Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-08 / 57. szám
10. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1995. március 8., szerda A KÖZVÉLEMÉNYT MÉG MINDIG IDEGESÍTI Miért büntetik a becsületes utasokat? OLVASÓSZOLGÁLAT Megérkeztek a levélszekrények Egyik régi, hűséges előfizetőnk panasszal fordult olvasó- szolgálatunkhoz. Február 27-én fizette ki a Petőfi Népe március havi díját, de március 1-jén nem kapta meg a lapot. Nem először tapasztalta már, hogy a hónap utolsó napjaiban rendezett előfizetés ellenére a következő hó első napján nem érkezik meg az újság. Kérdése: Miért nem fizetheti ki hó elején, amikor még tart a szűkös nyugdíjból, a következő havi díjat? így nem kellene megvárni a következő nyugdíjat, biztosan megkapná a lapot 1-jén is, s csak első alkalommal jelentene gondot az átállás. Köszönjük levelét, örülünk az ötletnek. így elkerülhető az átfutási idő miatti bizonytalanság, minden nap megérkezik a Petőfi Népe. Svédországban a hazai hírek miatt járatja az újságot egy előfizetőnk. Azt sem bánja, hogy nem a legfrissebb híreket kapja meg minden hajnalban. A késést még a pontatlan címzés is fokozta, amiért elnézését kérjük. Kijavítottuk a nyilvántartást. Megérkeztek és 31 százalékos engedménnyel megvásárolhatók a levélszekrények. Előfizetőink megrendelhetik olvasószolgálatunknál levélben, telefonon, személyesen, vagy az újságból kivágott megrendelőlapon. Zár nélküli, zárral ellátott lépcsőházi és zárral ellátott, kapura szerelhető változatban kaphatók. Népszerű szállodás játékunk új fordulója indult mai lapszámunkban. A pécsi Palatínus Hotel 3 emblémája jelenik meg a Petőfi Népében egy héten belül. A 3 emblémát március 20-áig egyszerre kell beküldeni a szerkesztőségbe azoknak, akik szeretnének egy hétvégi, kétszemélyes üdülést nyerni a szállodában teljes ellátással. A színes TVR Extra műsormellékletünk papír- és gyártási költségei miatt kénytelenek voltunk a pénteki újság árát 23,50 forintra emelni, ezért olvasóink megértését kérjük. Nem nőtt a többi lapszám ára, s változatlanul kedvezményes az előfizetési díj. Továbbra is várjuk olvasóink kérdéseit, észrevételeit a 76/481-391-es telefonon és a Kecskemét, Szabadság tér 1/A címen. Jótékonysági gálakoncert A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja március 13-án, hétfőn a kecskeméti Katona József Színházban rendezi meg hagyományos, évi jótékonysági gálakoncertjét. Régóta tervezem, hogy leírom a kecskeméti buszok első ajtaján való felszállásról kialakult véleményemet, élményeimet. Meggyőződésem, azért teszi ezt a Kunság Volán a becsületes utasokkal (az önkormányzat pedig azért nem tesz semmit), mert szinte szó nélkül - elnézést a kifejezésért -, mint a birkák, eltűrjük, s csak magunkban bosszankodunk. Évek óta naponta a 14-es és a 4-es buszokkal járok munkába, s állíthatom, Kecskeméten soha ilyen rossz még nem volt a buszközlekedés színvonala, mint most. A helyzetet három dolog jellemzi: az elviselhetetlen tömeg, a menetidő semmi- bevétele és a kulturálatlanság. Nem értem, miért büntetik az utasok túlnyomó részét kitevő becsületes bérleteseket az első ajtón való felszállással a kis részt kitevő bliccelők miatt? Naponta látom: a reggeli és a délutáni csúcsidőszakokban elvétve vesz, illetve kezel jegyet egy-egy utas. Akkor miért nem lehetett bevezetni az első ajtón való felszállási rendszert úgy, hogy az ne vonatkozzon a csúcsidőszakokra? Az újságban olvashattuk, bliccelni továbbra is lehet, mert Madaras község belterülete szép és rendezett. Főutcája parkosított, de a mellékutcái is megnyerik a járókelők tetszését. A falu képe azt bizonyítja, hogy az önkormányzatnak, és a lakóknak sem közömbös, hogyan néz ki lakóhelyük. Ám ez a megnyerő kép csak a falu széléig gyönyörködteti az átutazó ember. Ugyanis a falut elhagyva, Bácsalmás felé haladva, elkeserítő kép tárul elénk. Az úgynevezett Balla- kereszt környékén a szélhordta szemét (fóliü, vatta, papír stb.) illúzióromboló. A szeméttelep másutt van... Sajnos minden településen akadnak fegyelmezetlen, rendetlen emberek, akik nem töEgyes önkormányzatok ingatlanvagyonának jelentős részét teszik ki a középületek. Hatalmas összegekbe került, illetve kerül azok létesítése, hasonlóképpen fenntartása. Drága a magánépítkezés is, így tehát a tulajdonosi jogviszonytól függetlenül nagy odafigyelést igé- nyel(ne) az épületek folyamatos, időbeni karbantartása. A magánépítők nyilván így is tesznek, már csak a jól felfogott saját érdekükben is. Az önkormányzatoktól pedig joggal elvárható, hogy hasonlóképpen járjanak el a kezelői jog birtokában. Ám a várost járó emberben mégis az a kép rögződik, hogy valami nincs rendben ezen a területen. Itt egy hiányzó, vagy „csak” félrecsúszott esőlefolyó, amott egy lyukas függőeresz-csatoma vagy meghibásodott fallefedő bádog, másutt meg lehullott vakolat. S ezekből a téli fagyok hatására évről évre nagyobb károsodás származik, de esztétikailag sem éppen megnyerő látvány egy vakolatlan rész a többi részében egyébként jó állapotban lévő homlokzaton. Nem sorolom a helyszíneket, mivel mindenki láthatja azokat. Példaként azért megemlítem a kecskeméti Kodály-iskola épületének udvari részét, ahol köegy jegyet gazdaságosan annyiszor lyukaszthatunk, ahányszor akarunk. Akkor hát mi ebben a jó? Bliccelni lehet, ellenőrre így is szükség van, az utasok pedig bosszankodnak. A bliccelők fizessenek nagyobb bírságot, de ne büntessék a becsületes emberek ezreit emiatt. A buszokra azért találták ki a több ajtót, hogy meggyorsítsák a le- és felszállást. Vagy tévedek? Kecskeméten jelenleg ez a következőképpen zajlik. A megállóban a tömeg felszállása az első ajtón lassan megy. Ha a busz üres, 5 perc alatt lezajlik, ha nem üres, tovább tart. Egyes emberséges buszvezetők megengedik csúcsidőben a hátsó ajtókon való felszállást is. Előfordul, hogy egyes merész utasok - nem tudván, hogy most éppen nem olyan buszvezető ül a volánnál - felmerészkednek a hátsó ajtón. Meglátván ezt a buszvezető, kijelenti, addig nem indul el, míg ezek le nem szállnak. Nem szállnak le, a tömeg zúgolódik, a busz végül elindult, de addig eltelik negyed óra, s így természetesen egy járat kimarad. A buszvezetőknek sem öröm az ilyen helyzet, mert figyelmüket többfelé kell megoszrődnek sem az esztétikával, sem az egészséges környezettel, s vandál módon, lelketlenül beavatkoznak a természetbe. Hiábavaló a rendszerető, a szépet szerető és akaró emberek sokasága, ha izgágák mindig és mindenütt akadnak. Közeleg a tavasz, kizöldell a határ, új ruhát ölt a természet. A szemét meddig csúfítja ezt a forgalmas útvonalat? Kérem önöket, levelem alatt csak a nevem kezdőbetűit közöljék, ugyanis azon a környéken van a kis hobbikertem, s attól tartok, hogy a szemetelők bosszúból a termésemben is kárt tesznek. Gy. I., Katymár (Név és cím a szerk.-ben.) rülbelül egy négyzetméternyi leesett vakolat helye évek óta éktelenkedik a falon. Méltatlan ez a világhírű intézményhez. A Kálvin tér 1. szám alatti (Ókollégium) épületén már jó ideje csövet vezettek be a lábazatán keresztül, s a kivésett fal még ma is ott tátong, pedig nem sok pénzbe és időbe kerülne a helyreállítása. A megyei kórház sarkánál lévő, csigára emlékeztető köztéri szobor köré eredetileg téglaanyagú térburkolatot készítettek, amely néhány év után felfagyott, töredezni kezdett, a hiányzó felület folyamatosan nőtt. Most már rálépéskor kifordulnak a téglák. A városháza melletti Lestár-szobor körüli térburkolatból nem is olyan régen még csak egy burkolólap hiányzott, ma pedig már ro-' mosnak nevezhető a szobor környéke. Úgy tűnik tehát, a kis hibákat nem javítják ki időben, így ezek később már csak teljes felújítással hozhatók rendbe, sokszor annyi költséggel. Bizony, szívesen látnánk a házaink homlokzatán függő és kidugó állványokat, amelyeken szakemberek serénykednének, javítgatnák a kisebb sérüléseket. Lédeczi József, Kecskemét tani. Ekkora tömeg szállítása a zsúfolt buszokon balesetveszélyes. A buszvezető a tükörben sem látja, mikor csukhatja be az ajtókat, ezért előfordul, hogy odacsuk valakit. Erre is több példát tudnék említeni. „Óriási élmény” volt a 14-es busz városközponti megállójában az is (a tél elején történt), amikor a tömeg felszállása közben eleredt a záporszerű eső és mi, birkatürelmű utasok, szépen végigvártuk a sorunkat, az esernyőt a tömegben már nem lehetett tartani, így szépen eláztunk, míg végre feljutottunk a buszra. Megkérdeztem a buszvezetőt, ilyen időjárás mellett sem lehetett volna kinyitni a hátsó ajtókat? A válasza: ne neki mondjam! Igaza volt, ezért most másnak mondom. Reggel a negyed 8-as busz szinte kivétel nélkül késik. Javaslom, ha nem tudják megszervezni, hogy időben induljon, iktassák ki a menetrendből, s akkor legalább nem bosszankodnak az utasok. Az esetenkénti késés persze indokolt lehet, de az állandósult problémákat ideje lenne megoldani. Monek Károlyné, Kecskemét, Vajda J, u. 2. III/9. Telefonrongálás Nem tudom megállni, hogy ne írjam meg az alábbi esetet. Hátha olvassa a Petőfi Népét az a személy is, aki február 20-án reggelre a lajosmizsei Szent Lajos utca végén lévő nyilvános telefonfülkéből - a fémbevonatú vezetéket elvágva - ellopta a távbeszélőkagylót. Körülbelül három hónapja működik ez a nyilvános telefon, nagyon örültünk, hogy ha sürgősen orvost kellett hívni, vagy bármit elintézni, nem kellett a városközpontba bemenni. Vajon a rongáló gondolt-e erre, amikor elvágta a vezetéket? Úgy vélem, nem, mert az ilyen embernek nincs lelkivilága. A környékbeli lakók nevében is megköszönöm, hogy közük ezt a néhány sort. Sz. J., Lajosmizse (Név és cím a szerk.-ben.) Csalódás A napokban biztosítási panasz- szal kereste fel bajai szerkesztőségünket egyik hölgy olvasónk. Elmondása szerint gépkocsijával a fiáék Szegeden jártak, ahol beléjük hajtott autójával egy olasz állampolgár. Szerencsére sérülés nem történt. A vétkes - akit csak hosszas üldözés után sikerült utolérni - felajánlotta, hogy márkában rendezi a kárt. Ám a károsultak ragaszkodtak a szabályokhoz. Rendőrségi jegyzőkönyvet vettek fel, melyben a külföldi sofőr elismerte, ő hibázott, s mivel megvolt minden szükséges biztosítása, így az ügyet hivatalos útra tették át. A Hungária Biztosítónál lefényképezték a sérült autót, s felvették a kárjegyzőkönyvet. Karosszériással és festővel rendbehozatta olvasónk a gépkocsiját, majd benyújtotta a kifizetett számlákat a biztosítónak. Másfél hét alatt többször kereste az illetékes kárszakértőt, míg végül fizettek, de 4 200 forinttal kevesebbet. A biztosító szerint ők másképp számolnak, és egy munka kétszer is szerepelt. A hölgy szerint viszont csak a károsult részeket javították ki. Nagy csalódás érte. Úgy véli, nem volt érdemes a becsületes utat járni. Valamit visz a szél Karbantartás híján drága felújítás A trófea többet ér, mint az ember biztonsága? Február 11-én a kora reggeli órákban egy jól megtermett őzbak - „feltett öngyilkossági szándékával” - gépjárművem közepe elé vetette magát, ezzel jelentős anyagi kárt okozva nekem. Törvény- és szabálytisztelő állampolgár lévén, gondoskodtam a tulajdonos értesítéséről és természetesen a vad átadásáról. A tulajdonos Kiskunmajsai „Petőfi” Vadásztársaságnál dr. Kunhalmi István úr tájékoztatott, hogy, hétvége lévén, az ügyben csak hétfőn tudnak intézkedni. Hétfőn személyesen felkerestem a társaságot, melynek vadőre, Hunyadi Lajos úr megtekintette a helyszínt és gépjárművemet. Hozzáállása, magatartása nem kis bosszúságot okozott nekem, mivel a felelősséget erőszakosan rám hárítani szándékozott. Meg is jegyeztem, az a meglátásom, hogy érdeke fűződik az ő felelősségük el nem ismeréséhez. A válasza az volt, hogy valóban érdeke fűződik hozzá, mivel én ütöttem el az őzet, s a húsáért ők 20 ezer, a trófeáért pedig 50 ezer forintot is kaphattak volna. Ezek után két kérdés is felmerülhet az emberben. Az egyik: A trófeát többre becsülik az emberi élet biztonságánál? Mindenesetre az ügy rossza- bul is végződhetett volna, a fogunkat is otthagyhattuk volna, de ez a vadőr úr fejében meg sem fordult. Azt már nem kívánom részletezni, hogy az eset mennyi utánjárást igényelt, s az ebből adódó veszteségekre rá lehet vetni azt a bizonyos nagykeresztet. Azzal szemben, hogy a felelősséget áthárítják a károsultra, én inkább azt kérdezném, milyen felelőtlenség az, hogy nem ellenőrzik a veszélyt jelző táblák meglétét. Ugyanis ilyen jelzőtábla ezen a helyszínen hónapok óta hiányzik. Ezzel az emberek ezreinek személyi biztonságát, életét kockáztatják. Tóth István, Jászszentlászló, Honvéd u. 10. A KÖZÖNSÉG GURULT A KACAGÁSTÓL Nyugdíjasok, ha összejönnek A kecskeméti I. számú Gondozási Központ farsangi mulatságot rendezett nyugdíjas klubtagjainak. Vendégül látták a kunfehértói nyugdíjasokat, akik délelőtt érkeztek Kondás And- rásné („Babus”) vezetésével, autóbusszal. A kapcsolat 7-8 éve tart az igaz barátság és szeretet jegyében. Negyvennyolc vidám, idős ember érkezett csinosan felöltözve, ünnepi hangulatban a gondozási központba. A vendéglátók csaknem 60-an voltak. A gyönyörűen feldíszített termekben igazi magyaros vendégfogadásban volt részük a kunfehértóiaknak. A gondozási központ dolgozói napokon át sütögettek, éjjel-nappal készültek a nagy eseményre. Ebéd után vidám műsor szórakoztatta a vendégeket. A gondozónők és nővérkék törpének öltözve „törpegondozási központot” alapítottak és alakítottak. A közönség gurult a kacagástól. Aztán két „hajléktalan figura” (jelmezes nővér) mókázott, miközben „Zorro”, a bandita (84 éves klubtag banditának maszkírozva) hívogatta a társaságot. Kedvenc zenészünk, Héjjas Illés „húzta” a talpalávalót szintetizátoron, fáradhatatlanul, délelőtt 10-től este 7-ig. A régi szép dalok hallatára táncra perdült még a béna is. Most nem fájtak a derekak, nem hasogattak a térdek, az ízületek. Közben felköszöntötték Gudricza Sándor bácsit, aki ezen a napon ünnepelte 90. születésnapját. Sanyi bácsi a 30-as években első helyezést ért a rádió dalversenyén, ahol Sárdi János mögötte a második, Dóri József a harmadik lett! Most is elénekelt nekünk néhány szép magyar nótát, s a hangja még mindig fiatalosan zengett. Ez csoda volt. S bizony a mosolyok mellett könnyek is csillogtak a szemekben. A hangulat igazán farsangi volt. Este nehéz volt a búcsúzás. Elhangzottak a hívogató szavak: Várunk benneteket Kunfehértón a nyáron. Ezen a napon minden jelenlévő fiatalabb lett. A lélek gyógyszere, a szeretet járta át a szíveket. Herczeg Lajos, Kecskemét NAPJAINK HUMORÁBÓL Kedves hallgatóink! Főzőtanfolyamunk mai részében az APEH főosztályvezetője ismerteti a citrom 100 százalékos kifacsarásának a technikáját...
