Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-04 / 206. szám
1996. szeptember 4., szerda Hazai Tükör 5. oldal Gond van a közalkalmazottak fizetésemelésével Hét-nyolc százalék hiányzik A kormányfő semmi olyat nem hallott, ami eltántorítaná az aláírástól A Érvek is, indulatok is ütköztek Kovács László: Ez az elérhető legjobb szöveg. FOTÓ: feb Többórás tárgyalás után sem közeledtek igazán az álláspontok az önkormányzati fenntartású intézményeknél dolgozó közalkalmazottak idei béremelésével kapcsolatban a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén. A központi költségvetésből az erre a célra előirányzott 21 milliárd forintból csak 11-12 százalékos béremelést lehet elérni az idén. A közalkalmazottakkal kötött megállapodásban szereplő 19,5 százalékhoz még hiányzó részt az önkormányzatoknak kellene fedezniük - hangoztatta a kormányzati oldal a tárgyaláson. Az önkormányzatok képviselői rámutattak: legfeljebb további 0,5 százalékos béremelés anyagi feltételeit tudSzükségszerűnek nevezték az új nyugdíjrendszer bevezetését a fővárosban tegnap rendezett szakmai konferencia résztvevői. László Csaba pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az 1998. január 1-jétől életbe lépő új rendszer három pilléren nyugszik majd. Az első pillér a mostani nyugdíjrendszer korszerűsített változata lesz, a másodikat a kötelező nyugdíjpénztárak jelentenék majd, harmadik pillérként pedig szerepet kaphatnának az önkéntes nyugdíj- pénztárak is. Az idei év bebizonyította, ják kigazdálkodni. A megállapodás egyébként nem ró rájuk olyan - a kormányzat és a szakszervezetek által hangoztatott - kötelezettséget, amely szerint a béremeléshez hiányzó összeget nekik kellene előteremteniük. A kormányzat számításai alapján a központi intézmények közalkalmazottjai éves szinten 12,5 százalékos keresetnövelést érhetnek el. Ennél magasabb, mintegy 18,5-21 százalék lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmények közalkalmazottjainak, a köz- tisztviselők, a bírák, az ügyészek és a szolgálati jogviszonyban állók keresetének emelkedése. Az önkormányzati közalkalmazottakkal együtt az átlag mégis messze elmarad a 19,5 százaléktól. hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer tarthatatlan, különösen ami a gyenge járulékbevételeket, azaz a nyugdíjrendszer bevételi oldalát illeti - húzta alá a helyettes államtitkár. Kifejtette: a mostani felosztó-ki- róvó rendszer korszerűsített változata kiszélesítené azon jövedelmek körét, amelyek után nyugdíjjárulékot kell majd fizetni, viszont mérsékelné a járulék szintjét. Az új nyugdíjrendszerről László Csaba azt is elmondta, hogy az abba befizetett kötelező járulékok kétharmadát adná a felosztó-kiróvó rendszer, a bevételek egyharmada pedig a kötelező nyugdíjpénztárakba történő befizetésekből származna. A magyar-román alapszerződést a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának birtokában írja alá, tartalmáról folytasson további tárgyalásokat. Ez volt a kisgazdák, a kereszténydemokraták, a Fidesz és az MDF közös javaslata, amelyet tegnap rendkívüli ülésen vitatott meg a Ház. Az előterjesztők nevében lsépy Tamás (KDNP) leszögezte: a szerződés felborítja a konszenzuson alapuló magyar külpolitika prioritásait; az utolsó helyre szorítja a határon túli magyarság érdekeit. A jelenlegi szöveg mind érzelmi, mind értelmi okokból elfogadhatatlan, az 1201-es ajánláshoz írt lábjegyzet pedig kifejezetten szűkíti az ajánlás kollektív jogokra vonatkozó részét. Kovács László külügyminiszter szerint e dokumentum adja a legjobb esélyt a kisebbségijogok európai normák szerinti rendezésére. A magyar kormány felismerte, hogy van egy pillanat, amely lehetőséget kínál az elérhető legjobb szöveg aláírására. A kollektív jogok olyan értelemben, ahogyan mi értjük, nem szerepelnek az Európa Tanács 120l-es ajánlásában, s a vitatott lábjegyzet csupán ezt a tényt rögzíti. Ez a lábjegyzet volt az ára annak, hogy az 1201-es ajánlás jogi normaként bekerüljön a szövegbe. Az MSZP vezérszónoka, Molnár Gyula úgy vélte, az alapszerződéssel az Európában általánosan elfogadott kisebbségi jogoknál többet sikerül biztosítani a romániai magyaA tagságot - szakértői vélemények szerint - előreláthatólag két-három éven belül kapjuk meg, ami lehetővé teszi, hogy a Münchenben bejelentett szabadalmak Magyarországon is automatikusan oltalmat kapjanak. A fennállásának centenáriumát ünneplő Magyar Szabadalmi Hivatalban elmondták, hogy a magyar szakemberek az utóbbi időben különösen szép eredményeket érnek el a világszerte divatos biotechnoroknak azzal, hogy egyes kötelezettségvállalások jogi érvényűvé válnak. Torgyán József (FKGP) hazaárulásnak nevezte az egyezményt, s a határon túli magyarság jogfosztott- sága véglegesítésének minősítette az alapszerződést. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az alapszerződést minden aggály ellenére alá kell írni, mert alkalmas a jószomszédi kapcsolatok javítására. Giczy György (KDNP) azt fejtegette, hogy a határon túli magyarság nemzeti identitása csak területi autonómia révén őrizhető meg, az anyaország tehát önként nem mondhat le ennek követeléséről. Orbán Viktor (Fidesz) úgy vélte, hogy a román-magyar alapszerződés rontani fog az ottani magyarok helyzetén, s növelni fogja a feszültségeket a két ország között, tehát nem stabilizálja a térséget, hanem destabilizálja. Jeszenszky Géza (MDNP) arról szólt, hogy a lógiai kutatásokban. Az ilyen jellegű, az agrárgazdálkodást segítő szabadalmi bejelentések az előző évtized végétől ugrásszerűen megsokasodtak. Míg számuk 1988-ig évente száz alatt maradt, évtizedünkben már meghaladja a kétszázat is. Egy ideje előtérbe kerültek az úgynevezett génmanipulációs technikán alapuló eljárások. Eddig egyetlen ily módon előállított állatfajtát jelentettek be Magyarországon, mégpeszerződés az Európa Tanács 1201-es ajánlása kérdésében elfogadja a pontatlan román értelmezést, s ezzel komoly károkat okozhat a magyar kisebbségeknek. Horn Gyula miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ez az első olyan magas szintű egyezmény a két ország között, amely tartalmazza a kisebbségek jogait. Az alapszerződés léte jóval nagyobb mozgásteret biztosít a határon túli magyarságnak, mint annak hiánya.- Semmi olyat nem hallottam az ellenzék részéről, ami eltántorítana a magyar-román alapszerződés megkötésétől - jelentette ki felszólalása végén. A nyolc órán át tartó általános vita alatt nem közeledtek az álláspontok. Kitartott véleménye mellett az ellenzék és a kormánykoalíció is. Ezt részletes vita és határozathozatal követte, ami az éjszakai órákba, lapzárta utánra nyúlt. dig tavaly: ennek a különleges sertésnek négy teljesen egyforma nagyságú sonkája van. A hivatalhoz érkező szabadalmi bejelentések között jelentős számot képviselnek a mezőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari jellegűek. Míg 1989-ben az összes bejelentéseknek mindössze 6 százalékát tették ki, addig tavaly már csaknem a 10 százalékát. A legtöbb eljárás új - főleg a haszonnövények közé tartozó - növényfajta bevezetésére vonatkozik, hiszen a szabadalom elnyerésével annak tulajdonosa kizárólagos hasznosítási jogot kap a szaporítóanyag széles körű forgalmazására és értékesítésére. Alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, és megsemmisítette az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvényt. A testület szerint a hatóságok a nemzetközi jog szerint külön törvény nélkül is üldözhetik és megbüntethetik a háborús bűn- cselekményeknek, illetve az emberiség elleni bűncselekménynek minősülő bűntetteket. A kisebbségekért. Mintegy 580 millió forint sorsáról határozott az idén eddig a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány 25 tagú kuratóriuma. Döntöttek a decemberig benyújtott pályázatokról, a kisebbségi írott sajtó támogatásáról, és elbírálták a tavaszon beérkezett rekord- mennyiségű, 2353 kérelmet. Ellenőrzés laktanyákban. Az újoncok helyzetével és a honvédségi szolgálati törvény betartásával kapcsolatban végzett tájékozódó vizsgálatot az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese. Gönczöl Katalin a 32. Budapesti Őrezredet, Polt Péter pedig a tatai 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárt kereste fel. A látogatásokon ki- sebb-nagyobb hiányosságokat tártak fel. Nem lesz pótköltségvetés. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának eddigi alakulása nem teszi szükségessé pótköltségvetés készítését - állapította meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége tegnap. A biztosító bevétele az év első hat hónapjában 20 milliárd forinttal volt kevesebb az előirányzottnál, a kiadási oldalon viszont elsősorban a vártnál alacsonyabb nyugdíjemelés miatt 5 milliárdot megtakarítottak. Felújítások a Várban. Látványos szakaszához érkezett a budai várban az egykori Honvédelmi Minisztérium épületének és környékének felújítása. Eltűnnek a felvonulási épületek, kerítések, a nyugati oldalt parkosítják, bemutathatóvá teszik a Zsigmond-templom feltárt alapfalait, a középkori épületekből megmaradt pincéket. Kozmikus civilizációk. Kétnapos tudományos konferencia kezdődik szombaton Budapesten, a Pataky Művelődési Központban az Univerzum lehetséges társadalmairól, Naprendszerünk űrjárműveiről, valamint a speciális energiát igénylő szerkezetekről. Kutatók, filozófusok, csillagászok, mérnökök, űrhajózási szakértők és természetgyógyászok tartanak előadást a „megmagyarázhatatlan” jelenségekről. Közepes termést, elfogadható szőlőárat várnak Izsákon (Folytatás az 1. oldalról) Az előzetes kalkulációk szerint a Zalagyöngyéért, a Lakhegyi mézesért és egyéb interspecifikus fajtákért (Ezerfürtű, Bianca) 30 forintot, a Sárfehérért pedig 35- 37 forintot fizetnek majd a felvásárlók. Bakonyi Zoltán, izsáki képviselő, a Sárfehérvin Pinceszövetkezet igazgató elnöke elmondta a testületi ülésen, hogy náluk szombaton indul a felvásárlás. A Sárfehér szőlőt készpénzért veszik át, a többi fajtánál bérfeldolgozást ajánlanak a termelőknek és a feldolgozás után a bor árát fizetik. Az előszerződésben 56 forintos minimum borárat garantálnak, de ez lehet több is. Tabdin és Soltszentimrén már megkezdődött a szőlőátvétel. Az izsáki képviselők értesülései szerint 32-33 forintot fizetnek a Zalagyön- gye kilójáért, ha legalább 17 cukorfokos. A szakértők szerint az utóbbi napok esőzése és a kevés napsütés miatt még egy hetet kell várni erre a legtöbb Zalagyöngye-ültet- vényen. W. Király Ernő Három pilléren állva Láthatáron az új nyugdíjrendszer Emelkedik a szabadalmak száma A biotechnológiában is a legjobbak között Hazánk éles elméjű, ügyes kezű mesterei évszázadok óta jeleskednek különleges anyagok, szerkezetek feltalálásában. Napjainkban sincs másképp, aminek egyik jele, hogy Magyarország hamarosan kéri felvételét a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Szervezetbe. Általában nem okoz feszültséget a tulajdonosváltás Százharmincegy felekezeti iskola Az egyházi ingatlanok rendezésének ügye 1991 óta van napirenden. A visszaigényelt ingatlanok között csaknem ezer az oktatási intézmény. Eddig 131 iskolát kapott vissza a katolikus egyház (beleértve a szerzetesrendeket is), 59 intézmény ismét a reformátusoké, tizenegynek az evangélikus egyház, hétnek pedig a zsidó felekezet lett újra a gazdája. Ezen intézmények között az általános és középiskolák száma a legnagyobb, de több óvoda és főiskola is szerepel az igénylistákon - tájékoztatta lapunkat Fedor Tibor, aki a Miniszterelnöki Hivatalban az egyházi tulajdon rendezéséért felelős főosztály vezetője. A gyakorlatban az átadás-átvételről az illetékes önkormányzatok kötik meg az egyezséget, ezeket a konkrét megállapodásokat azonban kormányzati döntés előzi meg. A felekezeti iskolák működése általában nem okoz feszültséget sem a diákok, sem a tanárok között. Az esetek többségében az iskola új vezetősége nem rendez semmiféle „tisztogatást”, csupán arra kéri az oktatókat, hogy tevékenységük során tartsák tiszteletben a vallási nézeteket. Az egyházi iskolák nagy része alapvetően az állami tanintézetekhez hasonlóan működik. Természetesen az általánosan kötelező tantárgyak mellett a hittant is beiktatja a fenntartó felekezet az órarendbe. Azoknak a diákoknak, akik ezen nem kívánnak részt venni, általános erkölcstant oktatnak. Ahol lehet, módot adnak a más feleke- zethez tartozó diákok számára, hogy saját vallásuk hittanóráit látogathassák. Fedor Tibor úgy véli, hogy a tulajdonviszonyok megnyugtató rendezésére legalább az ezredfordulóig várni kell. A körülmények és a tapasztalatok ismeretében feltehető, hogy nem minden visszaigényelt intézmény kerül újra felekezeti felügyelet alá. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a folyamat végére hazánk iskoláinak 5-7 százaléka egyházi tanintézet lesz. Szigeti Ildikó Megjelent a szeptemberi Lakáskultúra! Benne: ▲ Csiki-csuki, 35 négyzetméteren ▲ Lábas ház 1996-ban A Polgári parasztház A Az almáriumok illata A Panel fürdőszobák A A gyerek munkahelye A Mivel fűtsünk? A A házigazda: Moór Marianna Ne feledje: Új hónap, új Lakáskultúra! xxx ív# o r A.V ♦ i . í n h e h it i r * : -Lakáskultúra
