Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-31 / 254. szám
6. oldal Petőfi Népe 1996. október 31., csütörtök A forradalom napjaiban született a lap új elnevezése Negyvenéves a Petőfi Népe I7WÍ117I Hl?D17 Eil IFIM liEiiEi A BÜCS'KISKUR MISIÉI IOISSLERES REMZITi B1231TSI& LIPII » emx,iAtt, i. utak* Ara $0 flU$r wse. <mramn n> s**m»A Hasúdnak rendületlenül tégy híve áh magyart **-***4**ÍW**'*^***#^***A*m*f **$***+*■ Köszöntő £ tiM&Démtom- MA0**» í»vmm fme &«M£WtfW»*, fí»v pHm itotí ft«r<r»t * mmUmtep**Htnk «Ifrii*»» Megalakult a Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság Mészöly Gyula, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ** Kossuth-díjas igazgatójának megnyitó beszéde g)'rí h~n\'*lí ■*-/ ;iSraí>r-tg;&rS j<sg^í s**Fjfc$ékÍ&tfc*í ___w.< j-i- —.»— . —„.—■. , —>—. - » ......--------------i .—,—-—. . ■ ■ ..—, .—— L apunk 1. száma. 1956 október 31-én az I. évfolyam 1. számaként jelent meg a Petőfi Népe. 1956. október 30-át irtuk. Az utcákon már elhalkultak a forradalmi jelszavak, az események színtere beköltözött az üzemek, hivatalok, intézmények falai közé. Egyre-másra alakultak meg a munkástanácsok, nemzeti bizottságok, létrejött Kecskemét város és járás nemzetőrsége és ezen a napon alakult meg a Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság is. Az eseményen a lap több szerkesztője és újságírója is jelen volt. A változások nem hagyták érintetlenül szerkesztőségünket sem. Ezen a napon alakult meg a szerkesztőség munkástanácsa. Dolgozóink létszáma kevés volt. Nem haladta meg a tizenötöt, ráadásul a főszerkesztő azokban a napokban be sem tette a lábát a szerkesztőségbe. A gyűlésen többen felvetették, hogy - mint néhány más megyében tették — meg kellene változtatni az újság nevét, mert az nem nagyon népszerű Bács- Kiskunban. Ezzel mindenki egyetértett. Még aznap délután a gyűlés által kijelölt személyek - Budavári Antal technikai szerkesztő, Vízhányó Imre sportújságíró, Nagy Ottó újságíró, a szerkesztőség szakszervezetének vezetője, összeültek, hogy a kollektíva döntésének megfelelően új nevet adjanak a lapnak. 1956. október 30-ig Népújság - korábban pedig Bács- Kiskun megyei Népújság - címen jelent meg a lap. Három új név került szóba. Az első javaslat: Kossuth Szava. A gondolat nem volt rossz, hiszen az utcai tüntetéseken sokszor hangzottak el 1848-at idéző jelszavak. Hosszú távon mégsem tartottuk megfelelőnek ezt a lapcímet. A másik elnevezés a Magyar Alföld volt. Ezt a nevet azonban bármelyik más alföldi megyében is választhatják. Ekkor merült fel Petőfi Sándor személye, aki a mi megyénk szülötte. Előnye még, hogy nágyon, nagyon szereti és tiszteli őt a nép, neve nem kötődik semmiféle párthoz és ideológiához, de annál inkább a szabadság eszményéhez. A döntés egyhangú volt: legyen a lap neve Petőfi Népe! Újságíróink ezután nyomban hozzáláttak egy „Köszöntő” című vezércikk megírásához. Másnap, október 31-én a Petőfi Népe első száma, mint a Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság Lapja jelent meg. Vezércikkének első mondata: „A forradalom tavasza íme beköszöntött!” Néhány idézet még a cikkből: „Új lapot adunk kezedbe olvasó. A Petőfi Népe első hasábjai köszöntsék a forradalmi lángban megedződött ifjúságunkat, az árulók - a Rá- kosi-Gerő-Farkas klikk - ellen felsorakozó munkásokat, katonákat, s mindazokat, akik a néppel voltak a harc óráiban.” Aláírás: a Petőfi Népe szerkesztőségének munkástanácsa. A lap impresszuma: Petőfi Népe a Bács-Kiskun megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság napilapja. Szerkeszti: a szerkesztőség munkástanácsa. Felelős kiadó: a Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság Intéző Bizottsága. November 3-án a Petőfi Népe a közben megalakult Bács-Kiskun megyei Forradalmi Bizottság napilapja lett. A lap 1956. november 4-i, kinyomtatott száma azonban már nem kerülhetett sem az előfizetőkhöz, sem az utcai árusokhoz. Elkobozták! A lap neve mégis kiállta az idők próbáját. Nagy Ottó-Budavári Antal Egy bajai katona emlékei Nem lőttünk a tömegbe! Lapunk október 22-ei számában - dr. Vág völgyi Ferenc viszaemlékezései alapján - cikket közöltünk az 1956-os bajai eseményekről. Október 25-én Baján a tömeg a Vaskúti úti laktanya elé vonult, mivel elterjedt a híre, hogy ott egyetemistákat tartanak fogva. Jelentkezett szerkesztőségünkben Sebők Mihály kecskeméti lakos, aki abban az időben Baján volt katona, ő így emlékezett: Szegedi diákok Baján- Mikor kitört a forradalom, óriási tömeg vonult a laktanya elé, s kérték, hogy az egyetemistákat engedjék el. ők szabad Magyarországot akarnak, s hogy az oroszok menjenek haza. Az egyetemisták a néhány nappal korábban Szegeden történt forradalmi események miatt kerültek őrizetbe. Baján többeknek beszéltek arról, hogy mi történt Szegeden. Az ezredparancsnok hangszórón közölte a tömeggel, hogy ha még egy lépést tesznek, lövetni fog. Bennünket felállítottak a kerítés mellé teljes hosszában. Magunk között előre megbeszéltük, hogy senki ne lőjön, mivel a nép sírva könyörgött. így, amikor elhangzott a fűzparancs, senki sem lőtt. Ekkor az ezredparancsnok a halántékához kapta a fegyverét, de szerencsére kiütötték a kezéből. így esett, hogy Baján nem történt meg az, ami Mosonmagyaróvárod.- Másnap a katonák egy részét Budapestre vezényelték. A nép virágesővel búcsúztatott bennünket, s azt kérték, hogy védjük meg a hazát. Sajnos nekem és egy másik harckocsizónak Baján kellett maradni a latanya őrzésére. Nem tudom, hogy mi lett azokkal, akik elindultak. Dr. Vágvölgyi Ferenc említi, hogy 28-ára virradóra az AVH megszállta a várost. Az ávéhásokról Sebők Mihály is említést tett, azt állítva, hogy tűzharcba is keveredtek velük, s egy sebesülést a mai napig az oldalán visel az eset nyomán. A későbbi napokról így beszélt: Ellenállás a Mecsekben- Tüzelőállásba voltunk állítva a laktanya őrzésére, de amikor jöttek az oroszok száz harckocsival, nem tudtunk védekezni, menekülnünk kellett. Néhány társammal - akik közül már csak a ladánybenei Szeibert László nevére emlékszem - úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk csatlakozni azokhoz a szabadság- harcosokhoz, akikről azt hallottuk, hogy a Mecsekben harcolnak az oroszok ellen. (A Pécs környéki fegyveres ellenállásra, amely heteken át tartott, több visszaemlékezés is utal. A szerk.)- Egy csónakkal Baja alatt át is keltünk a Dunán, de a túlsó parton olyan sok orosz katona vonulását láttuk, hogy tanácstalannná váltunk. Ekkor a csoport szétoszlott, mindenki megpróbált hazajutni. Bálái F. István ŐÍD BANK nagyon takarékosan bánnak a polgáraik. Viszont a munkával nem spórolnak.- A népesség takarékosságra való hajlama ezek szerint kihat a nemzetgazdaság esélyeire.- Ez kézzelfoghatóan bizonyítható. Azok a pénzek ugyanis, amelyeket egyes polgárok átmenetileg nélkülözni tudnak, bankba tesznek, mások kezében, hitelként, komoly hasznot hozhatnak. Ismeretes, hogy Magyarországon a vállalkozások tőkehiányban szenvednek. Rengeteg az elképzelés, aminek a megvalósításához pénzre lenne szükség. A bankban forgatott megtakarítások nélkül az ötletek ötletek maradnának. Ma az állam sem tudna működni, ha nem folynának be a bankokba megtakarítások, amikből hitelezni lehet a költségvetés hiányát. Számos önkormányzat sem képes hitel nélkül eleget tenni feladatának.- Utalt rá, hogy a megtakarított pénzt sokféle formában lehet kamatoztatni. Melyek a legnépszerűbbek?- A formák köre kibővült az utóbbi években. Ma már nem csak a klasszikus takarékoskodás létezik. Egyre többen betársulnak a pénzükkel egy-egy vállalkozásba. Egyébként mi, az OTP kínáljuk a leggazdagabb választékot a takarékossági formákból. A közel fél évszázada ismert betétkönyveink mellett rendszeresen ajánljuk az OTP-papírokat, legnépszerűbb a letéti jegy. A korszerű formáktól nem idegenkedők figyelmét felhívnám az OTP Optima befektetési jegyre, amelynek kiemelkedőek a kamathozamai. Népszerűek ügyfeleink körében a lakossági folyószámlához kapcsolódó lekötési formák. Ezek összege folyamatosan nő. Foglalkozunk állampapír-forgalmazással, Kincstárjegy-jegyzéssel. Fiókjainknak megbízásuk van részvények forgalmazására is.- Ez utóbbi mostanában kezd ismertebb lenni az emberek számára.- Aki részvényt vásárol, az véglegesen lemond a megtakarított pénzéről a részvénykibocsátó cég javára. Azért az ígéretért, hogy a vállalat majd osztalékot fizet a nyereségéből, illetőleg, hogy jó működésével magasra viszi a részvények árfolyamát, ami eladáskor lényeges. Itt fontos a kockázat felmérése. Álljon vele arányban az elérhető hozam. Merem remélni, hogy az OTP-rész- vények tulajdonosainak nem okozott csalódást az árfolyam az utolsó félévben.- Az OTP szereti magát a lakosság bankjának nevezni. Mivel támasztható ez alá?- Például azzal, hogy a lakosság betétjeinek 60-70 százaléka az OTP-nél koncentrálódik. Ötször annyi nálunk a lakosság megtakarítása, mint amennyi kölcsönnel tartozik. A kölcsön feletti négyötöd rész kering, használja a nemzetgazdaság. Ez a normális. Az OTP a megtakarításokat kiviszi a makrogazdaság pénzpiacára. Persze a megtakarításokkal, mondjuk Németországtól még messzi vagyunk. Ott a lakosság pénzvagyona már meghaladja az éves bruttó termelést. Egy átlagpolgárnak 54 ezer márka megtakarított pénze van.- Bács-Kiskun takarékos megye-e?- Igen, országosan mi, a megyei OTP-bankok kezeljük a legtöbb lakossági megtakarítást. A 40 milliárdos betétállományunk háromnegyede a lakossági megtakarítás, negyedrésze deviza.- Forintban vagy devizában érdemes tartani a megtakarítást?- Az elmúlt egy évben érdemesebb volt forintban. Főleg hosz- szabb lekötésű, dinamikusabb formák esetében, mint például nálunk a folyószámlabetét, vagy az OTP letéti jegy. Ezek hozama húsz százalék felett volt. Viszont aki erős nyugati pénzben tartotta a megtakarítását, elképzelhető, hogy a forinthoz viszonyított árfolyam-emelkedés révén az említetthez közeli hozamot ért el, bár a kamatja alacsony volt. Egyébként amikor az OTP feljebb emelte a devizabetétek lekötési minimumát, csak kevesen szüntették meg a számlájukat. Inkább kiegészítették a megtakarításukat a szükséges összegre.- Az idén mi volt a megyei OTP-bankok fő' célja?- A betétállomány növelése. S hogy az ügyfelek minél szélesebb körét megnyerjük folyószámlavezetéshez. Ötvenezer fölé nőtt a partnereink száma, minden tizedik megyebeli polgárnak számlája van az OTP-nél. Nagy áttörést értünk el idén az OTP bankkártya népszerűsítésében is: már húszezernél többet használ a lakosság.- A takarékossági világnap alkalmából igazgató úr mit tanácsol a megye polgárainak?- Aki megteheti, takarékoskodjon ebben a nehéz időszakban is. És a pénzét kösse le. Ha csak pár tízezer forintja van is. Ha egyetlen hónapra kötheti le, már az is megéri. Az ügyintézés csupán néhány percbe kerül az OTP-nél. Pénzt dob ki, aki nem köti le a megtakarítását - érvel Gaborják József, az OTP megyei igazgatója. Életünket hassa át a takarékosság A takarékosságnak napja, világnapja van: minden évben október utolsó munkanapján (ma). A takarékpénztárak I. nemzetközi kongresszusa döntött erről 1924-ben Milánóban. Az ünnep apropóján beszélgetünk Gaborják Józseffel, az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatójával.- Mire gyűjtenek ma az emberek?- A takarékoskodásnak rengeteg célja és formája lehetséges - mondja Gaborják József. - Tipikus az, hogy valamit - tévét, házat, autót stb. - meg akarunk vásárolni, és arra rakosgatjuk be a pénzt a bankba. Van, aki a gyerekének gyűjt, hogy majdan elindíthassa az önálló életbe. Amióta az ország nehéz gazdasági helyzetben van, sokakat a jövő bizonytalansága sarkall a pénzükkel való takarékosságra. Én személy szerint, magánemberként is, nagyon fontosnak tartom, hogy az életünket áthassa a takarékosság. A gazdagabb országok eredményeinek a forrása az a mentalitás, hogy a pénzükkel, az idejükkel Fáy András - a mesélő, a magyar Ezópus. Fáy András - a Bélteky-ház szerzője, regényíró. Mindig csak a tollforgató ugrott be a névre. A pénzforgató Fáy Andrást nem ismertem eddig. Illetve nem tudtam, hogy a kettő ugyanaz. Pedig ő hívta életre 1840-ben a Hazai Első Takarékpénztárt, ahogyan írta: a köznép számára. Tette ezt nyugati minták alapján. Tudott és mert tanulni az előttünk járó nációktól. A reformkor jeles alakja vajon szépíróként vagy gazdasági gondolkodóként tett többet nemzetéért? Azt hiszem, a Hazai Első Takarék- pénztár többet nyom a latban, mint Fáy nagyra becsült irodalmi művei. Tudta: a föl- emelkedés alapja a gazdaság. Az egyén boldogulásához, boldogságához pénz kell. Ebben segít a takarékoskodás. Méltán tartják elődjüknek Fáy Andrást az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság munkatársai. K * * !Í i i Kz OTP Kezeli a lakosság betétjeinek 50-70 százalékát
