Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-21 / 67. szám
1995. március 21., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal Szezon eleji számyasárak Szombaton Baján csibepiacon hiába kerestek az érdeklődők naposkacsát, egyetlen helyen sem kínáltak. Az itteni keltetők szerint még nincs itt a szezonja. Megkérdeztünk néhány keltető vállalkozást a várható kacsaárakról, de a legtöbb helyen csak két hét múlva kel ki az állomány, így csak tájékoztató árat tudtak mondani. Várhatóan 120-130 forintos áron kínálják majd a naposkacsát, ám legtöbben előre lekötötték az állományt továbbtenyésztőkkel. A kelebiai keltetőből csak nagy tételben, viszonteladók szerezhetik be a naposkacsát. Ára várhatóan hatvan forint lesz - tudtuk meg Kollár Jánostól, a keltető vezetőjétől. Kele- bián fehér- és szürkeliba-keltetéssel is foglalkoznak, a fehér ára 185 forint, a szürkéért 175-öt kémek. A viszonteladók legtöbbje előneveli a napos állatokat. A gazdasszonyok két- három hetes jószágokat vásárolhatnak várhatóan 120-130 forintos áron. A dusnoki keltetőüzem kizárólag májhasznosítású, Mulard kacsákkal foglalkozik, egy napos jószág 120 forintba kerül. A tömés után a kifejlett szárnyas mája akár negyvendekás is lehet. A májon kívül kiváló minőségű, és hatalmas a Mulard kacsa melle és combja. Szabari Mikós, a dusnoki Animál Kft. ügyvezetője elmondta, hogy természetesen van egy mesterfogás, amitől ez a kacsa a libamájhoz hasonló minőségű májat produkál, de ez maradjon a termelők titka. A harkakötönyiek a palotási Kacsafarm Kft.-től szerzik be a naposkacsákat. Ez a cég kelteti a hazai állománynak csaknem a felét. A községben tevékenykedik egy magánvállalkozás, amely évente mintegy egymillió pecsenyekacsát állít elő. A harkakötönyiek, a helybeli nagyüzemek is, Palotásról hozzák a naposkacsát, 53-60 forint plusz áfáért darabját. A víziszámyasok keltetési szezonjának még a legelejénél tartunk, ezért is tudtunk csupán néhány adatot beszerezni. Viszont Nagykőrösön például úgy vélekednek, áprilisban, májusban húsz százalékkal magasabb árra kell számítani. Vajon a víziszárnyasoknak milyen lesz az idén a piacuk? Képünk Palotáson készült. Elismerik-e a bajai keringőt? A tánc kedvelőinek nem kell szégyenkezniük, ha eddig még nem hallottak a bajai keringő- ről. A galambászok jóval többet tudnak erről. A bajai galambtenyésztők abban bíznak, hogy jövőre hivatalosan is létezhet az általuk kitenyésztett fajta. Petrovácz Péter szerint már több évtizede létezik a bajai keringő, de a galambtenyésztők közötti féltékenység miatt elmaradt a hivatalos elismerés. A bajai galambász szerint ez a fajta olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy a versenyeken jelentős sikereket arathat. Baján jelenleg 30 taggal működik a galambászok klubja, de a közelmúltban rendezett kiállítást követően újabb személyek kaptak kedvet ehhez a munkához. A tenyésztők a fajták minőségét szeretnék javítani, és a röpversenyek mellett a hús- és díszgalambok ügyét is szívükön viselik. Ezt az is szükségessé teszi, hogy költséges hobbi a tenyésztés. A problémák ellenére bizakodnak a bajai keringő elismerésében az 1923-ban alakult egyesület tagjai. A következő hónapok edzései után talán hivatalos helyeken is orvosolják a bajai tenyésztők régi sérelmét. Francia csoport a magyar piacon A tejtermékek után újabb élelmiszerekkel - ételízesítőkkel és szószokkal - is be kíván tömi a magyar piacra a francia Danone csoport. E célból létrehozták a Danone International Brands Hungary Kft.-t. Frontharcosok lehetnek a Bácskában A szántóföldi növénytermesztésben a repülőgépes tápanyag-, illetve növényvédőszer-kijutta- tásnak régebben elsősorban a nagyüzemekben volt hagyománya. Ott, ahol nagy területen, gyorsan, szinte egy időben kell kijuttatni a megfelelő mennyiségű tápanyagot, vagy vegyszert. Napjainkban egyre több magángazda, mezőgazda- sági vállalkozó is felismerte a légi szolgáltatás gazdasági előnyeit, a környezetkímélő technológiát, egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást.- A helikopterrel 500 forint körül alakul egy hektár növényvédelmi munkája. A szántóföldi gépekkel ugyanez a duplája, és a taposási kárt még nem is számoltuk - magyarázza Kiss Zoltán, a bácsbokodi székhelyű Épület Gépforgalmazó és Javító Kft. tulajdonosa, aki vállalkozása profiljába építette a repülőgépes szolgálatot. - A művelőutas technológia alkalmazásánál u- gyan nincs taposás, de eleve kisebb területről takarítható be a termés. A repülőgépes vegyszerezés nincs káros hatással a természetre. A műtrágya vagy a vegyszer a kívánatos mennyiségben csak a kezelendő kultúrára kerül. ULV-berendezéssel ultra kis mennyiséget is ki tudunk juttatni. Á helikopter légA légcsavar örvénylő mozgása segít a permetet a növény egész felületére eljuttatni. csavarja által keltett örvénylő mozgás segít a finom permetet a növény teljes felületére eljuttatni. Az Amerikából származó, sajnos hamarosan hazánkban is várható legújabb kukorica-kártevő, a Diabrotica elleni védekezésnél is a helikopteres technika a legjobb módszer. A kártevő testét kitinpáncél fedi, így a kontaktméregre nem reagál. Fontos, hogy a kukorica teljes felületére jusson vegyszer. így bárhol támad a kártevő, megeszi a hatóanyagot és elpusztul. Az Amerikában használatos vegyszert mi még nem ismerjük. De felkészülünk a Diabrotica érkezésére, és további gépeket is munkába tudunk állítani. Működési területünket és a „támadás” várható irányát nézve a Diabrotica elleni küzdelem „frontharcosai” lehetünk. Prókai Károly Terjedőben a charolais szarvasmarhafajta A charolais szarvasmarhafaj világszerte elterjedt, nagy testű és kiemelkedő húsminőséget produkáló húsmarha. Hazai tenyésztésének, mely a Szikszói Állami Gazdaságban kezdődött 1971-ben, több évtizedes hagyományai vannak. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy olyan becsülni való előnyei vannak, amelyek alkalmassá teszik nagyobb számban való tenyésztésre is. A hazai charolais-tenyésztés kiszolgálására, annak szervezésére 1992-ben jött létre a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, melynek Miskolcon van a székhelye. Az egyesület ma 15 tenyészetben mintegy 2500 charolais és charolais-vérségű tehenet tart nyilván. Bár az anyatehenek zöme régi nagyüzemek jogutódjaiban található és ösz- szességében a létszáma nem gyarapodott, mégis jellemző a magántenyésztők e fajta felé fordulása. 1994-ben 50%-kal nőtt a fajtával foglalkozó tenyészetek száma. A tagok alapszabályban rögzített célkitűzése, hogy a fajta hazai tenyésztését a tenyésztési . programjában rögzített módon megszervezi. A többi közt javaslatot tesz a mesterséges termékenyítésre alkalmas charolais tenyészbikák körére, melyekről fényképes egyedi saját- és iva- dékteljesítmény-közlő lapokat készít. Piaci információkat gyűjt és ezeket a tagjai rendelkezésére bocsátja az értékesítés során elérhető minél magasabb árak érdekében. Jelenleg is korlátlanul értékesíthető a charolais (üsző és bika) borjú. A fajta különös értékét az adja, hogy a nagy súlyra (6-700 kg) kitenyésztett fajták között egy sincs, amelyik a tiszta hústermelésben olyan homogén és jól kitenyésztett lenne, mint a charolais. Jól tudják ezt külföldön is, ezért a rendelkezésre álló hizlalási és tenyésztési alapanyag többszöröse is exportálható lenne. A származási igazolással rendelkező bikaborjak kilónkénti ára 1994-ben elérte a 400 Ft-ot, de igazolás nélkül is 330-360 Ft körül volt a charolais küllemű borjak ára. A VADÁSZAT KACSKARINGÓS ÚTJAI A gímszarvas nem nézi a tulajdonjogot Fölfelé a lejtőn Sok új dologgal találja magát szemben mostanában a mező- gazdasági termelő. Van falugazdász, agrárkamara, gazdakör, parasztszövetség, szerveződnek a terméktanácsok, a bortermelő helyeken a hegyközségek. Mégis, érdekképviselettel és jogszabályokkal körülvéve sem látni a jövőt. Itt van például a szőlő- és bortermelőket érintő hegyközség. Az emberek kétkedve fogadják, lesz-e haszna. Talán azért, mert az ötlet felülről jött: törvény intézkedik kötelező jellegű létrehozásáról. Ahol legalább ötven hektár szőlőterület van, ott meg kell alakítani. Külföldi példák bizonyítják, az ilyen társulások fokozzák a termelés és értékesítés biztonságát. Egy-egy területen választott testületek döntenek kulcsfontosságú kérdésekben: a termeszthető fajtákról, a termelhető mennyiségekről, a telepítésről és a kivágásról, a márkanév használatáról stb. Nálunk a hegyközségek alkotják majd a borágazat szervezeti rendszerét. Cél: a minőségi bortermelés feltételeinek kialakítása. A Duna-Tisza közén az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesülete segíti a törvény végrehajtását. Legutóbbi ülésükön szó esett arról is, hogy az országos szervek meg akarják határozni, mely borvidékeken milyen fajtákat lehessen termeszteni. A szakemberek és a termelők véleménye az, hogy csak a termeszthető fajtákat határozzák meg, a választást bízzák a megalakuló hegyközségekre. Ez a társulás azonban nem fog gyors változást előidézni a borágazat helyzetében. Ehhez idő kell. Amíg ez bekövetkezik, olyan képzetük támadhat az érdekelt gazdáknak: fölfelé kényszeríti őket a törvény a lejtőn.- a. tóth Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a Magyar Vadászati Kollégium sajtótájékoztatót tartott, ahol drámai hangon ecsetelték a vadgazdálkodás mai helyzetét. Elhangzott: csökkenőben van a nagyvadállomány, s ha rövid időn belül nem születik meg a vadászati törvény, a folyamat tragikussá válik, és nem lesz visszafordítható. Fogyatkozó szarvasállomány A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenekelőtt a világhírű magyar gímszarvasállomány fogyatkozott meg az utóbbi időben kritikus mértékben. Főként az állatok elleni irtóhadjárat miatt. Kevesebb az őz, a muflon, a dámvad is. A gondokat növeli, hogy nem készülnek sem közép-, sem hosz- szú távú tervek a vadgazdálkodásban. Mintha csak a fentiekre rímelne a megyei főügyészség jelentése a vadásztársaságok működésének törvényességi vizsgálatáról. A Legfőbb Ügyészség munkatervének megfelelően ugyanis a Bács-Kiskun megyei ügyészségek megvizsgálták a témát. A megyei vizsgálat - amelyet dr. Szemők Szilárd főügyészségi ügyész vezetett - 22 vadásztársaságra terjedt ki, a nyilvántartásba vett társaságok 34 százalékára. A vizsgálat vezetőjét arról kérdeztük, milyen megállapításokra jutottak? Dr. Szemők Szilárd elöljáróban elmondta: a vadásztársaságok fő tevékenységüket - bár egyre nehezedő körülmények között - megfelelően el tudják látni. A bevételeik között meghatározó mértékben lőtt- és élővad-értékesítést folytatnak, s külföldiek részére biztosítanak vadászati lehetőséget, esetenként ellátást. Enélkül nem tudnának eleget tenni az alapszabályban vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeiknek. Az egyesületi vagyont a vadásztársaságok kizárólag a működésre és a feladatok ellátására fordítják. Maguk akarnak vadakat lőni Néhány törvénysértésen kívül, a lényeget nem befolyásoló hibáktól eltekintve a társaságok működésében nem találtak súlyos hibát, kivetnivalót. Legérdekesebb és - talán nem túlzás ezt állítani - legfontosabb része a vizsgálatnak az Egyéb megállapítások címszó alatt összegzett tapasztalat. Itt kapcsolódik a vizsgálat anyaga a Magyar Vadászati Kollégium sajtótájékoztatóján elhangzottakhoz. A gondot ugyanis az okozza, hogy kialakulóban van egy jelentős magán-földtulajdonosi réteg, amellyel a vadásztársaságok most kerülnek kapcsolatba, s ez a kapcsolat sajnos nem a legjobb és számos problémát is felszínre hoz. A Bajai Szakszervezeti Vadásztársaság működési területén van olyan személy, akinek nyolcezer hektár földje van. A földtulajdonosok nem nézik jó szemmel a vadászokat, és a vadászati jogokat is maguk akarják gyakorolni. A vadak az állam tulajdonát képezik Az egyik vadásztársaság elnökének véleménye szerint például területükön a vadállomány jelentős részét ezek az újgazdák pusztítják teljesen ellenőrizhetetlen módon. Gyakori a vadászokat érő atrocitás. Tudni kell azt, hogy a földtulajdonos - hacsak nincs vadászati engedélye - nem lőheti le a területére tévedt vadat. A vad ugyanis az állam tulajdona. Aki engedély nélkül vadászik, azt kétszeresen is felelősségre vonhatják: adott esetben engedély nélküli fegyvertartásért és a vad értékétől függően szabálysértésért, illetve bűncselekményért. Amint a fentiekből is kitűnik- mondja dr. Szemők Szilárd -, a vadászat jövőjével kapcsolatosan a föld tulajdonlásában végbement változások nagymértékű kihatással lehetnek. Még mindig él ugyanis a köztudatban az az elképzelés, hogy a föld használóját, illetve tulajdonosát illesse meg a vadászati jog. Az új földtulajdonosok is egyre inkább hangoztatják ezt az álláspontot. Új szabályozásra van szükség Ezért is szükség lenne egy korszerű, minden részletet szabályozó új vadászati törvényre. Ugyanakkor szinte egyöntetű a vadásztársaságok elnökeinek véleménye, hogy ha a földtulajdonosok megkapják a vadászati jogot, akkor az bármilyen szigorú szabályozás mellett is könnyen a vadállomány kipusztulásához vezethet. A vadgazdálkodást ugyanis csak nagy, egybefüggő területen lehet folytatni, 10-20 hektáron ez képtelenség. Az új törvény megalkotásáig kompromisszumos megoldás lehetne az, ha az új földtulajdonosokat- jelentkezésük és alkalmasságuk esetén - a vadásztársaságok tagjai sorába felvennék. Gál Sándor
