Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-22 / 247. szám
1996. október 22., kedd 7. oldal A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÜNNEPÉN Háromkötetes ’56-os kézikönyv A nemzeti ünnep tiszteletére 1956 kézikönyve címmel új, háromkötetes kiadványt jelentetett meg az ’56-os Intézet. Hegedűs B. András, az intézet ügyvezető igazgatója, a kötetek főszerkesztője a hétfői bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón elmondta: az első kötet különlegessége, hogy 1944-től az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásától egészen az 1990-es új kormány felállásáig közli az előzményeket és a következményeket, felvillantva a forradalom napjainak kronológiáját, megyénként névmutatóval és térképgyűjteménnyel kiegészítve. A második rész történelmi és szépirodalmi bibliográfiát tartalmaz, továbbá felsorolja az e témakörben készült filmek és interjúk csaknem teljes jegyzékét. A Megtorlás és emlékezés című harmadik kötetben a kivégzettek életrajza, a perek, a vádiratok és az ítéletek ismertetése kapott helyet. A harmadik könyv tartalmazza továbbá a világ ’ 56-os műemlékeinek és emléktábláinak listáját is. A dokumentumgyűjtemény rövidesen hozzáférhető lesz CD-n is. Az írószövetség rendezvényei A Magyar írószövetség az 1956-os forradalom 40. évfordulója alkalmából ünnepi programsorozatot rendez október 21-étől november 4-éig. A Magyar írószövetség falán lévő emléktáblát október 23-án ko- szorúzzák meg, majd - első ízben - átadják a költőket, írókat jutalmazó Arany János-díjakat. A forradalomra emlékezik a Hét Krajcár Kiadó a Vérrel virágzó 1956 című kötetével. Kis nép reménytelen, mégsem felesleges harca A nagyhatalmak nem támogatták ÜUői út 1956. Eddig nem publikált felvétel. A berni Kelet-Európa Könyvtárban az összegyűjtött anyag nincs híján a magyar vonatkozásoknak, a hazai könyvek mellett megtalálhatók a Magyarországról írott fontosabb könyvek, de a magyar emigrációs sajtó egyik legteljesebb válogatása is. Az intézmény vezetője több mint három évtizede Gosztonyi Péter hadtörténész, aki az általános „rendszerkutatás” mellett különösen szívén viselte az 1956-os forradalommal kapcsolatos dokumentumok gyűjtését. Már 1957 óta felkérte azokat, akik élményeiket mesélték, hogy emlékezéseiket foglalják írásba az utókor számára. A visszaemlékezések sohasem lehetnek mentesek a szubjektív megállapításoktól, de a cél minél igazabb, objektívebb képet nyerni. Számos dokumentum már a budapesti ’56-os Intézethez került, de három vastag dosszié még feldolgozásra vár. Köztük annak a három hosszabb beszélgetésnek anyaga, amelyet Gosztonyi 1994-ben Moszkvában azzal a Malasenko tábornokkal folytatott, aki november 4-én a Budapestet megszálló csapatok parancsnoka volt. Még ma is kerülnek elő fontos dokumentumok, és ezért a könyvtár igazgatója rendkívül fontosnak tartotta azt a közelmúltban megrendezett budapesti konferenciát, amely a négy évtizeddel ezelőtti események nemzetközi összefüggéseit tárgyalta.- Igaz, az alapképleten az FOTÓ: BERENDI FERENC újabb részletek sem változtatnak - teszi hozzá. - A forradalom akkor bukott meg, amikor elkezdődött, mert az akkori világhelyzetben egyik nagyhatalom sem támogatta. A franciák és angolok Szuezzel voltak elfoglalva, Dulles amerikai külügyminiszter pedig 1956. október 27-én Texasban kijelentette, hogy csak gazdasági támogatás lehetséges. Bohlen nagykövet Moszkvában október 28-án ezt Hruscsovval is közölte, aki szinte el sem akarta hinni. Furcsa módon a szovjet politikai bizottságon belüli irányzatok harca késleltette egy ideig a végkifejletet, október 31-én reggel azonban megszületett a döntés a második katonai intervencióról... Réti Ervin Dr. Vágvölgyi Ferenc emlékezik az októberi forradalmi napokra Mi történt Baján 1956-ban? Harminc-negyven év körüli bajai polgárok egy csoportja a minap, a Déri-kertben készülő új emlékműnél egy ideig csak bámészkodott. Távozás előtt valaki hangosan megjegyezte: „Kár a gőzért. Hazugság volt az egész.” Az elhangzottaknak fültanúja volt dr. Vágvölgyi Ferenc nyugalmazott orvos is.- Sokáig töprengtem a hallottakon. Hazamentem, elővettem a néhány éve kész könyvem kéziratát, és újrafogalmaztam az emlékműavatásra már megírt beszédemet. Azért, hogy a mai fiatalok is megértsék, mi és hogyan zajlott le itt Baján, kereken négy évtizeddel ezelőtt - mondja Vágvölgyi doktor úr, az ’56-os bajai polgármester. Talpon az egész város A tények: 1956. október 25- én a III. Béla Gimnázium tanulói, akik 9 óra körül tornaórára igyekeztek a szigetre, a hídra érve értesültek arról, hogy Budapesten vér folyik. Visszafordultak, hogy meghallgathassák, mit közöl a rádió, de akkorra a gimnázium bejáratát már zárva találták. Az igazgató és a diákság egy része bent rekedt. Időközben a helyi Petőfi Kör tagsága és a gimnazisták mozgósították a többi iskola diákságát. A Tóth Kálmán téren, illetve a belülről szintén zárt pártbizottság épülete előtt gyülekeztek. Ekkor egy csoport levonult a Déri-kertbe és ledöntötte Sztálin mellszobrát, majd felvonszolta a pártbizottság elé. Mivel ott senki sem volt hajlandó átvenni, a szobrot átvonszolták a Béke térre és begurították a Su- govicába. Ezzel egyidejűleg a városháza tetejéről lefűrészelték a vörös csillagot. Délután már a munkásság is kivonult. Ezrek adták-vették az utcákon, tereken a híreket. Egy kerékpáros jelentette, hogy a Vaskúti úti laktanyában fogva tartják az egyetemistákat. A polgárok a laktanya elé vonultak követelvén, hogy engedjék ki a fogdából az egyetemistákat. Bentről többször elhangzott, hogy ha a tömeg nem oszlik fel, tűzparancsot rendelnek el, de ott erre nem került sor. A fogva tartottakat szabadon engedték. Ekkor fogalmazódott meg az az ötlet, hogy a Sztálin- szobor helyén felállítják az Októberi Szabadság emlékművet. Holnap újra kezdjük- Estére ifj. Éber Sándor festőművész elkészített egy rajzot, melynek alapján az éjszaka folyamán Elketz Balázs, az építőipari középiskola oktatója a diáksággal klingerit téglából megépítette a falszerű szoborművet. Közepébe kőből faragott, babérkoszorúval körülzárt keresztet helyeztek, benne egy átszúrt szívvel. Amíg az emlékmű készült, sokan hazamentek, de megfogadták: „Holnap újra kezdjük.” Október 26-án 9 órakor megtörtént a szoboravatás. Baján azóta sem hangzott el a Nemzeti dal olyan szívbe markolóan, mint akkor, ott a Déri-kertben. A fellelkesült lakosság (becslések szerint 12 ezren) a városháza elé vonult. A munkásokból megalakult küldöttség bement a városházára, feloszlatta a városi tanácsot és elűzte a tanácselnököt.- Én az épületben tartózkodtam, hiszem a város tisztiorvosa voltam. Többedmagával, éljenezve, tapsolva, bejött hozzám az irodába Hanák Éndre és közölte: egyhangúlag polgármesterré választottak. Tizenegy óra körül az erkélyről megtartottam első beszédemet. Elmondtam, hogy a budapesti ifjúság követeléseit Baján is elismerjük. Tudunk a kuláklistákról, a halálos ítéletekről, a Gulágon, a recski és más fogolytáborokban szenvedő magyar hazafiak ártatlanságáról. Ma itt elhatároztuk, hogy ezeknek a gyalázatoknak véget vetünk. Ha egyetértenek, akkor Bajára nem vonatkozik a statárium. A Rá- kosi-Gerő-féle vezetést nem ismerjük el - emlékezik beszédére dr. Vágvölgyi. A téren soha annyi ember nem volt. A diákság egy része innen 6 autóbusszal és 3 teherautóval Kalocsára ment. Gyakorlatilag ők gyújtották lángra a forradalmat ott is. Röpiratháború- Az ÁVH 27-érői 28-ára virradó éjjel tankokai megszállta a várost. Röpiratok jelentek meg, amelyeket az én aláírá- somtnal, a Forradalmi Bizottság nevében adtak ki. Ezeken az állt, hogy visszaállítják a statáriumot, Hát ennek a röpiratnak köszönhetem, hogy 1957-ben nem ítéltek halálra. Tudniillik ezt az ÁVH által kiállított hamis röpcédulát vették figyelembe a per bizonyítékaként. Pedig a Forradalmi Bizottság akkor még nem, hanem két nappal később alakult meg. Válaszként a provokációra, saját röpiratot adtunk ki és sztrájkot hirdettünk. A posztógyárból azonnal küldöttséget indítottunk Budapestre. Bajáról Nagy István (a hírneves festő fia) és Maróczki Géza vitték el követeléseinket a parlamentbe. Másnap 300 tagú nemzetőrség alakult. A Ganz gyár udvarán a honvédség felfegyverezte őket. így vettük ellenőrzésünk alá a közbiztonságot- mondja Vágvölgyi úr. Hitünk igazságáért A tervek szerint november 5- én már megkezdődhetett volna a munka és kinyithattak volna az iskolák is. De 4-én kitört a szovjet-magyar háború. Kádárék megígérték: akinek vér nem tapad a kezéhez, nem esik bántó- dása. Ezért nem disszidált sem Vágvölgyi, sem 37 társa. Mégis megkínozták és elítélték őket. A megtorlás 1957 májusától 1958 elejéig tartott.- Hát ez az igazság, amelyről hiteles dokumentumok, korabeli fényképek tanúskodnak. Erre emlékeznek Baján az egykori Sztálin-szobor helyén felállított első, majd az 1989-ben sebtében odahelyezett második, és ezzel az 1996-os emlékművel. A szemtanúk közül még sokan élnek. Senki sem áhítozik kiváltságokra. Csupán a forradalom és szabadságharc igazát nem engedik feledtetni. Még akkor sem, ha ezeket az értékeket megpróbálják elferdíteni. Ha hiszünk a manipulációknak, önmegbecsülésünket veszíthetjük el örökre - hangsúlyozza a közel 80 éves börtönviselt orvos, akinek karrierjét derékba törték, de hitét és igazságérzetét nem tudták elfojtani. Király László Ünnepi rendezvények Kecskemét Október 23-án délelőtt 10 órakor a Kossuth téren lesz ünnepi megemlékezés és koszorúzás. Emlékműavatás Baján Baján az 1956-os forradalom 40. évfordulója tiszteletére a központi városi ünnepséget a Déri-kertben tartják szerdán 17 órai kezdettel. Az új, tulajdonképpen három ’ 56-os emlékművet egybefoglaló szoboregyüttest avatja fel Széli Péter, a város polgár- mestere és dr. Vágvölgyi Ferenc, a 40 évvel ezelőtti polgármester. Katymár A községi ünnepségre 22-én este öt órakor kerül sor. A művelődési házban az általános iskola diákjai adnak műsort. Ugyancsak 22-én a könyvtárban fél ötkor kezdődik Árpási Paulina nővér előadása a millecentenáriumról. Mélykút Délelőtt tíz órakor avatják fel a Petőfi téri parkban az ’ 56-os emlékművet. A koszorúzás után a nagyközség könyvtárában kezdődik a névadó ünnepség, ugyanis Mélykút egyik híres szülöttjének, Fenyő Miksának a nevét veszi fel a könyvtár. Tiszaalpár Kopjafaavatással egybekötött ünnepségen emlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulójára október 23-án, szerdán Tiszaalpáron. A megemlékezés reggel 9 órakor szentmisével kezdődik az alpári katolikus templomban, majd 10 órakor kerül sor a kopjafa leleplezésére, felszentelésére és megkoszorúzására. Kiskunfélegyháza Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulója alkalmából ünnepi koszorúzást tartanak Kiskunfélegyházán október 22-én, kedden délután 5 órakor a Blaha Lujza téri kopjafánál. A megemlékezés október 23-án, szerdán délelőtt 10 órakor a városháza dísztermében folytatódik, majd megkoszorúzzák a városháza udvarán felállított kopjafát. Lakitelek Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulója alkalmából fáklyás megemlékezést tartanak október 22-én, kedden délután 5 órakor Lakiteleken, a Templom téri kopjafánál. Az ünnepi programban neves politikusok mellett részt vesznek a helyi általános iskola diákjai is. A rendezvény koszorúzással zárul. Tiszaug A millecentenárium és az 1956-os forradalom emlékére október 23-án délelőtt 10 órakor kopjafát avatnak Tisza- ugon, a presszó előtti parkban. Dr. Mizsei Béla beszédét követően a helyi általános iskola diákjai adnak ünnepi műsort. Tiszakécske Ma délután egy órakor emlékünnepséget tartanak a ti- szakécskei szakmunkásképző iskolában. A második világháború és az ’ 56-os forradalom és szabadságharc áldozatainak tiszteletére emlékművet avatnak október 23-án, szerdán délelőtt 10 órakor a kécskei Szabadság téri parkban. A bronz emlékműre felkerült az ’56-os kécskei sor- tűzben elesett hatvanhat polgári áldozat, valamint a 165 munkaszolgálatos és deportált neve. Ünnepi beszédet mond dr. Fodor István honvédelmi államtitkár. Kiskunmajsa Szerdán a 40 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre emlékeznek a városban. A hivatalos ünnepségek délelőtt tíz órakor kezdődnek a zeneiskola parkjában lévő Szabadulás-szobornál. Soltvadkert Ma délután négy órakor a Hősök terén lévő kopjafánál Berkecz László polgármester mond ünnepi beszédet, majd koszorúzás következik. Kecel A Szabadság emlékműnél ma 12.45 órakor a helyi általános iskola diákjai tartanak műsoros megemlékezést, majd valamennyi gyerek egy-egy nemzeti színű zászlót tűz a talapzathoz. Bácsalmás Október 23-án délelőtt 9 órakor a katolikus templomban ökumenikus istentisztelet lesz. Utána az ’56-os események egyik bácsalmási helyszínén, a rendelőintézet falán avatnak fel emléktáblát. Műsort a szakmunkásképző diákjai adnak. Tizenegy órakor indul a művelődési központban a Hunyadi János Gimnázium tanulóinak millecente- náriumi műsora. Jánoshalma Október 22-én délután fél ötkor az ellenzék tart megemlékezést a kopjafánál. A hivatalos ünnepség 23-án fél 11-kor kezdődik a Béke téren az áldozatok emlékére emelt kopjafánál. Fél 12-kor a városháza falánál avatják az ’56-os jánoshalmi mártír, dr. Szobo- nya Zoltán emléktábláját. Nagykőrös Október 23-án délután 15 órakor a Hősök terén lesz ünnepélyes megemlékezés és koszorúzás. Kiskőrös Október 22-én 17 órakor a művelődési házban lesz ünnepi megemlékezés, este fél nyolckor pedig a kopjafánál gyertyás koszorúzás. Apostag Október 22-én délután 14 órakor koszorúzás lesz a katolikus temetőben a kopjafánál, majd 18 órakor a művelődési házban beszédet mond Katona Tamás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke. Tompa Október 23-án délelőtt 10 órakor koszorúzással egybekötött ünnepség lesz a hősök márványtáblájánál. Lajosmizse Október 23-án 18 órakor a központi parkban a kopjafánál lesz ünnepi megemlékezés és koszorúzás.
