Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

PN kezdőknek és profiknak Emelt a tavaszi fagy és a jégverés is Változatos almaárak Megy fölfelé a kedvelt gyümölcs ára, pedig még messzi a tél. Nem kedvezett az idén az idő­járás a Duna-Tisza közi gyü­mölcstermesztőknek. Sokhe­lyütt elfagyott a termés egy- harmada még virágjában. így az alma is, amelynek fogyasztása régebben nem számított luxus­nak. Viszont most télire már jóval száz forint feletti árakat jósolnak. Hiszen például Já­noshalmán az újabb fajtákat, a jonagoldot és társait - termé­szetesen mérettől függően - már most van, aki 80-110 forin­tért kínálja a piacon. Ha a megyében összegyűjtött almaárakat nézzük, változatos a kép. Érdemes összevetni pél­dául a kiskőrösi és a Baja kör­nyéki helyzetet. Kiskőrös-Ökördin mintegy kilencven hektáron terem az alma. Felvásárlás a környékben nemigen van, a terület negy­venhat tulajdonosa szedd ma­gad akcióval ad túl a termésen. A szüretelők nagy része ezután a budapesti nagybanin keres az árunak piacot. Ott akár a duplá­ját - 45-50 forintot - is meg­kaphatja érte, mint Kiskőrösön vagy környékén, ahol csupán néhány helyen vesznek át al­mát, ott is csak léalmaként. Né- hányan, akik hűtőházakkal ren­delkeznek, télire tartalékolnak. A téli hónapokban az előrejel­zések szerint 80-100 forintot is elkérnek majd egy kiló almáért. Kiskőrös gazdajegyzője, Ta­kács László elmondta, hogy az idei almatermés mintegy har­minc százalékát elvitte a tavaszi fagy és ajég. Az idén nem sok almáskert­ben hirdettek „szedd magad” ak­ciót a Bácskában, ám ott, ahol erre lehetőség nyílt, nagy tömeg lepte el a gyümölcsösöket. Kez­detben még 30 forintért is lehe­tett szedni kilogrammját a korai fajtáknak, mára 45-50 forintra emelkedett az akciós alma ára. A piacon már jóval magasabbak az árak, a szombati bajai heti pia­con 60-80 forintot kértek egy ki­lóért, sőt a szebb példányokért akár 100 forintot is. A bajai és az érsekcsanádi al­másokban már vége felé tart a szüret és a kereskedők nagy ré­sze naponta elviszi a leszedett almát, általában 50 forintos áron. Szedd magad akciót csak Érsek­halmán és Nemesnádudvaron hirdetnek még, itt az Idared fajtát 50 forintos áron kínálják. Az biz­tos, hogy az almaszedés befejez­tével emelkedni fog az eladási ár, annak ellenére, hogy nem mu­tatkozik almahiány, ám való­színű, hogy a zöldségkereske­dők jócskán rászámolnak a táro­lásért. A lének valót az érsekhalmi Elma üzem 24 forintos alapárral plusz 12 százaléknyi kompenzá­ciós felárral vásárolja fel, ami az eladónak 26,88 forintot jelent ki­logrammonként. W. K. E.-P. Z. Egyre kevesebb találmányt szabadalmaztatnak idehaza A Magyar Feltalálók Egyesü­lete 1996. március 20-24. kö­zött Genius ’96 néven Budapes­ten rendezi a találmányok, új­donságok nemzetközi kiállítá­sát és vásárát. Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára hétfőn a kiállításszervezők sajtótájékoz­tatóján elmondta: a szellemi tu­lajdont védő jogszabályok igen fontosak a nemzetgazdaság fej­lődése szempontjából. Szólt ar­ról is, hogy a találmányi beje­lentések száma 1990 óta foko­zatosan csökken. Míg például 1989-ben 4000 találmányt je­lentettek be, illetve kérték azok szabadalmazását, az elmúlt év­ben 1000-re csökkent a bejelen­tések száma. Ennek egyik oka, hogy a magyar vállalkozások­nak kevés a pénzük fejleszté­sekre és kutatásokra, illetve miután megnyíltak a határok, a magyar feltalálók is inkább kül­földön szabadalmaztatják ta­lálmányaikat. Elmondta: a kormány jövőre jelentős mér­tékben emeli a kutatás-fejlesz­tésre fordítható anyagi eszkö­zöket, az idei kétmilliárd forint­tal szemben jövőre valószínű­leg ötmilliárd jut erre a célra. Az államtitkár a kiállításról elmondta: lényegében nemzet­közi rendezvénysorozatról van szó, amelynek kiemelkedő eseménye lesz a millecentená- rium évében, a Városliget léte­sítményeiben rendezendő Ge­nius ’96 kiállítás. Az 1996-os év egyébként Magyarországon a szabadalmi jogrend fennállá­sának 100. évfordulója is. Föllendülóben a szarvasmarha­tenyésztés Az elmúlt évek hanyatlását követően a minőségi fellen­dülés jelei mutatkoznak a ha­zai szarvasmarha-tenyésztés­ben. A szakemberek optimiz­musát igazolja, hogy bár az im­port genetikai szaporítóanya­gokat 20 százalékos vámmal terhelték meg, azok forgalma nemhogy nem csökkent, hanem 15-20 százalékkal nőtt. Szak­mai bizakodásra ad okot az is, hogy a korábbinál nagyobb ke­reslet mutatkozik a takarmány­kiosztó gépek, valamint a kor­szerű fejőberendezések iránt. Mindez Martonvásáron, az amerikai World-Wide Sires Inc., a Holstein Genetika Kft., valamint a Martőnseed Rt. által rendezett hétfői tanácskozáson hangzott el. Meg kell hosszabbítani a földkiadó bizottságok működését Lassú a tulajdonrendezés a mezőgazdaságban Késik a tulajdonrendezés a me­zőgazdaságban. Sok ezer pa­rasztember a földhivatal túlter­heltsége miatt nem vehette tu­lajdonba parcelláját. A gond mindenekelőtt a tagi rész­arányba tartozó földekre vonat­kozik - tájékoztatta lapunkat dr. Bemáth Balázs, az FKgP megyei elnöke. A problémák a legsúlyosabbak Kecskeméten, Fülöpházán, Érsekcsanádon és Hajóson. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy sok helyen még nincs bearanykoronázva a ter­mőhely. Ennek részben az az oka, hogy nincs elég földmérő szakember a megyében, akik elvégezhetnék a munkát. Ott, ahol a földkiadó bizott­ságok már a gazdák birtokába adták a parcellákat, az emberek már művelik a földeket. Sok esetben már ki is mérették, s ennek a dokumentumát eljuttat­ták a földhivalokba is. A föld­megosztási vázrajzokat ugyanis záradékolni kell hivatalosan. A földhivatalok szakemberei azonban annyira leterheltek, hogy csak lassan halad az igé­nyek teljesítése. Az idő pedig szorít. Ugyanis a törvény szerint december 31- ig kellene a helyi földkiadó bi­zottságoknak a visszaküldött záradékolások alapján immár végleges határozatot hozniuk, s a gazdák tulajdonába adni a parcellákat. Ha az év végéig nem kerülnek végleges ki­adásra a parcellák, akkor azokat sorsolással kapják meg az ér­dekeltek. Ezt a földművelés- ügyi hivatal végezné el. S ami­lyen forgandó a szerencse, az il­lető lehet, hogy nem ahhoz a darabhoz jut, amit korábban már esetleg megművelt. Ráadá­sul a földje közös tulajdonú táb­lában lesz kiadva. Hátrány éri más szempontból is a gazdát. Ha el akarná adni a földjét, ak­kor a közös tulajdonú táblában ki kellene méretnie a parcellá­ját. Ennek pedig a költsége óri­ási, főleg ha a föld, mondjuk, a tábla közepén van. Mit lehet tenni, hogy a pa­rasztember ne járjon rosszul? Dr. Bemáth Balázs szerint fel kellene gyorsítani a földhivata­lok munkáját. Esetleg módosí­tani lehetne a decemberi határ­időn. De arra is van lehetőség, hogy esetleg decemberben újraválasszák a helyi polgárok a földkiadó bizottságokat. Ezt azonban a helyi jegyzőnek kell kezdeményeznie. A testület működését így meghosszabbí­tanák a jövő évre. Ezzel a föld­kiadás időtartamát meg lehetne hosszabbítani. Barta Zsolt A PN-KALAUZ VENDÉGE Félegyházi kosárfonó A kedvelt kenyereskosár így készül. A szakáll és a szemüveg egy­fajta intellektuális külsőt köl­csönöz neki. Egyébként egy­szerű és közvetlen. így jelle­mezhető a kiskunfélegyházi Mónus Mihály, aki jókora kerü­lővel, járművillamossági szak­emberből lett kosárfonó.- Amikor egykori munkahe­lyemen a csőd jelei kezdtek mutatkozni, bennem is felme­rült a váltás gondolata. Ott­hagytam a céget és belevágtam a Multilevel marketingtevé­kenységbe. Sajnos, ez sem hozta a várt (ígért) fellendülést. Tavaly egy véletlen folytán „találkoztam” a kosárral. Egy vállalkozó apróhirdetés útján keresett ügynököt kosarai érté­kesítésére. Megtetszett a kosár. Talán, mert a multileveles ter­mékekhez hasonlóan ez is száz­százalékosan környezetbarát. A piacolás során aztán egy sor olyan igény merült fel a vá­sárlókban, amelyeket nem tud­tam tovább hárítani, magamnak kellett megoldanom. Magyarul: nem volt meg az igazi kapcso­lat a gyártó és a vásárló között. Tulajdonképpen ez indította el bennem az elhatározást: meg kell tanulni ezt a mesterséget. Szerencsémre épp akkortájt szervezett kosárfonó-tanfolya- mot a félegyházi Humán Kft. Igaz, munkahelyteremtő céllal, de külsősök is részt vehettek benne. Ott szereztem meg az alapokat. A többit „elleséses technológiával”, autodidakta módon sajátítottam el. A kosárral való kereskedés arra jó, hogy máról holnapra megéljen belőle az ember. Az már az egyéntől függ, mikor érzi úgy, hogy tovább kell lép­nie erről a szintről a nagykeres­kedés felé. De legjobb esetben akkor is csak egy fogaskerék lesz a gépezetben. A kosárfonás szép szakma, régi szakma, ráadásul kevesen is űzik. Ezért is foglalkoztat annak a gondolata, hogy mes­terszintre emeljem tudásomat, esetleg megszerezzem a nép­művészet mestere titulust. A kereskedelemben két irányzat uralkodik: drágán keve­set vagy olcsón többet. Én még ez utóbbit alkalmazom, viszont nem kizárt, hogy később meg­fordítom a dolgot: keveset készí­tek, de extra minőségben és ter­mészetesen ennek megfelelő áron. Szász András Amerikai támogatás az ingatlanszakmának Szakmai és anyagi támogatást nyújt a Magyar Ingatlangazdál­kodók Szövetsége (MIGSZ) ré­szére az USA Nemzteközi Fej­lesztési Ügynöksége Kelet-Eu­rópai Ingatlanalapítványa - je­lentették be hétfőn sajtótájékoz­tatón. Az alapítvány jövő év jú­niusáig 25 ezer 200 dollár köz­vetlen pénzügyi támogatást ajánlott fel, hogy az ingatlan- szakmában dolgozó vállalkozá­sok továbbképzését kurzusok­kal, tanfolyamokkal segítsék. A költségvetés eladósodása A költségvetés bruttó tarto­zása az év végén várhatóan eléri a 4410,6 milliárd forin­tot, jövőre pedig megközelíti a 4829 milliárd forintot. A múlt év végén a központi költségvetés még csak 3751 milliárd forinttal tartozott a hazai és külföldi hitelezők­nek. Két év alatt az adósságál­lomány több mint 28 száza­lékkal emelkedik. Mindezt az Államadósság Kezelő Köz­pont prognózisa tartalmazza, amely része a kormány jövő évi költségvetési tervezeté­nek. Hat év alatt a költségve­tés eladósodása több mint há­romszorosára emelkedik. Az IPOSZ tiltakozó levele Diszkriminációtól mentes in­tézkedéseket követel a kor­mánytól a vállalkozók szá­mára az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége. Az 1996-ra tervezett gazdasági intézke­dések alapján a kisvállalko­zók érdekvédelmi szervezete attól tart, hogy a kormányzat a középrétegek terheinek to­vábbi növelésével próbál ki­utat találni. Az IPOSZ a ter­vezett intézkedések elleni til­takozását levélben juttatta el a kormányhoz és az Országgyű­léshez. Elsősorban azt kifogá­solja, hogy az egyéni vállal­kozót vállalkozóként és egyénként egyaránt hátrányba hozzák az adórendszerben tervezett módosítások. Vonzó a magyar gyógyszeripar A nyugati gyógyszergyárak az éleződő piaci versenyben nem engedhetik meg maguk­nak, hogy figyelmen kívül hagyják a 600 millió dollárt jelentő magyar gyógyszerpia­cot. A szovjet blokk egykori '„gyógyszertárosának”, Ma- : gyarországnak a gyógyszer-, ipara továbbra is a térség leg­erősebbjének számít, és szá­mos magyar cég vonzó befek­tetési lehetőséget kínál a nyu­gati tőke számára - írja hétfőn megjelent számában a Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap. Ugyanak­kor a magyar gyógyszeripar I kockázatot is jelent a befekte­tőnek: a legtöbb európai gyógyszergyár termelői kapa- : citása a jelenlegi helyzetben túl nagy, Magyarországon I pedig komoly beruházásokat < kellene megvalósítaniuk ah­hoz, hogy a gyárakat nemzet­közi színvonalra emeljék. Mérgező hulladékok exporttilalma Végérvényesen meg kell til- t tani a mérgező hulladékoknak a 25 legfejlettebb országból (OECD) a fejlődő országokba történő szállítását. Ez a leg­fontosabb téma a veszélyes j hulladékok exportjának sza­bályozásáról kötött bázeli f. , konvenció tagországainak harmadik éves konferenciá­ján, amely hétfőn kezdődött Genfben és péntekig tart. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Nőtt a gazdasági szervezetek száma Megnevezés 1994, december 1995. április 1995. április 1994. december százalékában 1995. május, ezer egység ezer egység Jogi személyiségi vállalkozás 101,6 107,1 105,4 108,3 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 900,4 942,5 104,7 948,5 ebből: egyéni vállalkozás 778,0 813,5 104,6 818,0 Vállalkozás összesen 1002,0 1049,6 104,8 1056,8 Költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek 14,9 14,9 100,4 15,0 Nonprofit szervezetek 42,6 44,1 103,4 44,5 Összesen 1059,4 1108,6 104,6 1116,2 Ax év első öt hónapjában tovább emelkedett a gazdasági szervezetek száma. Forrás: Ma­gyar Nemzeti Bank, Havi jelentés, 1995/7. ti

Next

/
Thumbnails
Contents