Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-22 / 247. szám
6. oldal 1996. október 22., kedd A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÜNNEPÉN Gyorsírófüzetben lappangott a szekrény melyén Nagy Imre elfelejtett beszéde r y- ' m. s. m,; a— Az Országház előtt, a Nagy Imrére váró tüntetőkről készült a korabeli fotó 1956. október 23-án. Emlékérem az egykori Amim SH S • A//1 SS 1 fülopszauasi főbírónak Köztársasági elnöki emlékérmeket adott át hétfőn Göncz Árpád államfő az Országház Munkácsy termében. Arany emlékérmet kapott Máthé Ár- pádné Somogyi Csilla, a budapesti Anyagcsere Szűrő és Gondozási Központ laboratóriumi részlegeinek vezetője, Simon József szülész-nőgyógyász főorvos, Muskáth József háziorvos, Gaál Gabriella előadóművész, Gergely Mihály író, Oberten János író, szerkesztő, színházi irodalmi titkár és Schirilla György ügyvéd. Példamutató életútja elismeréseként B. Horváth Jánosnak, Fülöpszállás néhai főbírájának, ’ 56-os elítéltnek posztumusz ítélték oda az Arany emlékérmet. A Batthyány Alapítvány konferenciája Sebesültek és halottak Az „Elvtársak!” megszólításra az egybegyűlt tömeg „Nincs elvtárs! Polgártárs!” ütemes kiáltásokkal válaszolt 1956. október 23-án este. Amikor azután Nagy Imre „Ifjú bará- taim”-ra, vagy valami hasonlóra javította ki megszólítását, „Itt van egész Budapest! Itt van a nemzet!” válaszok érkeztek - írja Bili Lomax-nak a Magyarország 1956 című könyvéhez fűzött jegyzetében 1989-ben a fordító, Krassó György. Majd hozzáteszi: a beszéd hiteles, szó szerinti szövege nem maradt fenn. Megszólalt a gyorsírónő De igen, fennmaradt! Fenyvesi Mária talán egy, másfél méterre állt Nagy Imrétől, és gyorsírással jegyezte, amit mondott. Ám nemcsak azt. Parlamenti gyorsírói múltjához híven sztenogrammjában rögzítette a hallgatóság közbevetéseit, megnyilvánulásait is. A kéziratból hiányzik a beszéd bevezető néhány mondata. A Parlamentből ugyanis az utolsó percben szóltak az MTI-nek, hogy jöjjön gyorsan két újságíró, mert hamarosan fontos dolgok történnek, s mire Fenyvesiék a helyszínre értek, Nagy Imre már beszélt. A Szabad Nép hamisított Mint a kéziratból kiderül, a szónok időnként vitatkozott, már-már párbeszédet folytatott a tömeggel. Erről a Szabad Nép nem számolt be. A pártlap szerkesztője következetesen kihagyta a tüntetők közbeszólásait, mindenekelőtt az akkor még pártfőtitkár Gerőre vonatkozó, csöppet sem hízelgő részt. Általában elmondható, hogy kissé „vonalasabbá” tette Nagy Imre mondatait. Az események úgy hozták, hogy Fenyvesi Mária a tudósítást akkor azon melegében nem tudta leadni. így azután az az újságírónő gyorsírói noteszában maradt. A lila fedelű füzetecskére egy nagy 6-ost - nem 56-ost, hanem 6-ost - rajzolt, és gondosan eltette a ruhásszekrény legmélyére. Ott aludta álmát egészen 1989-ig. Akkor az újságírónő elővette, és sajnálkozva vette tudomásul, hogy a füzetnek lemállott a teteje. A sztenog- rammokból áttette a szöveget, legépelte, és aztán sokáig tűnődött, mit kezdjen vele. S most átadta a FEB-nek. íme a szöveg:- „...ellene magának a magyar ifjúságnak kell fellépnie. Az egyetemi ifjúságnak, dolgozó népünk fiainak el kell határolniuk magukat azoktól, akik soraikban zavart igyekeznek kelteni. Az egyetemi ifjúsággal, a hazafias erőkkel mi igenis szót értünk - kedves barátaim -, de a zavartkeltőkkel nem! Az egyetemi ifjúságnak jogos követeléseiért vagy sérelmei orvoslásáért való kiállása, a magyar ifjúság sérelmei és kívánságai meghallgatásra találnak, azok megtárgyalásra kerülnek és meg is valósulnak.- Egyetemi ifjúságunk tehát hallgasson a mi szavunkra és arra, amit szocialista hazánkhoz való hűsége diktál. Ez pedig most fegyelmezett magatartást és nagy felelősségérzetet követel. A mi erőnk a demokratizmus, az alkotmányos rend és a fegyelem, a legszélesebb hazafias, demokratikus erők egysége! Itt az idő, most, vagy soha!- Barátaim! Ezen az úton előre akarunk és előre is fogunk menni. A Központi Vezetőség a közeli napokban meghozza ide vonatkozó, megfelelő határozatait. Meghozza döntéseit, amelyek szilárd alapot teremtenek... (A tömeg kórusban kiáltja: Most, vagy soha!) Barátaim! Ha én azt mondom, hogy ezek a döntések meg fognak szülemi, akkor bízzanak ebben a szóban! (Éljenzés.) Meg fognak születni azok a döntések, amelyek szilárd alapot teremtenek szabad, független, szocialista hazánk felvirágoztatásához (Éljenzés.), népünk boldog jövendőjéhez.- A kormány se késlekedik a kibontakozásra irányuló döntéseivel. (Zaj és füttykoncert. Kórusban kiáltják: Mondjon le a kormány!)- Barátaim! Figyelmet kérek, hallgassanak meg. Bízom benne, hogy a parlament... (Zaj.) Barátaim! Idehívtatok azért, hogy mondjak egy pár szót, idehívtatok azért, hogy mondjam meg a véleményemet. Én a véleményemet akarom nyilvánítani, de ha nekem itt erre lehetőséget nem adtok, akkor hiábavaló minden szó! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még nem csalatkoztatok. (Felkiáltások kórusban: Nem!)- Tehát amikor azt mondom, hogy a kormány sem késlekedik, higgyétek el, hogy úgy is van! (Zajongás.) Bízom abban, és nektek is bízni kell abban, hogy a Parlament alkotmányos úton elhárítja az akadályokat előrehaladásunk útjából. Nem kell soká várni (Zaj.), amíg politikai életünk megújhodása ténnyé válik, s napirendre, kerülnek azok a demokratikus reformok, amelyeket épülő szocialista hazánk érdekében megkövetelnek az események. Éljen a párt! Éljen megújhodó népköztársaságunk! Bízzunk abban, hogy e téren is, a fegyelem, a rend terén példát mutatunk kommunistákhoz, magyar hazafiakhoz méltóan!- Most pedig kérlek benneteket, hallgassatok szavamra! Rendben és fegyelmezetten vegyünk búcsút egymástól, bízva abban, hogy... (Zaj. Kórusban kiáltják: Most, vagy soha!)- Barátaim! Hallgassatok szavamra, amellyel benneteket - kedves barátaim - fegyelmezettségre hívlak fel. Nyugodtan bízva a jövőben, távozzatok. A legközelebbi viszontlátásig! (Éljenzés, majd zaj.) Már azon a napon többet várt a nép!- Barátaim! Csendet kérek. (Zaj és fütty. Tömegesen kiáltják: Nem ezt vártuk!) Ismételten csendet kérek. Szeretném megkérdezni, vajon ez a füttykoncert kinek szól? (Tömegesen kiáltják: Gerőnek!)- Bízzunk, barátaim! Töltsön el benneteket az a hit és bizalom a jövőben, amely engem is eltölt. Erre kérlek benneteket és a hidegvér, a józanság, a nyugalom megőrzésére, a- melyre ma mindennél nagyobb szükségünk van. Búcsúzom ezzel tőletek! (Nagy taps.) Menjünk szépen haza! (A tömeg el- énekli a Himnuszt.) Éljen a magyar ifjúság! Viszontlátásra! Egyre kevesebb a titok Az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából rendeztek emlékülést szerdán Budapesten a Honvédség és Társadalom Baráti Társaság, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében. Litván György történész hangsúlyozta: ma sokkal kedvezőbb helyzetben kutathatók az ’56-os dokumentumok, mint a korábbi időszakokban. Egyrészt ez idáig titkos iratok kerültek nyilvánosságra, másrészt a rendszerváltás óta több száz könyv, elemzés vagy memoár jelent meg a magyar forradalomról. Litván György szerint 1956 a mai Magyarországon aktuálpolitikai kérdésből egyre inkább történelemmé válik. Kifejtette: három álláspont létezik Magyarországon a 40 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban: eszerint ’56 népfelkelés, forradalom vagy nemzeti szabadságharc volt. A történészi kutatások azt bizonyítják, hogy mindhárom sarkított véleménynek van igazságtartalma. Az ’ 56-os forradalom elfojtása és következményei a most felnövő generációra is olyan terheket rónak, aminek nem biztos, hogy meg tud felelni - jelentette ki vasárnap előadásában Orbán Viktor, a Fidesz- MPP elnöke a Batthyány Alapítvány által rendezett '56-os emlékünnepségen. Az ’56-tal kapcsolatos két hagyomány közötti különbséget világossá kell tenni - mondta. - Az egyik a szabadságot, nemzeti függetlenséget és demokráciát jelentő 1956. október 23-a hagyománya, a másik pedig a szégyenletes 1956. november 4-ei esemény az előbb említettek éltip- rásának a hagyománya Magyarországon. Az ünnepségen, amelyet Tar Pál, az alapítvány elnöke nyitott meg, M. Kiss Sándor, Kahler Frigyes, valamint Kapronc- zay Károly történészek tartottak előadásokat Kinek a forradalma?, Megtorlás az 1956-os forradalom után, továbbá Mit vesztettünk 1956-ban életben és lélekben? címmel. M. Kiss Sándor szerint a hatalom képviselői 1956. október 23-án már ellenforradalmat láttak az eseményekben, és külső segítséget várva Moszkvára te- kintgettek. Kahler Frigyes jog- történész beszámolója szerint Egy szlovákiai magyar közép- iskolásokból álló csapat tudott a legtöbbet 1956 magyarországi és nemzetközi eseményeiről a Glória Victis, azaz dicsőség a legyőzőiteknek elnevezésű történelmi versenyen vasárnap Tatabányán. A Rákóczi Szövetség, valamint a Haza és Haladás Alapítvány rendezte tudásfelmérőn 33, háromtagú csoport vett részt, Magyarországon kívül Szlovákia, Uk1956 után 23 ezer 761 embert ítéltek el államellenes és politikai cselekmények miatt. Á legújabb Számítások alapján közel 400 főre (ehető a kivégzettek száma. A jogtörténész felhívta a figyelmet a bíróságon kívüli megtorlásokra, internálásokra, valamint munkajogi perekre. Mint kifejtette: a megtorlássorozatra a Kádár-rendszer legitimációjának hiánya miatt volt szükség. Megjegyezte: a szorosabb értelemben vett munkásság sem támogatta a rendszert. Ezzel összefüggésben elmondta: a korábban említett összes elítélt több mint 93 százalékát nem az úgynevezett osztályidegenek alkották, hanem munkás és paraszt származásúak. Kapronczay Károly történész 1957. májusi statisztikai adatok alapján 2500 polgári halottról és 20 ezer sebesültről beszélt előadásában. Egy orosz történész új kutatásai alapján - mint közölte - 669 elesett szovjet katonát, 1450 sebesültet és 51 eltűntet tartanak számon az ’56-os magyarországi eseményekkel kapcsolatban. A történész kitért arra is, hogy 240 ezren menekültek el az országból '56 után. Ezek 23-24 százaléka értelmiségi volt. Az akkori egyetemisták közel egynegyede távozott Nyugatra. rajna, Románia és a volt Jugoszlávia magyarlakta területeiről. A zsűri a legtöbb ponttal az érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulóinak válaszait jutalmazta. A második helyen a pécsi Lőwey Klára Gimnázium tanulói alkotta csapat végzett, a diákokat Koch Jó- zsefné készítette fel a vetélkedőre. A zsűri különdíját Wéber Zsófia, a második helyezett csapat tagja kapta. ’56-os kecskeméti röpcédula Magyarok! A KECSKEMÉTI REPÜLŐTÉR KATONAI nevében közöljük veletek, hogy valamennyi jogon követelésiek melleit mindannyian egyöntetűen kiállunk! A légierő éa Jégvédelem fa * forradalom mellé állt, eiuiek hatására már megkezdődött a tárgyalás a szovjet csapatok azonnali kivonásáról! Nyugalmatokat őrizzétek meg, biztosítsátok a szovjet egységek szabad kivonulását. Ne engedjétek, hogy provokátorok esetleg klkényszeritsék a fegyveres összetűzést a kivonuld szovjet csapatok és a forradalom katonái között. Különösen legyetek tekintettel a szovjet asszonyokra, gyermekekre és sebesültekre. Velük szemben is lovagias magatartást tanúsítsatok! A KECSKEMÉTI REPÜLŐTÉR FORRADALMI KATONAI TANÄCSA, A forradalom budapesti győzelme Kecskeméten is megváltoztatta a helyzetet, s a városban állomásozó katonai alakulatoknál a Forradalmi Katonai Tanácsok vették a kezükbe az irányítást. A kecskeméti repülőtér katonái egyértelműen a nemzeti felkelés mellé álltak, beindították a Katona József Rádió adását, s a levegőből figyelték a szovjet csapatok mozgását. A szovjet és magyar halottak száma együttesen több ezer volt 1956-ban. A felvétel egy elesett szovjét katonát mutat. Történelmi verseny 1956-ról
