Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. szeptember 19., kedd Tervszerű területfejlesztés nélkül nem fejlődhet a vidék A legtöbbet kihozni abból a területből, ahol élünk Az onkológiai központ nemcsak Bács-Kiskun, hanem - részlegesen - öt megye betegeinek ellá­tását vállalja.- A területfejlesztés adottsága­inak, lehetőségeinek összehan­golása, a beruházási kedvet élénkítő regionális gazdaságpo­litika meghatározó egy-egy tér­ség életében. Milyen stratégia jegyében valósítja meg orszá­gos körben is kiemelkedő nagy­ságrendű beruházásait, terület- fejlesztési koncepcióját Bács- Kiskun megye önkormányzata?- kérdezzük dr. Balog Lászlótól, a megyei közgyűlés elnökétől.- A területfejlesztés fogalmát a köznapi nyelvre fordítva én olyan tevékenységként jelle­mezném - mondja dr. Balogh László amellyel a legtöbbet lehet kihozni abból a területből, ahol élünk. Gazdaságát úgy élénkítve, hogy ez alkalmazko­dást is jelentsen a terület sajá­tosságaihoz, nem elfelejtkezve a terület természeti adottságai­nak, értékeinek megfelelő vé­delméről. A területfejlesztés komplex fogalom, amelybe na­gyon sok minden beletartozik, fontos eszköze a többi között például a területi tervezés is. Te­rületfejlesztés nélkül a vidék fej­lődése sem létezhet, és ez az a kritikus terület, ahol az állam e fejlődésben közvetlenül is sokat segíthet. Az elmúlt ciklusban te­rületfejlesztési politikáról nem lehetett igazán beszélni. Folytak ugyan viták a területfejlesztési törvényről, voltak kihelyezett kormányülések, melyek ered­ményeként különböző megyék különböző nagyságrendű ösz- szegeket kaptak, de én ezt nem nevezném területfejlesztésnek. Mint ahogyan azt sem, amikor a címzett és céltámogatások kö­rében meghatározták, konkré­tan milyen központilag megha­tározott célokra költhetők pén­zek. Az adott terület számára mindenképpen meg kellene adni azt az autonómiát, hogy sa­ját maga határozhassa meg, mire van szüksége. Nagyon nagy várakozással tekintettem e ciklus elé a területfejlesztés té­máját illetően, mert azt gondol­tam, a területi tervezésnek, terü­letfejlesztésnek előbb-utóbb lét- jogosultságot kell nyernie a kormányzati politikában is, mert ha nem, a vidék nagyon nagy kárát látja. Most úgy látom, egy­előre a területfejlesztési törvény részleteiről folyik a vita. Én azt gondolom, ha ebben lesznek is szakmailag kifogásolható rész­letek, a rossz törvény is jobb, mint a semmi.- Ha az előző ciklusban va­laki csinált területfejlesztési poli­tikát, akkor azok a megyék vol­tak. Mégpedig hatáskörök nél­kül, mert jogszabály őket erre fel nem hatalmazta es az álla­mi pénzeszközökre sem számít­hattak. Mindenki másként csi­nálta.- A Bács-Kiskun megyei ön- kormányzat milyen modellt alakí­tott ki saját gyakorlatában ?- Mi elsősorban koncepciókat próbáltunk készíteni, amelyekkel nem voltunk egyedül: Csongrád megyének például már kész a komplex területfejlesztési straté­giája. Egy komplex tervezet ösz- szeállítása számunkra sem je­lent problémát, mert a részkon­cepciók megvannak, csak meg­felelő összeillesztésük van hátra. A konrétumok közé tartozik egyebek között, hogy részt vet­tünk kistérségi vízművek létre­hozásában és korszerűsítésé­ben. Ezekre a 29 települést érintő fejlesztésekre 333 millió forintot fordítottunk. Hasonló nagyság­rendű programot jelentett a gáz­fejlesztés, amelynek eredmé­nyeként több mint 80 település polgárainak életét könnyíti már a gáz jelenléte. Az eredmények­ben benne van az is, hogy az el­múlt ciklusban ezekben a kérdé­sekben a megyei önkormányzat felvállalta a koordináló szerep­kört is. Vállaltuk a gázberuházá­sok tervezési kiadásait: a gázá­tadó állomások létrehozásából is kivettük a részünket, 200 millió forintot meghaladó összeget for­dítottunk a gázprogram megva­lósítására. A megye ugyancsak jelentős segítséget nyújtott az összekötőutak elkészítéséhez. A közlekedés mindennapi nehéz­ségeivel együtt élő települések érzik ennek igazi hasznát. Meg kell még említenem a tanyavilla­mosítást, amelynek megvalósí­tására mintegy húszmillió forintot költöttünk. 1200 tanya problémá­ját oldottuk meg e villamosítási program keretében. Gondjaik megoldásához jelentős mérték­ben hozzájárul a már meglévő vezetékhálózat karbantartása. Mintegy 1000 olyan tanyát tartha­tunk számon, mely nem külön­álló, hanem csoport részét ké­pezi, esetükben koncentráltan történhetett az eszközök fel- használása. A tanyavillamosítás kérdését azért is fontosnak tar­tom, mert köztudomású, hogy a termelőszövetkezetek megszű­nésével nagyon is magukra ma­radtak a Bács-Kiskunban mindig is meghatározó szerepet betöl­tött tanyák.- Bács-Kiskunban milyen jövő jósolható az idegenforgalmi beruházásoknak?- A megyei önkormányzat több mint 200 millió forintot költött idegenforgalomra, ezen belül, és készítettünk egy sikeresnek mi­nősíthető kiadványt is, amelyben bemutatjuk Bács-Kiskun idegen- forgalmi, befektetési lehetősé­geit. Elmondhatom, hogy Sevil­lában, a világkiállításon is jó visszhanggal mutatkozott be Magyarország és Bács-Kiskun megye. Az idegenforgalom fel­lendítéséhez alapot jelenthetnek a megyei települések hagyo­mányőrző rendezvénysorozatai is, amelyek felélesztését a me­gyei önkormányzat az első pilla­nattól szorgalmazza és jelentős mértékben támogatja. Ma már nemcsak országos, hanem nem­zetközi hírű például a keceli arató- vagy virágfesztivál, az izsáki Sárfehér napok vagy a nádudvari újborünnep. Jelenleg 28-30 hasonló rendezvényünk van, amelyeket már érdemes egy kiadványban is összefogni, s együtt kiajánlani.- Fontosnak tartjuk a kistér­ségi programok segítését is, ám e kérdésben némiképp vissza­fogta lendületünket a területfej­lesztési törvényre való várako­zás. Meg kell említenem, hogy az előző ciklus közepéig működött egy települési kölcsönalap, 32 millió forintos összeggel, ebből azok a települések kaptak, me­lyek működési zavarba kerültek. E kölcsön lehetősége azért szűnt meg, mert a gázberuházásokra fordítottuk.- A megyei önkormányzat igen jelentős fejlesztéseket való­sított meg, és jelenleg is folya­matban van két nagy beruhá­zása.- Az első körben említhetem a 220 férőhelyes, kiskunhalasi pszichiátriai otthont. Ennél na­gyobbra lenne igény, de egy­előre ekkorára futotta anyagi lehetőségeinkből. A beruházás értéke 238 millió forint volt. A másik nagy, a közelmúltban át­adott beruházás a levéltár, amelynek létrehozása mintegy százmillió forintba került. Aki látta már az új levéltár épületét, velem együtt vallhatja, hogy büszkék lehetünk rá, mert na­gyon szép.- A jelenleg kivitelezés alatt álló két nagy beruházás egyike a kórház Nyíri úti telephelyén épülű, regionális feladatokat is ellátó sugárterápiás onkológiai centrum, amely megoldja a da­ganatos betegségben szenve­dők helyi ellátását. 580 millió forintos központi költségvetési támogatással épül a megyei könyvtár új épülete, ahol több mint 400 ezer könyv, folyóirat, hangzó dokumentum, mikrofilm közül választhatnak majd az érdeklődők. Reményeink sze­rint az intézmény a megyében szakmai, módszertani, informá­ciós szolgáltató központ szere­pét tölti be.- E nagy témakör ürügyén mindenképpen meg kell emlí­tenem a várakozást, hogy meg­tudjuk, vajon a törvényho­zás milyen szerepet szán a területfejlesztésben a megyé­nek. Én úgy látom, ha ebben megfelelő szerepkört kap, ak­kor lehetséges lesz a fentiek­ben említett fejlesztések to­vábbvitele.- A beruházások, fejleszté­sek legnagyobb témája, fontos iránya a megye számára a Duna-Tisza közi homokhátság nagy ügye: hogyan, mikor és milyen áron pótolható vízház­tartása? Nem túlzás, ha azt mondom: e megye sorsa dől­het el ezen a kérdésen. Már e század első harmadában is felhívták a kor neves közéleti személyiségei, tudósai a fi­gyelmet arra, hogy kiszáradhat ez a vidék. A Dunát, Tiszát összekötő csatorna kérdése pedig már több mint 300 éves gondolat. Ezt a problémát va­lamilyen módon, mihamarabb meg kell oldani, mert akkor hi­ábavaló volt az a hatalmas erőfeszítés, amellyel megkötöt­ték elődeink a futóhomokot. Ez az örökség mindannyiunké, és semmiképp nem mondhatunk le róla. A szakemberek becslése szerint a homokhátság problé­májának megoldása mintegy 15 milliárd forintot igényel. Úgy tűnik, bízhatunk abban, hogy az ország 1997-es költségve­tésébe a Duna-Tisza köze vízháztartásának pótlása már bekerül. A jövő évben már számos szolgáltatásával megkezdi működését az új megyei könyvtár. Nem bírta a kamatterheket, bezárt a nagykőrösi sörfóző Megszüntette működését a jó minőségű termékeiről népszerű nagykőrösi Wolfsjäger sörfőző. Az egykori pálinkafőzde he­lyén 65 millió forintból létre­hozott vállalkozás nem tudta kigazdálkodni a beruházáshoz annak idején felvett 22 millió forint hitelt. Az elmúlt 3 évben a kamatos kamatokkal együtt összességében 42 millióra nőtt a cég tartozása, ebből 12 milli­óval jelenleg is tartozik a ban­koknak. A tulajdonos, az egyébként kecskeméti illetőségű Wolf Já­nos szerint az adók és egyéb közterhek idei drasztikus növe­kedése miatt más választásuk nem volt, mint az üzem bezá­rása, ellenkező esetben teljesen eladósodnak. Amíg az indulás­kor, 1992-ben 6 forintot adózott a sörfőző minden liter sör után, újabban ez az összeg sörfélesé­gektől függően 40-46 forintra ugrott fel. A vámtarifák válto­zása következtében utóbb már csaknem háromszor többért tudták megvenni a jó minőség­ben csak külföldről beszerez­hető malátát, komlót. A vállal­kozó szerint idén már gyakorla­tilag nem képződött nyeresé­gük, a jövedéki termékeket sújtó több millió forint kaució pedig végképp veszteségessé tette volna a sörgyártást. A költségek ellensúlyozására a sörárak oly mértékű emelésére lett volna szükség, ami viszont a fogyasztás jelentős visszaesé­sét eredményezi. Jelenleg hazai és külföldi vállalkozókkal folytatnak tár­gyalásokat a sörfőző eladásáról, de Wolf János inkább arra szá­mít, hogy tőkeerős partnerekkel tovább működtetheti. Ebben az esetben valószínű, hogy üdítő­italok, szörpök palackozásához fognak. M. J. Kertészeti szakkiállítás és vásár Nemcsak nézelődni, . vásárolni is lehet Eddig főként dísznövényter­mesztők és -kereskedők mutat­koztak be a hazánkban meg­rendezett nemzetközi kertészeti szakkiállításokon. Az idén vi­szont már valamennyi érdekelt szakma - a zöldség- és gyü­mölcstermesztők, a szőlészet, borászat, dísz- és gyógynö­vénykertészek - képviselői je­len lesznek - mondta Hegedűs Ágoston, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. A kiállítást a szigetszentmiklósi nagybani vi­rágcsarnok területén rendezik szeptember 22. és 24. között. A főtitkártól megtudtuk, hogy ebben az évben növekedett a részt vevő külföldi - holland, német, spanyol, román, szlovák, francia, osztrák - cégek száma, jó néhány országot pedig magyar- országi képviselete mutat be. A termékek a kertészet széles skáláját reprezentálják: vágott és száraz virágok, kötészeti kellé­kek, friss és feldolgozott gyü­mölcsök, zöldségek, szőlő, bor, kert- és parképítési kellékek, technikai berendezések, műtrá­gyák, növényvédő szerek, szak­könyvek, csomagolóanyagok ka- valkádja várja a szakembereket, valamint a nagyközönséget. A háromnapos rendezvény első napján kertészeti fórumot rendeznek, ahol a szakmai szövetségek a jövő évi straté­giájukat terjesztik elő, ezt kö­veti a Földművelésügyi Ér­dekegyeztető Tanács kihelye­zett ülése. A második és a harmadik nap a nagyközönségé. A szer­vezők jó hírrel szolgáltak: a lá­togatók nemcsak csodálhatják, hanem meg is vásárolhatják a kiállított termékeket. U. G. MÁRKABOLTOK ajánlata a szépség, a kényelem és a korszerűség jegyében Az encsi Abaúj Bútoripari Rt. teljes választékát reprezentáló KONYHABÚTOROK a legnagyobb hazai gyártó, a Tisza Rt. 30-féle Euro és Eurosított típusából a 200 elem, a színek, a beépítési lehetőségek és az árfekvés számtalan variációjában. Iroda-és laborbútorok. Beruházó vállalkozókat nagyker. áron szolgálunk ki. BŐR ÜLŐGARNITÚRÁK Magyarországon elsőként az új kecskeméti bemutatóteremben. A minőségi, német alapanyagú, klasszikus formatervezésű, ágyazható változatban is kapható együttesek gyári árakon várják a vásárlókat Konyhabútor-Bőr-ülőgarnitúra Konyhabútor Kecskemét, Szabadság tér 4 Kecskemét, Krúdy Gy. u. 51. Tel.: 76/496-156 Tel./fax: 76/486-990 Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 9-18; szombaton: 9-13-ig. (74457)

Next

/
Thumbnails
Contents