Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-07 / 261. szám

1995. november 7., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 7. old al Elvből nem vet sem búzát, sem kukoricát Százféle különleges magot termel A mélykúti Báics Ernő a gyógy-, fűszer-, virág-, és vé­dett növények, ritkaságok magtermesztője. Gödöllőn diplomázott agrármérnök, aki rövid szövetkezetes múltja után a vetőmagvállalatnál nőtt bele a magtermesztés rejtel­meibe. A vállalat megszűnése után jött a kárpótlás, amely során száz hold földet vett a család.- Elhatároztam, hogy a földjeimen sem búzát, sem kukoricát nem vetek. Amíg a kilencforintos búzából százfo­rintos kenyeret ígérnek, addig nem. Úgy érzem, ez a paraszt­ság lebecsülése. A támogatá­sok sem a termelőkhöz jutnak, azt is a kereskedők kapják. Én már sajnos előre látom a har­mincmázsás búzákat, mert a talajerő elfogy. Eddig vala­hogy megéltek a földek abból, amit annak idején a szövetke­zetek beletettek, de az elma­radt trágyázások hatása már érezhető.- Mind a száz holdon mag­vakat termel?- Nem, a magvakat most harmincholdnyi területen ter­melem, a többin félugaros művelést folytatok. Somkórót, baltacimot, nyúlszapukát ve­tek rajtuk zöldtrágyának.- A virágok, fűszernövé­nyek bírják a szárazságot?- Sokkal jobban bírják, mint a kukorica. Ezen a mi vi­dékünkön ezzel kellene fog­lalkozni, a talajviszonyok, a klíma mind kiválóan megfelel ezeknek a növényeknek. Báics Ernő a vadvirágok szerelmese is, olyan ritkaságai is Vannak, mint a rezes hölgymái, amiből négy éve egy tövet tudott szerezni, most már egykílőnyi magja van. De Báics Ernő az egzotikus növények között. van 20-féle vadszegfűje, zsá­lyák, imolák, őszirózsák. Termel kasvirágot, lestyánt, téli sarjadék hagymát és meg­kezdi a kísérletezést a vegetá­riánusok egyik kedvelt növé­nyével, a nálunk talán már el­felejtett tönköly búzával is. Saját erőtaol gépesített, tisztí­tóberendezést is vásárolt. Már ötven termelővel áll kapcso­latban. Most egy saját kis ve­tőmagcég létrehozásán dolgo­zik. Szeretne közvetlenül a vevőkkel tárgyalni, hogy a kereskedők haszonrésze is a termelőknél maradhasson. Mindezek, mellett hobbija is a szakmához kapcsolódik: ha­talmas fóliasátorban neveli na­rancs-, citrom-, füge- és man­darinfáit. különféle egzotikus növényeit. Pásztor Erzsébet Az agrártámogatási rendszer átalakítása nem halogatható tovább Agrárkoncepció - új alapokon Az agrártámogatások összegének jövőre el kell érnie legalább az 1994. évi támogatások reálértékét, azaz a 100 milliárd forin­tot - fogalmazta meg elnökségi ülésén a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A termelők érdekképviseleti szervezete szerint a jövő évi támogatási rendszer kialakítá­sánál a kormányzatnak figye­lembe kellene vennie azokat a súlyponti problémákat, ame­lyek eddig kerékkötői voltak a mezőgazdaság fejlődésének. Nem halogatható például a nagyüzemeknél felhalmozódott adósságok központi segítséggel történő rendezése, mert annak elmulasztása a termelés újabb visszaesésével, a munkanélkü­liség duzzadásával fenyeget. Tekintettel az évek óta jel­lemző aszályra, a garantált hite­lek beváltása miatt az állammal szemben a korábbi évekből származó és az idei szárazság miatt keletkezett újabb tartozá­sokat, kötelezettségeket cél­szerű volna eltörölni. A MOSZ állásfoglalása szerint jövőre a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú és az elmaradott térségek­ben gazdálkodókat alanyi jogon kiegészítő támogatásban kell részesíteni. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy az elöregedett, le­romlott eszközállomány már az elmúlt években, és az idén is - például aratáskor - komoly gondokat okozott a termelők­nek. Ezért jövőre változtatni kell a jelenlegi elosztási rend­szeren, s a fejlesztésre és beru­házásra igénybe vehető támo­gatások nagyságát kívánatos reálértéken meghatározni. A Mezőgazdasági é$ Erdé­szeti Alapot, valamint a többi mezőgazdasági jellegű - önjáró- alapot továbbra is fenn kell tartani - állítják az érdekképvi­seleti szervezet vezetői. Ha a parlament mégis a meg­szüntetésük, összevonásuk mel­lett dönt, akkor az érdekképvi­seleteknek meg kell akadályoz­niuk, hogy az alapokba a terme­lők által eddig befizetett össze­geket a kormányzat adójellegű befizetéssé változtassa át. Sajnálatosnak tartják a MOSZ képviselői, hogy a poli­tikai indíttatású törvények sorsdöntő szerepet játszottak abban, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős hányada reménytelen helyzetbe került. Az állam által okozott káro­kat. vagyoni sérelmeket orvo­solni kell. Például a kárpótlás céljára kiadott földeken lévő ül­tetvények értékének megtérí­tése elkerülhetetlen, és jó lenne rendezni a kárpótlási jegyek késedelmes kiadása miatt ke­letkezett károkat. (újvári) Szétverik a terméktanácsokat? A módosítás előtt álló agrár- rendtartási törvény nagyobb döntési jogkörrel kívánja felru­házni az agrárkamarákat. Ez azonban csak a terméktanácsok rovására lenne lehetséges. Ám e jól működő szervezetek szét­verése megengedhetetlen, s ez - bármennyire erős is a kamarai lobbi - a kormányzatnak sem lehet célja - állították egybe­hangzóan Raskó György és Glattfelder Béla ellenzéki par­lamenti képviselő. Raskó György szerint a Ma­gyar Agrárkamara feladata el­sősorban a piac koordinálása, a termelők piacra juttatásának elősegítése, valamint az infor­mációszolgáltatás. A piac sza­bályozásába a kamarának nem lehet beleszólása. A képviselő rendkívül fon­tosnak tartja, hogy a termékta­nácsok a jövőben megerősöd­jenek, és mint gazdasági ér­dekképviseletek próbálják el­fogadtatni a rendtartási hivatal­lal - a termékpálya résztvevői­nek egyetértésével kialakított - saját álláspontjukat. A rendtar­tási törvénynek elsősorban azon paragrafusait kellene mó­dosítani, amelyek a termékta­nácsokat jogi oldalról erősítik meg. így például a jövőben a garantált ár csak e testületek tagjaira vonatkozzon. Glattfelder Béla az agrárka­marai tagságnak az élelmiszer­feldolgozókra és -kereskedőkre való kiterjesztéséről szólva el­mondta: Nyugat-Európa orszá­gaira nem jellemző, hogy az élelmiszer-feldolgozók is tagjai lennének az agrárkamarának. Már csak azért sem, mert a feldolgozóipar versenyágazat, amely nem részesül támogatás­ban, szemben a mezőgazdasági termelőkkel és vállalkozókkal, akiket többféle jogcímen is se­gít az állam. Ugyanez érvényes az élelmiszer-kereskedőkre is. Pincemestereket képeznek Két héten keresztül a vincellér mesterséggel ismerkedhetnek Balatonfüreden mindazok, akik az elmúlt években kárpótlás, öröklés vagy termőföldvásárlás útján szőlőültetvényhez jutot­tak és kedvet éreznek a borász­kodás iránt. A hallgatók a kép­zés során megismerkednek a szőlőművelés és a borkészítés alapjaival, az ültetvények, gaz­daságok üzemeltetésének mi­kéntjével, az önálló vállalkozá­sokkal kapcsolatos tudnivalók­kal. Szakemberek, kutatók, vál­lalkozók mutatják be a szőlő- termesztés teljes technológiáját a szőlőtelepítéstől egészen a szüretelésig; a borkészítés for­télyait, a szőlő feldolgozásától a palackozásig. Ezenkívül némi jártasságot szerezhetnek jog­szabályi, könyvelési és adózási kérdésekben. A vincellérképző hallgatói a tanfolyam végezté­vel ausztriai borvidékeket láto­gatnak meg. Répa és kukorica a hó alatt, de még vetnek a gazdák A korán megjött téli időjá­rás csupán átmenetileg aka­dályozza a mezőgazdasági munkákat - vélekedett hétfőn Novák Attila, a bácsalmási BÁcsAgro Rt. igazgatója. A korán leesett hó el is fog ol­vadni, és a még hátralévő csaknem nyolcszáz hektárnyi terület mélyszántását el tud­ják végezni. Az őszi termé­nyek közül még kint van harminchektámyi cukorrépa és körülbelül ugyanannyi ku­korica. A már földben lévő gabonáikra jól jött a hótakaró, bár az igazgató szerint jobb lett volna akkor, amikor az összes földben van, ugyanis harminc hektáron még nem végeztek a vetéssel. A mélykúti magánterme­lőknek körülbelül ötven-száz hektárnyi kukoricájuk maradt kint a földeken - tudtuk meg Gelányi János gazdajegyző­től. A hó nem okoz minőség- romlást, inkább a betakarítási veszteség lehet nagyobb. A gyengébb szárak ugyanis a hó súlya alatt letörhetnek. A gazdák még száz-százötven hektáron terveztek a héten búzát vetni. A gazdajegyző azt tanácsolja, hogy a kiala­kult helyzet miatt válasszanak inkább tavaszi vetésű növé­nyeket. Ha a hó elolvad, ak­kor is kell egy hét, mire vetni tudnak, az pedig már késő. Az őszi mélyszántási munkák zömét is erre a hétre tervezték a mélykúti gazdák, a gépek most a hó miatt pihenhetnek. Nincs nagy gond, az olvadás után el lehet végezni a szántá­sokat, még decemberben sem lesz késő. - pásztor ­Több gabonát vetnek a Bácskában, mert a búza magas árában bíznak A búza idei áralakulásának ha­tásaként az előzetes informá­ciók szerint 5-10 százalékkal növekedik a gabonafélék vetés- területe - derül ki a Bácskai és Duna-melléki Mezőgazda- sági Szövetség elnökségi ülé­sén elhangzott jelentésből. Okulva az aratás után kiala­kult árviszonyokból, a termelők többsége olyan szerződéseket köt az integrátorokkal, amely­ben az ár nincs megjelölve. Idén ugyanis sok gazdálkodó az aratás előtt megállapodott a felvásárlóval a 9-9500 forintos árban, emiatt árbevétel-kiesé­sük jelentős. Az őszi betakarí­tású növények hozama az aszály miatt jelentősen elma­radt a várttól. Annak ellenére, hogy Baja térségében október közepéig összesen 539 millimé­ter csapadék hullott, az időbeli eloszlás nagyon kedvezőtlenül alakult. Július 15. és augusztus 30. között mindössze 6 milli­métert mértek, emiatt a hozam és árbevétel-kiesés a szövet­séghez tartozó területeken vár­hatóan meghaladja a 700 millió forintot. Az érdekképviselet több esetben kezdeményezte kormányzati szinten a kiesések kompenzálását a katasztrófaa­lapból, de ez idáig semmi biz­tató jele nincs a pénzügyi tá­mogatásnak. A gépparkok álla­pota tovább romlott, a javítási költségek tetemes összeget emésztenek fel. Az őszi betakarítási, talaj­előkészítési és vetési munkák a szövetkezetek nagy részében a műszaki gondok miatt lassult. A magas árak csak kevés üzemben teszik lehetővé a gép­vásárlást. A szövetség állás­pontja szerint ma már csak je­lentős állami támogatással va­lósítható meg a műszaki meg­újulás, amit igényként már többször megfogalmaztak az il­letékesek felé. P. E. m EXTER mLEAS/NGl ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az EXTERLEASING Kft. (Cégközpont: 1011 Budapest, Bem rakpart 8.) ezúton árverést hirdet a tulajdonát képező: 6000 KECSKEMÉT, JUHÁSZ u. 2, szám alatti ingatlanára (20449, 24649, 24650 tulajdoni lapszámon, 8380/5, 8380/6, 8380/7 helyrajzi számon nyilvántartva). Az ingatlan mérete: 57.850 m2. Az ingatlanon álló épületek együttes alapterülete: 944,8 m2. Az ingatlan körülkerített, összközmüvesített, iparvágánnyal ellátott. Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. Az ingatlan kikiáltási ára: 88.000.000,-Ft + áfa, mindösszesen: 100.000.000,-Ft, azaz egyszázmillió-forint. Al árverés megtartására 1995. november 15-én (szerdán) 11 órakor, az ingatlan fekvésének helyén kerül sor. áfe 4N w w w Az ingatlanra az árverezhet, aki az ingatlan általános forgalmi adóval növelt becsértékének 10%-át bánatpénz címén legkésőbb az árverési ajánlatának megtételét megelőzően az árverés vezetőjénél letétbe helyezte. Az árverési vevő letétbe helyezett bánatpénze beszámítandó a vételárba, a többi letevő részére a bánatpénz összege az árverést követően kerül visszafizetésre. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni az EXTERLEASING Kft. bankszámlájára. Ha ezt elmulasztja, bánatpénzét elveszíti. Az EXTERLEASING Kft. az árverés sikertelenné nyilvánítási jogát fenntartja. Az árveréssel kapcsolatban felvilágosítást ad: H Dr. Dankó István ügyvéd 1011 Budapest, Bem rakpart 8. »Tel.;(06-1) 202-3882, 202-3619 <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents