Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

4. oldal Világtükör 1996. szeptember 27., péntek Zavargások törtek ki Jereván­ban, miután az elnökválasztás eredményének felülvizsgálatát követelő ellenzékiek megost­romolták az örmény parlament épületét. Az újraválasztott Le­von Ter-Petroszjan elnök ál­lamcsínykísérletnek minősítette az eseményeket, és páncéloso­kat vezényelt a városba. Újabb vadászgépeket küldött az amerikai katonai vezetés Irakba az ellene hozott ENSZ határozatok megtartásának el­lenőrzésére. A repülőgépek és a háromszáz főnyi személyzet az Irak déli részén állomásozó ENSZ-egységeket váltja föl. Előrehozott választásokat tartanak október 20-án Japán­ban. A megmérettetést a Libe­rális Demokrata Párt (LDP) erőlteti. A voksolás után várha­tóan ismét koalíciós kormány alakul, kérdés azonban, mely pártok lesznek a várható nyer-' tes, az LDP partnerei. Meghalt IVicu Ceausescu, Ni­colae Ceausescu volt román ál­lamfő, kommunista diktátor fia. Csütörtökre virradóra érte utol a vég egy bécsi kórházban, ahová a hónap közepén szállí­tották át Bukarestből. Májzsu­gora miatt májátültetésre várt. Hamis magyar útlevéllel pró­bált átkelni az osztrák-német határon egy orosz fiatalember. Őrizetbe vétele után beismerte, hogy az elmúlt napokban betö­réseket követett el Bregenzben. A japán parti őrség hajói, re­pülőgépek és egy helikopter megakadályozta abban a hong­kongi aktivistákat, hogy a vita­tott hovatartozású Szenkaku (Daioju)-szigetekre eljussanak. A konfliktusban életét vesztette David Csan, a hongkongi de­mokratikus mozgalom ismert képviselője. Embercsempész-hálózatot leplezett le az olasz rendőrség. A bűnözők hamisított okmá­nyok segítségével szereztek ér­vényes vízumokat a Milánóban működő holland, osztrák és magyar, illetve a trieszti szlo­vén konzulátustól. Perbe fogják Lech Walesát. A Reális Politika Uniója (UPR) nevű párt elnöke, Janusz Kor- win-Mikke azzal vádolja az ex- államfőt, hogy hivatali ideje alatt törvénysértő módon „védőernyőt nyitott” egykori munkahelye, a Gdanski Hajó­gyár felett. Visszatért az Atlantis a Földre. Tíznapos világűrbeli útjáról csü­törtökön visszatért a Földre az amerikai űrrepülőgép, fedélzetén Shannon Luciddal, a világcsú­csot beállító űrhajósnővel. Az Atlantis öt napig volt összekötve a Mir orosz űrállomással. Háborús helyzet egy alagút miatt Az izraeli védelmi miniszter rendkívüli állapotot hirdetett ki Palesztin rendőrök és izraeli katonák tűzharca. FOTÓ: FEB/REUTER Benjamin Netanjahu felhívta telefonon Jasszer Arafat palesz­tin vezetőt, és segítségét kérte a zavargások leállításához. Az izraeli miniszterelnök figyelmeztette Arafa tot: a palesztin ha­tóságok kötelessége a rend helyreállítása. Jichak Mordehai izraeli vé­delmi miniszter rendkívüli ál­lapotot rendelt el Ciszjordániá- ban és Gázában, ahol szerda óta tartanak a véres összecsapások a palesztin tüntetők és az izraeli biztonsági erők között. Az in­dulatokat a jeruzsálemi óváros alatt megnyitott alagút korbá­csolta fel, amely Arafat hívei szerint sérti a muzulmán vallás szent helyeit. Az izraeli-palesztin össze­csapások halálos áldozatainak száma meghaladja az ötvenet. A palesztinok többsége, köztük négy rendőr a Gázai övezet­ben esett el. Az öt izraeli közül három katona, szintén a Gázai övezetben vesztették életüket. Palesztin orvosok több mint hatszázra becsülik a szerdán és csütörtökön megsebesült palesztinok számát. Az izraeli hadseregnek 19 katonája sebe­sült meg. A Jordán nyugati partvidé­kén, valamint a gázai palesztin önkormányzat területén az elmúlt két napban automata fegyverekkel vívtak tűzpárbajt az izraeli katonák, akiket szemtanúk szerint páncélos járművek és helikopterek is támogattak. A Palesztin Autonómia­tanács közleményben szólí­totta fel Ciszjordánia, Gáza és Jeruzsálem palesztin lakóit, hogy adjanak kifejezést „ha­ragjuknak” a halálos áldoza­tok és a jeruzsálemi alagút megnyitása miatt. A szíriai sajtó szerint a kirobbant ösz- szecsapások a korábbi intifá- dánál hatalmasabb palesztin felkelés kezdetét jelentik. A növekvő válság miatt a palesztin hatóság az arab kor­mányokhoz fordult segítsé­gért, és felszólította őket, hogy szigeteljék el és büntessék meg Izraelt. Az eurokraták egységesíteni akarják az irodák levegőjét Szabványosítják a szagmérést Az egyesült Európa elszánt hívei minden részletkérdéssel tö­rődnek. Végül is egy hatalmas rendszer alkotóelemeit kell úgy összecsiszolniuk, hogy az majd működni tudjon. Egysé­gesíteni akarják egyebek között a szagok mérését is. A minap adta hírül egy kuta­tócsoport, hogy az Európai Unióban a szagok és az illatok intenzitásának fokmérője az olf lesz. Nevét a dán Öle Fan- gerről kapta a mértékegység. A professzor szerint az olf „szennyeződési fokot” mér. Az ember ugyanis több száz különféle vegyi anyagot „ter­mel”, különböző mennyiség­ben. Ezeket nem mindig könnyű külön mérni. A kuta­tás jelenleg annak meghatáro­zása érdekében folyik, vajon hány olf az ideális, avagy a még tűrhető szagszint a jövő európai irodáiban. Eszerint kell majd kialakítani a szellőz­tető berendezéseket. Fänger és százhatvan szag­elemző munkatársa ezer euró­pai embert szaglászott körbe, és kikalkulálta az egy főre jutó olf mértékét. Az új mérték- egységnek hála ma már tud­juk, hogy egy átlagos dohá­nyos szagintenzitása hat olf, egy nehézatlétáé - erőnléti edzés után - húsz olf. Ha elfogadjuk, hogy a le­endő, egységes szuper Európa ideális irodájában egy négy­zetméterre 0,1 olf szagintenzi­tás juthat, meghatározhatjuk az előírható mértéket. Akad persze, aki epésen megjegyzi, hogy kár az igye­kezetért, mert a kormányhiva­talokban továbbra is mindig „bűzlik” majd valami. Az eu- roszkeptikusok pedig csak le­gyintenek, ha ugyan hangosan fel nem nevetnek. Alighanem azon is jót mulatnak, hogy a fokhagymát kedvelő országok irodáiból állítólag el kell majd bocsátani a hagyományos nemzeti ételeket fogyasztó munkatársakat. (kenesei) Vallomás a lőparancsról A volt keletnémet védelmi mi­niszter csütörtökön berlini bíró­sági tanúvallomásában tagadta, hogy valaha is parancsot adtak volna a Nyugatra szökni próbá­lók agyonlövésére. Az egykori keletnémet állam- párt legfőbb vezető testületé, a politikai bizottság négy tagja el­len január óta folyó perben több órán keresztül hallgatták ki Kesslert, akit az egykori politi­kai vezetők elleni első perben már elítéltek. A 76 éves volt had- seregtábomoknak hét és fél évet kellene börtönben töltenie, azonban jelenleg is szabadlábon van, mert az ítélet ellen pontosan két évvel ezelőtt alkotmányos- sági panaszt nyújtott be, és az al­kotmánybíróság, amely mind­eddig nem foglalt állást, a döntés megszületéséig felfüggesztette az ítélet végrehajtását. Kesslert és társait, valamint a mostani vádlottakat is azért vonják fele­lősségre, mert a keletnémet szo­cialista rendszer fennállása ide­jén a Berlint kettéválasztó falnál és a belnémet határon a keletné­met határőrök több mint 250 menekülőt lőttek agyon. Soha nem volt érvényben lő- parancs - állította Kessler, és hozzátette, hogy a politikai veze­tés Honeckerrel az élen ellenezte a Nyugatra szökni próbálók agyonlövését. "Senki nem ka­pott lőparancsot, hanem min­denkinek magának kellett a helyszínen a megfelelő döntést meghoznia" - fogalmazott Kess­ler. A volt nemzetvédelmi mi­niszter vallomásának ellent­mond Erich Mielke volt állam­biztonsági miniszter egy 1973- as beszédének előkerült szö­vege, amelyben a Stasi főnöke a berlini világifjúsági találkozó előtt úgy fogalmazott: "A lőpa­rancsot nem helyezzük hatályon kívül, de a találkozó idején lehe­tőleg kerülni kell a fegyverhasz­nálatot a határon". A képviselők is megvitatják Bukarestben ratifikálták az alapszerződést A román szenátus nagy több­séggel, 87 szavazattal ratifi­kálta a múlt hétfőn aláírt ro­mán-magyar alapszerződést. A kormánypárt és a demokrati­kus ellenzék valamennyi pártja támogatta a jóváhagyást, a há­rom szélsőséges nacionalista román párt legtöbb szenátora viszont nemmel voksolt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorai közül hárman tartózkodtak, illetve nem vettek részt a szavazásban, ketten a törvénytervezet ellen foglaltak állást. Vasile Vacaru, a kormány­párt szenátusi csoportjának ve­zetője hangsúlyozta: a szerző­dés fontos lépés a román-ma­gyar megbékélés útján, és lé­nyeges eleme azoknak az erő­feszítéseknek, amelyeket Ro­mánia tesz az euroatlanti szer­vezetekbe történő felvételért. A politikus hangot adott annak a véleményének, hogy az alap- szerződés megkötése „kifogja a szelet” a szélsőséges naciona­listák vitorlájából, ide sorolva az RMDSZ egyes, meg nem nevezett vezetőit is. Hétfőn a román képviselő­házban is sor kerül a szerződés vitájára. Marosvásárhelyen a magyarok szervezetének opera­tív tanácsa csütörtökön úgy ha­tározott, hogy a jövő heti kép­viselőházi vitában „az RMDSZ nem szavaz az alapszerződés ellen”. A Havanna még mindig verhetetlen Változatlan szivarsorrend Egy szivarszaklap friss elem­zése szerint ma is verhetetlen a kubai füstölnivaló. Mexikó, az indonéziai Jáva és Szumátra, a Fülöp-szigetek, va­lamint Brazília, az amerikai Észak- és Dél-Karolina is mil­liószámra ontja a szivarokat, ám az imádott kis hengerek „főnemessége” még mindig Castro szigetéről érkezik. A Montecristo nevű cseme­géből például évi harmincmil­lió darabot adnak el, és a szak­lap szerint ez a földkerekség első számú szivarsztárja, világ- viszonylatban ebből adnak el a legtöbbet. Majdnem ugyan­ilyen menő a Cohiba, amit csak 1968-ban kezdtek gyártani az . El Laghito dohánygyárban, és 1982-ig Castro kedvenc pöfé­kelni valója volt. De vajon hogyan képes to­vábbra is a szivargyártás élén megmaradni Kuba, miközben gazdasága romokban hever? A válasz: igen komoly spanyol és francia beruházásokkal. És számos más országhoz hason­lóan Anglia szintén a kubai szi­varok nagy fogyasztói közé tar­tozik. Méghozzá a kezdetektől. A Punch című szatirikus lap már 1840-ben, alapítása évében számtalan karikatúrát közölt, amelyeken neves brit politiku­sok és más személyiségek óri­ási kubai szivarokat szívnak. A szülők viszik az egyik áldozatot. Tizenhét iskolás halt meg a tegnapi balesetben, amikor vonattal ütközött egy orosz iskolásbusz Rosztov közelében. fotó: feb/reuter Eladó a bonni vendégház Brezsnyev itt törte össze Brandt ajándékát A fennsík Königswinter község közigazgatási térségében, köz­vetlenül Bonn közelében található. A 331 méter magasságban fekvő területen 106 hektár paradicsom várja a látogatót a le­gendás Sárkányszikla szomszédságában. A vidék - egy darab német tör­ténelem. Szemet gyönyörködte- tően sorakozik itt néhány pom­pás palota: a német kormány vendégházai, valamint egy öt­csillagos szuperhotel, a Peters- berg, amely most eladó. A hír futótűzként terjedt el német kormánykörökben, és többen úgy érezték, ez újabb jele annak, hogy egy korszak lezárult. Az építkezés 1888-ban kez­dődött. 1912-ben megvásárolta a területet egy nagy illatszer­cég, és barokk üdülőhotelt épí­tett rajta. 1938-ban Petersber­gen lakott Neville Chambar- lain, aki Godesbergben, a Rheinhotel Dreesenben írta alá Adolf Hitlerrel a hírhedt mün­cheni egyezményt. 1945 és 1952 között itt vert tanyát a győztesek szövetséges ellenőrző bizottsága, 1949-ben Konrad Adenauer kancellár itt írta alá a petersbergi egyez­ményt a nyugatnémet külön ál­lam megalakulásáról. 1955-ben itt foglaltak le harminc szobát az iráni sahnak és akkori nejé­nek, Sorayának, valamint népes kíséretüknek. Tíz évvel később II. Erzsébet lakott a hotelban. A személyzet még emlékszik arra, hogy Őfel­ségének mindössze két dolgot hoztak Londonból: ásványvizet és ezüst étkészletet. Lakott itt Clinton, Arafat, Gorbacsov, Csang Cö-min kí­nai elnök és még sokan mások. 1973-ban Brezsnyevnek egy tel­jes szárnyat nyitottak. A közel­ben történt az a híres eset, ami­kor az autórajongó főtitkár a szerpentinen azonnal darabokra törte a Brandt kancellártól ajándékba kapott Mercedes kabriolet szuperkocsit. Petersberg sorsát az a döntés pecsételte meg, hogy az ezred­forduló után a szövetségi kor­mányzat teljes egészében Ber­linbe költözik. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents