Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

1995. március 3., péntek Megyei Körkép 5. oldal NEM CSAK ISKOLAPADBAN TANULNAK Ifjú farmerek között Kisfoktőn A borjakat tisztán kell tartani. Révész Gábor, Pálfi Dénes, Tóth Csaba és Vörös Tibor erről nemcsak a szakelméleti órán, felelés közben tesz tanúságot, hanem a valóságban is. A tojótyúkok hálásak a bőséges takarmányért. Császár Pet­ronella, Révész Gábor és Pálfi Dénes a tojásokat gyűjti össze.- Ezt a vascsövet vajon ki tudja-e majd szakítani a bika? - töprengett Hunyadi Mihály, a kalocsai Dózsa György Szak- középiskola kisfoktői diákfarm­jának vezetője, miközben két 16 éves forma fiatalember egymásnak magyarázta mel­lette az istálló átalakításának terveit. A farm kialakítása akkor kezdődött, amikor a kisfoktői katonai bázisról eltávoztak a szovjetek. A hagyományosan mezőgazdasági szakoktatással foglalkozó iskola pályázatok­kal, valamint eredményes gaz­dálkodással, de elsősorban Ka­locsa város önkormányzatának támogatásával lehetett olyan helyzetben, hogy tízmilliókat költhetett a létesítmény kialakí­tására. Ma már a farm hétköz­napjairól is beszámolhatunk. Az iskola hat-hat diákja he­tente váltja egymást Kisfoktőn. Itt élnek, hajnalban kelnek, s a napjuk azzal kezdődik, hogy el­látják a jószágokat. Hunyadi Mihály dolga elsősorban a fel­ügyelet, a munkát mindig egy ötödéves mezőgazdasági tech­nikushallgató vezeti. Hat borjú, 10 tehén, 1200 tojótyúk, 6 anyakoca, 60 hízó, 30 kismalac, két csikó s négy bárány ad munkát a diákoknak, akik közül a lányok - Hunyadi Mihályné segítségével - az ellátásról is gondoskodnak. A farmon - például tejvizsgálatok elvégzé­sére alkalmas - laboratórium is található, amelyben főleg szin­tén a lányok dolgoznak. A diákok, mire elvégzik az iskolát - a nyári gyakorlatokat nem számítva - négy-öt hetet tölthetnek olyan környezetben, ahol a szakelméleti órákon szerzett ismereteiket „élesben” is alkalmazhatják. A 19 esztendős Dobó Mihály tavaly érettségizett a szakkö­zépiskolában, s jelenleg techni­kusnak készül. Ő a főnöke a ki­sebbeknek.- Számomra ez az új ebben az egészben - mondja. - Irányí­tanom kell a többieket, s előké­szíteni, szervezni a feladatok megoldását. Talán majd a mun­kahelyemen is hasznosíthatom ezeket a tapasztalatokat. Ez nem biztos, mert Dobó Mihály szülei Kisszálláson gazdálkodnak, s neki valószínű­leg a családi munkamegosztás­ban lesz a helye. A többiek, akik másod- és harmadévesek, még többnyire nem tudják, hogy mihez kezdenek majd, ha elvégezték az iskolát. Császár Petronellának viszont határo­zott elképzelése van:- Egy farmon képzelem az életemet. Olyan családban, ahol a többieket is ez érdekli. Engem elsősorban a lótenyésztés vonz. Kiss Krisztina is szereti az állatokat, de ő inkább a kutya­tenyésztésben lát fantáziát. A farmon persze kutyák is vannak, mint ahogyan macskák is. Utóbbiak védik a takarmányt az egerektől, hogy a következő héten érkező hat diák is tudjon mit adni enni a jószágoknak. Bálái F. István Nemzetiségi közösségek segítése Néhány nappal ezelőtt Baján a Megyei Nemzetiségi Központ­ban tanácskozott a Megyei Nemzetiségi Alapítvány Kura­tóriuma. A kuratórium szemé­lyi összetétele megváltozott annyiban, hogy az előző cik­lusból mindössze ketten nem vállalták a kuratórium tagjai közül a feladatot, így helyükbe egy horvát és egy cigány képvi­selőt kooptálnak. Az elnöki megbízatást újabb három évre Bárth János megyei múzeumigazgató kapta. Döntés született arról is, hogy az ere­deti 4 milliós törzstőkét 700 ezer forinttal növeli meg a ku­ratórium. Ezt a pénzt természe­tesen bankban tartották és ed­dig államkötvényekben kama­tozott az alapítvány javára. Az idei pályázatokra egymil­lió forintos alapot határoztak meg, ebből a pénzből a nemze­tiségi közösségeket támogatják. Kétszázezer forintot szánnak a két évvel ezelőtti néprajzi ta­nácskozás anyagának megje­lentetésére, amely, ha elkészül, a Duna-Tisza közén élő külön­böző népcsoportokról ad majd történelmi áttekintést. Az idei pályázatok kiírása megtörtént és valamennyi ön- kormányzathoz eljut, így a pénzhez jutás feltételeit a nem­zetiségi és kisebbségi közössé­gek onnan tudhatják meg. A pá­lyadíjak, pénzek odaítéléséről még április folyamán döntés születik. Lefoglalt játékautomaták Baján Minden jel arra mutat, hogy lassanként befellegzik az illegá­lis játékautomatákat üzemeltető pénzsóvár „vállalkozóknak”. A rengeteg vita és huzavona után úgy látszik, hogy az illetékesek végre a tettek mezejére léptek. Bár hadüzenet nem hangzott el, a tulajdonosok ismét célke­resztbe kerültek. Baján alig egy hónappal ez­előtt tartottak nagyszabású raz­ziát, amely során a törvényt ki­cselezni próbáló gazdák fájó szívvel búcsúztak el harminc­négy automatától. A közel­múltban hasonló akcióval kez­dődött a nap. A Szerencsejáték Rt. pécsi felügyelősége és a ba­jai rendőrség ismét razziát tar­tott a városban. A váratlan ak­ció ezúttal is nagy érvágás volt az érdekeltek számára. Bár szóba sem került az akkor le­foglalt nyerőmasinák vissza­szolgáltatása, meglepő módon három nappal a begyűjtés után a vendéglátóhelyeken ismét a megszokott létszámban üze­meltek a „kar nélküli rablók”. Kérdésünkre Faragó Pál őr­nagy, az őr- és járőrszolgálati alosztály vezetője elmondta, hogy 32 nyerőgéppé átalakított játékautomatát foglalt le a hely­színekre kivonuló három fel­ügyelő és 13 rendőr. Kihangsú­lyozta, hogy ezek az akciók a jövőben rendszeressé válnak, így talán elérhető lesz, hogy a gépeket csak legálisan üzemel­tessék. A razziára azért került ismét sor, mert számtalan lakossági bejelentés érkezett a rendőr­ségre. Az embereket bosz- szantja, hogy egyesek különö­sebb megerőltetés nélkül akár több 100 ezer forintot is „ka­szálnak” mások kárára ha­vonta. Páncsics Hajnalka Nem jut pénz a múzeumokra? Naponta több ezer jármű dübörög át a városon. Március 1-jétől hat múzeum, harminchárom épület és hu­szonhat kiállítás volt kényte­len bezárni kapuit, kétszáz teremőr február végén lejárt szerződését nem újították meg - Győr-Moson-Sopron megyében. A félegyházi Kiskun Mú­zeum egyelőre nem tervezi be­zárását, azt azonban dr. Faze­kas István múzeumigazgató is megerősítette, hogy a múzeu­mok országszerte egyre riasz­tóbb anyagi gondokkal küsz­ködnek. Az igazgató szerint a probléma sokkal súlyosabb, semhogy néhány teremőr elbo­csátásával megoldható lenne. *Az ily módon felszabaduló két-három bér ugyanis koránt­sem fedezné az intézmények fenntartásához szükséges költ­ségeket. Ráadásul egy ilyen in­tézkedéssel a műtárgyak kerül­nének még fokozottabb rongá­lás- és lopásveszélynek kitéve. Tavaly ilyenkor már kézhez kapták éves költségvetésüket, idén ez még nem ismert. így vi­szont csak remélhetik, hogy legalább a tavalyi másfél mil­liót megkapják. Figyelembe véve azonban az eltelt időszak­ban bekövetkezett energia- és egyéb áremeléseket, ebből a ke­retből nem sokra futja. Egyedül az önkormányzatoktól remél­hetnek továbbra is támogatást kiállításaik megrendezéséhez, illetve műtárgykészletük gya­rapításához. Az E75-ÖS főút melletti Kis­kun Múzeum falain egyre na­gyobb repedéseket okoz a váro­son áthaladó hatalmas gépjár­műforgalom. Az, hogy még nem dőlt össze az épület, mind­össze annak köszönhető, hogy annak idején jól megépítették - mondta dr. Fazekas István. A helyzeten csak az változtatna, ha a kormányzat végre belátná, hogy megszorításai a múzeu­mok működésképességét veszé­lyeztetik, márpedig épp ezek az intézmények őrzik a nemzet legjelentősebb kulturális érté­keit. Szász András AHONNAN ÁRPÁD ALPÁRRA INDULT A kőröstetétleni halom Betörő Kiskunmajsán K. Róbert mélykúti férfi Maj- sán vendégeskedett. A pénze azonban elfogyhatott. így „al­kalmi munkákból” igyekezett fenntartani magát. Az első ilyen alkalomra feb­ruár 8-án éjszaka került sor, amikor betört egy Fő utcai an­tikváriumba s elvitte a kasszá­ban talált 2500 forint. Később már annyira felbáto­rodott, hogy fényes nappal egy­szerűen berúgta egy fodrászüz­let ajtaját. Itt is több kárt oko­zott a rongálással, mint a lopás­sal. Ugyanis az üzletben csak 150 forint készpénzt talált. Emiatt néhány óra múlva egy másik üzletnél próbálkozott. Módszere ott is ugyanaz volt. Egy cipőbolt kirakatát rúgta be, de tevékenységét nem tudta be­fejezni, mert megzavarták. Egy hét elteltével a helyi áfész egyik élelmiszerboltjában nyolcezer forint értékű árut zsákmányolt. Még aznap éjjel egy tejboltot nézett ki magának, ahonnan egy női karórát és egy aranygyűrűt vitt magával. Másnap elfogták és a rendőr­ség őrizetbe vette. T. K. Nagykőrös városa évszázados hagyományt követ, amikor a honfoglalás millecentenáriu- mára - amint arról már több­ször beszámoltunk - emlékmű­vet állít. Száz évvel ezelőtt, a millennium idején is ugyanezt tették a nagykőrösiek. A mai Kőröstetétlen község akkor Nagykőrös egyik járása volt, s a hagyomány szerint itt - a tetét- leni halmon - állt egykor Árpád fejedelem sátra. A honfoglalók vezére innen indult Alpárra, Za­lán bolgár fejedelem ellen. Nagykőrösi tanár korában Arany János is járt a tetétleni halmon - melyet már akkor Árpádhalomnak is neveztek -, s megénekelte a történetet. Árpád fejedelem egykori sát­rának feltételezett helyén 1896-ban a nagykőrösiek szép obeliszket emeltek, melynek alapkövébe emlékiratot helyez­tek. Kőröstetétlen önkormány­zata is ápolja a hagyományt, szép rendben tartják az emlék­művet és környékét. A napok­ban döntöttek arról, hogy a honfoglalás 1100 éves évfordu­lóján nagy ünnepséget rendez­Áhol Árpád fejedelem sát­rat vert, ott áll az obeliszk. nek az emlékműnél, melyhez kérik Nagykőrös városának együttműködését is. Indítvá­nyozzák a nagykőrösieknek, hogy közösen pályázzanak a millecentenáriumi ünnepsége­ket támogató pénzalapra. B. F. I. EDUSCHO <9 rí 1 kg kávé már 751 FMól EDVSCHO-Urendeltségekm^ ^ ^ ^ Maov István u. 39. az 6500 Baja, Nagy István Ét. Halasi «. 29. (AGROKER) |i4747 U

Next

/
Thumbnails
Contents