Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-22 / 247. szám
1996. október 22., kedd 5. oldal Hazai tükör - Világtükör Újabb gyanúk, újabb gyanúsítottak Ülésezett a vizsgálóbizottság. Az ÁPV Rt. sikerdíja kapcsán kirobbant belpolitikai botrány krónikája tegnap a vizsgálóbizottság előtt újabb fejezetekkel bővült. Sajtóközlések szerint az előző ciklusban a 804 milliónál jóval nagyobb, hasonló jellegű kifizetésre is sor került a közlekedési tárca területén. A kisgazdák kizárták soraikból a nemrégiben helyettes frakció- vezetőnek választott Scham- schula Györgyöt, aki az An- tall-kormány volt minisztereként a GSM-tender ügyében engedélyezte 1,4 milliárdos sikerdíj kifizetését. Scham- schula a döntés kapcsán megjegyezte: igazában nem is találta helyét a frakcióban. A KHVM késő délután kiadott közleményében cáfolta a sikerdíj kiutalását, ténylegesen csak 200 milliót fizettek. A parlamentben Deutsch Tamás vezetésével megkezdte érdemi munkáját a korrupciógyanús ügyek tisztázására alakult országgyűlési bizottság. A plenáris ülésen Dávid Ibolya (MDF) szóvá tette: mivel a miniszterelnök egy személyben felelős azokért, akiket az ÁPV Rt. élére javasolt, le kell mondania. Kapcsolatba hozta a Tocsik-Szokay-ügy- gyel az MSZP-s Spanyol Józsefet, a volt KISZ KB-titkárt, Nagy Imrét, valamint feleségét, Trapp Andreát, a Környezetvédelmi Alap vezetőjét és Szekeres Imrét az MSZP jelenlegi frakcióvezetőjét is. A siker nemcsak megrészegít, hanem gazdaggá is tesz Sokat hoz a konyhára a jó kapcsolat Legújabban Schamschula György FKgP-ből való kizárása kapcsán bukkant föl a sikerdíj fogalma. Hogy tulajdonképpen mit is jelent, mikor alkalmazzák, erről kérdeztük Hegedűs Miklóst, a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatóját.- A sikerdíj egyfajta üzleti szerződési forma, melynek az a lényege, hogy a megbízó anyagilag érdekeltté teszi a megbízottat egy adott ügylet minél sikeresebb, nyereségesebb lebonyolításában. Nyugaton ennek már hagyományai vannak.- Milyen feladatokra tűznek ki sikerdíjat a nyugati országokban, illetve hazánkban?- Tőlünk nyugatra a vállalatok átszervezésekor kötnek a tulajdonosok sikerdíjas szerződést a reorganizációt végrehajtó céggel. Ilyenkor meghatározott időszakon belül, meghatározott fejlődést, nyereséget, tőzsdei felfutást kell a megbízottnak produkálnia, a szerződésben kikötött nyereséghányadért cserébe. A- mennyiben a megbízott nem tudja teljesíteni a megállapodásban rögzítetteket, akkor elesik a sikerdíjtól. Magyarországon a privatizáció sajátos helyzetet eredményezett: az ugyanis nem meghatározható, hogy egy vállalat vagyona mennyiért lesz eladható, s az sem, hogy kinek és mikor. Ezért itt kisebb munkaráfordítással, de jó kapcsolatrendszerrel is hatalmas üzleteket lehet lebonyolítani.- Általában milyen mértékű a sikerdíj?- A nyereség bizonyos százaléka, de nem lehet határozott mértékről beszélni. Minden esetben az a meghatározó, mekkora érdekeltsége fűződik az üzlet sikeres lebonyolításához a megbízónak. Minél nagyobb a haszon, annál nagyobb a kockázat is, ezért a sikerdíj több, mint általában a munkadíj. Szalóky Eszter Decemberig kell dönteni az ENSZ új főtitkárának személyéről Nyomás alatt a világszervezet Decemberig kell az ENSZ-ben megegyezni arról, ki legyen a világszervezet főtitkára. A jelenlegi, az egyiptomi Butrosz Gáli újabb öt évre jelöltette magát, de az amerikai kormány már jelezte: megvétózza a politikus újraválasztását. A félszázados ENSZ tevékenységét az Egyesült Államok bírálja a legkeményebben. Washington fizeti a világszervezet költségvetésének negyedét, a békefenntartó akciók kiadásainak harminc százalékát. Dollármilliárdokról van tehát szó, s az amerikaiak szerint a pénzek nagy részét feleslegesen adják ki. Az USA már az elmúlt években is milliárdok visszatartásával próbált érvényt szerezni akaratának. Ha ezt újra, még nagyobb mértékben teszi, megkérdőjeleződnek a béke- fenntartó akciók, és a nemzetközi együttműködést szolgáló programok. Az ENSZ jól fizetett állásaira gyakran a kormányok jelölnek személyeket, s a szempont nem mindig a szakértelem. A munkahelyi fegyelem sem hasonlítható egy magáncégéhez, vagy kormányhivataléhoz. Annál sokkal lazább, miközben az alkalmazottak sok kiváltságot élveznek. Washington szerint a mintegy 54 ezer ENSZ-munkatárs egy részét nyugodtan nélkülözni lehetne. Ugyanez vonatkozik az intézmények, hivatalok, bizottságok jelentős hányadára, hiszen főként azok felelősek a rengeteg és hiábavaló papírmunkáért. Szép számmal találni pozitív példákat is. A békefenntartó akciók ugyan sokba kerülnek, de még mindig sokkal olcsóbbak, mint a háborúk. A Biztonsági Tanács, a közgyűlés tanácskozásai szintén költségekkel járnak, de ez a világ egyetlen fóruma, ahol valamennyi ország egyenrangúan hallatja szavát. FEB Az emberi méltóság lázadása Tegnap este ünnepi televíziós interjút adott Göncz Árpád köztársasági elnök. Ennek szerkesztett változatát az alábbiakban közöljük. Az államfő Wisinger István kérdéseire válaszolt az 1956- os forradalom és szabadság- harc 40. évfordulóján.- Az 1956-os forradalomról le kell hántani a fölös legendákat, az ünnepségeket emberközelbe kell hozni, megszüntetve protokolláris jellegét, elfogadva azt a gondolatot, hogy ez elsősorban azok ünnepe, akik részt vettek benne - mondta a köztársasági elnök. A forradalmat értékelve az államfő egyetértett Bibó Istvánnal, aki szerint 1956 az emberi méltóság lázadása volt. - Ezért volt egységes, ezért volt az, hogy egymás mellett lehetett találni a munkástanácsokban kommunistákat és nem kommunistákat. Nemigen gondolkozott valaki azon, hogy aki egy oldalon állt, az honnan jött - fejtette ki: Nézete szerint az országot dühös állapotban találta a forradalom éve, így 1956-ot mindenekelőtt Sztálin csinálta, majd Rákosi, az utolsó fázisában pedig Gerő.- Utána pedig 1956 csinált bennünket, a hihetetlen tömegmozgásával - tette hozzá. Az elnök szerint a több évi- zednyi hallgatás, elhallgatás, kollektív emlékezetkiesés után mára kialakultak 1956 körvonalai. Ennek ellenére a további kutatások nyomán fény derülhet új részletekre, ezek azonban az egészről alkotott képet nem fogják befolyásolni. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan személyes élménye, amelyet még soha senkinek nem mondott el, az államfő nemmel válaszolt. - 1956 Magyarország legitimációja Nyugat-Európában, illetve a világban - jellemezte röviden a forradalom nemzetközi megítélését Göncz Árpád. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bukás után tulajdonképpen ugyanaz játszódott le, mint 1848-ban, vagyis az ellenérdekelt nagyhatalmak egyetértettek a status quo fenntartásában. Beszámolt arról is, hogy az utóbbi hónapokban külföldi útjai során minden tárgyaló- partnere elismeréssel szólt a negyven évvel ezelőtt lezajlott folyamatokról, s furcsamód ők maguk hozták szóba 1956-ot. Az államfő szerint ennek az is oka lehet, hogy Nyugat-Eu- rópa mai politikai vezetői az akkori diákvezetők közül kerülnek ki, akik annak idején tüntettek a szovjet követségek előtt. Kérdésre válaszolva az elnök szólt az emigráció és az itthonmaradt ’56-osok feszültségektől sem mentes viszonyáról. Az ellentét okát abban látta, hogy mindazok, akik kimentek, más szemléletmódot tettek magukévá, de megmaradt bennük az a teljesen jogos érzés, hogy beleszólásuk van abba, ami Magyarországon történik. - Beleszólásuk valóban van, de az átalakulás tempója, iránya, az értékrendünk változása itthonról és nem kintről meghatározott - vélekedett Göncz Árpád. A hazai ’ 56-os szervezetek közötti ellentétek az államfő szerint ma már oldódni látszanak. Idén minden csoport megkoszorúzza valamelyik helyszínt, a temetőben nem lesz díszszemle, merev vigyázállás, mindenki akkor megy ki letenni a maga virágát, amikor akarja. Az Országházat október 23-án este megnyitják az egykori forradalmárok előtt, s mint Göncz Árpád fogalmazott, ezzel szeretnék. azt is éreztetni, hogy övék az egész ország megbecsülése. Érthető ugyanis keserűségük és csalódottságuk, amiért többé-kevésbé utolsónak kerültek sorra, nem is a kárpótlásban, hanem annak elfogadásában, hogy legalább tisztességes öregséget érdemelnének. Az ország mai állapotát értékelve Göncz Árpád szólt az állampolgárok nehéz helyzetéről, ám a jövőt illetően optimizmusának adott hangot. Úgy vélte, hogy azelmúlt másfél év és még 1996 is egy nélkülözhetetlen reformfolyamat első lépcsőjét jelenti, amelynek az ára szükségszerűen az adófizetőket terheli. Nehéz áldozatot várni azoktól, akiknek ez az áldozat szinte az elvisel- hetetlenséggel határos, ám a fájdalmas folyamatok megnyitják az utat a tartós emelkedés felé - tette hozzá. Szólt a politikai erők megosztottságáról, ami értékelése szerint nem válik az ország javára. - A háborúságok helyett közös erőfeszítésekre lenne szükség - vélekedett. Az elnök utalt arra, hogy optimizmusát részben hazánk külföldi megítélése is alátámasztja, amely mind a külpolitikát, mind a stabilizációt szolgáló gazdasági változásokat illetően pozitív. Göncz Árpád ugyanakkor - mint mondta - kettős lélekkel figyeli a történéseket, hiszen egyrészt a bőrén érzi mindazt, ami nehéz, másrészt az agyával tudja mindazt, ami előrelépést jelent. Az ’56-os forradalom évfordulóján. Az ünnep alkalmából Göncz Árpád tegnap Nagy Imre-emlékplakettet nyújtott át olyan személyiségeknek, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a mártír miniszterelnök és a forradalom emlékének megőrzésében. Képünkön két kitüntetett, Beke Kata és Tóbiás Áron az államfő társaságában. fotó: feb/kallus GYÖRGY Hazánk vendége a NATO európai főparancsnoka. Kétnapos látogatásra hétfőn Budapestre érkezett George Joulwan tábornok. Kora délután megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét, ahol beszédbe elegyedett az odasereglett gyerekekkel. A főparancsnok találkozik Göncz Árpád államfővel és Horn Gyula kormányfővel is. fotó: feb/kallus györgy Ha kedd, akkor y%tfl giB Kiskegyed! SíCicifflII • Leánykérés - térden állva • Csupa jó bőr! • Fűben, vízben nyugalom • Még idén: ' IImI pénz, siker, szerelem Kiskegyed — a legolvasottabb női magazin! mm
