Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. február 7., kedd Óriástartály a föld gyomrában A régi zsanai gázgyűjtő szomszédságában már épülnek a föld alatti tároló felszíni létesítményei. Nem könnyű az olaj- és föld­gázbányászok munkája. Ki­vált hazánkban, ahol a föld mélye cseppet sem bővelkedik ezekben az értékes ásványi kincsekben. A Duna-Tisza közén nagyjából három évti­zede kezdték meg a szénhid- rogénvagyon kitermelését. Eleinte viszonylag könnye­dén, folyamatosan lehetett növelni a felszínre hozott mennyiséget, ám mára az ex- tenzív termelés lehetőségei nagyrészt kifulladtak. Voltak, akik éppen ez okból temetni kezdték a Duna-Tisza közi szénhidrogén-bányászatot.- Még hosszú ideig sok ten­nivalónk adódik ebben a tér­ségben - szögezi le rögtön a be­szélgetésünk elején Reményi István, a MÓL Rt. Kiskunhalasi Bányászati Üzemének igazga­tója. - Munkánk jellege termé­szetesen folyamatosan változik. Figyelembe kell vennünk geo­lógiai adottságainkat. Viszony­lag szerény készletű gázmező­ink nagy területen szóródnak Reményi István szét. Ráadásul a gáz minősége sem egyforma. Akad magas fű­tőértékű, de gyengébb is, amit magas szén-dioxid-tartalma miatt közvetlenül nem lehet felhasználni. Korábban az egy­szerűbb megoldást választot­tuk: összekevertük a különböző minőségű gázokat, és azokból kaptunk egy közepes fűtőérté­kűt. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a gyakorlatot nem folytathatjuk a végtelenségig. A MÓL szakemberei tudták, hogy létezik egy tecnológia, amellyel szét lehet választani az éghető és az éghetetlen részt. Megszületett a döntés: építse­nek dúsítóüzemet. A világbanki projekt alapján, japán tervek szerint épülő létesítményt há­rom év alatt hozták tető alá Szánkon 10 millió dolláros költséggel. A ’92-ben átadott dúsítóhoz már hazai szakembe­rek tervezték a kapcsolódó ré­szeket. Ezek a földgáznak az üzembe vezetését, illetve onnan való elszállítását szolgáló rend­szer berendezései. Elkészült a dúsító és most már tiszta, magas fűtőértékű gázt tudnak betáplálni az or­szágos hálózatba. De mit kezd­jenek a szén-dioxiddal? Egy­szerű lenne kiengedni a leve­gőbe, csakhogy azzal komoly környezeti károkat okoznának. A Duna-Tisza közén a het­venes évek közepén adta a leg­többet a szanki olajmező. Azóta viszont folyamatosan csökkent a termelés. És ezen a ponton kapcsolódik össze a dúsító az elöregedő olajmezővel! A mindeddig értéktelen széndio­xidot ugyanis a föld mélyébe sajtolva ki lehet onnan „pisz­kálni” a még ott szunnyadó olaj nagy részét. Az eljárás világ­szerte EOR-program néven is­mert. A rövidítés az angol „megnövelt kihozatalú eljárás” kezdőbetűire utal. Furcsának tűnhet, de a halasi MÓL másik nagy beruházását voltaképpen a hazai gázfo­gyasztói szokások megváltozá­sának köszönheti. A recesszó hatására ugyanis az utóbbi években alaposan lecsökkent az ipari üzemek fogyasztása, mi­közben a lakossági gázfogyasz­tás ugrásszerűen megnőtt. A la­kossági fogyasztás pedig meg­lehetősen szezonális jellegű. A minimum és a maximum fo­gyasztás ingadozása elérheti a 8-10-szeres arányt is.- Ilyen ingadozást képtelen­ség kiszolgáni a hagyományos eszközökkel - magyarázza Re­ményi István -, csak úgy tudunk megfelelni az elvárásoknak, ha a mostaninál jelentősebb meny- nyiséget tárolunk a föld alatt. Je­lenleg három ilyen természetes tartály van Magyarországon. Egy nagy Hajdúszoboszlón, és két kisebb Orosháza közelében, illetve a Dunántúlon. A felsoro­lásból is kitűnik: az ország kö­zepén nincs tároló. Szakértők megvizsgálták a nagyrészt már letermelt zsanai gázmezőt, és úgy találták, geológiailag töké­letesen megfelel a célnak. Ez­után kapott zöld utat a zsanai föld alatti tároló. Az első ütemben 600 millió köbméteres ki- és betermelhető gázkészletű tárolót alakítanak ki napi 8 millió köbméteres csúcskapacitással. Ez a felszíni létesítményekkel együtt 10 mil­liárd forintos költséggel még ebben az évben elkészül. A má­sodik ütem beruházásai volta­képpen az első ütem termelési eredményeinek megduplázását célozzák. És már szóba került a harmadik ütem is. De az már a jövő évezredbe vezető vállal­kozás. Gaál Béla Bajai vállalkozó a VOSZ elnökségében A közelmúltban tartotta tiszt­újító közgyűlését a Vállalkozók Országos Szövetsége, a VOSZ. Ekkor választották a szövetség vezetésébe Atyánszky Györ­gyöt, a Hajós-Vin Kft. kereske­delmi igazgatóját. A bajai vál­lalkozó egyetlen vidékiként képviseli társait.- Melyek voltak megválasz­tásának az előzményei?- Megkeresett a VOSZ jelö­lőbizottsága, és arra kért, nyi­latkozzam arról, hogy megvá­lasztásom esetén vállalom-e az elnökségi tagságot. A közgyű­lésen lehetőséget kaptam arra, hogy előadást tartsak, amely­ben a küldöttek előtt ecseteltem a vidéki vállalkozók gondjait.- Milyen problémákra gon­dolt?- Az adóterhek, amelyek a vállalkozókat nyomják, elvi­selhetetlenek. Ha valakinek mégis megmarad a vállalkozó­kedve, az nem tud megfelelő tőkéhez jutni a mai bankrend­szer miatt. Amennyiben fel­vesz hitelt, nemhogy vissza tudná azt fizetni, de még a kamatokat sem képes kiter­melni. A gyűlésen azt ígértem, hogy megpróbálok a piacszer­zésben segíteni. Meggyőződé­sem, hogy a keleti piacokat vissza kell szereznünk. Olyan, a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet szeretnék, ami a vevőnek is és az eladónak is kedvez. Úgy érzem, elfogad a vidéki vállalkozó réteg, ami azért is fontos, mert tenni sze­retnék értük. A választást kö­vető elnökségi ülésen minden­kinek kiosztották a feladatait. Az én területem a kereskede­lem és az agrárágazat kapcso­lata lett.- Mit jelent a térség szá­mára, hogy ön került be az el­nökségi tagok sorába?- Mindenképpen lobbyzni szeretnék a vidékért. Hivatalos fórumok elé szeretném vinni mindazokat a problémákat, amelyekkel találkozom. Akik megkeresnek, azoknak segíteni akarok. Ha felvállaltam (felvál­lalom) ezt a munkát, akkor azt eredményesen szeretném vé­gezni. Ha négy év elteltével számon kémek, legyen mit felmutatnom. Ennek az elnök­ségnek ugyanis négy évre szól a megbízatása. Rab Rita Több japán turistát várnak A Tokióban működő Magyar Turisztikai Információs ügy­nökség arra törekszik, hogy a tavalyi harmincötezerről lega­lább hetvenezerre növekedjen a Magyarországra látogató japán turisták száma - jelentette ki Kunitomo Ono, a cég vezér- igazgatója pénteki, Egerben tar­tott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: a MA- LÉV-val közösen egy olyan utazási program megvalósítá­sán dolgoznak, amelynek során a japán turisták Budapest neve­zetességei mellett egy vidéki helyszínnek a fővárostól eltérő kulturális értékeivel is megis­merkednének. A választás Keszthelyre, Pécsre és Egerre esett, így ezek közül választhatnak majd a Magyarország iránt érdeklődő csoportok. SZÁMOLHAT VELÜNK Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. rn BALATONVILÁCOS: M7ÉS ENYINGI ELÁGAZÁS TEL : (88) 380-644 RÁDIÓTELEFON: (0660)327100 • BÉKÉSCSABA: 5600CYÓNI C. U. 21 TEL : (66) 447-111 RÁDIÓTELEFON :(06 60) 384000 4» BUDAPEST: I III KARINTHY FRIGYES ÚT 21 .TEL. 2658023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327088 4» DEBRECEN: 4026 KÁLVIN TÉR 2/A. TEL: (52) 418-038 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327800 4» GYŐR: 9022 PÁLFFYDÉNES U. I. TEL: (96)318 896 RÁDIÓTELEFON:(06 60) 327400 « MISKOLC: 3530 SZÉCHENYI U. 70. TEL: (46)411-550 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 4» NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL: (93) 310 460 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327408 4» PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TEL:(72)225-1II RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 4» SZEGED: 6720 TISZA LAJOS KRT 2-4 TEL: (62)421-575 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327600 « SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PR0HÁSZKA ÚT 17. TEL: (22) 328-717 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327200 • SZOLNOK: 5000 BAROSS U. I. TEL: (56) 422-232 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386001 • SZOMBATHELY: 9700 WETHER KAROLY U. 14. TE.: (94) 324420 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 377000 WESTEL FORGALMAZÓ RATIO BT. KECSKEMÉT: 6000 KECSKEMÉT, SZÉCHENYI tér 14. TELEFON: 06/76 482 446 RÁDIÓTELEFON: 60 389 I S3 CORRECT LINE BT./RIPORTERFOTO GMK,/-KISKUNHALAS: 6400 KISKUNHALAS. BOKÁNYI DEZSŐ U. 3/A RÁDIÓTELEFON.60 325 425 KIRUFON KFT, BAJA: 6500 BAJA. CSERMÁK M. TÉR 4, /SKÁLA ÁRUHÁZ/ RÁDIÓTELEFON: 60 304 704 AZ ÜZLET. RÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents