Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1996. szeptember 4., szerda Amerika megtorolta az iraki akciót Szaddám Húszéin a repülőgépek lelövésére szólított fól Közép-európai idő szerint kedd reggel nyolc órakor az Egyesült Államok manőve­rező robotrepülőgépekkel támadást indított iraki lég­védelmi célpontok ellen. Az akció célja az volt, hogy Szaddám Húszéin tudomá­sára hozzák: büntetlenül nem léphet föl brutálisan a saját népe ellen - mondta Bili Clinton. Amerikai védelmi minisztéri­umi közlések szerint a Toma­hawk típusú manőverező ro­botrepülőgépeket a körzetben tartózkodó Laboon romboló és Shilo cirkáló fedélzetéről, il­letve két B-52-es bombázóról indították. Az amerikai rakéták dél-iraki légvédelmi állásokat, rakétaütegeket és parancsnoki pontokat támadtak. Bili Clinton az amerikai csapásmérést követően el­hangzott beszédében Irak el­leni katonai, politikai és gaz­dasági intézkedéseket jelentett be. Közölte, hogy a szövetsé­ges erők által 1991-ben létesí­tett dél-iraki tilalmi övezetet - ahová az iraki légierő gépei nem repülhetnek - északi irányban egy szélességi fokkal kiterjesztették. Emellett elha­lasztják az ENSZ és Irak között született olajmegállapodás végrehajtását, amely szerint Bagdad fél év alatt kétmilliárd dollár értékű olajat adhatna el élelmiszerek és gyógyszerek vásárlása érdekében. A lon­doni rádió szerint az Egyesült Államok komoly nehézsé­gekbe ütközött, amikor a kedd hajnali támadás előtt ismét éle­tet akart lehelni az Öböl-há­ború idejére összekovácsolt nemzetközi koalícióba. A szö­vetség arab tagjai ugyanis - mindenekelőtt saját szélsősé­ges iszlám ellenzéküktől tartva - sorra nemet mondtak a felké­résre. Irak többé nem ismeri el a (szövetségesek által 1991- ben a kurdok, és 1992-ben a sí­iták védelmében létrehozott) tiltott légi övezeteket - jelen­tette ki kedden Szaddám Hú­széin, s az ország légterét meg­sértő repülőgépek lelövésére szólította fel a hadsereget. A földet ért első francia űrhajósnőt Claudie Andre-Deshays-t és társait hagyomá­nyos vendégszeretettel, sóval és kenyérrel köszöntik Karagandban. fotó: feb-reuters Jelcin jóváhagyta a béketervet Alekszandr Lebegy szerint fél év múlva sor kerülhet az új ha­talmi szervek létrehozására Csecsenföldön. Az orosz Nemzetbiz­tonsági Tanács titkára keddi moszkvai sajtóértekezletén közölte, hogy a békefolyamatért őt és Viktor Csernomirgyin miniszterel­nököt tette felelőssé az orosz elnök. Nem énekelnek többé a velencei gondolások? Könnyen vége lehet a dalnak Benjamin Netanjahu iz­raeli miniszterelnök és Jász- szer Arafat palesztin vezető legkorábban szerdán talál­kozhat, mivel még mindig nézetkülönbségek vannak köztük a hebroni probléma megoldásával kapcsolatban. Hebron az utolsó ciszjordá- niai város, ahonnan - az iz­raeli-palesztin megállapo­dásnak megfelelően - ki kell vonulnia az izraeli had­seregnek. Szükség esetén kitolon­colják Németországból a 320 ezer délszláv menekül­tet, ha azok a megadott idő­ben nem költöznek vissza hazájukba - közölte egy in­terjúban a német belügymi­niszter. Három minisztert me­nesztett a kormányból Nico­lae Vacaroiu román kor­mányfő: a mezőgazdasági, az igazságügyi és a távköz­lési miniszter felmentését kérte Ion Iliescu államfőtől. Mindhárom miniszter a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt tagja, amellyel hétfőn mondta fel a koalíciós együttműködést a legna­gyobb kormánypárt. Borisz Jelcin államfő jóvá­hagyta Alekszandr Lebegy cse- csenföldi kezdeményezéseit, köztük a szakadárokkal szomba­ton Haszav-jurtban aláírt megál­lapodásait is - jelentette be Vik­tor Csernomirgyin kormányfő. „Rendben folyik a köztársa­ság fegyvermentesítése, s a re­Már korábban kiderült, hogy Jo­achim von Ribbentrop, Hitler külügyminisztere - feltehetően az Európa-szerte összerabolt kincsekből - 15 tonna titkos aranykészlet fölött rendelkezett, amely a háború után nem került elő. Ribbentrop 1938-as minisz­teri kinevezése előtt londoni nagykövet volt, és ebben a minő­ségében kitűnő kapcsolatokat mények szerint a közeljövőben beindul a megtoipant fogoly­csere is” - mondta sajtóértekez­letén Lebegy. Az orosz politikus a legfontosabb eredménynek a háború befejezését nevezte. Kö­zölte, hogy rendezett munka- kapcsolatban áll az államfővel, rendszeresen beszélnek telefo­ápolt bizonyos brit felső körök­kel, amelyek igencsak rokon­szenveztek Hitlerrel. A feltéte­lezések szerint a 15 tonna arany­ból két tonnát az összeomlás után a brit megszállási övezet­hez tartozó észak-németországi Schleswig-Holstein tarto­mányba vittek, és onnan - Rib­bentrop brit barátai segítségével - kicsempészték Angliába. non, a személyes találkozás pe­dig Jelcin döntésétől függ. Le­begy kifejtette; híve annak, hogy Oroszország megőrizze területi épségét, ám ezt nem bombázá­sokkal és vérrel kell biztosítani. A Nemzetbiztonsági Tanács titkára úgy vélte, hogy a másik aláíró fél, Aszlan Maszhadov, a csecsen szakadárok vezérkari főnöke „megbízhatóan ellenőrzi a fegyveresek 60, s az osztagok 30 százalékát”. A fennmaradó 10 százalék jelent komoly ve­szélyt. Washingtonban most hozták nyilvánosságraRoíwf Kempner iratait. Ő volt az amerikai vádló a náci háborús bűnösök nürnbergi perében. Egy 1948-ban kelt fel­jegyzésében megemlíti: több egykori német diplomata val­lotta kihallgatása során, hogy a minisztérium aranyát 1945-ben elszállították Berlinből. A legújabb adatok birtokában a brit külügyminisztérium most vizsgálatot indított, hogy megál­lapítsák: került-e arany Schles- wig-Holsteinből Angliába. Meglehet, hamarosan vége szakad a hamisítatlan velen­cei romantikának: nem éne­kelnek többé a gondolások. A lagúnák városában meg akar­ják adóztatni a dalos kedvű csónakosokat. Ha megvalósul a terv, nem csendül föl többé az „O sole mio” gyönyörűséges dallama, s a gondolában ringatódzó sze­relmespárok némaságra kárhoz­tatott énekessel eveznek majd egy csónakban. Fulvio Scarpa, a velencei gondolások egyesületének szó­vivője szerint a városi adóhiva­tal tervezett intézkedése máris kollégái torkára forrasztotta a dalt. Ha megszületik a „csend­rendelet”, az adóellenőrök kér­Az idén ugrásszerűen megnőtt Kárpátalja beregszászi járásá­ban azoknak az újszülötteknek a száma, akikről anyjuk világ- rajöttük után azonnal lemon­dott. A járási kórház gyermek- osztályán jelenleg 25 ilyen csecsemőt gondoznak rendkí­vül nehéz körülmények között lelhetetlenül lecsapnak majd a nótázó csónakosra, hogy be­szedhessék tőle a szabadúszó szórakoztató művészek adóját, no meg a nyugdíjjárulékot. Maguk a gondolások nem­igen tartanak igényt a gyatra nyugdíjra, annál inkább a turis­ták bőkezűségére, amelyet da­laik után kapnak. Ehhez a bor­ravalóhoz viszont semmi köze az adóhivatalnak - állítják. Fölvetődött, hogy amíg nem rendeződik az adóvita, a csóna­kosok magnóról szolgáltatnák „a velencei hangulatot”. Az öt­letet azonban elvetették, mert - a gondolások szóvivője szerint - ez olyan lenne, mint ha a Szent Márk téren a valódiak he­lyett „sárga agyaggalambok turbékolnának”. FEB- adta hírül az Ungváron meg­jelenő Kárpáti Igaz Szó. Mint a lap beregszászi tudósítója beszámol róla, a helyzet azóta vált drámaivá, hogy január 1- jétől Ukrajnában megszüntet­ték a gyermekek után járó se­gélyt - a legtöbb anya a kilá­tástalan anyagi helyzet miatt válik meg kicsinyétől. Hová rejtették a nácik aranyát? Lehet, hogy a háború után a nácik két tonna aranya angol baráta­ikhoz, Nagy-Britanniába került? A kérdés meglepő, de a téma ismerői szerint megalapozott is lehet. Elhagyott csecsemők Beregszászon A Zastava gyár munkásai közül 80 dolgozó éhségsztrájkol. A 15 000 munkást képviselő éhségsztrájkolók a júniusi, júliusi bérüket követelik többek között. Képünkön vizet adnak kollégáiknak a gyári munkások. fotó: feb-reuters Anyjával dacol a trónörökös Hogyan tovább, hajós-vaskúti borvidék? Piacorientált termelésé a jövő Károly gyakran utazik hivatalos ügyekben Londonba, ilyenkor nélkülözni kénytelen az asszony társaságát. Dolga végeztével azonban helikopteren repül Highgrove-ba. Camilla rendsze­rint zöld Ford Mondeo kocsiján siet a szerelmi fészekbe. Útja Tetburyn keresztül vezet, ahol golyóálló mellényt viselő, meg­különböztető jelzést használó motorosok biztosítják az utat számára. Több angol lap idézte a helybeliek gúnyos megjegyzé­sét: „Úgy látszik, Camilla máris királynőnek képzeli magát.” Holott Károlynak még meg kel­lene szerezni a korona hozzájá­rulását a házassághoz. Állítólag feszült hangulatú szóváltás zaj­lott le anya és fia között: II. Er­zsébet figyelmeztette Károlyt, hogy a Camilla-kaland elfaju­lása trónjába kerülhet. A negy­venhét éves trónörökös válasza: „Elég idős vagyok már ahhoz, hogy tudjam, mit csinálok.” A hajós-vaskúti borvidék a Duna-Tisza közének földrajzi elhelyezkedés, éghajlati és talaj­adottságok szempontjából spe­ciális területe. Ezen adottságai alapján, megfelelő fajták megfe­lelő termesztési és borászati technológiák alkalmazásával képes különleges minőségű bo­rok termelésére is. A 80-as évek közepéig, végéig a vidéken mintegy 4—4,5 ezer ha-on mű­veltek szőlőt. A 80-as évek végére, 90-es évek elejére a kedvezőtlen piaci változások és a monetáris poli­tika hatására a nagyüzemek pénzügyileg ellehetetlenültek, a felszámolás sorsára jutottak. A nagyüzemek megszűnése a szőlő-bor ágazatot is rendkívül bizonytalan helyzetbe hozta. A tulajdonosváltás elhúzódása, a piaci pozíciók jelentős romlása eredményezte azt, hogy a ko­rábbi nagyságrendről a borvidék szőlőterülete mintegy 3000 ha­ra csökkent. Időközben a borvidéken 5 magántulajdonú borászati vál­lalkozásjött létre, kivétel nélkül a korábbi nagyüzemek kapacitá­sainak privatizációja útján. Ezen vállalkozások a területen áru­ként megjelenő szőlőalapanyag nagyobb részét felvásárolják, kisebb része kikerül a borvidék­ről. Az 5 borászati vállalkozás a piaci lehetőségektől függően évente 6-8 millió db palackos boripari terméket hoz forga­lomba. Változatlanul nem jellemző, hogy a kisebb területtel rendel­kező szőlősgazdák áruként meg­jelenő bor készítésével, különö­sen palackozásával foglalkoz­nának. Úgy ítélem meg- s ebben más borvidékek tapasztalatai is megerősítenek -, hogy a szőlő- termesztéssel foglalkozók jelen­tősen javíthatnák tevékenysé­gük jövedelmezőségét, ha ter­mésük egy részét, vagy teljes egészét feldolgoznák, és bor­ként, a legmagasabb feldolgo­zottsági fokon értékesítenék. Erre kitűnő lehetőséget kínál a térséget érintő, élénkülő idegen- forgalom. A turistaprogramok­hoz kapcsolódó borbemutatók, kóstoltatások elősegíthetik a bo­rok megismertetését, piaci be­vezetését. Azonban a lehetőség önma­gában a siker eléréséhez nem elegendő. Szükséges a borvidék sajátosságainak felismerése, ar­culatának formálása. Feltétlenül szükséges a fogyasztók ízlésé­nek megfelelő fajták termesz­tése, a borkészítési technológia korszerűsítése. Nem biztos, hogy ma a dédapák igen tiszte­letre méltó borkészítési, borke­zelési módszereinek alkalmazá­sával a piacon magas áron elad­ható bort lehet készíteni. A változtatáshoz egyrészről szemléletváltoztatásra, más­részről anyagi erőforrásokra van szükség. Sajnos az utóbbi nem áll korlátlanul a gazdálkodók rendelkezésére, ezért a változás egyik napról a másikra nem kép­zelhető el. A meglévő, illetve megszerezhető forrásokat igen célirányosan kell felhasználni. A borvidék rangjának megőr­zéséhez, illetve erősítéséhez kezdeményező szerep vár a hegyközségekre és a hegyköz­ségi tanácsra. Meggyőződésem, hogy a ha­jós-vaskúti borvidéken termett minőségi boroknak változatla­nul helyük van a magyar borpa­lettán, s hogy ez így is maradjon, elkerülhetetlen hozzáfogni az említett változtatásokhoz. A késlekedés eredményezheti a borvidék önálló arculatának elvesztését, s azt, hogy más bor­vidékek alapanyagbeszállítóivá válhatunk. Bízom abban, hogy borvidékünk termelői, felis­merve saját érdekeiket, a piac- orientált termelés irányába mozdulnak el. Kindl József, Hajósvin Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents