Petőfi Népe, 1996. április (51. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06 / 82. szám
1996. április 6., szombat 7. oldal Kellemes Húsvéti Ünnepeket Nyuszikat és húsvéti asztaldíszeket hajtogattak papírból e hét elején a kiskunmajsai gyerekek. A művelődési központ rendezvényén Kricskovics Zsuzsa, a Magyar Origami Kör elnöke segített a gyerekeknek, akik nagy örömmel vettek részt a foglalkozáson. Minden bizonnyal sok kislány lepi meg a locsolkodókat olyan ajándékokkal, amelyek elkészítését most tanulták meg. fotó: tapodi Kálmán A juhhodályokban a napokban aligha volt nyugalom. Az exportminőségű bárányok legtöbbjét kifogták a falkákból s elszállították. A maradékból a honi családok asztalára is jut a húsvéti asztalra. A legkisebbeket meg úgy szeretetből - mint felvételünkön - lehet egy kicsit kényeztetni. A keceli Béke-majori Ritter-birtokon e héten még több mint félszáz anyajuh szaporította a bárányokat. fotó: pulai Sára Házilagos szépítkezés Az ünnepi készülődésben igencsak elfáradunk. Pedig azt szeretnénk, ha a locsolkodók, a vendégek előtt kicsit másnak tűnnénk, mint a hétköznapokon. Pihenésképpen tegyük rendbe bőrünket. Erre kértünk tanácsokat Szabóné Faragó Andrea kecskeméti smink- és elektrokozmetikus mestertől. Ilyenkor biztosan marad ki egy kevéske élesztő. Ebből remek alapanyagot készíthetünk a radírozáshoz: kevés tejjel péppé keverjük. A „nyúzott” arcot felfrissíthetjük, ha néhány karika uborkát teszünk a bőrünkre. Narancs levével pedig kitűnő tonizáló hatást érünk el. Pakolásnak megfelel a banán, amiben egyébként sok a B-vi- tamin. Alkalmazhatjuk péppé törötten, vagy karikára vágva. Kevésbé reped a tojás héja, ha főzés előtt a tompa végén gombostűvel megszúrjuk. Sok bosszúságot okozhat, ha nem friss a tojás. Érdemes úszópróbát tenni. A nyers tojásokat tegyük sós vízbe. Ha frissek, akkor lesüllyednek, de ha öregek, a felszínre emelkednek. A tojásfehérje kiadósabb, ha egy kiskanálnyi hideg vizet öntünk bele, és úgy verjük habbá. A megmaradt sonkát, főtt tojást és néhány savanyú uborkát daraboljunk kockákra. Ezt keverjük össze tartármártással (könnyebb lesz, ha tejföl helyett joghurtot használunk). Alighanem arany betűkkel kerül be az édesipar krónikájába az idei húsvét: a kereskedelmi előrejelzések szerint a "szakállas" forgalmi rekordokat is megdöntik az ajándékvásárlók. Pedig az árak meglehetősen borsosak: az apróbb csokitojás darabjáért elkérik a 8-10 forintot, a "strucc-méretűért" az 500-at is. A legolcsóbb, az úgynevezett lapos mininyuszi 25 forintba kerül. Egy-egy húsvéti díszkosárért - amelyben a drazsé-ágyon együtt pihennek a csokoládé tapsifülesek, a csibék és a kisbárányok - 3-4 000 forintot is megszámítanak. A gazdag választék azonban a lapos pénztárcákat is megnyitotta. Húsvéti nyulakból pélE házi kozmetikához elegendő annyi idő, amíg a tojásokat keményre főzzük. A nagytakarítások, a szokottnál több mosogatás tönkreteszi a kezünket. Engedjük meg magunknak, hogy az egyébként használatos krémünkből kicsit többel maszírozzuk össze a kezünket, s egy kis időre húzzunk rá nylonzacskót, vagy pamut- kesztyűt. Az ünnepi smink ne legyen feltűnő. Az alapozó után kevés porpúdert használjunk. A tavasz színei a téglás, a barnás, a bézs, a baranckszínű arcpír. Ehhez már csak a mattos rúzs illik. Diszkréten a szemhéjat is ki lehet festeni, ám utána ne feledkezzünk meg a szempilla spirálozásáról sem. Ha sütés előtt felvert tojás- fehérjével megkenjük a sütemény tetejét, akkor a később rátett gyümölcsöktől sem ázik fel a tészta. Azok a sonkaszeletek, amelyek ugyan még frissek, de kissé megszáradtak, visszanyerik eredeti állapotukat, ha fél órára hideg tejben áztatjuk. Ha a sonka vágási felületét nyers tojásfehérjével bekenjük, tovább friss marad. Vágjunk ketté nagy szemű krumplikat, vájjuk ki a közepét, s gyenge sós-ecetes vízben főzzük meg. Csurgassuk le, hűljön ki, s töltsük bele a már összeért masszát. Önálló étel. dául az idén több mint 200 különböző méretű, csomagolású és minőségű változat került forgalomba. A közepes választékú boltokban is száznál többféle nyuszitojás, s 50-60 féle csokibárány sorakozik a polcokon. Tegyük hozzá: döntő többségük hazai gyárak, illetve kisiparosok készítménye. S ha ehhez hozzászámítjuk a bősé- •ges cukorka, nápolyi, bonbon, praliné, drazsé és kandírozott gyümölcs-kínálatot, mintegy ezer különféle édesipari termékből válogathatjuk össze a húsvéti meglepetéseket. Válogathatjuk, hiszen még ma sincs késő, sőt vegyük számba a kisebb locsolólegényeket. Nyúlkrónika Hogyan ugrik a húsvét kellős közepébe a nyúl? Honnan jött hozzánk a húsvéti nyúl? Németországból (miként a karácsonyi fenyőfa állításának szokása is), jó háromszáz esztendővel ezelőtt, 1682-ben említette először Georgius Francus német orvos a nyulat és a tojást együtt. Azt írja, hogy a húsvéti tojást délnémet vidéken, a Pfalzban meg Elzászban és Vesztfáliá- ban kivételesen a nyúl tojja, amely ráadásul rendetlen módon, a kertben, ligetben, erdő szélen szerteszét hagyja. így hát az a gyerek, aki megleli, méltán érdemel dicséretet és ajándékot. Azt egyébként a derék doktor sem örökítette meg, hogy ki találta ki a húsvéti „nyúltojás” elrejtésének hagyománnyá vált szokását. Friedrich Fuhrmann solnho- feni erdész 1758-ban jegyzőkönyvbe mondta, hogy miután elcsípett egy nyúlfiókát, „azt baromfiként tartá, különféle magvakon, gabonán neveié föl. nem sokkal később a jószág, a nyúl tojást tojt, éppen akkorát, mint a vele együtt nevelkedett szárnyasok”. A gazdag fantáziájú erdész aláírásával is szentesítette hihetetlen sztoriját. Mégis, azóta sem sikerült pontosan, egyértelműen megállapítani: honnan és miért toppant be a nyúl a húsvéti jelképek közé. Hacsak nem a kikelet, a termékenység jelképe a meglehetősen szapora állat. Bárányból levest is főzhetünk A húsvét hagyományos étele a bárány, aminek fejét sokan el is dobják. Pedig egy kis nyakrész- szel felhasználva kitűnő levest főzhetünk belőle. Kell még hozzá kevés tüdő és máj. A fejet - a nyakdarabbal együtt - a tüdővel babérleveles sós vízben feltesszük főni. Amikor kissé forr, lehabozzuk, majd kislángon tovább főzzük. Ekkor már beletehetjük a borsot, a kockára vágott répát, gyökeret, karalábét. Addig főzzük, amíg a hús le nem válik a csontról. A kockára darabolt májat - hogy ne vénüljön meg - csak az utolsó tíz percben tegyük bele. Mielőtt vékony rántással és tejföllel (lehet habarni is) összefőznénk, szedjük ki belőle a csontos részt, s a húst daraboljuk kis kockára, majd úgy tegyük vissza a levesbe, amit összevágott petrezselyemzöldre és citromkarikákra szedjünk ki a tálba. Konyhai praktikák Új ízt a maradékokból Edességmustra csokiözönnel Ha nem szalmáznak a fiúk, megsértődnek a lányok Fészekrakók Felsőszentivánon Érdekes húsvéti szokást tartanak a felsőszentiváni legények. Húsvétvasámapra virradóra végigjárják az utcákat, és a lányos házak előtt szalmát szórnak, ami a fészekrakást jelképezi. A fiatal lányoknak ezt a nagymise előtt még illik összetakarítani, ezzel is bizonyítva szorgalmukat. A fiúknak terAligha sejtette a Fülöp-szigete- ket felfedező portugál világutazó, Magellán, amikor 1521. március 31-én hálaadó húsvéti misét tartott legénysége számára Limasawán, hogy évszázadokkal később barbár hagyomány teremtődik a távoli szigetvilágban. Nem messze a Pinatubo vulkántól, San Fernando határában néhány férfi (1984-ben egy nő) minden mészetesen kötelességük húsvét másnapján elmenni, és bocsánatkérésképpen meglocsolni a hajadonokat. Úgy hírlik, több sértődés is történt abból, hogy a fiúk elfelejtették a szalmázást, ezért locsolni sem engedték be őket. Az is szabály, hogy a legényeknek ki kell lesni azt a pilnagypénteken megismétli Jézus keresztútját. Hatalmas fakereszttel a vállán járja végig a három kilométeres Via crucist, majd a Golgota végén kezét, lábát átszögelve, keresztre fe- szítteti magát. A Krisztus nevében lezajló véres-fájdalmas színjáték, Passió tartozéka még sokak önkorbácsolása, hogy ekként nyerjenek bűneikért bocsánatot. lanatot, amikor a szülők már nem őrzik olyan éberen a portát, és jól be lehet szórni a ház elejét. Ha valaki ekkortájban vetődik Felsőszentivánra, és sok szalmát lát az utcán, az nem a rendetlenséget jelenti, hanem egy kedves, eredeti népszokást. Papp Zoltán Kormenet A húsvéti készülődés része a nagyszombat, melynek délutánján van a feltámadási körmenet. A hagyományos húsvéti ételek megszentelésének jelképi értelme is van. A bárány Jézust jelképezi, a kalács Jézus feltámadására emlékeztet, amikor megjelent tanítványai előtt, és a kenyeret megáldotta, a tojás, a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Barbár hagyomány Tojásfestés méhviasszal, hagymalével A hímes tojás nemcsak dísz, hanem jelkép is: az élet, a teremtés jelképe. A tojás a világ, az élet teremtésének szimbóluma - vallja a Kecskeméten élő népi iparművész, Zsigó Józsefné. Mint ahogy a tojásra festett, karcolt motívumok is jelentést hordoznak. Sőt, jelentéssel bír a tojás színe is. A piros tojás például elűzi a gondot, a bánatot s megvéd a bajoktól. Zsigóné Kati a tojásírás művészetét a világhíres Vén Lajosnétól leste el. Ma már sok helyütt találkozhatunk festett, viaszolt, karcolt, azsúros, kalocsai, gömöri, sárközi, dunántúli motívumokkal díszített hímes tojásaival. A tojásírás fogásait a gyerekek otthon is elsajátíthatják - mondta kérdésünkre a kecskeméti népi iparművész. Nem kell hozzá más, mint néhány főtt tojás, öt fej hagyma, egy kevés méhviasz - amit a méhészboltokban kapni - s néhány gyufaszál. A kihegyezett gyufaszálat a forró méhviaszba kell mártani, s azzal kell a mintát rárajzolni - vagy ahogy mondani szokás, írókázni - a tojásra. Majd az öt fej hagyma héját kell megfőzni, s amikor a lé kihűlt, e szép barnás színű hagymalébe kell a tojást belerakni. Ezek után már csak az van hátra, hogy a tojásról forró láng felett letöröljük a méhviaszt. így az eddig viaszos részeken kirajzolódik a minta. Ezt a munkát kis szülői segítséggel minden gyerek meg tudja csinálni. S mennyivel becsesebb az a húsvéti tojás, amelyet a kis háziasszonyok maguk készítenek, s azzal ajándékozzák meg hús- vétkor locsolóikat!
