Petőfi Népe, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
1995. augusztus 16., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal i JwmM -iraji: 54niu>sí»<^ . '-i:, „vt.| '..n-yju-oí |e»7CÚJlo^ iAi.tSfjb. ■- UCo^í** fr. vlV.V5t«U‘ ítSk. iiP»5tW*\ ÍaÍjvc-X «*- di"'ís. í:!:iiwv 0-> Ú- KW ävjt'&öki I&u^yat. *Ri I ($? fiVií' /, 1- YiMZfr Hát ilyen még nem volt! OLVASOSZOLGALAT Elküldtük a sorsjegyeket Kiskőrösről egy régi kedves előfizetőnk levélben fordult hozzánk. „Nincs szerencsém, az életben még nem nyertem” - írja. Nem tudott sorsjegyet venni (nem találkozott a Petőfi Népe kézbesítőjével), pedig már csak néhány napig kapható. Azt kérte: küldjünk 2 darabot, hátha éppen most lesz szerencséje. A sorsjegyeket és a visszajáró pénzt (előfizetőinknek csak 180 forint) elküldtük, sok szerencsét kívánunk. Már csak két napig! Még két napig megvásárolhatók a sorsjegyek a kézbesítőknél, a Petőfi Népe hirdetési irodáiban és az olvasószolgálatnál. Fődíj: egy Renault 19-es személygépkocsi, amely megtekinthető Kecskeméten, a Centrum Áruház mellett. Öt, összesen 50 ezer forint értékű ajándéktárgy is gazdára talál az augusztus 25-én tartandó nyilvános sorsoláson. Ha valaki nem jut sorsjegyhez, kérjük, hívja az olvasószolgálatot (76/481-391). Hó közben is előfizethető Az olvasószolgálat számán vagy címén várjuk azon olvasóink bejelentkezését is, akik előfizetnének az újságra, de nem tudják, hol tehetik meg. Mint tapasztalhatták, vagy az előfizetőktől hallhatták, a kézbesítők hajnalban terjesztik a lapot, nehéz velük találkozni. Ezért bizony nincsenek könnyű helyzetben, akik elő szeretnének fizetni: hová forduljanak? Hó közben is elfogadjuk a megrendelést, elég egy telefonhívás munkaidőben vagy egy levél az olvasószolgálathoz, és a következő 1-jétől minden reggel ott lesz az újság a levél- szekrényben. Ugye, milyen egyszerű? Elküldjük a PN-kártyát is Ahogy minden előfizetőnk megkapta és használja már, természetesen az új előfizetőknek is elküldjük a névre szóló PN- kártyát, amellyel több mint 300 helyen vásárolhatnak engedménnyel. Az újságot is az egész család olvassa, a PN-káryát is haszonnal forgathatja a család minden tagja, 2-15%-kal kevesebbet kell fizetni a kijelölt üzletekben. A PN-kártya - amint azt az 5. hete tartó nyereményjátékunk is tanúsítja - egyben a különböző akciókban való részvételre is jogosítja a tulajdonosát. 76/481-391 Kérjük, hogy észrevételeikkel, kérdéseikkel, megrendelésükkel vagy más kéréseikkel keressék az olvasószolgálatunkat a 76/481-391-es telefonszámon, illetve a 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A címen. Sokan szidják a gyógyszerészeket a gyakori áremelések miatt - jogtalanul! Nem ők tehetnek a drágulásról, hanem a felsőbb szervek, például a gyógyszergyárak. Ez idáig rendjén, azonban a hét végi ügyeleti szolgálatnál van egy probléma: sohasem tudja a beteg, hol és melyik gyógyszertár tart ügyeletet? Az elmúlt szombaton én is totóztam, ugyan merre is induljak, melyik patika lehet nyitva Félegyházán? Mentem a körpatikához, zárva volt. Onnan a Szent Istvánba, a Zrínyi utcaiba, de valamennyi zárva. Végül eljutottam az „öreg” patikához és itt ámulatba estem, ugyanis ez ja gyógyszertár nyitva volt, az ajtaja is tárva- nyitva. Kiderült, hogy ők tartották az ügyeletet. De sehol egy kis ablak, vagy csengő... Be lehetett egyből menni és kérni a pirulákat. Voltként három vevő és három kiszolgáló. Kaptam is mindjárt a gyógyszert és amikor fizettem, kerestem a százas bankót, amit ilyenkor hét végén le kell „perkálni”, azt felelték, hogy nem kell a százas! Na de ilyent, mondom, ez aztán az igazi meglepetés! Mindjárt megyek a „Kerekperecbe”, és a százason veszek egy kiló finom félbarna kenyeret és még kiflire is telik belőle. Ha rosszul írtam volna az „öreg” patika nevét, hát akkor helyesbítek: a Korona utcai patikáról van szó. Igaz is, ebben a patikában olyan fiatal és kedves gyógyszerészek vannak, hogy inkább illik rá az „ifjú patika” név. Köszönjük az előzékenységet. Móczár Sándor ny. postamüszaki főellenőr Kiskunfélegyháza Kinek jár a kedvezmény? Emberségből színjeles Van még rendes ember... Múlt héten kedden, amikor a nagy felhőszakadás volt Kecskeméten, leállt a kocsink a legnagyobb útkereszteződésben, a BP-kút mellett. A víz, amely nem tudott elfolyni, legalább 30 cm mély volt körülöttünk. Kétségbeesetten álltunk segítségre várva, két nő és egy gyerek, amikor hirtelen-váratlan megjelent egy férfi. Futva közeledett felénk, ledobta cipőjét és a nagy tócsával mit sem törődve nagy erővel kezdte kitolni gépkocsinkat egy szárazabb területre. Zavaromban meg sem kérdeztem a nevét, csak köszönetét mondtam, de a kocsija (sárga Wartburg) rendszámát felírtam: DZZ-683. Ezúton szeretnék neki köszönetét mondani és hangosan megjegyezni: van még rendes ember, aki segít és nem vár érte ellenszolgáltatást, ha valaki bajban van. Bár sokkal több lenne belőlük! Egy bordó Peugeot tulajdonosa így is lehet csinálni Van Kecskeméten egy kis utazási iroda a Vörösmarty utcában. Egy nagyon kedves hölgy, Csorba Katalin a vezetője. Még a tavasszal érdeklődtem, hogy nem szerveznek-e egy olyan utat Velencébe, melyet egy nyugdíjas házaspár is meg tudna fizetni. ígéretet tett, hogy utánanéz, és kért, hogy pár hét múlva nézzünk ismét be. Mikor legközelebb mentünk, már örömmel tudatta velünk, hogy június 30-án szervez egy utat, igaz, hogy egy kicsit fárasztó lesz, de mindenképp megéri. A részvételi díjat, mely valóban megfizethető volt egy nyugdíjas részére is,1 aki egy kicsit spórol, részletekben lehetett befizetni. Mondanom sem kell, az utazás gyönyörű vblt. Éppen ezért kívánom az iroda vezetőjének, hogy jövőre is szervezhessen egy picivel hosszabb időre utat Velencébe, mi már most elkezdünk gyűjteni és ígérjük, hogy jövőre is elmegyünk, ha egészségünk engedi. dr. K. L. Kecskemét Kölcsey u. 19. Véres diszkóesték A lajosmizsei diszkóval kapcsolatban szeretnék írni. és szeretném, ha levelemet leközölnék az újságban. Én állandó olvasójuk és előfizetőjük vagyok. Azt hiszem, ennyit megérdemlek. Egy korábbi számukban már írtak a lajosmizsei diszkóról, hogy milyenek a fiatalok diszkó után. Én már 27 éves vagyok, de ami a diszkóban megy, az már szinte állatkínzás. Beengedik a tizenéves fiatalokat, ez nem is baj, de ők befizetik a 200 Ft-os belépőt, majd a diszkóban árult, felvizezett szeszből berúgnak nagy nehezen, és utána ahogy a kidobók bánnak ezekkel a fiatalokkal! Kecskemétről vannak kidobók, 4 vagy 5 olyan 120 kg- os és van 2 kidobó, valamilyen Jani és Szabolcs, úgy megverik ezeket a fiatalokat, hogy kezük- lábuk törik. Múltkor is az egyik fiatal srácot úgy megverték előttem, hogy azt már szörnyű volt nézni, ahol lyuk volt azon a fiún, azon folyt a vér, és amikor a fiú haverjai odamentek, hogy megvédjék, akkor egy harmadik kidobó, aki Rottweiler kutyájával van kint, odaszaladt és azt mondta, ha nem tűnnek el, elengedi a kutyát, amire már volt példa. Akkor én is odamentem és mondtam, hogy hagyja már abba a verést, és odaszólt nekem is, hogy te is kaphatsz ám, pedig én lány vagyok. Én elhiszem, hogy egy 120 kg-os kidobó elbír 40-50 kg-os fiúkkal, és már nem az első eset. Nekem már elegem lett a lajosmizsei Happy klubból. És ráadásul a diszkó tulajdonosa egy fiatal házaspár, van nekik két kisgyerekük, a tulajné látta, ahogy verik azt a gyereket, de egy szót se szólt. Nem tudom elképzelni, milyen anya az ilyen? Neki hogy esne, ha egyszer majd az ő gyerekeit verik így meg? Szerintem nem kellene annyira hibáztatni a hazafelé igyekvő fiatalokat, hogy tömek-zúznak, ha á haverjukat félig agyonverik a Happy klubban. Hol töltsék ki a bosszújukat, ha nem hazafelé? Én megértem 50 százalékukat, hisz sok ezért ilyen. Kérem, közöljék levelemet és lehet, hogy sokan megértik a hazafelé menő fiatalokat, és sokan megtudják olyan szülők is, akik elengedik a tizenöt év alatti gyerekeket szórakozni, hogy milyen édes élet is folyik a lajosmizsei Happy klubban. Cs. Zoltánné Kecskemét Már hat kulcscsomónk van Immár hat kulcscsomó vár gazdájára szerkesztőségünk portáján. A legutolsót kedden déltájban adta le a becsületes megtaláló. Különös formájú, leginkább csészéhez hasonlító kis horgolt (kötött?) szatyorban mintegy tucatnyi különböző kulcs, melyek között a lakácskulcstól i a levélszekrénykulcsig minden megtalálható. Tulajdonosaik bármikor átvehetik kulcsaikat portánkon. Koldustól lopni? Szeretném, ha bekerülne az újságba: már egy koldustól is lehet lopni. Szégyennel és félelemmel, tanulságképpen írok. Hetvennyolc éves, hadirokkant, fél évszázada munkaképtelen nyomorék, kilencven százalékban világtalan vagyok. 1948 óta tizenötször voltam operálva. Trafikos vagyok, de csak úgy, hogy a vállalat leszállítja az árut, és két hét múlva kifizetem, mert csak cigarettát árulok. És mégis betörtek hozzám: összetörték az udvar felőli két ajtót, aminek felújítása annyiba kerülne, hogy egész évben nem árulok annyit, elvitték 6-7 ezer forint értékű cigarettát a betörő urak, mert ma már ők az urak, még a nevüket sem lehet kiírni az újságban, mert megsértődnek és beperelik az újságírót. Két ajtóra lenne szükségem, hogy be lehessen zárni a trafikot. Szégyen, de segítség nélkül nem megy. Kérem, ha tudnának valamivel segíteni vagy leginkább az újságban közzétenni panaszomat, hálával megköszönném a szívességüket. Tisztelettel: Szeles János nyomorék trafikos Nem halt ki a becsületesség Keressük azt a hölgyet, aki 1995. augusztus 3-án a Széchenyi sétány 4. szám alatti Nikolett Souvenir cipőüzletben felejtette a látra szóló takarék- betétkönyvét. Személyazonossága igazolásával átveheti a betétkönyvet a fenti címen. Segítségüket előre is köszönve: Horváth Imréné tulajdonos (Számunkra is örömöt jelentenek az ilyen jellegű levelek. Jóleső érzés tapasztalni, hogy nem halt még ki az emberekből a segítökészség, a becsületesség. Segítőkészségét mi is köszönjük: a szerk.) Kis létszámú, de nem jelentéktelen csoportot ért jogsérelemről szeretnék néhány szót szólni. Mint munkanélküli több hasonló sorsú embertársammal együtt a későbbi elhelyezkedés reményében átképző tanfolyamon veszek részt a Kecskeméti Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ Szolnoki úti épületében. Július elejéig többségünk autóbusszal, diákbérlettel közlekedett, ám ekkor egy csoporttársunkat egy ellenőr 1500 forintra megbüntette, hivatkozással a 13/1991. (I. 18.) kormányrendelet V. fejezet 26. § b) pontjára, miszerint: csak azon hallgató jogosult a helyi tömegközlekedésben 75 százalékos, kedvezményes tanulóbérletre, aki „18. életéve betöltéséig átképzésben részesül, aki a munkaerő-közvetítő szervek által szervezett átképzésben vesz részt és ezen idő alatt az átképzési alapból csak ösztöndíjban részesül a munkaerő-közvetítő szerv igazolása szerint.” A rendelet tartalmaz azonban olyan pontokat is, amelyek elérhetővé teszik idősebbek számára is a diákbérletet, ha azok nappali tagozaton, alsó-, középvagy felsőfokú képzésben vesznek részt és fényképes diákigazolvánnyal rendelkeznek. Elismerjük, hogy a közlekedési vállalat nem jótékonysági intézmény, de egy 1991. február 1. óta hatályos rendelet alapján 1995 júliusában intézkedni kissé megkésettnek tűnik. Különös továbbá az is, hogy igazolványunkra a pénztárnál minden további nélkül megkaptuk július elején a diákbérletet, amikor a diákok többsége nyaral, s nem veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A cég a bérleteket eladja, néhány nap múlva viszont már büntet: ez a véleményem szerint egyértelműen tisztességtelen haszonszerzés, s elítélendő piaci magatartás. Ha a Volán Rt.-nek veszteséget okozunk, miért nem kezdeményezte már korábban ennek az idejétmúlt rendeletnek a módosítását, hogy az önkormányzattól vagy a Munkaügyi Minisztériumtól megkapja a jogos járandóságát, hiszen 1991 óta már nemcsak 18 év alattiak, hanem jóval idősebb korúak is részt vesznek a piacgazdaságra való átállással járó átképzésben munkanélküliként. Örülnék, ha felvetésemre pozitív választ kapnék, s „sorstársaink” a továbbiakban már nem részesülnének hasonló „atrocitásokban”. M. L., hallgató Mindig találni tennivalót Néhány probléma van városunkban, Tiszakécskén. A sok közül csak néhányat említek, melyeket részemről fontosnak tartok: több esetben láttam és tapasztaltam, hogy városunkban bizony egyes betegek elég nehezen tudnak eljutni a központi orvosi rendelőbe. Azért, mert ha van is sok buszjárat, sajnos a rendelőtől messze van az OTP előtti megálló is, meg a kólaüzem előtti is. Úgyszintén jó lenne rendezni a piaccsamok, illetve a gimnázium előtt is nagyon kellene egy megálló. A Kossuth utcai meg felesleges. Úgyszintén a napokban láttam a Tisza-parti nagykanyar- részt. Igen siralmas kép. Az egyik részen kiégett, lekaszált gyep. Miért nem lehet betelepíteni lombos fákkal, ami javítaná a város levegőjét, és idővel a kitermelt fa is hasznot adna? Hiszen a talaj a fák részére kiváló. Csak hát nem tavasszal, hanem ősszel kellene elültetni őket, úgy jobban megerednének. Különösen ha a jól támogatott fiatal sportolók időnként segítenének meg is öntözni őket. A nagykanyartól feljebb a földek csak egy része művelt, közben elcsapott sávok vannak, sűrűn, méteres magas parlagfűvel. Közvetlen a város mellett szennyezi a levegőt. Ezúton nagyon kérem az ön- kormányzatot, hogy a többi sok probléma mellett ezekkel is foglalkozzanak, és találjanak is rá megoldásokat. Soós Sándor, nyugdíjas Ebből kellene igazán sok! A bácsalmási kutyásboltról írt levelet Horvát Zoltánné Kunbajáról, hát én utánajártam. Örömmel nyugtázhatom, hogy a bolt felszereltsége és árukészlete versenyezhetne bármelyik nagyvárosiéval, de talán ez természetes. Az viszont sajnos már nem - főleg Bácsalmáson -, ahogyan ott a vevőt kiszolgálják. Az őszes hajú, köpcös eladó kielégíti a vásárlók minden igényét. Illedelmes, előzékeny, udvarias, szeméből szakértelem sugárzik, és biztos vagyok benne: civilben vérbeli kutyás, hiszen másképp nem tudná ezt a munkát ilyen színvonalon végezni. Nagyon kellett ez a bolt, de azon túl, példaként állítom a többi bácsalmási eladónak: menjenek, lássanak és tanuljanak tőle. Bognár János Bácsalmás Augusztus 20.
