Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

4. oldal Kultúra - Művelődés 1995. március 17., péntek Naptár Március 17., péntek- nm Névnap: I)—1—U Gertrúd. Névnapozóknak Gertrúd: germán eredetű név, jelen­tése a dárdák va­rázslónője. Kö­szöntsük az ünnepeiteket Phi­lodendron sagittifloriummal, vagy tarka gerberával. Joze­fina: a latin Josephus (József) női formája, virága a rózsa. Gratulálunk a névnapjukat ma tartó Paris, Patrícius, Patrik nevű olvasóinknak is! Évforduló 150 éve született, ___ 19 22-ben hunyt el He- W? inrich Gusztáv iroda- A\ lomtörténész, aka- 1J démikus, a budapesti tudo­mányai a magyar és a német irodalomtörténet viszonyát vizsgálta. 1912-ben ő indí­totta az Ungarische Runds­chaut, könyvsorozatokat szerkesztett (Régi magyar könyvtár, Olcsó könyvtár). Ökumenikus naptár A zsinagógái naptár ma susán-purim nap­ját jelöli annak emlé­kére, hogy a megme­nekülés (purim) ün­nepét Susanban, a perzsa bi­rodalom fővárosában e napon ülték meg. A katolikusok a 461-ben elhunyt Szent Pat- rikra emlékeznek. Távol a kerttől A kecskéméi színháztól bú­csúzó Illés István igazgató-ren­dezőt Csehov Cseresznyéskert­jének színreállításakor látha­tóan már nem a darab érdekelte. Másként ugyanis érthetetlen, hogyan kerülhette el, hogy fel­tegye a mű alapkérdését: miért fontos, érdekes és szomorú, hogy kivágnak egy cseresz­nyéskertet? A bemutató alapján úgy tű­nik, a rendező számára pilla­natnyilag ez érdektelen. Való­színűleg ezért nem helyezett hangsúlyt arra a fájdalmas és kegyetlenül groteszk pusztu­lásra, mely a darabban az ön­magát túlélt nemesi Oroszor­szág és a bizonytalan, de feltar- tóztathatalanul érkező jövő ha­tármezsgyéjén lejátszódik. így veszthette el fontosságát az előadásban a Cseresznyéskert világának, kultúrájának, és az ehhez tartozó életmód értékei­nek pusztulása; az a folyamat, hogyan válnak nevetségessé és abszurddá a múltjukhoz, fiatal­kori ábrándjaikhoz önámítóan ragaszkodó emberek. Mindez az előadásban nem kap hang­súlyt. Ami hangsúlyt kap, az az utolsó felvonás búcsújelenete. Az üres színpadon fehér bő­röndjeikre kuporodó szereplők egy teljes percig némán far­kasszemet néznek - az ettől kissé megilletődött - közön­séggel. A jelenet Illés István igazgató-rendező távozásának tudatában természetesen szim­bolikussá válik. S ez nem is lenne baj, ha az előadás logiku­san, a történetből következően jutna el idáig. Ám mivel a mű korábbi történései nagyrészt je­lentés nélkül sikkadnak el, a szimbolikus búcsú fontossága a darab világában értelmezhetet­len, s ezért kiemelése meglehe­tősen öncélúnak tűnik. Az előadás kidolgozatlan­sága nehéz helyzetbe hozta a színészeket. Különösen érző­dött ez a Ranyevszkaját alakító Tordai Terin és Gajev szerepé­ben színre lépő Kovács Gyulán, akiknek alakja sajnos szürke és semmitmondó maradt. Ugyan­ez mondható el Vitéz Lászlóról (Lopahin) és Nyakó Júliáról (Varja), akikről sokáig az sem derül ki, mit is keresnek ebben az előadásban. Láthattunk azonban néhány magabiztos alakítást is: Péteri V. Katát, Ambrus Asmát és Zubomyák Zoltánt érezhetően nem zavarta a darab értelmezésének hiá­nyossága. Kár, hogy az általuk nagy buzgalommal életre kel­tett alakoknak vajmi kevés kö­zük van Csehov Cseresznyés­kertjének világához. A Gombár Judit tervezte díszlet csak fokozta a szereplők nehéz helyzetét: nemcsak semmitmondóan szürkének tűnt, de téralakítása szinte lehe­tetlenné tette a színészek játé­kát. Rákász Judit Mi, hol, mikor? # Kiskőrösön a művelődési házban Szász Endre, Schéner Mihály, Galambos Tamás, Szabados János Munkácsy-dí- jas festőművészek és más elis­mert művészek festményeinek kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. • Czár János, a miskei fafaragó és játékkészítő mester a városföldi klubkönyv­tárban rendezett kiállításához kapcsolódva ma délelőtt 10-től játékkészítő foglalkozást tart gyerekeknek Városföldön. Tordai Teri, Vitéz László és Kovács Gyula az előadás egyik jelenetében. fotó: Walter Péter AZ ELSÜLLYEDT CSATAHAJÓ A Szent István felkutatása 3. - Azután később - egyre ke­vesebbet hallottam a flottáról, hiszen utolsó parancsnoka, Horthy Miklós tengernagy nem volt éppen az előző rendszer ke­gyeltje - folytatta Czakó László. - Elsősorban az ő személye miatt kellett feledésbe merülnie annyi kiváló tengerésznek, kiket a mo­narchia szinte minden népének soraiból toboroztak. Annak idején, még az MHSZ-es korban felvetettem ugyan, hogy ki kellene menni Jugoszláviába és megkeresni ezt a félig magyar hadihajót, de ak­koriban ez valóságos szentség- törésnek tűnt. Csak később, a rendszerváltás után merült fel komolyabban a lehetősége. A búvárszövetség­ben nagy volt a lelkesedés, ez igen! - mondogatták, de aztán megint nem lett az egészből semmi. Barátaimmal szerettük volna, ha ahajó elsüllyedésének 75. év­fordulóján magyar expedíció ta­lálja meg a Szent Istvánt, de ak­kor a bürokrácia még elhárítha­tatlan akadályokat gördített a terv elé... A Szent István utolsó útja A magyar búvárok expedíci­ója alaposan felkészült a hajó pusztulásának eseményeiből. A korabeli dokumentumok részle­tesen beszámolnak a Szent Ist­ván első- s egyben utolsó külde­téséről. A hajót 1914 januárjában bo- csájtották vízre Fiúméban. Ez volt a Ganz-Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. - s talán egyben a magyar hajógyártás legnagyobb teljesítménye. Sajnos már az ün­nepi vízre bocsátásnál is tragédia történt: két munkás lelte halálát az állványzatról lesikló acéltest alatt. Az építés a monarchiának 60 600 000 koronájába került, ­Ezer diák közül a legjobbak lettek Az országos verseny legfobbjai láthatók a képen. A soltvadkerti Kossuth Lajos Általános és Művészeti Alapis­kolában az elmúlt vasárnap or­szágos kiállítást nyitottak. A bemutatott képző- és iparművé­szeti munkák legjobbjait több mint ezer alkotásból választotta ki a zsűri. Ugyanis ennyien je­lentkeztek a Disznóvágás, böl- lérkedés, disznótor című pályá­zatra. A tárlatnyitó alkalmával került sor a díjátadó ünnep­ségre, amelyen több Bács-Kis- kun megyei gyermek kapott méltó elismerést, s mellé aján­dékot. Az óvodás korcsoport­ban harmadik lett Kőszegi Ni­kolett (Soltvadkert), Csoport- munkában elismerést kapott a helyi evangélikus óvoda. (Óvó­nők: Frittmann Istvánná, Laka- tosné Hachbold Éva, Takács Ágnes.) Az alsó tagozatos gyerekek közül 3. helyezett lett Tamás Zalán (Kecel. ÁMK). Különdí- jat kapott Fogl Szilvia, Győri Ágnes és Csőke Nóra (Soltvad­kert). A kisplasztika-, kerámi­amunkák közül dobogós lett Frittmann Éva, Kárpáti Gergő és Jó Réka (Soltvadkert). A FOTÓ: PULAI SÁRA hetven irodalmi pályaműből megosztott első díjat kapott Ei- ler Zoltán, második Erdős Rita (Soltvadkert), harmadik Kal­már Benedek (Akasztó). A legjobb reklám díját vette át a vadkerti Peresznyák And­rea és Gácsi Varga Anita. A legjobban szereplő iskola rajz­tanárát húsvéti csomaggal ju­talmazta meg az egész rendez­vény szponzora és ötletadója, Linicáné Medgyes Klára, aki az ajándékot Berettyóújfalunak és Soltvadkertnek ítélte oda. Pulai Sára Egyesületi gyűlés Évi rendes közgyűlését tartja ma a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Közművelődési Egyesü­let. A művelődési központban délután 4 órakor kezdődő talál­kozón kiértékelik az egyesület múlt évi tevékenységét, megvi­tatják az idei esztendő program- javaslatát és költségvetését. Inasavatás Szombaton délelőtt kisinasokat avatnak a kecskeméti Ifjúsági Otthonban. A tavaszi fesztivál keretében hagyományőrző na­pot rendeznek a házban, s ekkor zárul a Hírős mesterek, mester­ségek játéksorozat is. Ennek ke­retében avatják fel akisinasokat. s az akkori törvények értelmé­ben ennek 40%-át Magyaror­szág állta. A Szent István a kor egyik legmodernebb hadihajója volt. A tervezők ezen és 3 testvérhajó­ján - a Tegetthoffon, a Prinz En- genen és a Viribus Uniósén - al­kalmazták először a lövegtor- nyonként 3 ágyús megoldást, miáltal ezen hajók négy-négy to­ronyból 12 db 30,5 milliméteres ágyúból nyithattak tüzet az el­lenséges hajókra. Néhány adat a hajó méretei­nek érzékeltetésére: vízkiszorí­tása 20 000 tonna, hossza 151 méter, szélessége 28 méter, személyzete - hadiállapotban - mintegy 1100 fő volt. Az Osztrák-Magyar Hadi­flotta egyébként nehéz hely­zetbe került a világháború kitö­résével. Feladata alapvetően vé­delmi jellegű volt, óvni a monar­chia Adria-parti kikötőit az An­tant-flották hajóitól és tengera­lattjáróitól. Ezzel szembekerült az angol-francia, később az olasz, amerikai és a japán flottá­val. Mindez nem bizonyult túl­ságosan egyenlő harcnak, ennek ellenére a flotta a fegyverletétel napjáig teljesíteni tudta felada­tát. A világ akkor 8. legnagyobb hajóhadában egyébiránt sok magyar szolgált, a legénység egynegyede, a tiszti állomány 18%-a volt magyar. Mint ahogy magyar volt a flotta utolsó - talán legkiemelkedőbb - parancsnoka is. Bán János-Fábián Judit (Folytatjuk) A Szent István ünnepélyes vízre bocsátása Fiúméban. Fesztiválnyitó ünnepi hangverseny A Kecskeméti Tavaszi Feszti­vál március 18-ától április 2-áig tartó rendezvénysorozatának ünnepélyes megnyitója szom­baton lesz a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban. A polgármesteri köszöntés és megnyitó után 18 órakor a világhírű salzburgi Camerata Academica ad koncertet. Az együttest a legendás hírű idős mester, Végh Sándor vezényli. Ajándék az iskolának A német ajándékozók az iskola igazgatójának (képünkön középen) adták át az űj gépeket. fotó: mester b. László A szűkös költségvetésből gaz­dálkodó iskolák számára külö­nös jelentőséggel bír minden­fajta támogatás, segítség. Leg­utóbb a kecskeméti Széchenyi István Idegenforgalmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola kapott 10 darab programozható elektromos írógépet a német partneriskolától mintegy 13 ezer márka értékben. A gépek ünnepélyes átadására Kecske­métre érkezett Karl Weiss, a Füsseni Szakképző Iskola igaz­gatója és Hermann Ruchti, az Augsburgi Ipari és Kereske­delmi Kamara tagja, akik el­mondták: az ajándékkal szeret­nék segíteni az iskolában folyó munkát. Mester B. László Paletta Alkotóközösség Félegyházán Izgalmasnak ígérkező tárlat nyílt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ Ga­lériájában: a Paletta Alkotókö­zösség mutatkozott be a közön­ségnek. A kör január óta dolgo­zik csendben. Létrejöttében sze­repet játszott az elmúlt időszak­ban Félegyházára költözött fia­tal alkotók közösségigénye mel­lett a városban régóta alkotó mű­vészek megújulási törekvése is. A kör fiatal alkotók szövetsége, olyanoké, akik már több egyéni tárlaton vannak túl. Vezetőjük Málik Béla grafikus, mellette jól ismert nevek, mint Benke Gábor üvegfestő, Fekete Zsolt festő, Kolozsvári Sándor koncept-art, Szabó Ildikó grafikus és Szecskó Péter nívódíjas grafikusművész alkotják e társulás belső magját. Hozzájuk csatlakoztak 18 év kö­rüli, szárnyaikat bontogató te­hetséges fiatalok és a jövő kö­zépiskolás ígéretei. A Paletta tár­lata március 25-éig tekinthető meg. Rosta Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents