Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
1995. február 28., kedd Megyei Körkép 7. oldal Nincs már káosz az ügyfélfogadóban A jelek szerint sikerült végre megteremteni a kulturált ügyfélfogadás feltételeit a kecskeméti rendőrkapitányság igazgatásrendészetén. Felvételünk tegnap délelőtt, azaz átlagos fogadónapon készült az ügyfélváróban, a gépjárműátírásnál. A korábbi kaotikus állapotoknak, hosz- szú soroknak nyoma sincs. Helyben fizethető be az illeték, azonnal készítenek fotót az igazolványokba és akár még üdítőt is vehet az, aki megszomjazik. fotó: noszlopy AZ IGAZI VESZTESEK A GYERMEKEK Visszaüt-e a pofon Bácsborsódon? Minden érdekeltet megkérdeztem, mégsem vagyok nyugodt, hogy a teljes igazság kiderült. De a lényeg talán igen, mely alkalmas arra, hogy az eset résztvevői levonják a szükséges következtetéseket. Az előzmények január 14-ére, egy szombat délutánra vagy inkább estére vezetnek vissza. Ezen a napon diszkót rendeztek a gyerekeknek az általános iskolában, melyen csak az iskola tanulói vehettek részt. A felügyeletet Újházi László tanár látta el, aki este 8 óra körül visszatérve valahonnan, - hogy valójában magukra hagyta-e a rábízott gyerekeket, netán járt-e több ízben a presszóban, az nem derült ki a vizsgálat folyamán. Kiugrott az ablakon Egy biztos, hogy amikor meglátta, hogy a 6. osztályos Csóka Endre kiugrott az ablakon, egy hatalmas pofont kevert le neki, legalábbis akkorát, hogy a gyerek elterült a földön, és bevizelt. Ekkor a tanár úr megparancsolta neki, hogy másszon vissza az ablakon, de a pufók kisfiú ezt nem tudta megtenni. Az iskola mint munkáltató fegyelmi határozata egyetlen pofonról tud, a jelen levő két középiskolás korú fiú, az egyik a megvert gyerek bátyja, alapos verésről beszél, a többi diák szülei nem járultak hozzá, hogy gyermeküket megkérdezzék. A megvert kisfiú édesanyja, Csóka Sándomé vezető óvónő, mondván, hogy a gyerek napokig sírt és nem akart iskolába menni, bejelentést tett a képviselő-testületnek, mely úgy határozott, hogy kiadja az ügyet az iskolaszéknek véleményezésre. Közben a szülő gyalázkodó és fenyegető levelet kapott. Főorvosi javaslat A bajai Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó főorvosa, dr. Mojzes Mária iskola- változtatást javasolt, tehát indokoltnak tartotta a szülő panaszát. Idézem a főorvosi javaslatot: „Fent nevezettet a mai napon gondozásba vettem ,akut stressz szindróma’ kórismével, melynek kiváltásában egyértelműen igazolható tanárával való konfliktusának szerepe. Iskolaváltoztatás a panaszok megszűnéséhez szükséges, ezért az gyermekpszichiátriai szempontból feltétlenül szükséges és indokolt. Átmenetileg a gyermek gyógyszeres therápi- ára is szorul.” Az iskolaváltoztatás megtörtént, Endre azóta Bácsbokodra jár át, a köznyugalom azonban mégsem állt igazán helyre Bácsborsódon. Amint .Csömör László polgármester mondja - a történteket sajnálatosnak és meg nem engedhetőnek tartja -, a fegyelmi bizottság volt jogosult, hogy a súlyosbító és enyhítő momentumok figyelembevételével kiszabja a büntetést. Megosztó vélemények Nos, ezzel kapcsolatban oszlanak meg a vélemények. A falu népének az a része, mely a „megrovás” fokozatot mint legenyhébbet nem érzi az esettel arányosnak, azt mondja, hogy ebben közrejátszott, hogy Újházi László az igazgatónő férje, sőt az igazgatónő húga is az iskola tanára. A másik rész az ismert állásponton van: - Engem is jól elvert az apám a nadrágszíjjal, ennek köszönhetem, hogy ember lett belőlem. A tantestületnek az a része, mellyel alkalmam volt beszélni - félreértés ne essék, nem kértem a találkozást -, úgy érzi, hogy elég volt már a cirkuszból, melyben most már az újság is részt vesz, szeremének végre nyugodtan dolgozni. Ezt mondja Jámbor Jánosné igazgatóhelyettes, a fegyelmi tanács elnöke, Szabóné Bárány Györgyi tanárnő, aki a vizsgálatot vezette és Csémi Ildikó szakszervezeti titkár is. Szerinte neki az a kötelességre, hogy kollégáját védje. Legyen már végre vége Abban mindannyian egyetértenek, hogy az eset legnagyobb vesztesei a gyerekek: érzik a feszültséget, ideje lenne, ha már vége szakadna az ügynek. Újházi Lászlóné igazgató megjegyzi, hogy eddig az volt a jellemző, hogy Borsódra hozták más iskolákból a gyerekeket, a vizsgálattól egyébként távol tartotta magát. Hogy vége lesz-e az ügynek, az nem az újságírón múlik, mint ahogy ezt sokan vélik az érdekeltek közül. Ma délután ugyanis képviselő-testületi ülést tartanak Bácsborsódon, köny- nyen lehet, hogy valamelyik képviselő ismét felveti a kérdést. Gál Zoltán Nincs költségvetés Lakiteleken Többek között az 1995. évi költségvetés tárgyalása szerepelt a lakiteleki önkormányzat legutóbbi ülésén. A tervezetben ugyanis 3 millió 90 ezer forint hiány mutatkozik, amit hitel- felvétellel lehetne finanszírozni. Több képviselő is azzal érvelt, hogy ha hitelt vesz fel az önkormányzat, az egy lavinát indítana el, amit nem lehetne megállítani, s még nagyobb nehézségbe sodorná az önkormányzatot. A szavazásnál nem fogadták el a képviselők a költségvetést, így azt újra napirendre tűzik. Szerepelt a napirendi pontok között két helyi adó, az iparűzési és építmény bevezetése is. Anka Balázs polgármester kérte, hogy halasszák későbbre a két adó bevezetésének megtárgyalását, amit a képviselők elfogadtak. Döntöttek a képviselők saját tiszteletdíjuk mértékéről is. A megengedett maximális díj a polgármester fizetésének 25 százaléka lehet. Ezzel szemben Lakiteleken 4 százalékot, vagyis négyezer forintot szavaztak meg maguknak a honatyák. NAPONTA SZÁZMILLIÓS ÉRTÉK VESZIK ODA A professzor optimista Nem éppen sikerágazat az utóbbi években a magyar mezőgazdaság. Mégis sokan vannak, akik hiszik, hogy hosszú távon csakis az agrártermelés és az erre épülő feldolgozóipar fejlődése a nemzetgazdaság magasabb osztályba lépésének első számú záloga. Közéjük tartozik dr. Sass Pál egyetemi tanár, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának főigazgatója.- Professzor úr, milyen most, 1995-ben az agrárértelmiség hangulata? Az utóbbi években meglehetősen rossz volt.- Valamelyest javult, az újabb keletű gazdaságpolitikai elképzelések hatására. De az igazi jó hangulathoz még sokat kell javulnia a kormányzat operatív munkájának. Jó elképzelésekről hallani, például az újfajta szövetkezést, az újabb birtokformákat s egyebeket illetően, de a megvalósítás egy helyben topog. Ezzel az agrárértelmiség egyáltalán nincs megelégedve. A topogás miatt naponta százmilliós értékben megy tönkre a föld, a rossz művelés, a gép és az építmény a kihasználatlanság miatt.- A termelők hogyan élik meg mindezt? Nincs kézbe vehető agrárpolitika- A tétovaság az emberi lélekben, gondolkodásban okozza a legnagyobb sérülést. Ez pedig lebénítja a cselekvést. A termelő még mindig nem tud jövőt tervezni, mert ehhez hiányoznak a törvényi és a gazdasági garanciák. Tőkéje is hiába lenne, akkor sem merne befektetni. Sajnos mind ez ideig nincs egy kézbe vehető agrárpolitika, ami eligazítaná a parasztot, értelmiségit.- Megtalálja helyét az agrárértelmiség az egyelőre még lassan formálódó új struktúrában?- Átmeneti nehézségek után meg fogja találni. Erre Magyarország kitűnő mező- gazdasági adottsága a garanProf. dr. Sass Pál cia. Az, hogy a területe hetven százaléka megművelhető. Ugyanis ezt előbb-utóbb jól kell kihasználni, az agrárgazdaságot jól kell működtetni.- Hosszúnak tűnik az odáig vezető út.- Sok a tennivaló. Tartósan tisztázni kell a tulajdonviszonyokat. Hitelkereskedelemre, a jelzálog bevezetésére van szükség. S mindenekelőtt: meg kell tudni élni a mező- gazdaságból. Az egyéni gazdaságok mellett ki kell alakítani a szövetkezés nyugati típusú, új formáit. Ezekhez kapcsolódhasson az ipar és a kereskedelem is. Nagyon fontos feltétel: a pénzforgalmat végre olyan útra kell terelni, hogy a pénz betölthesse valódi funkcióját a gazdaságban.- Milyen szerep juthat mindebben például a kertészmérnököknek? Hiányzik a pénz a korszerű képzésre- A vázolt feladatok elvégzése sok-sok állást jelent, aminek jelenleg nem vagyunk bővében. A sokoldalú agrárértelmiségi nemcsak a termelésben találhat helyet, hanem a kereskedelemben, az irányító szerveknél, a bankrendszerben, a kutatóhelyeken, a falusi turizmusban. De értenie kell ehhez a szorosan vett szakma mellett a pénzügyekhez, a számítástechnikához, sőt a mezőgazdasági joghoz is! Húsz év múlva várhatóan ötven hektár körül lesz Magyar- országon egy átlagos egyéni birtok. Az ezeken található feladat sem utolsó. A felsőoktatási intézményeknek óriási a szerepük a jövő ez irányú építésében.- Itt, a kecskeméti kertészeti főiskolai karon ebben a szellemben, előre tekintve folyhat a szakemberképzés?- Elméleti akadálya ennek nincs. De nincs hozzá pénz. Nincs pénz korszerű laboratóriumra, számítógépes rendszerre, tangazdaságra, külföldi tanulmányutakra. A belföldi kapcsolatok ápolására sincs pénz. Egy negyvenéves docens havi bruttó átlagbére negyvenezer forint... Az állam áldozatvállalása nélkül nem tudunk úgy dolgozni, ahogy szeretnénk.- Ha nincs pénze az állam- nek sem?- Rosszul irányítják az ország pénzforgalmát. Meggyőződésem, hogy több pénz van Magyarországon, mint ameny- nyi „látható”. Csak nem oda megy, ahová kellene.- Professzor úr borúlátó az agrárgazdaság jövőjét illetően? A reális árarányok kérdése- Ellenkezőleg: optimista vagyok. Az ország irányítói egyszer értékén kell hogy kezeljék majd az ágazatot. Nem tizenhét százalékát adja a nemzeti jövedelemnek, hanem valójában ennél sokkal nagyobb a jelentősége. A mező- gazdaság jóval értéken felül vásárol például iparcikkeket (gépet, műtrágyát, permetezőszereket, satöbbi), ugyanakkor sajnos a saját termékeitől gyakran jóval értéken alul kénytelen megválni. A reális árarányok kérdésébe most ne menjünk bele, mert messzire vezetne - zárta le a beszélgetést dr. Sass Pál egyetemi tanár, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának főigazgatója. A. Tóth Sándor Asszonyom! Amíg Ön bevásárol, • f FF •• | mi főzünk. Fözőntargarin INGYENES KOSTOLO! Márciusban Önt is vendégül látja a Hera háziasszonya. Kóstolónkon meggyőződhet róla, hogy Hérával minden étel sokkal finomabb. És mindezt szokásos bevásárlása közben. Keresse háziasszonyunkat a nagyobb boltokban. Hera. Kiemeli az ételek valódi ízét. A következő városokban látja Önt vendégül a Hera háziasszonya: Kecskemét: március 1., 2., 3., 6., 7., 8., 9., 10., Kiskőrös: március 13., 14., Kiskunfélegyháza: március 9., 10., 13., 14.
