Petőfi Népe, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
A sertéspiacon ugyan most jó a helyzet, azonban az elmúlt években jelentősen csökkent az állatállomány. A nem megfelelő minőségű sertéseket sem a hazai, sem a külföldi piacon nem lehetett eladni. A jövőben még inkább így lesz. Csak azok a termelők számíthatnak biztos piacokra, akik az EUROP-mi- nősítésnek megfelelő állatokkal jelennek meg a piacon. Az állami támogatások is életbe léptek, ezek vissza nem térítendő segítségként adhatók a gazdálkodóknak. A férőhelyek megvásárlásához előhasi üszőnként 35 ezer forintot, előhasi kocánként 10 000 forintot, tenyészjerke után pedig 3500 forintot lehet igényelni, a férőhelyek tenyészállatokkal történő betelepítéséhez előhasi üszőnként további 10 000 forint, előhasi kocánként 9000 forint, tenyészjerkénként pedig 3000 forint vissza nem térítendő támogatás nyújtható. 1996-tól a nagy vágóhidak- nál kötelező elvégezni a félsertések minősítését. A Délhús Rt. (volt Möbiusz Rt. és Bácshús Rt.) már 1995 második felétől lehetőséget kíván nyújtani a kistermelőknek is arra, hogy az elszámolás ne élősúly, hanem a hasított félsertés súlya alapján történjen, valamint hogy a leA Délhús a jövőben a kistermelőktől is minősítve veszi át a sertést, de egyszerre legalább 15 hízót le kell adni. adott állataikat az EUROP- rendszer szerint minősítsék, a vételárat a színhús százalékos arányának megfelelően állapítsák meg. Ezzel lehetővé válik az is, hogy a gazdálkodó képet kapjon saját állományáról, valamint, akik eddig is áldoztak a minőség javítására, már idén is magasabb bevételhez jussanak.- Az a termelő, aki eléri a nagyüzemi minősítési szintet, annál a hagyományos és a vágás után fizetett ár közötti különbség akár a 20 forintot is elérheti - mondja Nagy Lajos felvásárlási osztályvezető. - Azonban jó lennne, ha az értékelhető mennnyiség elérése érdekében társulnának a gazdák. Magasabb színhústartalmú sertésekért többet fizetnek a Délhús Rt.-nél Szigorúan ellenőrzött termékek Megjelentek a piacon olyan portékák, amelyeken védjegy hirdeti: rendszeresen ellenőrzött kiváló magyar termék.- Milyen áru kerülhet ezzel a védjeggyel forgalomba? - kérdeztük dr. Simák Pált, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnökét.- Szigorú feltételekhez kötjük az állami minőség- és eredetjelző védjegy viselését. Csak akkor engedélyezzük, ha az áru valamennyi jellemzője megfelel az EU feltételeinek. Amennyiben a magyar előírás szigorúbb, akkor annak. Használati értékének, tervezésének, csomagolásának is kitűnőnek kell lennie. Feltétele még, hogy legalább 51 százalékban tartalmazzon magyar munkát. A védjegyet elnyert termékek évente két alkalommal utóellenőrzésen esnek át. A védjegy visszavonható!-Hány áru viselheti pillanatnyilag ezt a jelet?-Nyolc vállalat összesen 16 terméke. Igyekszünk a minőség mellett az eredetet is feltüntetni. A magyar eredet jelzésének nem csupán hazafiúi szerepe van. Egyre inkább társadalmilag kell gondoskodnunk arról, hogy minél több honi termék kerüljön forgalomba, s általa minél több munkahelyet teremtsünk, illetve megtartsunk. A magyar áruk népszerűsítésére nem lehet közvetlen állami pénzeket igénybe venni, mert az Európai Unió, illetve a nemzetközi kereskedelem szabályai ezt tiltják. A hazai termékek vásárlására külföldön is csak a társadalmi szervezetek ösztönzik a lakosságot, nálunk is csupán ez az út járható. Az áruink német nyelvterületen német, angolon pedig angol feliratú, de azonos rajzolatú védjegyet viselnek. Ők a magyar ipar nagykövetei. Jelenleg csak élelmiszer-ipari termékek pályázhatnak, de még az idén elkészül más ipari termékek feltételrendszere is. Koós Tamás Viták az agrárrendtartás körül Nem képzelhető el hazánkban a társadalmi-gazdasági fejlődés az agrárgazdaság modernizációja nélkül. A meghozandó törvények közül Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke kettőt emelt ki: a kamarai és az agrárpiaci rendtartási jogszabályok módosítását.- A rendtartási törvény változtatásánál a gondot az okozza, hogy mind a terméktanácsok, mind a kamarák jogot formálnak a piaci információs és szabályozási rendszerre - mondta. Mindkét szervezet szeretne „úr” maradni. A kérdésben a kormánykoalíció is megosztott: az SZDSZ a terméktanácsok megerősítése felé hajlik, míg a szocialista párt inkább a kamarákat ruházná fel a rendszer működtetésének jogával. A parlamenti bizottság elnöke nem zárja ki a kompromisszumos megoldás lehetőségét. A kamarai törvény módosításáról szólva elmondta, hogy az agrártermelők egy része jelenleg nem az agrár-, hanem más kamarának, esetleg egyszerre többnek is tagja. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jövőre már csak kamarai tag kaphat agrártámogatást. Orosz szerint, amennyiben megfelelő kedvezményekkel vonzóvá teszik a tagságot, az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők is kérni fogják felvételüket az agrárkamarába. A versenyhivatal bírságai A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a múlt fél évben összesen 442 millió forint bírságot szabott ki a versenytörvényt megsértő cégekre. Ez egy ügyre vetítve átlagosan kétszerese a tavaly kiszabott büntetéseknek. Az összeg legnagyobb része az emlékezetes két pilótajátékügyből származott. Mint az elnökhelyettes kifejtette, a 400, illetve 15 millió forintos pénzbüntetések kiszabását az indokolta, hogy ezek az esetek rendkívül sok embert érintettek hátrányosan. A GVH elvi állásfoglalásában szerepel: a pilótajáték ténye a versenytörvény szempontjából nem kifogásolható, a meghirdetés módja és feltételrendszere sértette a jogszabályt ebben a két ügyben. A GVH júniusig 72 ügyet nem bírsággal, hanem versenytanácsi határozattal zárt le. Ez bizonyos mértékű növekedést jelent. Privatizációs értesítés a villamosiparban Megjelent a Magyar Villamos Művek Rt. társaságainak értékesítésről szóló pályázati értesítés, ezzel gyakorlatilag megtörtént a villamosenergia-ipar privatizációjának első lépése. Az értesítő még nem pályázati felhívás, valójában csak figyelmeztető a potenciális befektetők számára, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a közeljövőben megjelenteti a privatizációs tendereket. Az értesítés kilátásba helyezi, hogy a befektetők pályázatot adhatnak majd be az MVM-központ részvényeiből 24 százaléknyi részvénycsomag megvásárlására. Pályázni lehet továbbá hat áramszolgáltató részvényeinek átlagosan 47,8 százalékára, valamint hét erőműtársaság részvényeinek 34-49 százalékára. Az MVM Rt. esetében a befektető 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycsomag megszerzésére kap elővételi jogot, az áram- szolgáltatóknál és az erőműveknél a vevők később többségi tulajdonrészt vásárolhatnak meg. Azoknak a befektetőknek, akik pályázni szándékoznak, tájékoztatót kell benyújtaniuk az ÁPV Rt.-hez augusztus 28-ig. Ezzel, illetve a később kiírandó pályázattal kapcsolatban az ÁPV Rt.-nél, valamint a Schroder londoni irodájában adnak tájékoztatást. Az ÁPV tervei szerint a mintegy 600 milliárd forint vagyonú MVM Rt. privatizációjának első fordulója még az idén lezajlik, decemberig várhatóan megszületnek az első szerződések. Az idei évre tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel túlnyomó részének az MVM-társaságok értékesítéséből kellene befolynia. Esőre vár a mezőgazdaság Amennyiben a héten nem jön nagyobb áztató eső, könnyen lehet, hogy az aszály áldozatává válik a most még szépen fejlődő kukorica. Baján egész júliusban mindösszesen 6,2 milliméter csapadék hullott. Ez lényegesen kevesebb a sokévi átlagnál. Bár vasárnap a város egyes kerületeiben volt némi zápor, de a meteorológiai állomásnál csak 0,6 milliméter csapadékot mértek. Az aszály leginkább a Bajától keletre fekvő területeket viselheti meg, itt az átlagosnál is gyengébbek a talajminőségek. Megkérdeztük Gazdag János agrármérnököt, hogy mit jelent az esőhiány a kukoricánál. Amint elmondta, nagyon fontos kérdés, hogy milyen hibrideket vetettek a gazdák, és milyen minőségű a talaj. A legfontosabb pedig az, hogy a vetések tavasszal milyen és mennyi minőségű nitrogén-műtrágyát kaptak. Ugyanis a nitrogén növeli a talajvízmegőrző képességet. Mivel a hajnali órákban sokszor párás a levegő, még nem lehet észrevenni a nagybaracskai határban az aszály jeleit. Ez az idő a napraforgónak kedvez. Az agrárszakember azt is hozzáfűzte, hogy a kukoricánál a szemképződéshez mindenféleképpen csapadékra, van szükség, bár ehhez a meteorológia nem sok reményt fűz. Papp Zoltán Aszálykár várható a kukoricaföldeken A bácsalmási Agráripari Rt. szakembereinek mérései szerint júliusban mindössze 20 milliméter csapadék esett. A hónap első felében 15 millimé- temyi eső áztatta a talajt, a hónap utolsó napjaiban pedig csupán 5 milliméter hullott. A rekkenő hőségben óriási méretet öltött a kipárolgás. Várható tehát, hogy a kukoricaföldeken és az egyéb kapás növények esetében jelentős lesz az aszálykár. Határidők cégvezetőknek Augusztus 1.-A kamattámogatás igény- bevételének határideje szilva és őszi érésű burgonya után. Augusztus 5.- A dolgozók elbocsátása vagy eltávozása, munkaviszonyuk megszűnése miatt bevont betegbiztosítási igazolványokat a munkáltatók eddig a napig kötelesek megküldeni az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. A tagköztársaságok kevesebbet kapnak Eladják a szénhidrogént Oroszország az év első felében több mint 58,9 millió tonna kőolajat és 98,4 milliárd köbméter földgázt exportált. Az állami statisztikai bizottság adatai szerint a tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva, az államközösségi határokon túlra irányuló kőolajexport 6,4 százalékkal nőtt és összesen 46,3 millió tonnát tett ki. A kivitel értéke 5,312 milliárd amerikai dollár volt. Az idén júniusban 7,4 millió tonna kőolajat exportáltak. Az Európában és Amerikában eladott kőolaj tonnánkénti átlagára júniusban 112, májusban 115, áprilisban pedig 110 dollár volt. Csökkent viszont a Független Államok Közösségének tagországaiba irányuló kőolajexport. Átalányadó a szerencsére A játékautomaták I. kategóriájában korlátlan tét mellett akár kétszázszoros nyeremény is kifizethető. A II. kategóriában legfeljebb 100 forintos téttel maximum 2500 forintos nyeremény érhető el. Az ilyen gépek vendéglátóipari egységekben is működhetnek. A kaszinók kivételével a pénznyerő automatát üzemeltetők átalányrendszerben fizetnek játékadót, amelynek mértéke az I. kategóriában 25 ezer forint/gép/hó, a II. kategóriában pedig 10 ezer forint havonta gépenként. Autókereskedők békekötése P % A japán kormány érezhető | megkönnyebbüléssel nyug- § tázta, Washington és Tokió | I közös győzelmeként értékelte az autók és autóalkatrészek kereskedelméről Genfben lét- ! rejött megállapodást, amely- | lyel a szó szoros értelmében f | az utolsó pillanatban sikerült § % elhárítani a két ország közötti kereskedelmi háború kirob- | bánását. Japán mindenekelőtt azért értékelheti saját győ- | zelmeként is a megállapodást, 1 mert sikerült kiküszöbölnie | | belőle az általa kezdettől | fogva hevesen ellenzett - a szabadkereskedelem szellemével és szabályaival ellenté- I tesnek tartott - „számszerű- | síthető célokat”. Kubai maszekok | A maszek munka lehetőségéül inek Kubában nemrégiben be- | jelentett további szélesítése a jövőben elvezethet a magán- személyek részvételével működő gazdasági társulások engedélyezéséhez - jelezte Salvador Valdés Mesa mun- : kaügyi miniszter a Prensa Latina hírügynökségnek adott | nyilatkozatában. Június közeli pén tették közzé azt a rendele- I tét, amely a vendéglátóiparban is módot ad magánvállal- I kozások létesítésére, mintegy | törvényesítve ezzel a már | nagy számban működő illegális kifőzéseket, kisvendéglőket. A maszekok alkalmazot- | takat továbbra sem tarthatnak, | „mások munkaereje kizsák- | mányolásának megakadályo- I zása érdekében”. Részvénytársaságok rendőri védelme 1 ) Az idén is jelentős rendőri káli szükség mellett rendezték íj meg részvényeseik éves közli gyűlését a japán vállalatok, nehogy az alvilággal szövet- I kezett kisrészvényesek, az úgynevezett „szokaiják” I megzavarhassák az - egyéb- | ként jórészt protokolláris jellegű - eseményeket. Részben | ennek köszönhetően nem is történt említésre méltó inci- | dens sehol, a közgyűlések | túlnyomó többsége nyugodt légkörben zajlott le. A szokaiják azok a kisrészvényesek, | akik az alvilág megbízásából I pénzt próbálnak kizsarolni a nagy cégekből azzal, hogy a | közgyűlésen kellemetlen kér- 1 déseket tesznek fel. | Nő a zöldségfélék vetésterülete Az ország 4 millió 716 ezer hektáros szántóterületéből május 31 -én 4 millió 525 ezer hektár volt bevetve. A vetetten terület aránya az 1993. évi 8,7 százalékról 1995 tavaszára 4,1 százalékra csökkent - jelenti a statisztikai hivatal. A gabonafélék vetésterülete - a búza kivételével - ismét visszaesett. Búzát 1 millió 107 ezer hektáron vetettek, 46 ezer hektárral nagyobb területen, mint tavaly. Árpát 425 helyett 398 ezer hektáron. Rozs 78 ezer hektárba került, 12 ezerrel kevesebbe, mint tavaly. Kevesebb a zab, most 54 ezer hektár. A kukorica vetésterületének növekedése ugyancsak megtorpant. Az idén 1 millió 98 ezer hektáron vetettek kukoricát, 13 százalékkal kisebb területen, mint tavaly. A cukorrépa vetés- területe 18, a napraforgóé 20 százalékkal haladja meg a tavalyi területet. Burgonyát 59 ezer hektáron, csaknem változatlan nagyságú területen vetettek. A termelők egyre inkább előnyben részesítik a zöldségfélék termesztését. Az idén már 119 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 17 százalékkal nagyobb területen termelnek zöldféléket, s a terület négyötöde egyéni gazdaságokban van.
