Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

1995. február 28., kedd Megyei Körkép 5. oldal Az út a bíróságra vezet NAGY EREDMÉNY NAGYKŐRÖSÖN Jó minőségű víz jön a csapokból Ide tervezik az autópálya kiskunfélegyházi leágazását. A területen még a régészek dolgoznak. Nagykőrös közműves vízellátá­sát napi 5-6 ezer köbméter csúcsfogyasztást feltételezve fejlesztették a 80-as években. Mára - főként az áremelkedé­sek következtében - a tényle­ges fogyasztás napi kétezer köbméterre csökkent. A jelen­leg használatba fogott négy, egyenként 250-300 méteres kút vizének keverésével sikerült határérték alá szorítani az am­mónia-, illetve a nitrit- és nitrát­tartalmat. Ez nagy eredmény, hiszen csaknem egy évtizedig kérdéses volt, lesz-e valaha Kő­rösnek szabványos minőségű vezetékes ivóvize. A szabályozott keveréssel a vas- és a mangántartalmat is a kritikus szint alá tudták szorí­tani, bár a hálózat vizének sár- gulására még mindig van pa­nasz néhány kerületben. Mihály Károly, a városépíté­szeti iroda vezetője elmondta: a víz sárgulását a vezetékrend­szer vízcirkuláciőjának javítá­sával lehetséges csökkenteni. Ez a felújítás a pénzügyi lehe­tőségek függvényében már több éve tart. Nagykőrös alatt 56 kilométer közműves vízvezeték fut, amelyre eddig 4754 lakást kö­töttek. A közművesítés 56 szá­zalékos, jóval rosszabb, mint az országos, vagy a Pest megyei átlag. A közműves vízellátás­ban tehát mindenekelőtt a háló­zat fejlesztésére lenne legjob­ban szükség. Annál is inkább, mert a legfelső vízadó rétegek Nagykőrös egyes területein el­szennyeződtek az elmúlt évti­zedekben. Az egész városra kiterjedő felmérések most folynak, eddig a háztartások csaknem három­negyedénél vizsgálták meg a víznyerés és a szennyvízelhe­lyezés körülményeit. A labora­tóriumi elemzések eredményei vélhetően jelentékenyen befo­lyásolják majd a körösi víz­közmű további fejlesztését. M. J. NÉMET NYELVEN, NEM CSAK NÉMETEKNEK Új iskola és óvoda szeptembertől A Petőfiszállástól a megyehatá­rig terjedő szakasz kivételével befejeződött az épülő M5-ös autópálya nyomvonalán fekvő ingatlanok kisajátítása. Az érin­tettek többsége elégedett az au­tópálya-igazgatóság hozzáállá­sával. Mondjuk meg őszintén: volt, aki nem is reménykedett abban, hogy ennyi pénz üti majd a markát. Néhány kun­szállási család azonban becsa­pottnak érzi magát. Mert míg Kiskunfélegyháza határában akár 110 forintot is kaptak a tu­lajdonosok földjeik négyzetmé­teréért, addig pár kilométerrel arrébb, a falu határában csak 11 forintot ér ugyanekkora terület. A gazdák ebbe természetesen nem nyugodtak bele, közülük néhányan dr. Malatinszki Iván ügyvédtől kértek tanácsot.- Úgy tudom, hogy a kiskun­félegyházi területen az igazga­tóság és az ingatlanok tulajdo­nosai meg tudtak egyezni a vé­telárban. Nem volt vita, 74 és 116,20 forint közötti áron kelt el a föld négyzetmétere. Ennek ismeretében engem is megdöb­bentett, amikor arról értesül­tem, hogy a szomszéd telkeknél már csak 11 forint volt a négy­zetméterenkénti ár. Ezt indoko­latlanul alacsonynak tartom, hi­szen ekkora minőségi különb­ség nincs a két terület közt. Rá­adásul az út olyan jelentős vál­toztatást okozott a környéken, amely ezzel az összeggel egyál­talán nincs kompenzálva. Csak egyetlen példát mondok: az érintetteknek az egész gazdál­kodási tevékenységüket át kell szervezniük, hiszen az eddig összefüggő terület ezentúl két részre lesz osztva. Éppen ezért valamennyi, hozzám forduló panaszosnak csak azt tudom ja­vasolni, hogy jogorvoslatért forduljon a bírósághoz. Néhány ügy már valószínű­leg folyamatban is van, az ügyészség mindenesetre két al­kalommal már vizsgálta a kisa­játítási eljárás jogszerűségét. Kifogást azonban nem emelt, megállapította, hogy az irány­adó jogszabályoknak megfele­lően folyt a közigazgatási eljá­rás. Egyébként Kunszálláson 26 ingatlant érintett a nyomvo­nal, s csak 11 esetben került sor kisajátításra. Tizenöt esetben adásvétel útján szerezte meg a területet az igazgatóság.- Kunszállás határában a ki­sajátítási eljárás végéig nem történt meg a földek nevesítése - tájékoztat Fuchs Alfonz, a megyei közigazgatási hivatal főtanácsosa. - így a tulajdono­sokkal az autópálya-igazgató­ság képviselője nem is tudott tárgyalni. Ezért felkérte a bu­dapesti székhelyű Varius Ke­reskedelmi Kft.-t, hogy be­csülje fel az érintett területet, mely akkor még az Alkotmány szövetkezet tulajdonában volt. Megállapították, hogy egy gyenge minőségű futóhomok­ról van szó, melyen a szántót 11 forintra, a gyepet 9 forintra ér­tékelték nyégyzetméterenként. Ezzel egyébként a szövetkezet akkori elnöke is egyetértett. Erre a szakvéleményre támasz­kodva folytattam le a kisajátí­tási tárgyalást 1994 februárjá­ban. Tehát egy éve húzódik már az ügy, s legalábbis elgondol­koztató, hogy miért csak most kerültek elő a tulajdonosok. Ta­lán a földkiadó bizottság is dol­gozhatott volna gyorsabban. Természetesen nem akarom senki munkáját minősíteni, vi­szont felhívom minden érintett figyelmét a jogorvoslati lehető­ségre. Ilyenkor ugyanis a 30 napos határidő nem a határozat keltétől számít, hanem attól az időponttól, amikor a gazda ér­tesült az abban foglaltakról. A pénz letétben van, az érintettek megkapják, de igényük jogos­ságáról majd a bíróság dönt.- Minden föld annyit ér, amennyit adnak érte - foglalja össze a történteket Gurabi Gyula szakértő. - Kisajátítást egyébként két esetben kell kérni: ha nem sikerül a vételár­ban megegyezni, vagy ha nem ismert a tulajdonos. Kunszállá­son ez utóbbi történt. Tudni kell viszont, hogy az ár megállapí­tására jelenleg nincs semmilyen iránymutatás. A szakértők egymást tájékoztatják egy-egy ügy kapcsán. Elsősorban a talaj termőképességét, a művelési ágat vesszük figyelembe, meg­nézzük a terület elhelyezkedé­sét, településektől az utaktól mért távolságát és természete­sen a föld ottani piaci ára is mérvadó. Egymás szomszédsá­gában ilyen nagy eltéréseket nem tudok elfogadni. Én akkor vagyok nyugodt, ha sem az au­tópálya képviselője, sem a tu­lajdonos nincs megelégedve az általam becsült értékkel. Ekkor ugyanis sikerült eltalálnom a középárat. - galambos ­Baján, a Magyarországi Néme­tek Általános Művelődési Köz­pontjában óvodai és általános iskolai oktatás indul szeptem­bertől. Dr. Knáb Erzsébet igaz­gatónőt kérdeztük az újdonsá­gokról.- Mely évfolyamokra fogad­nak el jelentkezéseket?-Az első hat osztályba je­lentkezhetnek március 10-ig, a felvételi vizsga pedig egy héttel később lesz. A leendő elsősök­nél játékos képességszint-fel­mérést tartunk, míg a nagyob­bak magyar, német és matema­tika tantárgyakból felvételiz­nek. Az óvodában mindhárom csoportba várjuk a gyerekeket, ám az ő jelentkezésük határide­jéről csak később lesz döntés.- A német nemzetiségűek előnyt élveznek?-Inkább úgy fogalmaznék, hogy azokat várjuk az intéz­ménybe, akik a német nyelvvel és kultúrával kapcsolatban áll­nak. Nagyon fontosnak tartjuk az identitás újjáélesztését, de ez nem jelentheti a nemzetiség be­zárkózását.-A városban működő isko­lák hogyan fogadják a konku­renciát?- Miattunk nem lesz szükség iskolák megszüntetésére, leg­feljebb tanulócsoportok össze­vonása jöhet szóba. Ugyanak­kor figyelembe kell venni, hogy nálunk olyan személyi és tárgyi feltételek várják a gyerekeket, melyek magas szintű szakmai munkát tesznek lehetővé.-Ki fogja finanszírozni to­vábbi működésüket, hiszen ez sokba kerül?- Tisztában vagyunk a város anyagi lehetőségeivel és ez is indokolja, hogy az alapítványi működtetés érdekében tegyünk előkészületeket. Elképzelése­ink szerint a kuratóriumba be­kerülne a város, a megye, a mi­nisztérium, a német kisebbségi önkormányzat és egy német tar­tomány képviselője. A külön­böző pályázatokat is folyama­tosan figyelni kell, mert így le­het megteremteni az anyagi bá­zist. Kubatovics Tamás Ebben az épületben indul szeptembertől az oktatás. fotó: pn-archív Dühöngő fiatalok a kecskeméti Sasfészek diszkónál Példátlan bűncselekményt kö­vetett el három fiatalember a múlt év június 26-án éjszaka a kecskeméti Sasfészek diszkó előtt: minden indok nélkül, durván megtámadtak és agyba- főbe vertek két fiút, akiket a diszkó biztonsági őreinek in­tézkedésére kórházba szállítot­tak. A tettesek taxival menekül­tek el a helyszínről, ám hama­rosan elfogták őket. Életve­szélyt okozó testi sértés és ga­rázdaság miatt kerültek a vád­lottak padjára. Ügyüket a na­pokban tárgyalta a megyei bí­róság dr. Árvay Arpádné vezette büntetőtanácsa. Az elsőrendű vádlott Szabó Csaba, Kecskemét, Búzavirág utca 49. szám alatti lakos, hú­széves fiatalember. Nyolc osz­tályt végzett, gépkocsivezető. Kétszer volt büntetve, főleg lo­pások miatt. A mostani bűncse­lekményt akkor követte el, amikor három rendbeli lopás miatt már eljárás volt ellene. Két társa fiatalkorú: B. Tamás, tizenhét éves és M. Nándor ugyancsak tizenhét éves, mind­ketten Szabó Csaba közelében laknak. Barátok voltak és rend­szeresen együtt szórakoztak a Robinson diszkóban, amely B. Tamás apjának a tulajdona és ahol - legalábbis ez hangzott el a tárgyaláson - időnként a fiú is dolgozik. A három barát 1994. június 25-én az esti órákban találkoz­tak és törzshelyükön, a Robin­sonban szórakoztak. Elmúlt már éjfél, amikor úgy döntöt­tek, hogy taxival átmennek a Sasfészekbe. Meg is érkeztek, ott azonban a biztonsági őr Szabó Csabát nem engedte be, mert korábban „nézeteltérése” volt ott egy lánnyal. így Szabó kénytelen-kelletlen kintmaradt az utcán, két társa pedig be­ment, hogy körülnézzen. Ne­gyedóra elteltével jöttek ki az­zal, hogy visszamennék a Ro­binsonba. Éjfél után egy órakor tehát taxit rendeltek. A kocsi meg is érkezett, de a sértett Szabó nem szándékozott el­menni, azt hangoztatta, hogy verekedni akar. Ezzel társai egyetértettek, kijelentve, hogy „miért ne”. Az majdnem mellé­kes volt, hogy kivel. Ebben az időpontban lépett ki a diszkóból a fiatalkorú P. Norbert és Sz. Ferenc, hogy a kerékpárút mellett egy kicsit levegőzzenek, beszélgessenek. Szabó Csabáékat nem ismerték, soha nem is látták őket. Azok azonban már kiszemelték a két fiút, a közben megérkezett taxit elküldték azzal, hogy forduljon meg és várjon rájuk a benzin­kútnál, mert még „dolguk van”. Ebben a pillanatban a hiúsá­gában sértett Szabó odarohant P. Norberthez és hátulról ököl­lel fejbe vágta. Az orvtámadás­tól a fiú előregömyedt, de Szabó folytatta a támadást és ököllel verte áldozata fejét, ar­cát. Amikor pedig a földre esett, sorozatosan rugdosta a testét. Ezalatt B. Tamás a má­sik fiút támadta meg. Elkapta a nyakát, földre teperte, egyet-kettőt belerúgott és elsza­ladt. M. Tamás is csatlakozott társaihoz és a már földön fekvő P. Norbert combjába rúgott, majd egyet Sz. Ferenc arcába. A vandál támadás után - amely mindössze néhány percig tartott - elszaladtak, beültek a vára­kozó taxiba éa visszamentek a Robinsonba szórakozni. A ta­xiban és a Robinsonban is - a tanúk szerint - Szabó Csaba di­csekedve mutogatta a vereke­déstől véres kezét és pólóját. A két összevert fiút a bizton­sági őrök találták meg, és látva állapotukat, azonnal kórházba szállíttatták őket. Ott kiderült, hogy P. Norbert a bántalmazá­sok következtében orrcsonttö­rést szenvedett és leszakadt a bal veséje. Ez a sérülés közvet­len életveszélyt jelentett, amelynek elhárítása csakis a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhető. Még aznap meg­műtötték, el kellett távolítani a bal veséjét. Ez sajnos mara­dandó testi fogyatékosságot je­lent. Sz. Ferenc sérülései „csak” zúzódások voltak és enyhébb agyrázkódás. A tárgyaláson Szabó Csaba már sokkal szelídebbnek mu­tatkozott. Sőt, a veseszakadást okozó rúgást rá akarta kenni M. Nándorra, mondván, hogy az rúgott bele erősebben P. Nor- bertbe. Azt is vitatta, hogy ő lett volna a verekedés kezdemé­nyezője. Ezt B. Tamásra sze­rette volna hárítani. Csakhogy mindketten egybehangzóan - és az eljárás minden szakaszá­ban - egységesen azt vallották, hogy Szabó Csaba volt feldúlt amiatt, mert nem engedték be a diszkóba. Ezt megerősítették a tanúk is, akik látták, hogy Szabó hátulról támadta meg P. Norbertét, hátba vágta és ráug­rott. Mindezekre tekintettel - figyelembe véve az orvossza­kértő véleményét is - a bíróság megállapította, hogy P. Norbert súlyos sérüléseit Szabó Csaba okozta. Bűnösnek mondta ki a bíró­ság Szabó Csabát életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és ezért három év tíz hónapi börtönre ítélte, négy évre pe­dig eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor elrendelte az 1993. szeptember 3-án jogerősen ki­szabott, de egyévi próbaidőre felfüggesztett három hónapi fogház végrehajtását is. Ki­mondta, hogy csak a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsájtható feltételes sza­badságra. B. Tamást és M. Nándort garázdaság miatt hét, illetve öt hónapi fogházra ítélte, de annak végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. Mindketten pártfogói felügye­let alatt állnak. Kötelezte őket - meghatározott arányban - a felmerült 25 ezer forint bűn­ügyi költség megfizetésére. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette. A vádlottak és vé­dőik felmentésért, illetve a bün­tetés enyhítéséért jelentettek be fellebbezést. Gál Sándor-r.......................................................... ....................................... te m oulspaiyn éftóste sörédlfes kwrtte W» ngisati (etárisé k tataMimtés —> sí te itótfí. teért kéül sí i«®tá i- --------------------------------------------­A TABrVÁl nTFÖFMRnT A I AKu í AIjU 1 IlKIiiIVIdUL

Next

/
Thumbnails
Contents