Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
1995. február 21., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal VETES ELŐTT A BÁCSKÁBAN Előnyös hitel gépekre A korán jött tavasz mozgásba hozta a mezőgazdasági termelőket. Mivel legtöbb helyen sikerült még ősszel elvégezni a mélyszántást, most belefogtak a vetés előkészítésének számító talajlezárásba. Megkérdeztük a bácsbokodi, a nagybaracskai és a nemesnádudvari szövetkezetek vezetőit, milyen feltételek között készülnek az idei gazdálkodásra: Bácsbokod, Hangya János:- A tagi és a bérelt földekkel együtt 2000 hektáron gazdálkodhatunk. Úgy gondoltuk, hogy leegyszerűsítjük a termelési skálát, éppen saját állatállományunk gazdaságos tartása érdekében. Összesen 500 tehenet tartunk szaporulatával együtt és 12 ezer sertést. Ötszázötven hektár az őszi gabonavetésünk, 200 hektárrra si- lónakvalót vetünk, a többibe kukoricát. Lesz még 10-12 hektáron fűszerpaprika is. Szerencsére kaptunk kedvezményes hitelt, melynek kamatából 10 százalékot a kormány vállal magára. így jut majd gépvásárlásra is, egy nagyobb traktorra és 3 kisebb munkagépre van szükségünk. Nagybaracska, Gazdag János: - Ezerkétszáz hektár szántóföldön fogunk termelni az idén. Ebből 368 hektár őszi árpa es búza, 69 hektáron vetettünk triticálét. A tavaszi munkákhoz megvan a vetőmag- és a műtrágyaszükséglet, így 224 hektáron napraforgót, 446 hektáron pedig kukoricát szeretnénk vetni. A KAGE-től függ, hogy milyen szerződést kínál a fűszerpaprika-termesztéshez, ahhoz alakítjuk majd a terület- nagyságot. Szeretném felhívni a figyelmet szolgáltatásainkra, amelyeket a kistermelőknek ajánlunk fel. A gazdaboltunkban szinte mindent megtalálnak, a növényvédő szerektől a vetőmagig. Gépfejlesztésre az idén sajnos egy fillért sem jut. Nemesnádudvar, Bartha Tamás: - Nálunk a tagok érdekei határozzák meg a különböző vetések nagyságát, így például a kukorica-vetésterület 30 százaléka kerül majd a háztájiba. Mi is nekifogtunk a tavaszi munkának, szeretnénk zöldborsót, csemegekukoricát, fűszerpaprikát és kísérletképpen hagymát is vetni. Lesznek napraforgótábláink és az állat- állomány takarmányozásához silózni való vetések. A géppark fejlesztése elengedhetetlen, ha megszerezhetjük a középtávú hiteleket, vennünk kell nagy traktort, ekét, kombináton és vetőgépet. Papp Zoltán Nem bánták meg a tanyai életet A háziasszony kedvence a pár napos boci. A drága városi megélhetés miatt már évtizedekkel ezelőtt is többen tanyára költöztek. A kecskeméti Kovács László és felesége az Épszeméi keveset keresett, változtatniuk kellett életmódjukon. A közeli Jakab- szállás tanyavilágában egy kis nádtetős házat vettek.-Szamócába fogtunk. Igencsak guggonülő munka volt. Be is vált még akkor, mert nagyon kedvezett az időjárás. De aztán jött a szárazság, semminek sem hívták a termést. Locsolni kellett volna. Ezután disznókat állítottunk be. Vagy tizenkét anyakoca volt, s annak szaporulatai. A kukoricatermésre sem panaszkodtunk. Amikor már tápozni kellett, nem volt érdemes kínlódni velük. Az aszály közbeszólt. Kitikkadtak a földek - mutatta a határt az asz- szony, Juliska, s nekilátott a tejeskannák pakolásának.-A hetvenes évek elején vettünk két kisborjút. Aztán szaporodtak. Lettek a tehenek. Kézzel fejtem - néha egy szuszra 50 litert is -, mert még villanyunk sem volt. Aztán a haszonból mindig vettünk valami fontosat, ami éppen kellett a gazdaságba. Most csak tíz tehén van, meg borjak, növendékek, s a napokban született egy boci. Száznegyven-százötven liter tejet viszek naponta a begyűjtőbe. Volt úgy, hogy ennek duplájával indultam útnak. Már azért könnyebb. Van fejőgép, traktor, bálázó, trágyaszóró, csak kombájn nincs. Már nem is lesz. Ilyen árak mellett erre már nem telik. Gyakorlatilag jól beállított itt minden, csak az a baj, hogy kiöregszünk. Vacakol az egészségünk is. Hatvanon túl a halál ellen úgysincs orvosság. Nincs más hátra, dolgozunk, amíg bírunk. Meg ha ezt az egészet el akarnánk adni, mit adnának érte? Nem kapa- doznak annyira a paraszti munkáért. Mi meg a tejtermelést már nem tudjuk abbahagyni. Nem bántuk meg a tanyai életet. A két gyerekünk nem ezt a vidéket választotta.- Elégedett a tejátvétellel?-Én végül is nem értem, mindig ugyanazokat a teheneket fejjük, s néha 3,6, 3,8, de már 4-es is volt a minőség, a tejzsír. Havonta egyszer fizetnek. Csak hát eddig 20 forintot. Ezt a Bácstej adta. Most megváltozott az átvevő. Állítólag a Kalocsatej majd többet ad. Huszonöt forint körüli árat mondanak. Hiszem, ha majd látom a kezemben a tejkönyvet. De remélem, nem csapnak be bennünket. Ebből úgy megélünk. Bár az üzemanyag is egyre drágább. Zabáinak a gépek. Mert Sokat kell viliázni még a gépek mellett is. ki győzné kézzel ezt az irgalmatlan nagy területet! Pulai Sára Magyar élelmiszergazdaság: az elveszített gyarmat Kissé keserű szájízzel távoztak azok a szövetkezeti vezetők, akik meghallgatták Petschnig Mária Zitának, a Pénzügykutató Rt. közgazdászának előadását Baján. A Bácskai és Du- namelléki Mezőgazdasági Szövetség vendégeként előadást tartó közgazdásznő egy kérdésre válaszolva ugyanis elmondta, hogy a mezőgazdaságra épített gazdasági növekedés túl sokba kerülne, ezért nem látja ennek reális lehetőségét. Másképpen fogalmazva: a Egy esztendeje, hogy dr. Bön- gyik Árpád szőlész-borász professzor, az általa alapított Bio- vino Borlovagrend nagymestere felavatta Európa, de minden valószínűség szerint a világ első, és mindmáig egyetlen bio- borlovagrendjének tagjait. Az alapító jeles szakemberek, Grämling Kornél, Komlósi Mária, Komlósi Sándor, Németh László, dr. Pataki István és Solymosi Tivadar az évfordulóról megemlékezve értékelték az eddigi tevékenységet, és körvonalazták a terveket.- Világszerte nő az érdeklődés a vegyszermentes termesztési technológiák iránt - mondja dr. Böngyik Árpád. mezőgazdaság nem kitörési pont a magyar gazdaság számára. Az elmúlt gazdasági évet elemezve az érdeklődők hallhatták, hogy tavaly valamelyest könnyebb volt a helyzet, mint az előző évben. Nőtt az ipari termelés, élénkültek a beruházások, kevesebb munkanélkülit regisztráltak, növekedett a reálbér. A számok mögé nézve mégsem volt rózsás a helyzet, legfőképpen ha tudjuk, hogy a tavalyi év a politika éve volt. Ez nyilván kapcsolatban van azzal a felismeréssel, hogy a hagyományos, és mind több kemikáliát felhasználó mező- gazdálkodás a környezet mellett az emberi egészségre is káros. így összefüggést fedeztek fel a megnövekedett vegyszerfelhasználás és a daganatos megbetegedések gyakoribbá válása között. Szakcikkekkel, előadásokkal és gyakorlati bemutatókkal segítjük a termelőket a kemoról a biotechnológiára való átállásban. Olyan termelési módozatokat ajánlunk a gazdáknak, melyek a termőföld ésszerű és természetkímélő használatát eredményezik. Minden második esztendőKukoricáról Mélykúton Azokat a mélykúti gazdákat, j akik kukoricát szeremének termelni, hétfőn este hat órára a művelődési házba várják. A Kiskun kutatóközpont igazgatója, prof. dr. Samir Rady tart előadást a kukoricatermesztés aktuális kérdéseiről. Ismerteti a vetőmag-termeltetés feltételeit, s az idei hibridajánlatot. ben országos bioborversenyt szerveznek Baján, hogy a várost a bioszőlészet és -borászat eszmei központjává tegyék. A bírálatban a borlovagok is részt vesznek. Jövőre, a várossá válás 300. évfordulójára Baján országos bioborfesztivált rendeznek, melynek színes eseménye lesz a hazai borlovagrendek ünnepi felvonulása. Hogy a rend teljesíti önként vállalt feladatát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy röviddel a megalakulás után megtartotta Baján az első országos bioborversenyt, mely széles körű érdeklődést keltett, és újabb híveket szerzett a vegyszermentes szőlőtermesztésnek. G. Z. A kecskeméti kertészeti főiskolán szervezett Mezőgazdasági politika című tanfolyam keretében dr. Sipos Aladár akadémikus, az MTA agrárközgazdasági bizottságának elnöke tartott a közelmúltban mintegy 250 tagú hallgatóság előtt sok tanulsággal szolgáló előadást. Ebből idézünk néhány gondolatot, információt. 1989 volt a csúcs Az 1980-as évtizedben, amikor a magyar élelmiszer-gazdaság a gerincen volt, a nemzet- gazdaság bruttó termelésének több mint egynegyedét adta. A mezőgazdasági termelés 1982- ben és ’84-ben, az élelmiszer- ipar pedig 1989-ben érte el a II. világháború utáni legmagasabb szintet. Az ágazat termékeinek nagy részét - 30 százalékát - exportálta, ugyanakkor importigénye kicsi volt, így jelentős mértékben javította az ország külkereskedelmi mérlegét. Jövedelme fedezte a magyar adósság kamatát, tetemes befizetéssel gyarapította az állami költségvetést. Még azokban az időkben is, amikor a túlzott elvonás (ami nem volt más, mint a mezőgazdaság gyarmatosítása) miatt az alaptevékenységet kiegészítő tevékenységekkel kellett finanszírozni. A mezőgazdaság az aktív népesség 15-20 százalékának adott kereseti lehetőséget. A magyar gazdaság akkor kezdett lefelé csúszni, amikor az élelmiszer-gazdasága megbicsaklott. A termelés csökkeA borok nemes versenyét rendezi meg február 25-én Jánoshalmán a Gyümölcs- és Szőlőtermesztők Égyesülete. A mezőgazdasági szakiskola éttermében tartandó versengés résztvevőinek mintánként háromszáz forintot kell befizetnése 1989-ben kezdődött. 1993-ra a mezőgazdaság a hetvenes évtized véginek, az élelmiszeripar a hatvanas évtized közepének, második felének megfelelő szintre esett vissza. Különösen drámai mértékű volt ez a folyamat az állattenyésztésben. A nemzetgazdasági bruttó termelésből az élelmiszer-gazdaság részesedése 23 százalékról 17-re, a GDP-ből 17 százalékról 10-re csúszott 1989 és 1993 között. Tavaly már csak az aktív keresők 9 százalékának adott az ágazat kereseti lehetőséget. Igaz, hogy a Közös Piac országaiban is ez az arány, de ott más ágazatok felszívták a mezőgazdaságban munka nélkül maradiakat. Magyarországon viszont az egyébként is népes munkanélküli-tábort szélesítik. Élelmiszerexportunk több mint kétharmadával csökkent, ugyanakkor importunk megnőtt, jelenleg egymilliárd dollár értékű behozott élelmiszert fogyasztunk. Liberális vámszabályok A súlyos következményekkel járó importnövekedést a túlzottan liberális vámszabályaink tették lehetővé. Az ezt kiküszöbölni hivatott új rendelkezések hatástalanok, vagy több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. (Legfrissebb példa: a hiányt pótló import vetőburgonyára ugyanolyan magas - 50 százalékos - vámot tettek, mint az étkezésire). A magyar élelminiük nevezési díjként. A bormintákat - minden mintából két üveggel, a palackokat fajtamegjelöléssel ellátva - a versenyt megelőző napon, február 24-én pénteken 9-től 16 óráig lehet leadni a mezőgazdasági szakiskolában. szer-gazdaságnak 1990-ben volt legutóbb nyeresége. A mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége miatt egyes, itthon is megtermelhető termékekből behozatalra szorulunk. Mit lehetne tenni? Adott gazdaságot a válságból azoknak az ágazatoknak a megszervezésével lehet kihúzni, amelyeknek kicsi az importigénye. Magyarországnak az élelmiszer-gazdaságban vannak előnyei más országokkal szemben. A jövedelmezőség visszaállításával véget kell vetni a termelés csökkenésének. A mezőgazda- sági struktúrát meg kell változtatni. Nem szabad azt a termelési szerkezetet visszahozni (gabonafélék tömegtermelése stb.), amely négy évtizedig uralkodó volt. Szemléletváltás A munkaintenzív ágazatokat kell elsősorban preferálni, hiszen munkaerő van bőven, gép viszont nincs. A magyar mező- gazdaság képes arra, hogy jelentős mennyiségű vetőmagot, tenyészalapanyagot, kertészeti terméket állítson elő, amelyre kereslet van itthon és a külfödi piacon. Az élelmiszer-ágazatban agrárközpontú integrációt kell létrehozni: a vertikum jövedelmét megosztani. Mi kellene mindehhez? Szemléletváltás. A tudományos szakemberek által szükségesnek tartott lépések megtehetők lennének. Csak a gazdaságpolitikusoknak kellene ezt a hozzáállást elfogadni. a. m. A zöld rajnai üvegeket, amelyekbe a bormintákat tölteni kell, az iskola éttermében lehet felvenni ugyanebben az időpontban. Az eredményhirdetés 17 órakor kezdődik. Ádám Miklós EGYÉVES AZ ELSŐ BIOVINO BORLOVAGREND Nő az érdeklődés a biotermesztés iránt Az emlékezetes lovagavatás nem maradt visszhang nélkül. Borverseny a jánoshalmi szakiskolában A mezőgazdaság nem kitörési pont?
