Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-27 / 226. szám
1996. szeptember 27., péntek 5. oldal Hazai tükör Ki volt ügynök, ki az a Tocsik? Meghökkentő hírek kelnek szárnyra nap mint nap. Tegnap például megszólalt az egyik napilapban az állásából egy éve elmozdított átvilágító bíró, Eigner József. Nem kevesebbet állított, mint hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Horn Gyula a Kádár-időkben az ügynöktörvény hatálya alá eső tevékenységet folytatott. Ugyanezt mondta Szűrös Mátyásról, aki a köztársaság elnöki posztját töltötte be ideiglenesen a rendszerváltás után, jelenleg országgyűlési képviselő. Egy harmadik közjogi méltóságot, az Országgyűlés elnökét, Gál Zoltánt szintén a fenti váddal illette Eigner. Ha állítása igaz lenne, az ügynöktörvény szerint a politikusoknak le kellene mondaniuk tisztségükről. Már tegnap mindhárom érintett közleményben cáfolta, hogy ügynök lett volna. Nagy port vert fel Such- mann Tamásnak az ügye is. Pontosabban a Tocsik-ügy. Dr. Tocsik Mártát bízta meg az ÁPV Rt., hogy egyezkedjen az önkormányzatokkal, amelyek belterületi földingatlanjaik jogán követelésekkel éltek a privatizációt bonyolító rt.-vel szemben. A vállalkozó hölgy állítólag ebben az évben már egymilliárd forintot kiszámlázott az államnak tevékenységéért. Az ügyről Suchmann, a privatizációért felelős és az ÁPV Rt.-t felügyelő miniszter nyilatkozott, a többi közt kijelentve: hát, kérem, piacgazdaság van. Egyesek feltételezik, hogy dr. Tocsik a pénzt majd befizeti a szocialisták kasszájába a választáskor. Tudományos tanácskozás 1956 jelentőségéről Külföldön jobban értékelik? Több pénz az önkormányzatoknak Három százalékkal kevesebbet fizet, aki lemond a táppénzről Jövőre nem történhet meg, hogy a társadalombiztosításnál olyan mérvű hiány keletkezzen, mint az idén - jelentette ki Medgyessy Péter a kormány tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. A pénzügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy az ez évi S3 milliárdos hiány egy részét - 10 milliárd forintot - a központi költségvetésből kell pótolni. A kormány egyetértett azzal, hogy a ’97-ben bevezetendő járulékreform részeként januártól másfél százalékkal - majd júliustól esetleg ennél nagyobb mértékben - csökkenjen a munkáltatókat terhelő tb-járulék. Döntött a kabinet a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat fedező járulék bevezetéséről - ez része a munkáltatók által jövőre fizetendő 41 százalékos járuléknak -, amelynek mértéke 13 százalék lesz, de minden foglalkoztatott után legalább 4500 forint. Új elem, hogy a munkavállalók az általuk fizetett 10 százalékos járulékból 3 százalékról lemondhatnak, ha nem tartanak igényt a táppénzre. Az 1997. évi költségvetési tervezet 363 milliárdos hiánynyal kalkulál. A költségvetésből a központi intézmények támogatására az ideinél 15 százalékkal több pénz jut, míg az önkormányzatok 13 százalékkal kapnak többet. Az agrárágazat 88 milliárdból gazdálkodhat. A kormány döntése szerint a tanulók vasúti bérletéhez nyújtott 92 százalékos kedvezmény 90, a távolsági autóbuszbérlet 88 százalékos támogatása 86-ra mérséklődik. A tanuló és a nyugdíjas helyi bérlet 70 százalékos kedvezménye 67,5-re módosul. Jövőre átlag 14,4 százalékkal emelkedik az üzemanyagok és az élvezeti cikkek fogyasztási adója. Megszűnik a fogyasztási adó egyebek között a csokoládéra, a kozmetikumokra és a fűszerpaprikára. Takács Mariann Négymillió otthon - romló állomány Hitel és támogatás lakásra Egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint lakásra jóval kevesebbet költünk, mint a fejlett országokban, és az építések számának alapján is a lista végén szerepel Magyarország - hangzott el egy tegnapi konferencián. A lakás-takarékpénztárak bevezetéséről és a lakásépítések pénzügyi támogatási formáiról rendezett budapesti fórumon többen elmondták, hogy ma az állampolgár egy lakás árának mintegy 75 százalékát kénytelen saját forrásból előteremteni. Az is a jelenlegi támogatási rendszer ellentmondása, hogy jelentősebb segítség csak új otthon építéséhez jár. Hazánkban jelenleg mintegy négymillió lakást tartanak nyilván, nyolcvan százalékuk magántulajdonban van, többségük 30 évnél fiatalabb. Az épületállomány azonban kora ellenére lényegesen rosszabb az indokoltnál. Dr. Tétényi Tamás pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár elmondta, hogy a hatvanas évekre jellemző tömeges építést napjainkra több szempontból túlhaladta az idő. Az utóbbi időben számottevően csökkent a lakosság teherbíró képessége, a hitelek kamatai pedig 3 százalékról 30 százalékra nőttek. Tisztában van a kormányzat a gondokkal, és bővíteni kívánja a lakáshoz jutás lehetőségeit - mondta Tétényi Tamás. Ennek egyik módja az előtakarékosság, amelyre különösen jó lehetőségeket kínálnak majd a lakás-takarékpénztárak. További lehetőség a jelzálog-hitelezés jogi hátterének javítása, illetve a jelzáloghitel-intézetek kialakítása. A problémák között említette, hogy ma még túlságosan egybeforr a lakástámogatás és -finanszírozás rendszere. A kormány feladata ezért e két terület szétválasztása az elsősorban szociális segítséget jelentő állami támogatásra, illetve a lakásvásárlások finanszírozására. Ez utóbbi a magánmegtakarításokhoz igényelhető hitelezési rendszer segítését jelenti. (szigeti) Árcsökkenés a gyógyszerpiacon Októbertől 27 külföldi készítmény lesz olcsóbb A patikákban kapható külföldi gyógyszerek közül májustól 200-nak, augusztustól 17-nek, szeptembertől 19-nek az ára csökkent. Októbertől várhatóan újabb 27, novembertől pedig vagy 40 termék lesz olcsóbb. Az 1956-os magyar forradalom világpolitikai szerepéről kezdődött tegnap háromnapos konferencia a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozáson 14 országból 180 tudós - köztük 55 külföldi - vesz részt. Ez is jelzi - mondta megnyitójában Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke -, hogy ezúttal nem az aktív politikusok, nem az eseményben részt vevők, hanem a kortörténet és a nemzetközi politikai kapcsolatok szakszerű elemzői szólalnak meg. Bevezető előadást Kosáry Domokos, az MTA volt elnöke tartott. Emlékeztetett rá: a forradalmat vérbe lehetett fojtani, de az attól való félelem és annak veszélye továbbhatott. Az ezt követő kerekasztal-beszél- getésen Litván György történész, az 1956-os Intézet igazgaÚjabb határidő-módosítás Évek óta húzódik a Kalocsa alatt építendő, a híradásokban Szekszárd térségi Duna-hídként emlegetett beruházás ügye. A munkára - s majdan a dijak szedésére - a francia Dumez- GMTI csoport kapott koncesz- sziót 1993-ban. A hídnak eredetileg 1998-ra kellett volna elkészülni, de még hozzá sem fogtak. Azért, mert nincs rá pénz. A Dumez-GMTI ugyanis hitelből építene, de a bankok nem kölcsönöznek. A hídon ugyanis szerintük nem várható akkora fizető forgalom, hogy a beruhátója annak a véleményének adott hangot, hogy külföldön ma nagyobb 1956 megbecsülése, mint Magyarországon. Az 1989. évi fellángolás után a téma itthon fokozatosan egyre érdektelenebbé vált. Az ’56-os forradalom résztvevőinek többségét keserű csalódás érte, mivel álmaik nem váltak valóra. Fejtő Ferenc Párizsban élő újságíró szerint 1989-ben a reformkommunizmus bukott meg. Bár az akkori fordulat után már nem ezek az eszmék voltak meghatározóak, a kivívott szabadság és függetlenség méltán tekinthető ’56 örökségének. Hegedűs B. András, az 1956-os Intézet ügyvezető igazgatója úgy vélekedett: 1989-ben az akkori reformerek- ’56 tragédiájától nyomasztva- túlzottan óvatosak voltak, így a rendszerváltást gyakorlatilag nem kísérte népmozgalom. zás költségei kamatostól megtérüljenek a koncesszió időtartama alatt. A Dumez-GMTI legújabban 1998 februárjáig kapott haladékot arra, hogy a hídépítésre megalapozott pénzügyi tervvel áljon elő. A határidőt már kétszer kellett módosítani. A szerződés szerint a magyar állam is hozzájárulna a létesítmény megvalósításához. Az adófizetők pénzén történne a kisajátítás, valamint a csatlakozó utak korszerűsítése. Az állam vállalta a Kisszállás-János- halma út megépítését is. Kerekesné dr. Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy azoknak a medicináknak mérséklik az árát, amelyekből „verseny” van, tehát többfélét kínálnak a gyógyszertárakban. Az árcsökkentés az Egészség- biztosítási Pénztár és a tárca tavalyi, a termelőkkel és a forgalmazókkal kötött megállapodásának köszönhető. Ez idő tájt a honi igényeket mintegy másfélszáz cég, köztük 140 külföldi szolgálja ki, csaknem 3000 féle orvossággal. A korábbinál átlagosan 10-15 százalékkal kevesebbért kínált készítmények között egyaránt van mozgász- szervi, szív- és érrendszeri betegségekre, felsőlégúti bajok kezelésére alkalmas köptető, nyákoldó, láz- és fájdalomcsillapító. Néhány példa az októberi listáról: a gombásodás elleni Lamisil kenőcs ára 605 helyett 474, a hashajtó Tisasen A + B-ért 20 helyett 10, az emlékezetélesítő Nootropil 878 helyett 790 forint lesz. Októbertől várhatóan legalább két és fél száz új termékkel gyarapodik patikáink kínálata. Hatvanhét féle hatás- tani csoportba tartozó honi és külföldi gyógyszerről van szó, többségük olcsóbb lesz a jelenleg kaphatóknál. A főosztályvezető elmondta, hogy jövőre az OEP és a minisztérium egyaránt a gyógyszerárak stabilizálására törekszik, s az inflációnál nagyobb mértékű áremelést nem tartanának elfogadhatónak. Cs. Benkő Judit Adótábla. Az MSZP-frakció tegnapi elnökségi ülésén a költségvetési munkacsoportot bízta meg annak eldöntésével, hogy módosító indítványként beterjesszék-e a frakcióelnökség adótábla-javaslatát. Mint ismeretes, a kormány előterjesztésében a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 42 százalék, míg a frakcióelnökség által kidolgozott változatban 46 százalék lenne. A munkacsoport vezetője, Soós Győző a maga részéről inkább a kormány előterjesztését támogatja. A turizmus támogatása. Folyamatosan működő turisztikai pályázati rendszert léptet életbe még az ősz folyamán az IKM és az Országos Idegenforgalmi Bizottság - jelentették be tegnap egy, a témával foglalkozó konferencián. A kistérségek meglévő idegenforgalmi értékeinek továbbfejlesztésére, a térségi-megyei fejlesztési tervekre és vendégvonzó kulturális rendezvényekre akár 50 százalékos támogatást is kaphatnak a vállalkozók, az önkormányzatok és a társulások. Otthoni gyermekágy. Számos országban a kismamát és újszülöttjét a szülés után 48 órával, vagy még hamarabb hazaengedik a kórházból. A magyar szakemberek amellett teszik le voksukat, hogy az anyáknak és a babáknak legalább négy napot a kórházban kell tölteniük. A jelenlegi lakásfeltételek és az érintettek felkészültsége miatt ugyanis túl kockázatos lenne az ennél korábbi hazabocsátás. A témáról mindenesetre konferenciát is tartanak - jelentették be tegnap egy tájékoztatón. Kutatófúrások. Még tizenöt évig kitartanak a jelenleg ismert hazai gáz- és olajkészletek, ha a mostani ütemmel folyik a kitermelés - hangzott el tegnap a szakmai egyesület tihanyi tanácskozásán. Ez azonban nem azt jelenti, hogy másfél évtized múltán leáll a termelés; a Mól ma is nagy erővel folytatja a kutatásokat, évente mintegy negyvenezer méteres ilyen célú fúrással. A koncesz- sziós szerződések szerint négy külföldi cég is megkezdte a magyarországi szénhidrogénkutatásokat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt várja a kormánytól, hogy - belátva tévedéseit - fordulatértékű változtatásokat hajtson végre a gazdaságpolitikában. Nem nevezhető ugyanis stabilizációnak, hogy nem nőtt a GDP, és az idei 23 százalékos infláció sem tekinthető a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesülésének. Egyebek mellett ez hangzott el a PDSZ csütörtöki Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Egyelőre nincs pénz a hídra Zwack Péter országgyűlési képviselő álláspontja szerint: Ha a kormány akarja, akkor háttérbe szorítható a korrupció A z év első felében csaknem hétszáz korrupciós visszaélést tártak fel a bűnüldözők. Ez jóval több, mint a tavalyi évben ismertté vált esetek száma. Magyarország - egy korrupcióval foglalkozó nemzetközi szervezet listájának felmérése szerint - sajnos igen előkelő helyet foglal el. A kenőpénzes ügyintézés visszaszorításával kapcsolatban kérdezte lapunk munkatársa Zwack Péter országgyűlési képviselőt, aki a fekete- gazdaság ellen többször is felszólalt a Parlamentben. A honatya elmondta, hogy ma bizonyos körök nem érdekeltek a megvesztegetéses ügyek feltárásában. Arra hivatkoznak, hogy a törvények rendelkezései nem egyértelműek a korrupciós ügyek esetében. A képviselő szerint a jelenlegi jogszabályok alkalmasak ezen ügyek kiderítésére. Mivel ezek egy része igen kényes eset, ezért a sikeres feltárások érdekében szükség van megfelelő politikai hátszélre is. Ha ez megvan, és a bűnüldözőknek alapos a gyanúja, akkor őrizetbe lehet venni, illetve előzetes letartóztatásba lehet helyezni a gyanúsítottakat. A képviselő szerint sok olyan ügy van, ahol ezekkel az eszközökkel nem élnek. Hiányzik ugyanis idehaza az a szilárd politikai akarat, amely megakadályozná az ügyek eltussolását. Zwack Péter szerint a közvéleménynek hatalmas szerepe van abban, hogy a korrupciós ügyek felderítését el ne gáncsolják. Például Bács-Kiskunban az izsáki vérügyet is emiatt nem lehetett eltussolni. Még akkor sem, ha tettek is lépéseket ennek az irányában. Nem lehetett ugyanis a polgárok és a sajtó felháborodását figyelmen kívül hagyni. A visszaélések felgöngyölítésében óriási szerepet játszik a Központi Bűnüldözési Iroda. Ám a képviselő megítélése szerint nem volt bölcs döntés a Belügyminisztérium felügyelete alá helyezni az irodát. Már csak azért sem, mert a minisztérium irányítása a mindenkori kormánytól függ. Ebben a helyzetben fennállhat annak a veszélynek a lehetősége, hogy bizonyos ügyek sikeres felderítését magas helyekről telefonon esetleg leállítják. Meglátása szerint okosabb lett volna, ha a politikailag független ügyészi hivatal felügyelete alá kerül az iroda. Ennek ellenére a képviselő nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a szervezet sikeresen fog működni. Olaszországra hivatkozva Zwack Péter elmondta, hogy az utóbbi két évben, de főleg az elmúlt néhány hétben nagyon sok korábban jelentős tisztségeket betöltő politikust, üzletembert, köztisztviselőt zártak börtönbe. Ez annak köszönhető, hogy a római kormányzat szilárdan elhatározta: mindent megtesz a korrupció háttérbe szorításáért. Zwack Péter szerint a ma- gyar kormánykoalíciónak is szilárd politikai akaratra lenne szüksége. Akkor sikeres lépéseket lehetne tenni a kenőpénzes ügyintézések háttérbe szorítása ellen. A képviselő úgy véli, hogy valami idehaza is megmozdult. A VPOP-nél, az APEH-nél kiszélesítették a nyomozati jogkört, felállt a Központi Bűnüldözési Iroda is. Á honatya azonban attól tart, hogy a polgárok szemfényvesztésnek hiszik az egészet. Azaz egy-két ügyet kinyomoznak, de a komoly, nagy bűntényeket nem piszkálják meg politikai okok miatt. Barta Zsolt
