Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-17 / 64. szám
1995. március 17., péntek Megyei Körkép 5. oldal Javulhat az olasz báránypiac a forint-leértékelés után Kevesebb juhot tartanak a megyében, mint korábban. A bácskai juhtenyésztők és a kereskedők már javában készülnek a húsvéti bárányok értékesítésére. Amint Keller Fe- renctől, a Duna Menti Juhtenyésztő Egyesület elnökétől megtudtuk, kedvezőek a piaci feltételek. A külföldi vevők 90 százaléka Olaszországból érkezik. A probléma csak ott van, hogy az olasz kereskedők nagy része már közös érdekegyeztető tanácsot hozott létre, így ők is ragaszkodnak az egyeztetett árhoz. A bárányárakat lírában határozták meg. Ezek alapján a minimálár a 16-20 kilós bárány esetében 4500 líra, a 20-24 kilósoknál 4200 líra, míg a 24-27 kilós állatoknál 4000 líra. Az elnök szerint a forint-leértékelés lendíthet az exporton, visszaállíthatja a korábbi árakat, mert az olaszok is leértékelték 7-8 százalékkal nemzeti valutájukat. A húsvéti bárány szezonja március 25-étől április 12-éig tart. Biztos, hogy lesz elég pecsenyebárány, ugyanis a gazdák nagy része visszatartotta az állatok egy részét erre a szezonra. Hiszen a gazdának akkor van több haszna, ha 25-30 kilósra hizlalja fel a bárányt. Az árak alakulásába még beleszólhat a juh-terméktanács is. Az állami szubvenció 20 kilóig 20 forintot jelent kilogrammonként, míg a 20-35 kilogrammos állatoknál 40 forintot. Keller úr elmondta, hogy a legutóbbi felvásárlásnál a 16-20 kilogrammos bárányokért 340 forintot adtak kilogrammonként, ehhez jött még a 7 százalékos kompenzációs felár, az áfásoknak 12 százalékos felár. Ekkor három kamionnyit értékesítettek exportra. Kisszálláson péntekenként van bárányátvétel, tehát az árak a múlt heti, forint-leértékelés előtti felvásárlási árakat mutatják. A 13-16 kilós tejesbárányért 380 forintot, 16-20 kiló között 350 forintot fizettek. 330 forint volt a 20-24 kiló közötti bárányok kilónkénti ára, 305 forint volt a 24-27 kilós jerkék, és a 27-30 kilós kosok felvásárlási ára. A 30-35 kilós jerkékért, és a 35-40 kilós kosokért egyaránt 285 forintot kaptak a termelők. Az itt felvásárolt bárányok olasz exportra kerülnek. Nagy Pál, a Borjúker Kft. vezetője elmondta, hogy húsvétra némi áremelkedés várható. Az olaszok soha nem tapasztalt összefogásának eredményeképpen szabott árakat adtak meg a juh-terméktanácsnak. A vevők egymás között megegyeztek az árakban, nem valószínű, hogy egymásra licitálnának. A húsvétra várható száz-kétszáz lírás áremelkedés hatása majd a forint-líra árfolyam alakulásától függően jelenik meg a hazai felvásárlási árakban. Polgári védelem az osztályfőnöki órán Hatvan éve alakult meg a légtér védelmére, figyelésére, légitámadás esetén a veszteségek csökkentésére a LÉGÓ. Ebből az alkalmából tanácskozást és kiállítást tartottak Mélykúton. Az esemény jelentőségéről kérdeztük Faddi Zoltán őrnagyot, Kiskunhalas polgári védelmi körzetparancsnokát.-Korábban is március elsejéhez kötöttünk valamilyen rendezvényt. Tavaly körzeti vetélkedősorozat volt technikai bemutatóval, kiállítással. Úgy gondoltuk, Jánoshalma, Kiskunhalas és Tompa után az idén Mélykúton rendezünk kiállítást. A megnyitót követően a körzet polgármestereivel és jegyzőivel beszéltük meg a polgári védelem aktuális feladatait. Ezenkívül bemutatkozott a településen a Polgári Védelmi Szövetség is. Ez egy önkéntesen alakult szervezet, amelynek célja a polgári védelem segítése, eljuttatni a lakossághoz a legfontosabb ismereteket. Mindezt önként csinálják ezek az emberek. Az országos Polgári Védelmi Szövetség már rég megalakult. Körzeti szinten csak egy működik, amelynek központja Kiskunhalason található. Ők elsősorban az ifjúság nevelését tűzték ki célul. Több iskolában van szervezetük. A kiskunhalasi U. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskolában rendszeresen tartanak osztályfőnöki órát.- Milyen volt a rendezvény fogadtatása Mélykúton?- A helyi önkormányzat készségesen együttműködött a szervezésben. Kellemes meglepetést okozott, hogy Doszpod László vállalkozó nemcsak fogadott bennünket, hanem támogatta is ünnepi rendezvényünket. - Blázsik Újabb francia kapcsolat? A francia és a magyar belügyminisztériumok közötti megállapodás eredményeképpen első turnusban 56 polgármester utazott ki február utolsó napjaiban Franciaországba. Az egyhetes látogatás célja az volt, hogy a magyar polgármesterek tanulmányozzák a francia önkormányzatok működését. Az első csoporttal utazott ki Baja polgármestere, Széli Péter is. Amint azt a bajai városvezető a sajtótájékoztatón lapunknak elmondta, a város számára hasznos volt ez a látogatás. A bajai Kommunális és Szolgáltató Kft.-nek megfelelő SIVOM cég megtekintése számos, jól hasznosítható ötlettel szolgált. Felvetődött a tárgyalások során az is, hogy koncesz- szióban működtethetnék a szolgáltatás bizonyos területeit, például a hulladékszállítást is. Ebben a tevékenységben ők is szívesen részt vennének - nyilatkozta a polgármester. Teljesíthető-e a bajai költségvetés? Farkas Attila, iskolaigazgató: A részünkre biztosított pénz csak a létfenntartáshoz elegendő. A szakmai munkában azonban komoly működési zavarok várhatók. Nem látok lehetőséget jelentősebb megtakarításra, és a sokak által várt átvilágítás sem kínálhat megoldást. Őszig működni fog Baja, de a város év végére várható helyzete megjósolhatatlan. Fábián Sándor, vállalkozó, a pénzügyi bizottság tagja: Ezzel a hiánnyal nem lehet megúszni 1995-öt, és közben olyan intézkedéseket kell hozni, melyek a korábbi évekről húzódtak át. Akkor van esély a terv teljesítésére, ha a sokakat hátrányosan érintő, népszerűtlen lépéseket vállalja a város vezetése. Intézmények átszervezése, létszám- csökkentés szükséges. Kérdéses, hogy a különböző csoport- érdekek milyen módon jelentkeznek a testületben? Ágfalvy György, képviselő: Úgy vélem, nem tudja tartani ezt a költségvetést a város. Év közben módosításra lesz szükség. A két legérzékenyebb pont a vagyonhasznosítási terv megvalósíthatósága, illetve az, hogy az intézményeknek szánt összegek mire, és meddig lesznek elegendők? A testület célja nem lehet más, mint hogy idén ne kelljen intézményeket bezárni. Dr. Csőke István, képviselő: Bár a költségvetés matematikailag stimmel, az értékesítésből, illetve vagyonhasznosításból tervezett összeg irreálisan magas. Ez biztosan borítani fogja a költségvetés egyensúlyát. Ennél csak az lenne tragikusabb, ha egy év alatt valóban eladnánk mintegy 216 millió forint értékű vagyont. A jelenlegi intézmény- hálózatot és szociális ellátást az eddigi szinten folyamatosan csökkenő önkormányzati bevétel mellett nem lehet fenntartani. Véleményem szerint a költség- vetés jelenlegi formájában megvalósíthatatlan. HAT SZAKMÁT OKTAT A SPECIÁLIS SZAKISKOLA Konferencia a szakképzésről Ma délben fejeződik be négy szekcióülés munkájával a Speciális Szakiskolák Országos Konferenciája, melynek a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Baján működő intézménye adott otthont. A tanácskozáson - melyen mintegy száz szakember vesz részt az ország minden részéből - képviselteti magát Baja testvérvárosának, Waiblingennek speciális szakiskolája is. A tegnapi plenáris ülés Werner Artmann, a waiblingeni társintézmény igazgatója előadásával kezdődött, aki a négy esztendeje tartó együttműködés tapasztalatait elemezte, és kifejezte reményét a gyümölcsöző közös munka folytatására. Obert Béláné, a bajai intézmény igazgatója a német szak- tanácsadói segítséggel megindult bajai szakképzésről adott áttekintést. A 8. általános iskolai osztályt elvégzett értelmileg sérült fiatalok továbbképzését, munkára való felkészítését az 1980/81-es tanévben kezdték meg, kezdetben egy tanulócsoporttal, 12 tanulóval. Hét év múltán a továbbképző tagozat speciális szakiskolává fejlődött. A legfontosabb különbség abban rejlik, hogy az új intézménybe az általános iskolát gyenge eredménnyel végzett tanulók is beiskolázhatok, és az intézményt a szakmunkásképző mellett is meg lehet szervezni. A cél az, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű fiatalok minél jobban beilleszkedhessenek a társadalomba, hasznos tagjaivá váljanak. A bajai modell értékű képzés keretében az itt oktatott hat szakmából ötnek vállalati háttértől független tanműhelye van. A tegnapi plenáris ülés zárszavát dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke mondta, aki - egyebek mellett - a speciális szakiskolai képzés jelentőségét hangsúlyozta. G. Z. Tanácskozás a hegyközségekről Valamennyi, a hegyközségek alakításáról rendelkező törvényben érintett intézet és intézmény képviseltette magát azon a konferencián, melyet tegnap rendeztek Kecskeméten. A konferencia ugyanis azt tűzte ki célul, hogy egyetlen kérdés se maradhasson megválaszolatlanul a hegyközségekkel kapcsolatban. A meghívott vendégek között egyéni gazdák, termelők és településük termelőit képviselő polgármesterek egyaránt voltak. A résztvevők hét előadást hallgathattak meg, melyek érintették a hegyközségek megalakulásával kapcsolatos feladatokat, az önkormányzat és a hegyközség kapcsolatrendszerét, a hegyközségek szakmai feladatait, illetve a borminőség, a fajtaminősítés és a fajtakiválasztás kérdéskörét is. Dr. Szabó György, a Földművelésügyi Minisztérium Borászati Osztályának vezetője a hegyközségek szerepéről szóló előadásában elmondta: a hegyközségek alakításáról rendelkező törvény kizárólag gazdasági megfontolások alapján született. A hegyközségnek a termelők érdekeit szolgáló döntéshozó szervként kell működniük, mely garantálja, hogy maguk a termelők döntsenek az őket érintő problémákról. Dr. Szabó György a hazai szőlő- és bortermelés jelenlegi helyzetéről elmondta: az ágazat elérkezett az utolsó pillanathoz, amikor még talpon tud maradni. Ha a szőlő- és bortermelés megmarad a jelenlegi állapotában, úgy öt éven belül eljuthat odáig, hogy még a hazai piacon sem lehet eladni a magyar bort, nemhogy külföldi értékesítésre gondolhatnának a termelők. Ugyanis ha nem gondoskodnak érdekvédelemről, akkor az Európai Unióbeli túltermelésből származó borok ki fogják szorítani a hazai termékeket a magyar piacról. A szőlészet és borászat ma azért nem jövedelemtermelő tevékenység, mert az érdekvédelem és az összefogás híján az ágazat többször is elszalasztottá annak lehetőségét, hogy a növekvő termelési költségeket az értékesítésnél is érvényesítse. A hegyközség dr. Szabó György szerint ehhez teremt lehetőséget. Városföldön csatlakozik majd az országos hálózatra az a több mint 40 kilométer hosszú gázvezeték, melynek építése jelenleg Kunszállás határában tart. Zsana térségében egy föld alatti olajtározó épül, melyből Szánkig 800 milliméter névleges átmérőjű csövön érkezik majd a gáz. Szánktól Városföldig pedig 700-as csőből épül a vezeték. fotó: galambos Sándor Soltvadkert nem vesz fel hitelt Soltvadkerten a jól előkészített költségvetési rendelettervezet megtárgyalásához és elfogadásához három óra kellett a képviselő-testületnek. A bizottsági üléseken több képviselő jelezte, hogy hitelfelvételre nem adja a szavazatát. A 434 millió 750 ezer forintot úgy kellett elosztani, hogy a kötelezően vállalt feladatok végrehajthatók legyenek és még maradjon fedezet a legfontosabb igények kielégítésére is. A szigorú pénzporciózás oka, hogy a város jövője szempontjából elengedhetetlen szennyvíztisztítómű és csatornázás minden szabad pénzeszközt lekötne. Ezért döntött e testület a csatomaműtársulat létrehozásáról is, hogy a csatornázás kiadásaihoz az érintett lakosok hozzá tudjanak járulni. Erre az évre felfüggesztették az első lakáshoz jutók támogatását, valamint szigorítást vezettek be a szociális keretből finanszírozott munkahelypótló támogatás kifizetésében is. A tankönyv- és beiskolázási segélyt az önkormáyzat megszüntette. Az iskola ezt az összeget dologi kiadásra fordíthatja. A szigorítások ellenére 3 millió forinttal támogatják a sportegyesületet. A tűzoltóknak és a helyi kábeltévének 1-1 milliót tudnak adni. A költségvetés így is tartalmaz néhány bizonytalansági tényezőt. Ilyen például a közvilágítás-karbantartási szerződés, amely érvényesítés esetén sok százezer forintos plusz költséget jelentene. A gyógyszerár-emelés is előre nem látható kiadást okoz a közgyógyellátásra jogosultak segélyezésében. Fontosnak ítélte a testület, hogy a központban jelzőlámpát kellene létesíteni, de erre a több mint 10 milliós kiadást a költségvetés nem bírja el. Az idegenforgalmi szezonra a vízutánpótlást és a hínárvágást meg kell oldalni. Erre megvan a fedezet. Egyébként már megkezdték a tó feltöltését. A költségvetés felülvizsgálatát év közben is elvégzi a testület, mert szeretnék azt az évtizedes jó hagyományt folytatni, hogy hitel nélkül, de továbbra is dinamikusan fejlődjön a város. P. S.
