Petőfi Népe, 1996. április (51. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

1996. április 27., szombat 5. oldal Hazai Tükör Módosítsák a társadalombiztosítási törvényt Sorompóban az ellenzék Az FKGP a bürokrácia hizla­lásával vádolja a kormányt. A Fidesz a tb-törvény módosítá­sát kezdeményezi. Az MDNP ellenzi a kórházi ágyak szá­mának csökkentését. Szombaton lezárul a Magyar Demokrata Fórum márciusban megkezdett országos gyűlése. A tervek szerint megválasztják a pártelnökség hiányzó öt tag­ját, módosítják a párt alapsza­bályát, és politikai nyilatkoza­tot is elfogadnak. A Kisgazdapárt kifogásolta, hogy a kormány ismét előállt a kamatadó és az ingatlanadó öt­letével. A kamatadónak akkor lehetne létjogosultsága, ha tényleges jövedelmet termelne a bankbetét. Az ingatlanadó bevezetése pedig technikailag is kivitelezhetetlen. A Fidesz-Magyar Polgári Párt bejelentette: hétfőn önálló képviselői indítvány formájá­ban javasolja a tb-törvény mó­dosítását. Ennek lényege, hogy a gyermekeket nevelő nők kor­kedvezményes nyugdíjban ré­szesülhessenek. A Magyar Demokrata Nép­párt olyan országgyűlési hatá­rozati javaslatot nyújt be, amellyel valódi családsegítő al­ternatívát vázol fel a kormány „csalárdpolitikája” helyett. A demokrácia megcsúfolása a kormány gazdaságpolitikája - jelentette ki Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A szocialista-szabad­demokrata kabinet nem a társa­dalom többségének elvárása szerint végzi tevékenységét - hangoztatta -, hanem egy szűk réteg érdekeit szolgálja. Támogatják a felsőoktatási törvény módosítását Közös nyelven beszéltek A közvetlenül érintett szerve­zetek mindegyike támogatja a felsőoktatási törvény módosí­tásának hamarosan kormány elé kerülő tervezetét. Ez de­rült ki tegnapi közös tájékoz­tatójukon. A Magyar Rektori Konferencia megítélése szerint a változások új távlatot nyitnak a felsőokta­tási intézmények együttműkö­dése előtt. Szövetséget hozhat­nak létre, amely viszonylagos autonómiát biztosít a hozzá csatlakozó szervezeteknek, de ugyanakkor egységes gazda­sági és hivatali irányítás alá he­lyezi tevékenységüket. Fontos az is, hogy a módosítás terve­zete különbséget tesz az állami­lag elismert és finanszírozott, az államilag elismert, de nem finanszírozott, valamint az ál­lamilag el nem ismert és nem is finanszírozott felsőoktatási te­rületek között. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elégedetten nyugtázta, hogy a tervezet lehe­tőséget teremt a minőségi bér- fejlesztésre a felsőoktatásban. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a törvénymódosítási el­képzelés nem vált ki politikai belharcot a parlamentben. HÖKOSZ képviselői közöl­ték: az egyéni és kollektív diák­jogokkal kapcsolatban szintén egyetértésre jutottak a művelő­dési minisztériummal. Lé­nyege: az képviselheti ezután a hallgatókat, aki a diákok több­ségének a bizalmát bírja. Nyugdíjasok kívánsága Az emberek többsége legszí­vesebben a megújult társada­lombiztosítási rendszer, il­letve az önkéntes nyugdíj- pénztárak révén gondos­kodna öregkoráról - leg­alábbis ez derül ki a Magyar Pénztárszövetség részvételé­vel végzett országos reprezen­tatív felmérésből. Kovács Pál országgyűlési kép­viselő, a Pénztárszövetség alel- nöke tájékoztatta lapunkat ar­ról, hogy az erről 1994-95-ben megkérdezett tizenkétezer em­ber többnyire a társadalombiz­tosításban bízik; 82,5 százalé­kuk várja öregkori megélheté­sét a megújított társadalombiz­tosítástól. Minden második egészítené ki a tb-től kapott nyugdíját valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztár szolgáltatásával. Az üzleti biz­tosítókat csak minden tizedik választotta, mint hosszú távú befektetési formát. Skrabski Árpád, a Pénztár- szövetség ügyvezető elnöke szerint a választás alapvetően bizalom kérdése. Az emberek azt akarják, hogy befizetett pénzük biztonságos, jól ellen­őrizhető helyre kerüljön. Kovács Pál úgy vélte: a fel­mérés tanulságait nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni akkor, amikor a jövő nyugdíjrendszeré­rői gondolkodunk. Ez a folya­mat pedig - minden ellenkező híreszteléssel szemben - még nem ért véget, hiszen mind ez ideig egyik nyugdíjreform-vál­tozat mellett sem foglalt állást politikai döntéshozó testület. Fórum a tízezernél kisebb lélekszámú települések gazdálkodásáról Alakuljon önkormányzati számvevőszék Elkerülhetetlen a kisebb önkormányzatok kötelező felada­tainak felülvizsgálata és csökkentése. Az egyes bevételi jog­címek közötti arányokat a saját bevételek javára kellene megváltoztatni - hangzott el a tízezernél kisebb lélekszámú települések polgármestereinek tegnapi tanácskozásán. Az MSZP és a Baloldali Ön- kormányzati Közösség fóru­mán kiderült: hazánk 3168 te­lepülési önkormányzata jelen­leg mintegy 13 ezer intéz­ményt működtet, s 950 mil­liárd forint bevétellel, a nem­zeti össztermék mintegy 15 százalékával gazdálkodik. A helyi önkormányzati rendszer alapvetően betölti a szerepét, nincs szükség átfogó megvál­toztatására. De érdemes lenne megfontolni a kötelező felada­tok egy részének átcsoportosí­tását a nagyobb települések - kedvezőbb feltételekkel ren­delkező - önkormányzataihoz. A szakemberek tapasztala­tai szerint jobb volna, ha keve­sebb és általánosabb hatókörű normatíva alapján jutnának ál­lami támogatáshoz a helyi ön­kormányzatok. Az egységes önkormányzati költségvetés­ben pedig a működési, a fej­lesztési és a vállalkozási téte­lek elkülönítésével tennék át­láthatóbbá a gazdálkodást. Ez a képviselő-testületek dönté­seit is megkönnyítené. Az ön- kormányzati gazdálkodás külső ellenőrzésére a legmeg­felelőbbnek az önkormányzati számvevőszék intézményének létrehozását tartanák. A tanácskozáson szorgal­mazták az önkormányzati tár­sulási törvény mielőbbi meg­alkotását. Ezenkívül felvetet­ték: az önkormányzatok finan­szírozására helyben maradó személyi jövedelemadót vált­sák fel a helyi (iparűzési, in­gatlan, lakhatási stb.) adók. Törlesztés repülőhajtóművekkel, páncélosokkal, golyóálló mellényekkel Haditechnikai csomag Oroszországból Az orosz államadósság egy részének fejében előrelátha­tóan 320 millió dollár értékű haditechnikai berendezést vásárolunk. A korszerűnek számító eszközök szállítá­sára az orosz pénzügyi kor­mányzat jóváhagyását köve­tően kerülhet sor. A 320 mil­lió dollárból 240-et a HM, 80-at a BM „költhet el”. Tököli László ezredes, a HM haditechnikai, fejlesztési és beszerzési főosztályának he­lyettes vezetője elmondta: a keretből 400-nál több - gép­ágyúval, géppuskával ellátott - BTR-80 típusú páncélozott szállító járművet szereznek be. Érkeznek majd MiG-27-esek- hez való repülőhajtóművek, repülőtéri irányító és egyéb berendezések, valamint pán­céltörő fegyverek is. Lantos Lászlótól, a BM mű­szaki főosztályának vezetőjé­től megtudtuk: a határőröknek szánt, 80 millió dollár értékű haditechnikai csomag többek között golyóálló mellények­ből, csaknem 100 BTR-80-as járműből, páncélelhárító kézi­rakétákból, mesterlövész pus­kákból áll. (takács) Négyszáz páncélozott járműre vár a seregFOTó: feb/diósi Kifüstölik a cigarettát a tévéből Korlátozzák a dohánytermékeket népszerűsítő reklámokat Régóta zajlik a vita arról, hogy engedélyezhető-e a dohány­ipari termékek reklámja, és ha igen, milyen formában. A vi­ták végére azonban várhatóan már a közeljövőben pont ke­rül. A kormány ugyanis elfogadta a gazdasági reklámtevé­kenységről szóló törvény koncepcióját, amely szabályozza a dohányzással kapcsolatos hirdetések lehetőségeit is. Dr. Koncse Tamásné, a tárca főosztályvezetője munkatár­sunknak elmondta, hogy a do­hánytermékek népszerűsítésé­nek korlátozására külföldön nincs egységes gyakorlat. Ezért a jogalkotók a különféle szabályozások közös elemeit figyelembe véve dolgozták ki javaslataikat.-Az érvényben lévő hazai előírások egyébként csupán a „fogyasztásra ösztönző” rek­lámot tiltják - mondja a főosz­tályvezető. - Ám tulajdonkép­pen a reklám minden formája fogyasztásra ösztönöz. A tiltás már csak emiatt is betarthatat- lannak bizonyult.-Értelmetlen az a tilalom, amelyet senki nem tart be.- Valóban. A tárcáknak - a Népjóléti Minisztériumot ki­véve - az az álláspontjuk, hogy a sajtóban és a közterüle­teken lehetővé kell tenni a rek­lámozást. De ez nem vonatko­zik az elektronikus médiu­mokra, az ifjúsági lapokra és az ifjúsági intézmények köze­lében lévő közterületekre.- Ezek szerint a rádióból és a tévéből teljesen száműzik a cigarettareklámokat ?- Igen. Ez általában így van külföldön is.-Nem közvetítheti a tévé a Marlborót reklámozó For- ma-l-et sem?- De igen. Nemzetközi ren­dezvényekre nem vonatkoz­nak a reklámtilalmak. (koós) Az MNB mérlege. A Magyar Nemzeti Bank 6,6 milliárd fo­rint adózás előtti nyereséggel zárta az elmúlt évet. Ebből osz­talék címén 5,2 milliárd forintot fizet be az állami költségve­tésbe. A jegybank összes bevé­tele 430,1 milliárd forintot, ki­adása pedig 423,5 milliárd fo­rintot tett ki - jelentették be a tegnapi közgyűlésen, ahol a részvénytulajdonos államot Medgyessy Péter pénzügymi­niszter képviselte. Munkához kezdenek. Szombaton tartja alakuló ülését a Magyar Szocialista Párt új összetételű országos választ­mánya. A testület tagjait Kó- sáné Kovács Magda ügyvezető alelnök és Szekeres Imre alel- nök, frakcióvezető tájékoztatja a pártelnökség és a parlamenti képviselőcsoport munkájáról. Több interpelláció. A jövő kedden 9 óra helyett már 8.30- kor összeül az Országgyűlés. Erre azért van szükség, mert a hetedik frakció megalakulása miatt nem elegendő két és fél óra a kora délutáni interpellá- ciós időszakra. A Házbizottság tanácskozásáról beszámolva azt is bejelentették: rossz egészségi állapota miatt július 1-jei ha­tállyal felmentését és nyugdíja­zását kérte Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék el­nöke. Gyorsabban intézkednek. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár közleményben tá­jékoztatta az érintetteket arról, hogy az újszülöttek társada­lombiztosítási igazolványát so­ron kívüli eljárással adják ki. A kitöltött bejelentőlapot a lakó­hely szerint illetékes egészség- biztosítási pénztárhoz kell eljut­tatni, ahol az adatokat azonnal rögzítik. EU-csatlakozási kérdőívek. Kovács László külügyminiszter péntek este átvette az Európai Unió úgynevezett csatlakozási kérdőívét, amely a szervezetbe felvételüket kérő államokról készítendő országjelentés adat­forrásául szolgál. A dokumen­tumot Hans Beck nagykövet, az EU Bizottsága budapesti képvi­seletének vezetője adta át a Külügyminisztériumban. Nyereségből osztalék. Az OTP pénteki közgyűlése úgy döntött, hogy az elsőbbségi részvények után 12 százalékos, a törzsrészvények után pedig 10 százalékos osztalékot fizet a részvénytulajdonosoknak. A közgyűlés ugyanakkor nem szavazta meg azt az előterjesz­tést, amely szerint 1,15 milliárd forint névértékű osztalékel­sőbbségi részvényt törzsrész- vénnyé alakítottak volna. Ezt a 25 százalék plusz egy szava­zatnyi tulajdonrésszel rendel­kező ÁPV Rt. vetette fel. Parázs vita a múzeum átszervezéséről (Folytatás az 1. oldalról) A megyei önkormányzat múze­umi szervezetének igazgatója, Wicker Erika - akit láthatóan megviselt az egész ügy - el­mondta: az átszervezés terve szakmailag jó, de ezt csak akkor tudja bizonyítani, ha a megyei közgyűlés azt elfogadja. Dr. Frigyesy Ferenc arról számolt be: a közelmúltban Debrecen­ben időszaki Munkácsy-kiállí- tást látott. Idegenvezetőként az a tapasztalata, hogy mérsékelt érdeklődés mutatkozik a turis­ták részéről a kecskeméti Cifra­palotában lévő állandó kiállítás iránt, ezért javasolta az átszer­vezés elfogadását. Dr. Bánszky Pál, a Naiv Művészek Múze­uma igazgatója bírálta az elkép­zelést és megkövette a megyei közgyűlést, amiért a közelmúlt­ban maga is támogatta Wicker Erika kinevezését megyei mú­zeumigazgatónak. Kiss Márta is felszólalt, akihez a megyei ön- kormányzat jogelődjénél, a me­gyei tanácsnál a múzeumok tar­toztak. Hangsúlyozta: arról nem készült még semmilyen számí­tás, hogy vajon a központi kiál­lítóhely kialakítása a Cifrapalo­tában és a vasútkerti múzeum átalakítása mennyibe fog ke­rülni. Honnan lesz erre pénz? - tette fel a kérdést. Elmondta: a Cifrapalotában a kecskeméti képtár létrehozása, a légkondi­cionálás és egyéb speciális megoldások annak idején nem kis pénzt emésztettek fel. Ha a képeket áthelyezik valahová, akkor ezeket a feltételeket ott is meg kell teremteni. Azt termé­szetesen nem kifogásolta, hogy a Cifrapalotában egyéb értéke­ket is ki akarnak állítani. Végül arra emlékeztetett: dr. Gajdócsi István egykori megyei tanácsel­nöknek a megyei közgyűlés posztumusz kitüntetést adott, a kultúrát támogató életművét is elismerve. Kérte, emlékezzenek erre a képviselők a szavazásnál. Éber András építészeti problé­mákat és a költségeket fesze­gette. (Például az arany lelet bemutatásának biztonsági költ­ségei igen magasra rúgnának a Cifrapalotában.) Szabó Károly - a teremben hatalmas derültséget keltve - le­szögezte: a kultúra támogatásá­ról nem lehet azt a kérdést fel­tenni, hogy Gajdócsi elvtárs vagy Balogh úr tett, tesz többet? Ugyanis más korban, társada­lomban élünk, és most aligha­nem a megyei közgyűlés akadá­lyozná meg azt, ha a megyei közgyűlés elnöke, dr. Balogh László tízmillió forintot sze­retne adni egy-egy alkotó támo­gatására. A Katona József Múzeum struktúrájának és a megyei mú­zeumi szervezet alapító okiratá­nak módosításáról a végső szót tehát Magyar Bálint miniszter mondja majd ki. Bárhogy is fog­lal állást, a megyei közgyűlés tegnap határozatban úgy dön­tött, hogy a kecskeméti képtár­ban elhelyezett gyűjtemények és hagyaték nem sérülhetnek. A kiállítás feltételeit továbbra is biztosítani kell. A velük kapcso­latos kötelezettségeket az ön- kormányzat, illetőleg a múze­umi szervezet messzemenően betartja. M. Gy. A jobboldal liberális szemmel A Gyakorlati republikaniz- mus címmel jelent meg dol­gozata egy hetilapban, majd egy napilapban Tamás Gáspár Miklósnak, az SZDSZ alapító tagjának, aki jelentős elméleti szakembere is a pártnak. Eb­ben úgy véli, hogy Magyaror­szágon a szélsőséges nézete­ket hangoztató erők ellen a polgárjogi mozgalmak esz­köztárát kell felhasználni. A politikus tegnap Kecskeméten tartott előadást a helyi liberá­lis klubban. Előtte egy sajtótá­jékoztatón kérdeztük, milyen alapon akar föllépni a jobbol­dal ellen. - A szólásszabadság egy szabad államban minden­kit megillet - mondotta. Ám ez kötelezettségeket ró a de­mokrata érzelmű emberekre. Szerinte a márciusi ünnepen a szélsőjobboldal egyszerűen kézbe vette az ország főváro­sát, fel-alá masíroztak. Ez szégyen, de nagyobb szégyen az, hogy ezután nem történt semmi, azaz a demokrácia védelmezői nem tettek sem­mit. A demokratáknak is ten­niük kell valamit. Akár úgy, hogy a polgárjogi mozgalmak eszközeivel megbélyegzik a szélsőséges elvek híveit. Megítélése szerint sok állam­polgárnak ugyanaz a vélemé­nye, mint neki. Azaz elvetik a szélsőségeket. Ugyanakkor a jelen lévő rasszizmus, illetve az antiszemitizmus ellen egy tisztességes demokratának küzdenie kell. Szerinte a mai demokraták pipogyák, mert - bár a szélsőséges erők támo­gatottsága idehaza jelentékte­len - mégsem fejtik ki ellen- véleményüket.

Next

/
Thumbnails
Contents