Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

4. oldal Kultúra - Művelődés 1995. március 3., péntek Naptár Március 3., péntek. Névnap: Kornélia. Névnapozóknak Kornélia: a Koméi női párja, latin ere­detű keresztnév, kürtöst jelent. A Kornéliákat köszöntsük ne­vükre utaló, kürt alakú virág­gal, a Streptocarpus hybridus- sal. Gratulálunk a névnapju­kat ma tartó Apolka, Gunda, Kamilla, Koméi és Kuni­gunda nevű olvasóinknak is! Évforduló 180 éve Kecskeméten született, 1888-ban Pesten hunyt el Már­ki (1848-ig Márkli) József tanár, könyvtáros. A gimnáziumot szülővárosá­ban végezte, majd tanulmá­nyait Pesten folytatta. 1836-ban bölcseleti, 1842- ben jogi doktorátust szer­zett. A pesti tanítóképzőben tanított, majd 1858-tól az egyetemi könyvtár munka­társa volt. Tankönyveket írt, műfordításai, bibliográ­fiái jelentek meg, de jelentős volt szépírói tevékenysége is. Ökumenikus naptár Az ortodox és a gö­rög katolikus naptár ma Szent Eutrópiosz és vértanútársainak ünnepét, a zsinagógái naptár Ros hódes (újhold) második napját jelöli. Mi, hol, mikor? # Március 4-én fél négykor a szabadszállási faluházba várja szerzői estjére a romantikus muzsika kedvelőit Látó Ri- chárd. • Ma papírhajtogatás, holnap kártyaszövés lesz fél 3-tól a kecskeméti Magyar Népi Iparművészeti Múzeum­ban (Serfőző u. 19.). • Ma dél­után 3-kor a honfoglaló magya­rok viseletéről, fegyverzetéről tart előadást Hidán Csaba László régész-történész a kecs­keméti Ifjúsági Otthonban. • Szombaton 10-től kézműves foglalkozás lesz a kecskemé­ti Szórakaténuszban. • „Hej páva, hej páva” címmel a szol­noki Eötvös József Általános Iskola aulájában március 7-én, kedden 14 órakor nyitják meg a kunszentmiklósi Szabó Ilona gobelinművész kiállítását, a- mely március 13-áig látható. Kecskemét régi szerelmem Jó Itthon lenni - mondta Faludy György. Bár negyven évig távol élt Ma­gyarországtól, közönsége min­denütt szeretettel fogadja Fa­ludy György költőt, akivel Kecskeméten Karakas András és Molnár Péter kiállításának megnyitóján beszélgettünk.- Az utóbbi években több­ször is járt városunkban, ahol különböző kiállítások megnyitó­ján vett részt. Most hogyan si­került elcsalogatni ide?- Könnyű volt, mert Kecs­kemét régi szerelmem - ha sza­bad így mondanom. Először Károlyi Mihállyal voltam itt, még 1946-ban. De a hazatéré­sem óta is többször jártam itt, szeretem ezt a várost. Még mindig meglep, és jó érzés, hogy milyen szeretettel fogad­nak itt is az emberek, hiszen hosszú ideig, csaknem 40 évig voltam távol Magyarországtól.- Hogy érzi magát ma itt­hon, Magyarországon?- Hát nézze, a legfontosabb, hogy az ember otthon van és ez nagyon jó. Jobban érti az embe­reket, mint odaát. Én nem tu­dom, hogy egy indián reggel, ha fölébred, mit gondol, de azt, hogy egy magyar paraszt mit gondol reggel, ha fölébred, azt pontosan tudom. Ez az egyik jó dolog. A másik, hogy Magyar- országon a szellemi élet ahhoz képest, ami az Egyesült Álla­mokban vagy Kanadában van, még mindig nagyon fontos do­log. Bár sokan temetik a kultú­rát, érdektelenségről beszélnek, én azt látom, hogy itt az embe­rek még mindig olvasnak, jár­nak színházba, mert szükségük van erre. Magyarország rettene­tes hátránya, hogy még mindig egy sor fölösleges küzdelem emészti fel nap mint nap az emberek energiáit. A hatalmas és elkeserítő bürokráciára gon­dolok, ami valószínűleg a de­mokrácia értésének és prakszi- sának hiányából fakad.- A pozitív vagy a negatív oldal súlyosabb?- Tudja, nagyon jó itthon lenni és ez nagyon fontos, de Torontóban normálisan lehetett élni.- Miért tartja fontosnak, hogy a társmüvészetek esemé­nyein is részt vegyen?- Mert jól érzem itt magam. Jól érzem magam tehetséges emberek között. Rákász Judit CK/lőlAű^V­Költői üdvözlet lapunk olvasóihoz. Tervek, feladatok a megyei könyvtárban Sokan megállnak Kecskeméten egy-egy pillanatra, hogy meg­nézzék az Arany János utca sarkán épülő új könyvtárépüle­tet. Az építkezésről, a tervekről kérdeztük Ramháb Máriát, a megyei könyvtár vezetőjét.- Az 1994-es év kiemelkedő jelentőségű volt számunkra - mondta az igazgatónő -, meg­kezdődött a könyvtár építése, s jelenleg is a tervezett ütem sze­rint halad. Látványosan nőtt az olvasótáborunk, minden ötödik kecskeméti igénybe veszi szol­gáltatásainkat. Gyarapodott a könyvtári állomány is, bár a növekvő árak sokszor gátat szabnak a beszerzéseknek. Ha megépül a könyvtár, régi ál­munk válik valóra: egy épület­ben tudhatjuk a teljes gyűjte­ményt. Megszűnnek a külső raktárak, megoldódik a tárolás, a könyvekre való várakozás ideje is csökkenni fog. A könyvkölcsönzésen kívül lehe­tőség lesz zenei szolgáltatás igénybevételére, nyelvtanulásra és egyéb kulturális programok megtartására. Az épületen belül olyan terek is lesznek, ahol akár 100-150 fős rendezvények is lebonyolíthatók. Szeretnénk sok-sok gyermek- és felnőtt­programot kínálni az ide beté­rőknek. Ez a könyvtárépítés jelenleg az egyedüli kulturális beruhá­zás az országban, ami állami támogatással épül. Az önkor­mányzat is arra törekszik, hogy minél előbb befejeződhessen a beruházás. Ezek mellett alapít­ványunk különböző támogatá­sokra pályázik, néhány helyről már érkezett segítség. Szívesen fogadnánk továbbra is bármi­lyen csekély támogatást, hiszen nagyon fontos lenne az infor­mációs bázis magas szintű ki­építése. Remélem, hogy az év végére sikerül befejezni a belső mun­kálatokat, és az információs rendszer alapjait kiépíteni. Fo­lyamatosan fogunk átköltözni, s várhatóan 1996 első negyedé­ben megnyithatjuk a nagykö­zönség számára az épületet. A REMÉNYTELENSÉGTŐL A GYÓGYULÁSIG Harcunk a rák ellen ________ E gy szlovákiai magyar házaspár sikerrel küzdötte le a rákot. Sorozatunkban megismerhették történetüket, a következőkben pedig a gyógyulást hozó kúrát. A gyógyulás reménye - hitünk szerint - segítheti az orvosok munkáját is. n A kiválasztó szervek . működését teakeveré­kek serkentik, miközben a ne- hézszagú gólyaorr (Geránium romertianum) serkenti a vesét, segít a mérgek kimosásában. A medvegyökér (Meum mu- tellina vagy Ligusticum) vér­tisztító. A zsálya (Salvia) gyulladásgátló és -gyógyító. Á körömvirág (Calendula offi­cinalis) szinna száműzi a vér­ből az úgynevezett viromico- sist (a vérsejtek légzészava­rát). A lékúrát tehát ebben a hármas mechanizmusában kell értékelnünk. Mindehhez a ma­gam részéről hozzá kell fűz­nöm, sokan, akik a lékúra mellett döntöttek, noha nem szenvedtek rákban, e kúrát megelőzés vagy súlyapasztás céljából végigcsinálták, s a kúra alatt a zöldséglén és a te­ákon kívül egy falat más élelmet sem fogyasztottak, miközben jól érezték magukat és teljesen munkaképesek vol­tak - nos, ez bizonyítja, hogy egészségkárosodás nél­kül negyvenkét napig ki lehet bírnunk fehérjék nélkül. Néhány esetről 1950-ben egy beteg asz- szony, aki már régtől emlő­rákban szenvedett, elsőként csinálta végig lékúrámat a leg­jobb eredménnyel. Ma makk- egészséges, és nyoma sincs semmiféle daganatának. Esete előtt tíz évvel összeállítottam zöldséglékúrámat, de sohase mertem egyetlen beteggel sem közölni, hogy rákja van. Tu­dom, hogy az illető asszony tudta magáról az igazságot, mert műteni akarták, de nem fogadta el a beavatkozást, mi­vel édesanyját emlőrákkal mű­tötték, s nem sokkal később elhalálozott. Közöltem ezért vele, hogy ha tudja a baját, van egy gyógymódom, ám ezt gyomorrák ellen készítettem, s azon próbáltam ki. Bevethet­jük viszont, mert ártani semmi szín alatt sem árthat. Aláve­tette magát a kúrának, amelyet akkor nehezebb volt elkészíte­nünk, mint ma, mert nem gyártottak centrifugákat, a zöldséget pedig előbb reszel­nünk kellett, majd vásznon át­szűrtük. Nos, ez a bludenzi hölgy, M. N. 42 nap alatt meggyógyult, daganatának se híre, se hamva. Másik esetem - egy J. P. nevű úrhoz hívtak Götzisbe; a férfi gyomorrák­ban szenvedett, s műthetetlen állapotba jutott a gyógyulás minden reménye nélkül. Kú­rám nyomán 42 nap múlva ez az úr is meggyógyult. O. M. asszonynál is jártam Götzis- ben; neki gyomor- és bélrákja volt, J. F. úrral együtt ő is vál­lalta koplalókúrámat. Meg­gyógyult, s ma is él és egész­séges. Negyedik esetem Leo­narda von Zams, aki szintén bélrákban szenvedett, ugyan­úgy vállalta gyógymódomat, meggyógyult, s 80 évesen is tevékeny festőművész. (Folytatjuk) Hangsúlyosabb fesztiválhoz ragaszkodnak a bqjaiak Jövőre 12. alkalommal kerül megrendezésre a Duna Menti Folklórfesztivál. A rendező vá­rosok és a Tolna, valamint a Bács-Kiskun megyei önkor­mányzatok együttműködési megállapodásban rögzítik a fesztivállal kapcsolatos tenni­valókat, a finanszírozást és a programot. A bajaiak a végleges szerző­dés aláírását csak akkor teszik meg, ha módosítják annak 6-os pontját. Ez tartalmazza a meg­nyitó, a gálaműsorok, valamint a kapcsolódó rendezvények és a zárógála helyszínét, időpont­jait. A bajai javaslat az (mivel Kalocsa ragaszkodik a minden­kori megnyitóhoz), hogy a fesz­tivál záróünnepségeire Szek- szárddal felváltva Baja is kap­jon rendezési jogot. Ennek hiá­nyában a bajai rendezők úgy érzik, hogy csak harmadrendű szerepet játszanak. A szekszár­diak megértéssel fogadták a ba­jai kezdeményezést, így már csak a város képviselő-testüle­tén múlik, hogy Széli Péter polgármester aláírhatja-e a fesztivál dokumentumait. Kémiaverseny Gátéron Hét falusi iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulóinak rendezett kémiaversenyt a gátéri általános iskola kedden délelőtt. Kunszállás, Fülöpja- kab, Pálmonostora, Petőfiszál- lás, Bugac, Gátér és a kis­kunfélegyházi Bankfalu általá­nos iskoláiból 4—4 tanuló érke­zett a versenyre. A zsűri az elért pontszámok alapján úgy döntött, hogy mindkét évfolyamon két első, a hetedikeseknél pedig három második helyet ad ki. A hetedik osztályosok közül 1. helyezést ért el Rádi Adrienn (Pálmonos­tora) és Virág Marica (Kunszál­lás), 2. Benke Orsolya (Bugac), Szűcs Renáta (Petőfiszállás), Nagy István (Kunszállás), 3. Rádi Ákos (Petőfiszállás). A nyolcadikosok mezőnyé­ben 1. Huszka Bernadett (Gá­tér) és Sós Gábor (Pálmonos­tora), 2. Csendes Imre (Fülöp- jakab), 3. Losonczi Erika (Pál­monostora). S.E. Vetélkedő gyerekeknek Országos, többfordulós vetél­kedősorozat indul „Életrevaló Plussz Játék” elnevezéssel a Magyar Televízióban és ezzel párhuzamosan az ország összes általános iskolájának bevoná­sával. A nagyszabású, hosszú távra tervezett játék fő szerve­zője a Pharmavit Rt. Célja pe­dig az, hogy valós értékek, po­zitív minták, hasznos ismere­tek, játékos feladatok segítsé­gével arra nevelje a gyerekeket, hogy életrevalóan éljenek, önál­lóak, talpraesettek legyenek. Az országos vetélkedő témakö­rei felölelik az életmód, a kör­nyezet, a mentális egészség, a közügyek és a fizikai egészség tartományait. Módszerek és lehetőségek Hol, mi, hogyan? Szabadidős programok, közösségi művelő­dés az általános iskolában címmel módszertani kirakodó- vásárt rendez a kecskeméti If­júsági Otthon szombaton 9 órá­tól. A rendezvényen kilenc kecskeméti általános iskola mu­tatja be többek között azt: ho­gyan szervezik iskolai ünnepe­iket, rendezvényeiket, közös­ségi programjaikat. Az egész napos módszertani vásár célja az, hogy az iskolák kicseréljék tapasztalataikat ezekben a té­mákban. A résztvevők arról is hallhatnak: hogyan kell pá­lyázni, milyen pénzszerzési le­hetőségek vannak a szabadidős programok megvalósításához. Rajnai Gabriella fazekas munkáiból nyűt kiállítás a na­pokban Kiskunhalason. E régi-régi mesterség fiatal műve­lője három évig Hódmezővásárhelyen, egy évig pedig Csák- váron tanulta a szakma fogásait. Míves, szép tárgyai már­cius 10-éig tekinthetők meg a Közösségek Házában. FOTÓ: ÁDÁM MIKLÓS Meghalt Fraknóy Sári színművésznő Szerdán, 83 éves korában el­hunyt Fraknóy Sári kecskeméti színművésznő. 1941-től ünne­pelt primadonna volt Kassán, Szabadkán, Győrött. Kecske­méten az 1943-44-es évadban játszott először, majd 1952-től nyugdíjazásáig. Az utóbbi években a Marica grófnőben és a Mosoly országában játszott epizódszerepet a kecskeméti Katona József Színházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents