Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-14 / 137. szám
10. oldal Tisztelt Szerkesztőség! 1995. június 14., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Födíjunk: Renault 19 A Talentum Hungária Alapítvány a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését támogatja az őket foglalkoztató cégek anyagi ösztönzésével. A megfelelő munkahely megtalálását kívánja elősegíteni. A Petőfi Népe kézbesítőinél és ügynökségein a következő napoktól már megvásárolható az a gépkocsikra ragasztható H betű, amely egyben sorszámozott sorsjegy is. A sorszámmal ellátott szelvény megtartandó, hiszen a pályakezdők elhelyezkedését támogatók sorsoláson vesznek részt. A fődíj: egy Renault 19 típusú személygépkocsi, amely a jövő héttől megtekinthető Kecskeméten, a Deák Ferenc téren (az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtt). Az augusztus 25-én tíz órakor tartandó sorsoláson háztartási gépek is gazdára találnak 50 ezer forint értékben. Előfizetőknek olcsóbb a sorsjegy Előfizetőink a PN-kártyákkal tíz százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg a sorsjegyeket, közöttük talán éppen azokat, amelyek nyereménnyel, esetleg a fődíjjal kecsegtetnek. Minden sorsjegy természetesen egy-egy újabb hozzájárulás az alapítvány céljainak megvalósításához, és további esély a Renault megnyeréséhez. Olvasószolgálatunk is árusítja A sorsjegy megvásárolható a Petőfi Népe kézbesítőinél, a terjesztési ügynökségeken és az olvasószolgálatunknál is. A játék részleteiről folyamatosan hírt adunk az újságban, de a legfontosabb tudnivalók a sorsjegyen is olvashatók. Kérdéseivel, kérjük, forduljon az olvasószolgálathoz. Új szállodás játékot indítunk Szívesen ajánljuk olvasóink figyelmébe népszerű játékunk következő úti célját, a szombathelyi Hotel Claudiust. A Petőfi Népe olvasói között, akik megtalálták az újságban és egyszerre beküldik a szálloda há-- rom emblémáját, azok között kisorsolunk egy hétvégi pihenést. A nyertes a péntenki vacsorától a vasárnapi ebédig egy kellemes hétvégét tölthet el partnerével a hotel és a Petőfi Népe vendégeként, teljes ellátással. Keresse a Petőfi Népe újságban a Hotel Claudius emblémáját. Olvasószolgálatunk továbbra is készséggel áll a rendelkezésükre az ismert 76/481-391-es telefonon, illetve a Kecskemét, Szabadság tér 1/A. címen. Jobbá kellene tenni ezt a világot Napjainkban az embereknek nem kell levenni a könyvespolcról egy-egy krimit, ha egy kis borzongással akarja szórakoztatni magát. A fantasztikus és a rémfilmek forgatókönyvíróinak legvadabb fantáziáját is túlszárnyalják napjaink történései. Elég, ha elolvassuk a legújabb bűnügyeket, és a borzongás átalakul iszonyattá, a szórakozás pedig véres valósággá. Mi és a Föld többi lakója különböző veszélyeknek vagyunk kitéve. Elég a már sok helyen fellépő élelmiszerhiányra gondolni: hány gyerek és felnőtt esik áldozatul. A földrengések, a járványok, a természeti csapások is szenvedést okoznak, akárcsak az emberi butaság, kapzsiság és a hatalomvágy, amikor nemzet nemzet ellen fordul. Lakóhelyünkön, Bács-Kis- kun megyében is igencsak megszaporodtak a felháborító bűncselekmények, az egyre brutálisabb, kegyetlenebb fosztogatók. Ezek ellen ki és mi véd meg bennünket? A szegény tanyaiakat is nap mint nap látogatják meg a hívatlan vendégek, és nem akarnak hinni a szemüknek, amikor nem találnak hatalmas zsákmányt. Ugyan miből lenne? Még Rózsa Sándor is szégyenkezve forgolódik a sírjában. Az ő idejében a szegény embertől nem raboltak a betyárok, inkább még juttattak nekik a módosabb gazdáktól elvett javakból. Persze eredményesebben lehetne fellépni a gátlástalan útonállókkal szemben, ha a biztos uraknak nem azon kellene gondolkodni, milyen hangot üssön meg a kedves betyárral szemben, nehogy összeomoljon a lelkivilága, vagy megsérüljön a személyiségi joga. A szolgálati szabályzat is a bűnözők mellett van. Az áldozatot, a leendő áldozatot ki védi meg? Az utakat járva azonban nem csak kifosztástól, erőszaktól kell tartani, igencsak kutyául érezheti magát, akit megmarnak a váratlanul támadó, egyre jobban elszaporodó vérebek. A viadalokra, őrző-védő munkára kiképzett, vagy csak hobbiból tartott nagytestű, veszélyes fajták tulajdonosainak jobban oda kellene figyelni kedvenceikre. Olykor pedig éppen az emberektől kell félteni négylábú játszótársainkat. Nemrégiben történt megyénk egyik iskolájában, hogy a gyerek hű pajtását kellett volna megvédeni egy mindenre elszánt „tanítónő” haragja elől. Más megoldás nem volt, ha már annyira útban volt a szegény jószág, nem lehetett volna kitiltani az iskolából vagy megkötni? Mit tanulnak a diákok egy ilyen lelkületű személytől? Vannak olyanok, akik az anyagi javak megszerzéséért mindent elkövetnek, közben pedig elfelejtkeznek arról, hogy a szeretet nem kerül semmibe és tudjuk, hogy minél többet adunk belőle másnak, annál több lesz nekünk. Jó lenne jobbá tenni ezt a világot, talán még nem késő. Első lépés lehetne az arra vezető úton, hogy amit magunknak nem kívánunk, azt másnak se tegyük. Fehér L. Dávid Felsöszentiván, II. kér. 18. Hibás változtatás Halason Június elejétől megváltoztatták Kiskunhalas központjában két utcának, a Székely utcának és az Eötvös utcának a forgalmi rendjét. Korábban mindkét utcába mindkét irányból be lehetett hajtani. Mostantól a város északi részéről nem lehet bejutni a főtérre, mert egyirányú- sították mindkét említett utcát. A jó megoldás az lenne, ha a Székely utcából a Kmett Sándor utca felől lehetne bemenni, azaz éppen az ellenkező irányból, mint jelenleg. Az Eötvös utcát pedig a főtérről, a Kmett Sándor utca irányából kellene egyirányúsítani. Jómagam taxisként dolgozom. Naponta részt veszek a város forgalmában. Úgy gondolom, nem túlzók, ha azt állítom, hogy a döntéshozók ebben az esetben hibás döntést hoztak. A változtatást az illetékesek egyébként azzal indokolták, hogy a Székely utca sarka, a totózónái balesetveszélyes. Tudomásom szerint itt eddig még sohasem történt baleset. Félő viszont, hogy így az egyébként is veszélyes Szi- lády és Köztársaság utca még az eddiginél is balesetveszélyesebbé válik. Tallér Jenő Kihez forduljak földügyben? Először is köszönetét mondok a május 24-ei számukban közölt panaszos levelem megjelentetéséért. Bár ezzel csak még jobban magamra haragítottam az urakat, nem történik semmi, nem tudom kihez forduljak segítségért. Nagyon nehéz abbahagyni, belenyugodni a dologba. Kérdem a jogtanácsos urat, van-e lehetőségem az elkobzott földem visszaszerzésére. Hogy én mit teszek vele - mint ahogyan írtam, a nyolcvanadik évemet járom - az az én dolgom. Ha eladnám, jól jönne az a néhány ezer forint a kevés nyugdíjhoz. De nem csak én jártam úgy, ahogy írtam, mert mellettem volt az unokatestvéremnek földje, az is elment. Aztán egy özvegyasszonynak szintén eltűnt a földje, hiába keresték, de mások szintén hasonlóan jártak. Sajnos sok becstelenség van ezen a világon, és mindig a szegény fizet rá, azt félretolják. Köszönöm, hogy elolvasták a levelem, s maradok hű előfizetőjük. Szabó Sándor, Csengőd Horváth Kálmán u. 11. (Az iratok ismerete nélkül sajnos nem tudunk érvényes véleményt mondani az ön földügyéről. Várjuk azonban, hogy korábbi és mostani levelére is válaszoljon a szakszövetkezet illetékese, s azt természetesen szintén közreadjuk az újságban. Bízunk abban, hogy a válasz hamarosan megérkezik.) Emberkínzó nyomtatványok Parkinson híres könyveiben kifejtette, hogy ha egy neves vállalati szakembert finoman akarnak nyugdíjba küldeni, elküldik utazni. Akkor ugyanis ki kell töltenie egy csomó nyomtatványt, amivel nem tud megbirkózni, hát inkább önként kéri a nyugdíjaztatását. Mi is ismerjük a dolgot, csak már nem vesszük be a kefét: anyja neve, lakcíme, és akkor tudom, hogy itt nem az édesanyám, hanem az én lakcímemre kíváncsiak. Aligha hinném, hogy a Magyar Posta az egész magyar nemzetet nyugdíjba akarná küldeni, bár az új nyomtatványok erre vallanak. A Kísérőlevél belföldi postacsomaghoz című nyomtatványon, szemüveggel, csak ennyit, vagyis a címet tudtam elolvasni. Erem- gyűjtő lévén, mindig kéznél van nálam a nagyító, így tehát kislányom megkapja itthon felejtett cipőjét. Amint a mellettem sorban álló néni unokája is a születésnapi süteményt. Segítségemmel szerencsésen megtörtént az ő feladóvevényének kitöltése is. Ezek után, íme a javallatom: a meccseken szokták kiabálni, hogy: szemüveget bírónak! Nos, én azt mondom: nagyítót a magyarnak! Legalábbis mindenkinek, aki belép a postahivatalba. Aki pedig a Táviratlap, a Tértivevény és az említett Kísérőlevél belföldi postacsomaghoz című nyomtatványokat megszerkesztette, nos, az illetőt a nemzetközi emberjogi szervezet hatáskörébe utalnám, emberiség ellenes tevékenység miatt. Gál Zoltán Gyermeknapi ajándék Köszönettel tartozunk a Solt- vadkert és Vidéke Takarékszövetkezetnek, mivel minden évben lehetővé teszi kirándulásunkat. Mi, a Bemáth Lajos Kollégium diákjai ugyanis takarékoskodunk, s így nemcsak bevételeink gyarapodnak, hanem a tagsági vagyonunk is. Ebből és a takarékszövetkezet támogatásából jutunk el az ország egy-egy szép tájára. Tavaly Budapesten az Országházat csodáltuk meg, most pedig a szarvasi arborétum szépségében és Szeged nevezetességeiben gyönyörködtünk. Csodálatos időben, igen jó hangulatban telt el számunkra május 27-e. Kirándulásunkat négy nevelőnk segítette. Köszönjük, hogy szabadidejüket feláldozva igyekeztek nekünk igazi gyermeknapot teremteni. Szeretnénk az ország távolabbi területeit is megismerni, de pénzünk ehhez kevés. Ha lennének olyan vállalkozók, akik nehéz sorsú gyerekek kirándulását szívesen támogatnák, kérjük, jelentkezzenek. Segítségüket, támogatásukat örömmel fogadnánk, hiszen szüléink már taníttatásunkat is alig bírják fizetni. Torma Brigitta, Kiskunhalas Bernáth Lajos Kollégium Azonnal megkaptam Május 23-án kellett volna megkapnom a nyugdíjamat, de a bürokrácia útvesztőjében elkallódott, és hiába vártam három napon keresztül. Közben a családban súlyos, életveszélyes baleset történt, és a nyugdíjam - ami nem nagy összeg - természetesen nagyon kellett volna. Ebben a helyzetemben fordultam a megyei postahivatal vezetőjéhez, Rostás Sándor úrhoz segítségért. ígéretet kaptam, hogy azonnal intézkedni fog, ami nem is késlekedett. Május 25-én, délután négy órakor kiküldte a nyugdíjamat a lakásomra. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Rostás Sándornak a gyors intézkedésért és emberséges magatartásáért, amiből előttem kitűnőre vizsgázott. Sok embernek pedig jó példát mutatott abból, hogy így is lehet dolgozni. V. F.-né, Kecskemét esetében. Vonatkozik ez természetesen elsősorban a részletfizetéses vásárlókra. Az is nehezen érthető - legalábbis számomra hogy miért írják elő az öt éven belüli eladási tilalmat. Ez esetben ugyanis az az érzése támad a tilalom alá esőknek, hogy a lakóhelyválasztás szempontjából mozgásszabadságuk korlátozott. De akadályozza azt a választási lehetőséget is, hogy mindenki az anyagi lehetősége és igénye szerinti lakásban lakjon. A „rátermett” érintettek ki- játszák ugyan a tilalmat, de miért kell az embereknek tiltott úton járni, ahelyett, hogy legális úton is elérhetnék céljukat? Az sem lehet mellékes, hogy a nagyobb lakásforgalomból az önkormányzat is bevételhet jutna-az átírási illetékből. Úgy vélem, hogy a fentiek befolyással vannak a folyamatra, amelynek következtében nem kevés azoknak a száma, akik lakásukat felajánlják az önkormányzatnak visszavásárlásra. Lédeczi József, Kecskemét Mit kell kibírni a népnek? Kérem a Petőfi Népét, hogy jelentesse meg ezt a néhány soros írásomat. Én megjártam a háborút, s minden tekintetben összetört nyugdíjas vagyok. Szeretném, ha az illetékes urak elolvasnák felháborodásomat, amivel biztosan nem vagyok egyedül. Minket, vagyis az én generációmat már annyiszor megszorongatott a lövészárok, a hadifogság, a kulákvilág, a téesz szervezés, ötvenhat, hogy szinte csodával határos módon maradhattunk csak életben. Már ennyi idő után torkig vagyunk a mostani kormánnyal, és még elgondolni is rossz, hogy mi lenne itt. ha huszonöt évig kormányoznának, mint Horthy Miklós. Van képük a televízió elé állni? Ne a becsületes népet, hanem a bűnözőket szorongassák. Vagy azokat nem merik? Kérdezem a tisztelt miniszter urakat, hogy nem félnek attól a sok „áldástól”, amit a nép szór a fejükre? Ha Istent ismernének, cserélhetnének a magamfajta nyugdíjassal, és akkor álljanak ki a nagy nyilvánosság elé és mutassák meg, hogy kik ők valójában. Kérem, a nevem ne közöljék, csak annyit, hogy egy felháborodott nyugdíjas. A nyugdíjasok új elnöke Tisztújító közgyűlést tartott június 8-án a nyugdíjasok klubjainak kecskeméti városi szövetsége Kecskeméten. Ezen az összejövetelen elnöknek dr. Lapp Jenő intézőbizottsági tagot választották, aki ezt a tisztséget áprilistól (Eőry Kálmán elnök halálától) ideiglenesen már betöltötte. Ezzel egyidejűleg, mivel Nagy Imréné alelnök elfoglaltsága miatt felmentését kérte, a közgyűlés két új alel- nököt választott: dr. Gubacsi László főorvost - aki a közelmúltban kérte nyugdíjaztatását munkahelyén - és Végei Ferenc nyugdíjas főkönyvelőt. A tisztségek betöltésével a kecskeméti nyugdíjas szövetség most már nagyobb és ösz- szefogottabb erővel tudja végezni munkáját a tagság érdekében. A megválasztott tisztségviselőknek ehhez jó egészséget és jó munkát kívánunk. Dr. Miklós Jenő, Kecskemét Nagykőrösi u. 33. NAPJAINK HUMORÁBÓL Anya, megmondom őszintén, ahogy én a történelem tételekkel jelenleg állok, aszerint legalább még öt centit nyugodtan levághatsz a szoknyámból... A törvénytisztelő ember jól tudja, hogy az alkotmány szellemének megfelelő törvények és különböző szintű rendeletek nélkül nem lehetséges egy ország gazdaságának és népének irányítása. Az mégis előfordulhat, hogy egyes társadalmi rétegek, csoportok vagy személyek számára egyik-másik rendelet célja és jelentősége kevésbé érthető, ezért azok végrehajtása ellenállásba ütközik. A tulajdonviszonyok átalakítása során tömegesen vásárolták meg a bérlakásokat az emberek, s ezzel lakástulajdonossá lettek. De érzelmileg kétségek között élnek, mert tulajdonukat csak öt év elteltével írják a nevükre. Ezért tudatukban nem rögződik, hogy övék a lakás, és ez hátrányosan befolyásolhatja a karbantartási, felújítási szándékot, illetve akaratot. A bizonytalanság másik oka, hogy amíg nem bejegyzett tulajdonosok, addig lehetséges a vételárnak az önkormányzat részéről történő felülvizsgálata, mint az történt az OTP-lakáskplcsönök Bérlakás és tulajdonjog
