Petőfi Népe, 1996. április (51. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-06 / 82. szám

6. oldal 1996. április 6., szombat Kellemes Húsvéti Ünnepeket Vállukon viszik a keresztet Ambrus Lajos ballószögi festőművész munka közben. Egy stációkép a tizennégy közül. Méltán büszkék Ballószög pol­gárai új katolikus templomukra. S méltán büszkék lehetnek arra az alkotóművészre is, aki fel­ajánlást tett a templom javára: ha kérik, elkészíti a Jézus szen­vedéstörténetét elbeszélő stáci­óképeket a templom falaira. A felajánlást tett követte, a vá­szonra festett olajképek ma már a templom díszei. Ambrus Lajos Ballószögön élő és alkotó festőművész. Izra­eli kiállítása idején maga is vé­gigjárta Jézus életének színhe­lyeit, s nemcsak a turista, sok­kal inkább a festő szemével fi­gyelte, nézte a názáreti, jeruzsá- lemi utcákat, embereket. Ez inspirálta arra, hogy megfesse a stációképeket. Meg más is. Mint mondta, az utóbbi években olyan fordula­tot vett az élete, hogy a saját bőrén érezte a krisztusi szenve­déstörténetet. A művek elkészí­tésében Zefirelli világhírű filmje, A názáreti Jézus című alkotás is fontos szerepet ka­pott. A művészt érő sokféle hatás - szín, gondolat, forma, arc és emberi szenvedés - állt végül is egésszé össze, s vált művé. A munkához csak akkor kezdett, amikor a képek a fejében már készen voltak. Akkor, amikor festett, s akkor, amikor a képe­ket a templom falára felhelyez­ték, nem gondolt rá, hogy min­den eddigi munkájánál fonto­sabbat, többet hozott létre. Ta­lán nem is jutott eszébe, hogy az örökkévalóságnak alkotott. Hiszen míg áll a templom, ékességei lesznek a festmé­nyek. Ambrus Lajos az olajké­peket üzenetnek szánta. Mert úgy érzi: sok ember vállára ke­rül mostanában kereszt. A.E. E húsvéti csendélet azon képeslapok egyike, amit a száj­jal és lábbal festő művészek készítettek az ünnepre. A Biblia tévésorozatban A Bibliát feldolgozó televíziós filmsorozatot kezdett egy kon­zorcium, s Ábrahám élete két részben már hűsvétkor megele­venedik az ARD német köz- szolgálati csatornán. A sorozat­ban szerepet vállalt egyebek között Richard Harris, Barbara Hershey, Ben Kingsley és Ma­ximilian Schell. Az Ótestamen­tum feldolgozásában 21 részt terveznek, a sorozatot 2000-ben fejezik be, s a költségek elérik a 200 millió márkát, ami a vállal­kozást minden idők legköltsé­gesebb televíziós produkció­jává teszi. Németországban azért az ARD kapta meg az első tíz film jogait, mert a kereskedelmi csa­tornákkal ellentétben reklám és megszakítás nélkül tudja vetí­teni a filmeket. A sorozatot egyébként eddig 28 országba adták el, s némelyikben már ve­títették is az Ábrahám és József életével foglalkozó két-két részt. A szakemberek egyelőre vitatják, hogy a mamutproduk­ció kellően tartja-e magát a tör­ténelmi tényékhez és a bibliai hagyományokhoz, annyi azon­ban tény, hogy a bibliai prófé­ták apró gyengéinek bemuta­tása és az intenzív emberi kap­csolatok ábrázolása emberkö­zelbe hozza a Szentírást. A katolikus egyház jelenéről, jövőjéről Hitet és reményt adunk Húsvét ünnepe alkalmából arra kértük dr. Ternyák Csaba segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát, értékelje röviden az egyház és az állam kapcsolatát. Ezt indokolja az is, hogy egyházi vezetők a közelmúltban kétszer is eszmecserét folytattak a kormányfővel.- A megbeszélésekből mit emelne ki, aminek napjaink­ban különös jelentősége van?- A miniszterelnök a vati­káni látogatása előtt fogadta a katolikus egyház vezetőit, a közelmúltban pedig a négy tör­ténelmi egyház képviselőit. Mindkét találkozón szóltunk arról, hogy az 1990. évi IV. tör­vény számunkra döntő fontos­ságú. Ez a lelkiismereti és val­lásszabadságról szól, amely biztosítja, hogy egyházunk szabadon működhessen. A kormány tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabad­ságot. Örömmel állapítottuk meg, hogy egyházunk az utóbbi időkben nagyon sokat fejlő­dött. Legfőbb feladatunk, hogy az Evangélium sajátos eszköze­ivel segítse a népet önmaga megtalálásában, gondjai enyhí­tésében. A mi dolgunk Jézus Krisztus evangéliumának a ter­jesztése, és annak hirdetése, hogy van remény. Mindig, minden körülmények között van remény. Ez húsvét szent üzenete. Visszatérve a miniszterel­nök úrral történt találkozóra, meg kellett állapítanunk, hogy a lelkiismereti és vallásszabad­ság gyakorlati megvalósulásá­nak komoly nehézségei van­nak. Jelentős korlátot szabnak a financiális gátak. Csak a legsú­lyosabbat említem, oktatási in­tézményeink fenntartását. Ezeknek a törvény az állami és önkormányzati iskolákkal azo­nos támogatást ír elő. Ez sajnos a gyakorlatban nem valósul meg. Ugyanakkor a lelkiisme­reti és vallásszabadság alapján nagy igény mutatkozik az egy­házi iskolák iránt.- A szociológiai felmérések szerint Európa egyik legpesz- szimistább nemzete vagyunk. Hogyan vélekedik erről?- Lehet, hogy a felmérések­nek igazuk van, hiszen ha vé­gigtekintjük 11 évszázados tör­ténelmünket, joggal állapíthat­juk meg, hogy Európa egyik legtöbbet szenvedett népe a mi­énk. A kereszténység korábban élő valóság volt magyar né­pünkben, és ez óvott meg a pesszimizmustól. Jézus feltá­madása az idei húsvéton is azt hirdeti nekünk, hogy van ér­telme a szenvedéseknek és az áldozatoknak is. Krisztus szen­vedését és kereszthalálát ugyanis feltámadása követte. A keresztény Magyarország év­századokon keresztül ebből merített erőt.- Említette: az egyház sza­badon működik. Vajon, ez tük­röződik-e az ünnepi szentmi­sék, a feltámadási körmenet lá­togatottságában?- Az utóbbi években mind többen vesznek részt az isten­tiszteleteken. Azt is tapasztal­juk, hogy a több évtizedes val­lásellenes propaganda nem ma­radt hatástalan. Erezzük időn­ként az egyházzal szembeni idegenkedést, tapasztaljuk, hogy nagyon sok jó szándékú emberben is élnek téves néze­tek, ismeretek. Nem szabad rá­juk követ vetni, mert nem te­hetnek róla, hogy rosszul isme­rik az egyházunkat, hiszen ilyen nevelést kaptak. A mi feladatunk, hogy meg­szólítsuk és hívjuk őket, el­mondjuk nekik: mi nem el­venni, hanem kizárólag adni szeretnénk. Adni segítséget, közösséget, védettséget, biz­tonságot, Jézus Krisztus példá­jával hitet és reményt. Tapasz­talatunk: mind nagyobb erre az igény. D. G. Nagyheti szertartások a Szentcsalád-templomban Ma este nyolc órától húsvétéj- jeli virrasztás és feltámadási, al- lelujás mise lesz a keceli Szent­család-templomban. Gyüleke­zés a templom mellett, a tűz kö­rül. 20.30 órától lesz fényün­nepség (tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása), igeliturgia, keresztségszertartás, fogada­lom megújítása, majd feltáma­dási, allalujás mise, két szín alatti áldozással. Holnap dél­előtt 9 órakor ünnepélyes szentmisére kerül sor, ami után körmenet lesz. A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti a vakmerőt Apor Vilmos húsvéti szenvedése Apor Vilmos győri püspök véres ingének egy darabját évtizedekig titokban őrizte az idén 82 esztendős Cseh Sándor. Csütörtökön egy ereklyetartóban mutatta be Kecskeméten. Apor püspök, a vértanú címmel tartott előadást Kecskeméten a Piarista Húsvét rendezvényei sorában Cseh Sándor kanonok, aki 51 évvel ezelőtt a mártírha­lált halt Apor Vilmos győri püspök titkára volt. Ápor Vilmos 1945-ben, nagypénteken, március 28-án kapott - utóbb halálosnak bizo­nyuló - lövést egy szovjet ka­tonától. Öt nappal később, ápri­lis 2-án halt meg a sebesülés következtében, 53 éves korá­ban. A püspök és környezete a nagyhét szerdájától általában a püspökvár alatt húzódó, a vég­vári időkből megmaradt kaza­matákban tartózkodott, mivel a városba bevonuló szovjet csa­patokat gyakran lőtték a Győrt már elhagyó németek. A picék­ben misebort is tartottak, amelyből egy kisebb hordónyit már nagycsütörtökön maguk­hoz vettek a szovjet katonák. Ekkor tudták meg, hogy a püs­pökvárba - a megszálló katona­ság atrocitásaitól tartva - be­menekült kilencven győri leány és asszony. A katonák többször vissza­tértek, követelve a nők kiadatá­sát. Azzal is előálltak, hogy dolgozni, krumplit hámozni vinnék őket. Apor püspök bát­ran ellenállt a követelésnek, végül felajánlotta, hogy a krum- lihámozáshoz segít szerezni férfiakat és idősebb nőket. Többszöri szóváltás és vita után elmérgesedett a helyzet, s a magas, a testi erőt sem nélkü­löző püspök a karjával feltolt egy szovjet századost a pince lépcsőjén, mert az a pisztolyá­hoz kapott. A dulakodás a bejá­rat előtt folytatódott, lövések dörrentek. Apor püspök a kar­ján és a homlokán sebesült meg, egy golyó pedig a hasába fúródott. A katonák - tartva at­tól, hogy a főpap elleni csele­kedetüknek következménye le­het - elszaladtak a helyszínről, a győri lányok és asszonyok pedig megmenekültek attól, ami egyébként várt volna rájuk. Apor Vilmos jelmondata ez volt: Crux firmát mitem, miti- gat fortém. (A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti a vakmerőt.) A mártír püspöknek megsok­szorozta az erejét Jézus húsvéti áldozatának példája, s megsze­lídítette a vakmerő betolakodót. Boldoggá avatásának eljárása megkezdődött. - bfi -

Next

/
Thumbnails
Contents