Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-15 / 241. szám
4. oldal VILÁGTÜ KÖR 1996. október 15., kedd Új röviditalt mutattak be Németországban: Erich bosszúja a neve, és a volt NDK-s kommunista vezetőről, Erich Honeckerről nevezték el. Háromféle ízben kapható. Üvegenként 4 dollár az ára. fotó: feb-reuters Előretört a jobboldal Ausztriában Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a vasárnap megtartott voksolást, amelyen Ausztria lakói megválasztották képviselőiket az Európai Unió parlamentjébe. A szavazás meglepetése a szélsőséges nézeteket hangoztató jobboldal előretörése. A hétfőn nyilvánosságra hozott nem hivatalos végeredmény szerint az ÖVP a szavazatok 29,60 százalékát szerezte meg, második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 29,18 százalékkal. Harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 27,62 százalékos eredménnyel. A zöldek 6,76 százalékot kaptak, a Liberális Fórum pedig 4,23 százalékot. Az európai parlamenti voksolással egy időben helyhatósági választásokat rendeztek az osztrák fővárosban. Az előzetes eredmények szerint a szociáldemokraták a szavazatok 39 százalékát szerezték meg, tehát kénytelenek lesznek koalíciós partner(ek) után nézni. Második helyen, 28 százalékkal a szabadságpártiak végeztek, harmadik a Néppárt (15 százalékkal). Bár a kormányzó koalíció megnyerte az európai parlamenti választásokat, elemzők körében meglepetést keltett a jobboldali, szélsőséges nézeteket hangoztató Jörg Haider Szabadságpártjának előretörése, amely most a szavazatok 27,62, alig egy éve pedig 21,9 százalékát kapta. Wolfgang Schiissel alkancellár, néppárti elnök büszkén jelentette ki, hogy pártja, 25 év után, újra első helyre került az országos választásokon. Franz Vranitzky kancellár, SPÖ-pártelnök azt hangsúlyozta, hogy most 8 százalékkal kevesebb szavazatot szereztek a szociáldemokraták, s ez intenzívebb munkára ösztönzi a pártot. Haider magabiztosan és gúnyosan arról beszélt, hogy a választók hozzá „menekültek”, mert elégedetlenek a kormány politikájával. Vranitzky közölte: Ausztria és a koalíció jó úton halad, az EU- csatlakozás beruházási kedvet teremtett, a takarékossági intézkedésekre pedig szükség volt. Mezőbank újdonságok- történelmi háttérben A Mezőbankban az év eleje óta gyakorlatilag a színfalak mögött zajlik az az egységesítő munka, ami egyrészt a két „házasuló” bank (az Agrobank és a Mezőbank) legjobb megoldásainak megőrzését, másrészt a szélesebb horizontú fejlődési pályára állt Mezőbank újdonságainak kidolgozását tűzte ki célul. Ha a bank ügyfelei ebből érzékeltek is valamit, az remélhetőleg eddig csupán néhány pozitív jelzés lehetett, mostanra azonban ez az egységesítés már kézzelfogható változásokat hozott. A bank hálózati egységeiben nyitható immár magán-bankszámla és váltható Standard ATM kártya, amellyel a Mezőbank saját bankjegykiadó automatáin kívül valamennyi, GBC emblémával ellátott bankautomatából vehető fel készpénz, azaz országszerte több mint kétszáz helyen használható. A Mezőbank-Glória Országos Nyugdíjpénztár - amelynek szolgáltatásai ugyancsak hozzáférhetőek a bank fiókjaiban is - a minimális, havi 1500 forintos tagdíjnak köszönhetően a legszélesebb rétegeknek kíván esélyt nyújtani arra, hogy már jó előre megalapozzák nyugdíjas éveik anyagi biztonságát. Az American Express kártyák forgalmazása révén a Mezőbank a magasabb jövedelmű, sokat utazó ügyfeleinek igyekszik - anyagi értelemben - kényelmessé, komfortossá tenni külföldi tartózkodását. AMEX (egyéni és vállalati) kártyák a Mezőbank devizaszámlát vezető egységeiben igényelhetők. Az egységesítés talán a bankpapírok terén hozta a leglátványosabb változást, az új bankpapírcsalád ugyanis az immár egységes konstrukció mellett kinézetre is új képet mutat. Az új bankpapírok elnevezésében az ezer esztendős magyar államiság története köszön vissza, hiszen az egyes megtakarítási formák olyan nevezetes pénzérmék nevét viselik, amelyek mindegyike egy-egy, valamilyen értelemben sikeres történelmi korszakot fémjelez. A Dénár Kamatozójegy névadója, az ugyancsak megközelítőleg ezer éves magyar pénzverést elindító Szent István dénárja: ezt az akkoriban közkedvelt nemzetközi fizetőeszközt a hazai ötvöshagyományoknak megfelelően alakították ki, így egyszerre volt európai és magyar. A Florenus Értékjegy a Károly Róbert pénzreformja keretében született első magyar aranyforint (fiorino d’oro, florenus) nyomán kapta a nevét. A Garas Betétjegy Nagy Lajos királyunkat idézi: az általa veretett garas a magyar éremművészetnek is jeles alkotása. Végül, de nem utolsósorban a Libertás Hozamjegy II. Rákóczi Ferenc híressé vált XX pol- túrása után kapta a nevét, amit a korabeli népnyelv nevezett el libertásnak az érme hátoldalán olvasható Pro Libertate felirat alapján. Ez a négy új megtakarítási forma egy tervezett sorozat első négy tagja. A sorozat legfőbb alapelve, hogy egy sokszínű, a lehetséges variációk széles körét nyújtó, ugyanakkor racionális megtakarításiaján- lat-csomagot kínáljon. A sorozat későbbi bővülésével párhuzamosan természetesen a régebben váltott és most megszűnt bankpapírok is tovább élnek és kamatoznak a váltáskor aláírt szerződésben rögzített feltételekkel. (x) Nincs lezárva a Wallenberg-ügy Az oroszokkal ellentétben a svéd külügyminisztérium nem tekinti lezártnak a Raoul Wal- lenberg-ügyet. Erre a kijelentésre azután került sor, hogy a Dagens Nyheter című lap szombati számában Oleg Gri- nyevszkij, a stockholmi orosz nagykövet egy interjúban elmondta, hogy a svéd-orosz kapcsolatok a Carl Bildt-kor- mány ideje után nagyon kedvezően fejlődtek. Mára lekerültek a napirendről a tengeralattjárók és a Wallenberg-ügy megoldatlan kérdései, állította az orosz nagykövet. Ezzel szemben a svéd külügyminisztérium szerint még mindig nincsen tisztázva a svéd diplomata sorsa és az, hogy életben volt-e az 50-es években. Martin Hallqvist, aki a Wallenberg-ügy kivizsgálásán dolgozik a külügyminisztériumban, megjegyezte, hogy öt éve dolgozik egy svéd-orosz csoport azon, hogy kiderítse az igazságot és svéd vélemény szerint ez eddig még teljes mértékben nem valósult meg. Előkerült például egy tolmács, aki állítása szerint rabtársa volt Wallenbergnek és együtt volt vele kihallgatáson is, de sajnos ennek részleteire nem emlékszik. A svédek szerint azonban inkább nem akar emlékezni. Létezik ezenkívül egy halotti levél, amelyet A. L. Szmolcov, a lubjankai börtön orvosa állított ki arról, hogy a 35 éves Raoul Wallenberg 1947. július 17- én szívinfarktusban meghalt. Sok minden cáfolja azonban ennek a levélnek a valódiságát, például az, hogy csupán 1957- ben került elő az archívumból. Arra nincsen semmi bizonyíték, hogy a svéd diplomata valóban életben volt-e 1947 után. Sok jel arra utal, hogy abban az évben kivégezték. Ugyanakkor több nyom szerint még az 50-es években is életben volt. A szakértők az orosz nagykövet mostani kijelentését úgy értékelik, mint Gorán Persson svéd miniszterelnök október 29-30- ei moszkvai látogatása előtti próbálkozást a vitás kérdések elkenésére. A Wallenberg-ügy ugyanis már az első, Moszkvába látogató svéd miniszterelnök, Tage Erlander idején szóba került az orosz kormány vezetőivel folytatott megbeszéléseken, majd ugyanez történt Ingvar Carlsson 1995. áprilisi moszkvai útja alkalmával is. Akkor Carlsson a záró sajtótájékoztatón külön hangsúlyozta, hogy Svédország egyelőre nem kapott meg minden adatot Raoul Wallenberg sorsát illetően. Az értelmiségi műhelyeket is utolérte a gazdasági csőd Bajban van az orosz agybank A hidegháborús években járta az a mondás, hogy ha valamit az amerikaiak sem tudnak, akkor azt Moszkvában, az Ame- rika-kutató Intézetben bizonyosan ismerik. Még Georgij Arbatov - aki a gorbacsovi érában az egyik legjelentősebb politológus és médiasztár volt - alapította a világhírű intézményt, amely sokáig a Szovjetunió első számú agybankjának számított. Arbatov a legjobb koponyákat gyűjtötte egybe, és az intézetnek minden fontosabb politikai, stratégiai döntésben szava volt. Manapság azonban rossz idők járnak a patinás intézményre. Mintegy 150, magasan képzett munkatársat decemberig fizetés nélküli szabadságra küldtek. „Még az energia- és telefonszámlákat sem igen tudjuk kifizetni” - jellemezte a helyzetet Szergej Rozov igazgató. Az Oroszországot fenyegető gazdasági csőd az értelmiséget, az értelmiségi munkahelyeket sem hagyta érintetlenül. Az országban egymást érik a sztrájkok amiatt, hogy a munkáltató - többnyire az állam - nem fizeti ki a bért. A Szovjet Tudományos Akadémia mintegy százötven kutatóintézetet tart fenn. Ezek a tudományos műhelyek korábban nagyvonalú állami támogatásban részesültek, az ott dolgozók kiemelt fizetést élveztek. Ám ez az idő elmúlt: a Washington Post című amerikai lap szerint „az akadémia egy sebzett dinoszauruszra hasonlít”. Az akadémikusok és a tudósok, a legragyogóbb elmék manapság többnyire pénz után „kutatnak”. FEB Megvalósul egy futurista terv Épül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja 2001-re megépül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja a dél-franciaországi Tarn folyó fölött. így összeköttetés létesül Észak-Európa és a Földközi-tenger nyugati térsége között. A 2500 méter hosszú völgyhi- dat hét pillér tartja majd. A legmagasabb ötven méterrel nő túl a párizsi, háromszáz méteres Eiffel-tomyon. A beruházás előreláthatólag 1,5 milliárd frankba (46 milliárd forintnak megfelelő összegbe) kerül. Szédítő magasságban, 270 méterrel a festői völgykatlanban zubogó Tarn fölött roboghatnak majd az autók tízezrei. A merész, sokak szerint futurista tervek közül a brit Norman Foster pályázata nyerte el a bírálóbizottság tetszését. Sir Norman tervezte a hongkongi Shanghai és Hongkong Bank felhőkarcolóit, és ugyanő nyerte el a berlini Reichstag új üvegkupolájára kiírt pályázatot is. A természetkedvelők paradicsoma, a mészkőhegységben kivájódott folyómeder áthidalásával sok évtizedes elképzelés válik valóra. Az igény 1989- ben érett konkrétummá, csupán azt nem döntötték el, hogy a katlan alján vezessék-e az autópályát, vagy több száz méterrel fölötte. Az utóbbi bizonyult életképesebb elgondolásnak, ekként született meg a „szuper- híd” ötlete. A közeli Millau város vezetői az idegenforgalom föllendülését is várják a viadukttól. A 20 ezer lakosú települést ma még csak finom bőrkesztyűiről ismerik. Öt éven belül talán már világra szóló látványosságban gyönyörködnek a franciák és az idelátogató külföldiek egyaránt. Természetesen a zöldek és a környezetvédők megpróbálták megakadályozni a terv megvalósulását, de csak eredménytelen kísérletre futotta erejükből. Érdekesség, hogy nem mesz- sze a leendő viadukttól 1884 óta áll már egy másik, száz méter magas; 560 méter hosszú völgyhíd. Ez pedig egy akkoriban még nem túl ismert mérnök, Gustav Eiffel alkotása. Kulcsár László Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Rengeteg a rettegő férfi • Járjon a saját lábán • A hűtlenség baj, de nem betegség • Kölykök a volánnál Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!
