Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

6. oldal Egészségmagazin 1995. február 28., kedd Zöldség, szívbajok ellen Szívbetegség és érelzáródás fo­kozottabban fenyegeti azokat, akiknek vérében a normálisnál alacsonyabb a folsavszint, fi­gyelmeztetnek amerikai kuta­tóorvosok a New England Jo­urnal of Medicine című bostoni folyóirat februári számában kö­zölt tanulmányban, amelyről a Reuter számolt be. Az M-vitamin néven is is­mert folsav természetes forrásai a sötétzöld levelű főzelékfélék, köztük a spenót és a brokkoli, valamint a sárgarépa, a máj, a tojássárgája, a tök, a bab, a sár­gabarack, az avokádó, a teljes őrlésű búza- és barna rozsliszt. A folsav szerepe abból áll, hogy a B12- és a B6-vitaminok- kal együtt szabályozza a szív- betegségekért felelős homo- cisztein termelődését. Az aminosavak közé tartozó homocisztein, ha túl nagy mennyiségben van jelen a szer­vezetben, akkor toxikussá vá­lik, szív- és érrendszeri rendel­lenességeket, szívkoszo­rúér-megbetegedést és vér- edény-elzáródást okozhat. Az idézett tanulmány szerint kísérletileg kimutatták, hogy főként a férfiak esetében nő meg az érelzáródás veszélye, ha növekszik a homocisztein szintje. A zöldség egészséges, ml több, gyógyíthat is Tücsök klubba járhatnak a kalocsai kismamák A kalocsai Helyőrségi Művelő­dési Otthonban kéthetenként, szerdán délután 15 órától vár­ja a gyesen, gyeden lévő kis­mamákat és gyermekeiket a nemrégen indult Tücsök klub. A foglalkozásokat dr. Szepe­si Magdolna gyermekgyógyász vezeti. A doktornő azt szeretné, ha kötetlenül, az orvosi rendelő légkörétől mentesen minél több anyukával megoszthatná több évtizedes tapasztalatait a cse­csemő- és gyermekgondozás­ról, -nevelésről, az egészséges életmód kialakításának kérdé­seiről. Tóbiás Attiláné szervező vál­lalta, hogy a foglalkozások ide­jére gyermekfelügyeletet bizto­sít egészségügyi szakközépis­kolába járó lányok segítségé­vel. Ha sikerül felhívni az ott­hon tartózkodó anyukák fi­gyelmét a klubban rejlő lehető­ségekre, több előadó bevonásá­val előadás-sorozatot rendez­nek a csecsemőkortól az óvo­dáig terjedő időszakról, s cse­rebere akciókat is szerveznek. HÁROM HÓNAPOS LEKÖTÉSI IDŐ MACAS HOZAM,ALLAMI GARANCIA Diszkont kincstárjegy - azoknak, akik rövid távú, magas hozamot biztosító, kockázatmentes megtakarítási lehetőséget keresnek. Mi a diszkont ? A befektető a névérték alatt "diszkont" áron vásárol, esetünkben az 50 ezer forint névértékű Diszkont kincstárjegyet az értékesítés első napján 46 845 forintért vásárolhatja meg. A befektető az értékpapír névértékét - 50 ezer forintot - a lejárati idő után veheti fel. Ez esetben a Diszkont kincstárjegy éves szinten 27 hozamot biztosít. A diszkont ár természetesen változik, akik később vásárolnak, arányosan többet fizetnek, hiszen pénzük is rövidebb ideig van lekötve. A Diszkont kincstárjegy visszafizetése 1995. május 31-én kezdődik, de arra is van lehetőség, hogy azt a lejárati idő előtt is visszaváltsák. Ez esetben a Diszkont kincstárjegy hozama a vétel és az eladás között eltelt időtől függ, pontos mértékét az értékesítési helyeken található táblázat tartalmazza. A Diszkont kincstárjegy visszafizetését a Magyar Állam szavatolja. A Diszkont kincstárjegyet - melynek értékesítése a készlet függvényében bármikor felfüggeszthető -1995. március 1-től a Takarékbank hálózati egységei forgalmazzák. TAKARÉKBANK Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/a. Telefon: 76/486-711, 76/484-702 ZSÚFOLT A HALASI KÖRHÁZ FERTÖZÖOSZTÁLYA Vírus van, járvány nincs Az elmúlt hetekben felütötte a fejét Kecskeméten is egy vírus, a Rota-vírus, amely hasmenést, hányást, esetenként magas lázat okoz. A csecsemők a hirtelen folyadékvesztéstől könnyen ki­száradhatnak, ezért a betegséget komolyan kell venni.- Járványról nem beszélhe­tünk - válaszolta kérdésünkre dr. Jenei Judit, kecskeméti tisz­tiorvos, bár az utóbbi héten emelkedett a hasmenéses meg­betegedések száma. Február 13-a és 19-e között 129 új kecskeméti betegről küldtek je­lentést a háziorvosok, a megyé­ben azon a héten 339 új beteg­ről érkezett híradás. A halasi kórháztól kapott jelzés szerint náluk is emelkedett a betegek száma, s 60 százalékuk a Rota-vírusban szenved. Dr. Bodrogi Tibor, a halasi kórház gyermekgyógyászatá­nak főorvosa elmondta: az el­múlt hetek óta esetenként 20-30 gyermek is fekszik az osztályon hasmenéses megbetegedés mi­att, köztük kecskemétiek is. A megyében ugyanis csak Kis­kunhalason van olyan fertőző­osztály, ahova a hasmenéses gyerekeket felvehetik. A betegség egyébként eléri a felnőtteket is, ám esetükben és a nagyobb, 6-14 éves gyere­keknél enyhe lefolyású és gyor­san gyógyul. Nem így a cse­csemőknél és a kisdedeknél. Dr. Fábián Erzsébet, dr. Csausz Marianna és dr. Pongrácz Jó­zsef kecskeméti gyermekorvo­sok szerint a betegség azért válhat veszélyessé, mert a cse­csemők és a három éven aluli kisdedek a nehezen csillapít­ható hányás és a hasmenés mi­att hamar kiszáradhatnak. Fo­lyadékpótlásuk viszont nehéz. Amit megisznak, azt gyakran azonnal ki is hányják. A széklet vízszerű, a szervezet legyengül, így más betegségek, dr. Hor­váth Piroska körzetében pél­dául a tüdőgyulladás is elérheti a kicsiket. A folyadékpótlás néhány esetben csakis infúzió­val oldható meg, ehhez azon­ban a gyereket kórházba kell utalni. A háziorvosok elmond­ták: sokkal könnyebb helyzet­ben lennének a gyerekek, a szü­leik és az orvosok is, ha Kecs­keméten is lenne fertőzőosz­tály, hiszen a szállítás nehéz­kes, az anya leutazása körül­ményes. Pánikra azért nincs ok - mondják a gyermekorvosok -, de a hányós csecsemővel és a nagyobb gyerekkel is azonnal orvoshoz kell fordulni. Az ita­tás is fontos, hideg teát, limo­nádét egy csipet sóval elke­verve apró kortyokban vagy kanalanként kell itatni. A tüne­tek néhány nap alatt megszűn­nek, a betegek 1-2 hét alatt (ha nincs szövődmény) meggyó­gyulnak. A Rota-vírus egyéb­ként 4-5 éve okozott utoljára Kecskeméten a maihoz hasonló számú megbetegedést. Magyarországon minden tizedik férfi és minden ötödik nő szenved valamilyen lelki betegségben. Egyre több a szorongó, a depressziós beteg, s a lelki bajok egy idő után konkrét, tünetekkel járó betegségekben is testet öltenek. Ezt Amerikában már régóta tudják, ott évente dollármilliókat költenek a lelki eredetű betegségek gyógyítására. Nálunk mindez (pénz híján) még gyerekcipőben jár. (Későbbi egészségmagazinunkban részletesen írunk a depresszióról, a szorongásról, s ezzel összefüggésben az agykutatásról is.) Öngyilkossági kísérletek Kecskeméten Több mint tíz éve kíséri Figyelemmel dr. Gubacsi László kecs­keméti főorvos azt, hogy kik és milyen okok miatt döntenek úgy: eldobják maguktól az életet. Az elmúlt évek kecskeméti öngyilkossági kísérleteiről sok részletre kiterjedő tanulmányt készít a főorvos, akit e felmérés eredményeiről kérdeztünk. A jéghegy csúcsa A bejelentett, s a mentő vagy az orvosok által jelzett öngyil­kossági kísérletek csak a jég­hegy csúcsát jelentik. A kísér­lettevők egy részét a kezelőor­vos a helyszínen vagy a házior­vosi rendelőben részesíti első­segélyben. Másokat nem men­tővel, hanem alkalmi járművel szállítanak a kórházba. Nehéz megbecsülni azok számát, akik sehova sem fordulnak segítsé­gért. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet felmérése sze­rint négy esetből három nem ta­lálkozik az egészségüggyel. Szerintük nyolc év alatt - 1984 és 1992 között - egy Kecske­mét nagyságú városban 8 000 ember kísérli meg elvágni élete folyamát, ami évenként 800 emberi segélykiáltást jelent - mondja dr. Gubacsi László. Diákok mindig voltak Egy-egy rossz félévi, évvégi bizonyítvány sajnos okot adhat arra, hogy 10-12-16 éves diá­kok gyógyszert vegyenek be vagy más, drasztikusabb esz­közzel kíséreljenek meg ön- gyilkosságot. 1994-ben például az összes kísérletet tevő 7 szá­zaléka volt diák. Ha ugyanezt megnézzük a 19 év alatti kor­osztályra vetítve, akkor 16,7 százalék a kísérletet tevők ará­nya. Egyre inkább növekszik - főként az utóbbi négy évben - a munkanélküli elkövetők száma. Tavaly a kísérlettevők 40 szá­zaléka munkanélküli volt. Egyenletes emelkedést mutat a nyugdíjasok száma is, tavaly 23 százalékban „osztoztak” a 208 eseten. Már a férfiak is Régebben a férfiak nem az öngyilkossági kísérletekben, hanem a befejezett öngyilkos­ságban vezették a listát a nők előtt. Mára azonban a férfiak „átvették a vezetést” a kísérle­tekben is. Például 1993. január 1. és július 31. között Kecske­méten 120-an, 47 nő és 73 férfi szánta el magát a végzetes lé­pésre. Gyógyszer és penge Az elkövetési módok sokfé­lék, a leggyakoribb (60-80 szá­zalék) a gyógyszeres kísérlet, esetleg a permetezőszer és az erek felvágása. Az öngyilkos­sági kísérletet tevők általában a megyei kórház (esetenként a honvédkórház) belgyógyásza­tára, baleseti ambulanciájára vagy a pszichiátriai osztályára kerülnek. Az orvosok igyekez­nek felderíteni az okokat: mi vezetett az öngyilkossági kísér­lethez? Mi az oka annak, hogy valaki egymás után többször, akár 49-szer is megkísérti a ha­lált. Az okok között szerepet ját­szik a magány, az elhagyatott- ság érzése, az alkoholizmus, a munkahelyi problémák és a feldolgozhatatlannak tűnő csa­ládi gondok, tragédiák. Fontos lenne - véli a főorvos -, hogy az egészségügyben, a szociális szférában dolgozók mellett a társadalom egésze is jobban odafigyeljen arra: az utóbbi években lezajlott válto­zások nemhogy csökkentenék, de indukálják az öngyilkossági kísérleteket.- Nem hiszem, hogy az önpusztító folyamat hirtelen megállítható, de azt igen, hogy a veszélyeztetettekre: a fiata­lokra, a magányos öregekre, s a szegénységgel küzdőkre jobban odafigyelve talán kevesebben döntenek úgy: eldobják maguk­tól az életet. Á.E. Az oldalt szerkeszti: Abrahám Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents