Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
v~* •* v* — ■■ ■ ■ — — —-------------------------—- - Hétvégi magazin m. W W Szerkeszti: Nagy Mária, Bán János HOROSZKÓP 10. OLDAL PN-PARTI 10. OLDAL REJTVÉNY 11. OLDAL Szépségért bűnhődés? NOSZLOPY NAGY MIKLÓS FOTÓI tavalyi királynő az idén már csak a zsűriben foglalhat helyet. Olyan „pünkösdi királynő- ség” ez, annyi különbséggel, hogy egy teljes éven át tart. Mi készteti a szép lányokat arra, hogy beszálljanak ebbe a ringbe? Almokat kergetnek? Győzni akarnak? Bizonyságot akarnak szerezni arra, hogy valóban szépek? De szépek-e az egyenmoso- lyűra formált ajkak, a festett szemek? Mi a szépség? Lehet-e összehasonlítani a szőkét a barnával, az álmodozót a dévajjal? Most a kecskeméti elődöntőn nyolc szépség kapott szabad utat a siker felé. Bizonyára készülnek: tornáznak, fogyóznak, mert a centiken, kilókon sok múlik. Otthon, tükrük előtt próbálják a mosolyokat, hogy még fényesebb, hódítóbb legyen. Sok sikert kívánunk nekik, tiszta szívből. És azt, hogy rájuk is vonatkozzék a Pataki Ági-féle szépségtörvény. Mert szomorú volna, ha a szépségükért, ami a természet adománya, bűnhődniük kellene. N. M. A zsűri pontoz, hite szerint igazságosan. ítéletük mindig vitatható, vitatott. A kecskeméti vetélkedő legszebb lányai. „Szerintem borzasztóan kóros, ami most folyik. A lányok belekerülnek ebbe a világba anélkül, hogy átgondolnák, mit akarnak, milyen áron. Csúnyán kihasználják őket, a lehetőségeik leszűkülnek, mire sikereik lennének. Aki sztár lett, és aki sztár lesz, az mind az értelme- sebbjei közül való, több nyelven beszél. Van egy érdekes „törvény”, nevezzük jobb híján így, az boldogul ezen a területen, aki másutt is boldogulna.” Ezeket a kemény szavakat Pataki Ágitól idéztük, akit Magyarországon milliók ismernek: ő volt a Fabulon nagyasszonya. Óriásposzterekről mosolygott a világra, s hányán, de hányán cseréltek volna vele! Azt hiszem, még ma is cserélnének, változott az idők folyamán, viszont sikeres üzletasszony lett. S a maga hozta törvény rajta is beteljesült, már bizonyította, nem csak a szépségével tudott érvényesülni. Az évente menetrendszerűen bekövetkező szépségmustrákon új lányok lépnek a dobogóra, lejtenek el a zsűrik előtt, ki hamarabb, ki később búcsúzik a reménytől, hogy övé lesz a diadal. Á legszebbnek kikiáltott mosolyog, sír, megkapja a koronát, a jutalmat (vagy nem, ahogy a botrányokra még emlékszünk). Azután indul a nemzetek közötti megmérettetésen, leginkább a futottak még kategóriában. Egy-két év csillogás, s aztán? Olykor hallunk befutottak- ról, másokról soha. Végül is a A baba 1906-ban született Egy valódi porcelánfejű baba. A napokban került kalapács alá Londonban, több társával e- gyütt. A kikiáltási ár 100-300 font között mozgott, ám ennél jóval többért találtak gazdára. Érdekes, hogy a babákat leginkább idős hölgyek vásárolják meg. Ebben az is közrejátszhat, hogy gyermekkori vágyaik valósulnak meg a baba birtoklásával. A képen látható baba 1906-ban készült. Akkortájt a millenniumot ünnepelték Magyarországon, s ha akadt is pár gazdag leányka, aki ilyen babát dajkálhatott, már rég a sírban pihen. A baba 89 év elszállta után is gyönyörű. Ez lényeges különbség a kislányok és babáik között. Szépség FOTÓ: REUTERS Ezeréves vadrózsavirág Hétfő óta újra virágzik egy ezeréves rózsatő a németországi Hildesheim dómjának tövében - jelentette a dpa. Johannes Gass- man, a székesegyház sekrestyése pünkösdvasárnapra vájja a főhajtás virágba borulását, amely várhatóan egy hétig tart majd. Az ötlevelű, rózsaszín virágot hozó vadrózsaféleség (rosa canina) legendája összefonódik a hildesheimi püspökség 815. évi alapításával. írásos bizonyíték tanúskodik arról, hogy a virágtő legalább 700 éve létezik. A dóm 1945. márciusi bombázásakor a rózsabokor leégett, két hónap elteltével azonban 25 új hajtás nőtt ki a romok alól, a gyökerekből. Utolsó film Budapesten Alekszandr Godunov halálát idült alkoholizmus okozta - közölte Los Angelesben szóvivője, Evelyn Shriver. Cáfolta a híreszteléseket, hogy a 45 éves orosz balettsztár- akinek holttestét két hete találták meg hollywoodi otthonában - AIDS-es, vagy öngyilkos lett volna. Godunov nevét 1979-ben ismerte meg igazán a világ, amikor a moszkvai Nagy Színház Egyesült Államokban turnézó balettkarának táncosaként úgy döntött, hogy politikai menedékjogot kér, és nem tér haza a Szovjetunióba. Éveken át a New York-i Amerikai Balettszínházban lépett föl, majd tévéműsort indított, utóbb pedig féltucat filmben játszott. Shriver elmondta: Godunov áprilisban Budapesten fejezte be utolsó filmjének, a The Zone-nak (A zóna) a forgatását, majd a lett fővárosba, Rigába utazott, hogy meglátogassa édesanyját és rokonait. Emigrá- lása óta első ízben járt otthon. Athén városa címert kapott A végzet asszonyának kelléktára A filmgyártás 100. évfordulójával kapcsolatban kiállítás nyílt Berlinben. Láthatók ott Marlene Dietrich hátrahagyott holmijai, amelyek bepillantást engednek a legendás színésznő életébe. A kiállítás középpontjában egy képzeletbeli vasúti kocsi áll, emléket állítva a Sanghaj Express című filmnek. A vasúti kocsiban intrikák, barátságok és szerelmek szövődtek. Számos bőrönd látható a vagonban MD-monogrammal. Egyiken ez a felirat áll: „Dietrich, 12, avenue Montaigne, Paris”. Ez volt a színésznő utolsó lakcíme, ott halt meg 1992-ben, 90 évesen. Maurice Chevalier, Jean Coc- tau, Erich Maria Remarque - írók, színészek, muzsikusok hosszú listája szerepel a kiállításon levelekkel és dedikált fényképekkel. Jean Gabint, Marlene életének nagy szenvedélyét természetesen szintén képviseli néhány emléktárgy. A 150 pár cipő és a 3 000 ruha arról tanúskodik, hogy a „végzet asszonya” féltékenyen őrködött megjelenésére - írja a kiállításról az AFP francia hírügynökség. Marlene Dietrich 1929-ben tűnt fel a Kék angyal című filmben. A rendező, Josef von Sternberg egy berlini zenés varieté műsorban fedezte fel. Az amerikai rendezőt megragadta MarMarlene Dietrich kedvenc karkötőjével. lene megjelenése - főleg legendás lábai -, és elhatározta, hogy megteremti Hollywoodban Greta Garbo vetélytársát. Marlene a Kék angyal első vetítése után elhagyta Berlint. 1933 után Hitlernek nem sikerült visszacsábítania. Ellenkezőleg: a színésznő, aki akkor már amerikai állampolgár volt, fellépett az Európába vezényelt amerikai katonáknak tartott előadásokon. A kiállításon látható amerikai uniformisa is, valamint a többi között 15 ezer fénykép, 300 ezer oldal forgatókönyv és 80 bőrönd. Marlene Dietrich holmijai töltik meg a kiállítás területének nagy részét. Más emlékek is láthatók, többi között a Casablanca című filmben használt zongora és az a ruha, amelyben Charlie Chaplin szerepelt a Diktátor című filmben. • A kövér nő faggatja tükrét: ki a legszebb a világon? A tükör válaszol:- Állj odébb, mert nem látom tőled! Olajág, kereszt és Athéné, a bölcsesség istennője, az ókori Athén védelmezője kapott helyet a görög főváros új címerében. Athén 1834-ben lett a modem Görögország fővárosa, eddig azonban nem volt városcímere. Ünnepélyes alkalmakkor ezért kénytelen volt beérni Athéné istennő képmásával vagy a görög nemzeti lobogóval. A CANNES-I FILMFESZTIVÁL IDEI DÍJAZOTTJAI Megduplázott Arany Pálma Emir Kusturica jugoszláv rendező filmje, az „Underground” című alkotás kapta az idei, sorrendben 48. cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát. Kusturica eddigi filmes pályafutása során másodszor kapta meg ezt az igazán magas elismerést (először 1985-ben, a Papa üzleti útra ment című művéért részesült ebben a kitüntetésben), s filmje - amely filozofikus mese Jugoszlávia elmúlt ötven évéről - már eleve a seregszemle egyik legfőbb esélyesének számított. A díjat egyébként egy másik világhíresség, az amerikai Sharon Stone adta át a meghatott rendezőnek. A legjobb férfi és női alakítás díjait brit filmekben játszó brit színészek kapták: a férfiaknál Jonathan Pryce a Carrington című alkotásban mutatott alakításáért, a nőknél pedig Helen Mirren, a La Folie du Roi George című műben játszott szerepéért. A Carrington egyébként megkapta a zsűri kü- löndíját is: ezzel a brit filmművészet valósággal „tarolt” a Emir Kusturica és Sharon Stone mostani cannes-i filmfesztiválon. A legjobb rendezésért járó elismerést a francia Mathieu Kassovitznak ítélte oda a zsűri La Haine című alkotásáért, a legjobb elsőfilmes rendező díját pedig egy iráni rendező, Dzsafar Pahani kapta Badko- nak-E Szefid című - egy kislány és a nagyváros „találkozásáról” szóló -, s nem a hivatalos versenyprogramban, hanem a rendezői sorozatban vetített művéért. r
