik az egyházi és a világi tudomány.- Miként tekint az egyház a hazai állapotokra?- Már a francia forradalommal megkezdődött a nagy igyekezet az egyház és az állam szétválasztására. Nálunk, Ráko- siék idejében, terrorisztikus módon történt meg ez a szétválasztás, ami valójában nem volt más, mint az egyház gúzsbakötése. Ebből adódnak ma is a konfliktusaink. Az 1990/IV-es törvény biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. De csak elméletben. Indíthatunk iskolákat, de ehhez vissza kellene kapnunk épületeinket. A mai úgynevezett normatív támogatás mellett fenntartani sem tudjuk a tanintézeteket. Jogunk van, de a lehetőségünk kevés. Szerzeteseink is megszervezhetik közös életüket, de ehhez is szükség lenne rendházaikra, óvodáikra, iskoláikra és kollégiumaikra. Bár az 1991/XXXII. törvény elméletben ezeket biztosítja, a gyakorlati lépések mégis késnek. Sok nehézség van még mindig a hitoktatással, bár jogunk itt is törvényre épül. Sok iskola nemigen akar időt és helyet biztosítani e célra. Komoly gondok nehezítik az utunkat. Pedig tevékeny híveink szeretetmeg- mozdulásai igazolják, hogy nem ártani, hanem szolgálni szeretnénk. Értékszemléletünk átadása, keresztény erkölcsi nevelésünk hasznára lehet a korrupcióra és erőszakos cselekvésekre hajló testvéreinknek, egyenként is, társadalmilag is.- Milyen hatással volt a társadalomra a püspöki körlevél?- A közélet feszültségei, konfliktusai indítottak bennünket, hogy megírjuk a híveinkhez és minden jószándékú emberhez szóló körlevelünket. Ennek elolvasása sokakat sarkallt levélírásra, amelyekben elmondják véleményüket, felkínálják a közösséget segítő munkájukat. Gyakran cseréljük ki nézeteinket a különböző fórumokon, és úgy látom, hogy lassan újra megélénkül a közös gondolkodás, függetlenül bizonyos sajtóhatásoktól. A nyomor enyhítésére mi társadalmi méretekben sokat nem tudunk tenni. Karitatív csoportjaink azonban mindenüvé eljutnak bár apró, de gyakran szinte életmentő segélyeikkel, vagy segítő karjukkal, szavukkal. A határon kívülieknek is jut gondoskodásunkból, és találunk lehetőséget a nyugati magyarok adományainak továbbítására is. Talán nem kevés az a lelkierő sem, amelyet templomaink csendjében, a papjainkkal való személyes beszélgetésekből - akár a gyóntatószékben, akár a betegágynál -, az igehirdetésből, vagy a szentmiseáldozatból merítenek híveink. Azt hiszem, a karácsony, a betlehemi istengyermek szegénysége, em- berszeretete az idén is Isten felé fordítja gondolatainkat és felmelegíti szívünket, hogy ne csak magunkkal törődjünk, hanem szeretetünkkel tegyük kedvessé embertársaink otthonát. És talán ne csak erre az egy estére. Deregán Gábor Mindent szeretetben cselekedj! Az ember életét meghatározza, végigkíséri a gyermekkora. Felnőttként pedig a családban látott, tanult és tapasztalt dolgokat észrevétlenül, vagyis természetesen ismétli. A szeretetben nevelkedettek maguk sem hiszik, hogy mekkora örökséget kapnak otthonról. így került ki a szülői házból a soltvadkerti Vízi Irén, aki Kovács Györgyné lett. Őt sokan csak Incikének ismerik. Mosolygós, mindenkihez kedves, halk szavú. Szinte sugárzik belőle a szeretet. Bár nehezen bírtam szóra, de monológja meggyőzött a miértről.- Öcsémmel együtt hálásak lehetünk a sorsnak, hogy olyan csodálatos lelkületű családba születtünk, amilyen édesanyánk - sajnos ő csak volt - és édesapánk. Rosszat, mint minden gyerek, mi is csináltunk. De olyankor is „csak” lelkifröccsöt kaptunk, amely mindig szépre, ám annál inkább szívünk mélyére hatóan sikerült. Egy legyintéssel sem bántottak. Nekünk sajnos csak egyetlen lányunk van, Tündi, aki először 3,5 éve megajándékozott minket Andráskával, s esztendő múltán Pankával. Két kis tünemény. Amikor a manókák meglátnak bennünket a kerítésnél - szomszédos a portánk -, ott kedveskednek. Milyen borzasztó is lett volna, ha tavaly, amikor a szívműtétem volt, nem segít a hitem, a reményem. Erős volt bennem az akarat, fel kell ébrednem. Visszajöhettem, s ebben benne a teremtő erő keze. Ez is bizonyítja, ha szívvel-lélekkel kérjük fentről a segítséget, akkor megkapjuk. Amikor az ember az élete végén odaáll a szőnyeg szélére és el kell számolnia, akkor nem mindegy, mit fog mondani, mi az az értelmes, szép, amit tett azokkal az emberekkel, akikkel kapcsolatban volt. Nekem az a mottóm, s az örökforgatott noteszem kezdete: Vigyázd, hogy minden cselekedetedet szeretetben hajtsd végre. Próbálok így élni. Hát ezért - és mert magunk erejéből sikerült a vállalkozásunkból egy kis pénzt is áldozni - hajtom, támogatom s intézem a soltvadkerti idősek otthonának megvalósítását. Kovács János református lelkészünk is azt mondta, vissza kell jönni Szegedről, hogy megcsinálhassuk tervünket. Az önkormányzattal egyeztetve magánvállalkozásban valósulna meg ez a szép célú intézmény, amit aztán közös egyházi alapítvány üzemeltetne. Talán megindul itt a városban egy olyan egészséges folyamat, hogy aki valamit tenni tud másokért, a rászorultakért, az megteszi. A szeretet egyébként csodákra képes - mondta elmerengve Incike. Búcsúzóul tekintetem végigszaladt a környezetén, amit a pasztell, a világos, a meleg színek összhatása ural. Még néhány szóval megtudtam, a szenteste a templomban kezdődik. Már az unokák is rá- éreznek arra a különös légIncike neveltetése a környezetéből is látszik. körre, ami uralja Isten házát. A vágyuk pedig, mint azt Ko- vácsné versbe szedve mondta: szeretném, ha megtalálná mindenki az utat, melyet szépen tündökölve fényes csillag mutat. Lejegyezte: Pulai Sára Megtalálták a dal kéziratát Öregebb a Csendes éj Újraírják a világ leghíresebb karácsonyi dalának történetét. A Stille Nacht, vagy miként mi, magyarok énekeljük, a Csendes éj... ugyanis két évvel idősebb, mint eddig tudták. Mi több, most, hogy végre megtalálták az eredeti kéziratát, kiderült: éppen az idén 180 esztendős. Az osztrák-bajor határon található egy kis helység, Oberndorf, a Stille Nacht/Csendes éj bölcsője. Ott hozta össze a sors a két tehetséges, szegény sorsú fiatalembert: a salzburgi születésű Joseph Mohrt (1792- 1848) és a hochburgi Franz Xaver Grubert (1787-1863). Egérrágta orgona . Történt, hogy a szentestére, az éjféli misére készülődő falu, Oberndorf templomának tönkrement az orgonája. A szájhagyomány szerint az egerek szétrágták a fújtatóját. A segédlelkész (miután papra már nem tellett a településnek), a 26 éves Joseph Mohr hirtelen ihlettől vezettetve, gyorsan papírra vetett egy hatstrófás versikét és már loholt is lovas szánon a közeli Arnsdorfba, barátjához, a kántortanítóhoz. Gruberről mindenki tudta a környéken, hogy Isten megáldotta zenei tehetség, azért őt kérte meg Mohr, hogy találjon valami szép dallamot a verséhez. De olyat, amelyet gitárkísérettel két férfi és a falu gyerekei elénekelhetnek. Az ihlet Grubert is megszállta, bizonnyal szerepe volt benne az ünnepre készülődés meghittségének, áhítatának is, és nagyon gyorsan, pár óra alatt papírra vetette a Stille Nacht felejthetetlen dallamának hangjegyeit. A dalét, amelyről oly’ sokáig azt hitték, hogy osztrák népdal, vagy éppen Mozart gyermekkori zsengéje, Haydn vagy Beethoven szerzeménye. Eredetileg egyetlen alkalomra készült volna csupán a Stille Nacht, és lám, ma az egész világ énekli. A templom eltűnt, a dal örök A jó öreg St. Nikola-temp- lomnak, ahol először a két fiatalember meg az oberndorfi gyerekek előadták, már a helye sincs meg. A századforduló utáni években ugyanis az örökös árvízveszély miatt odébb költöztették a falut, amelynek új templomát csak 1937-ben szentelték föl. A karácsonyi dal csaknem feledésbe ment. szerencse, hogy egy orgonajavító mester le- kottázta, magával vitte Tirolba, ahonnan viszont a csengő hangú, világjáró Rainer nővérek vitték tovább a cári udvarba és a tengerentúlra. A Rainer lányok kései utóda, a pár éve elhunyt Joseph Aigner, Oberndorf tanítója és polgármestere az 1771-ben épült iskolaházban megalapította a világ legnagyobb Stille Nacht-hangfelvé- tel-gyűjteményét. De azt még ő sem tudhatta, ami nemrég derült ki: Joseph Mohr a verset nem 1818. december 24- én írta, hanem - a véletlenül föllelt eredeti kézirat bizonyítja- 1816-ban. Az ünnepi üdvözlőlapok változatos története Az angol Sir Henry Cole-t tartják a karácsonyi üdvözlőlap feltalálójának. ő alkotta meg 1843-ban az ejső képeslapot, amelyen egy boldog család volt látható ünnepi poharazgatás közben. Németországban - emlékeztet a dpa - csak a század- forduló táján jött divatba a színes karácsonyi levelezőlap, aminek két fontos tényező volt az előfeltétele: a jól működő postai szolgálat és az ími-ol- vasni tudás diadalmas elterjedése. Az első színes üdvözlőlapok legfőbb képmotívumai közé tartoztak a hóban játszadozó gyermekek, az angol mintaképhez hasonlító családi idill, vagy a Mikulás. Századunk harmincas éveinek végére divatba jött, hogy egyetlen képes levelezőlap szolgált a karácsonyi és az újévi jókívánságok kifejezésére. A korábbi évek realisztikusabb ábrázolásainak helyébe léptek a téli tájak angyalokkal és pásztorokkal, a biedermeier motívumok, a gyertyafényben úszó karácsonyfák és a betlehemijászol. A náci időkben a népi motívumok kerültek túlsúlyba, a második világháború után pedig a „gazdasági csoda” nyomta rá bélyegét a karácsonyi üdvözlőlapokra: a jólétet és a luxust megjelenítő képek illusztrálták a végbement társadalmi változásokat. Az 1969-es diáklázadás után szemtelenek lettek a színes levelezőlapok: a comics és a humoros képrajz kiszorította az idillt és a státuszszimbólumot. A karácsonyi szokásoktól való eltávolodást jelképezték az ember- és állatkarikatúrák, mint például az angyalruhát viselő kutyák... Karácsonyi emberi hangok December 24-én reggel 8 órától este 8 óráig különleges telefonos szolgálattal és műsorral jelentkeznek a Petőfi Rádió munkatársai, Emberi hangok címei. Szenteste napján praktikus segítséget és mentális támaszt kínálnak hallgatóiknak. A Szívességközvetítő önzetlen felajánlásokat vár a műsorhoz. (Például magányosok vendé- güllátása, beteglátogatás, beszélgetőtárs közvetítése, stb. jelentkezés a 138-7973 és 138- 7200 budapesti telefonszámokon.) A karácsonyi Szív küldi zenei küldeményeket továbbít az adásban bárhonnan bárhová, ha a feladó elmondja, hogy számára milyen élményt idéz fel a muzsika. A karácsonyi rádióadást az Internet is közvetíti. Ebből a szempontból a műsor világpremier. A különleges produkcióban csaknem 30 rádiós vesz részt. Köztük Kondor Katalin, Vass István Zoltán, Görgényi Zoltán, Hollós János. A műsor kitalálója és felelős szerkesztője Jónás István. A nap egész folyamán 3 telefonnál 12 ismert személyiség váltja egymást, hogy beszélgetőtársa legyen a telefonálóknak.
