Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. február 21., kedd DRÁGÁBB A MŰTRÁGYA, ROSSZABBUL FIZET A BOR Tavaszi készülődés a Homokhátságon A szerves trágya felhasználása várhatóan növekszik a jövőben. Szabadszálláson, Izsákon és Orgoványon egyre többen gondolják úgy: irány a határ! - mondja Édes Imre, a Kunsági Gazdaker Bt. képviselője, jeles agrárszakember, amikor a gazdák felkészüléséről kérdezem. - Elsősorban műtrágyát vásárolnak. Ma már - hogy a környékünkön nagyobbrészt igazi gazdája van a földnek - a termelők többsége ismét áldoz a talaj tápanyagpótlására. Kisebb rész gondolta úgy, hogy az őszi vetésű búza meg a rozs alá nem kell muníció. A szerves trágyával és a vegyi anyagokkal is megtanultak az emberek okosan, takarékosan gazdálkodni. Igaz, 2000 forint a pétisó mázsája, a tavalyi 1650 forint helyett. A magáéra már mindenki jobban Vigyáz.- Vajon megéri-e a gondosság?- Sajnos nem nagyon. A növényvédő szerek, a műtrágyák, a gépek és az alkatrészek árai az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. A szemes terménynek pedig nincs ára. Igen kevés a hízóállat. Mi terményforgalmazással is foglalkozunk. Jól tudom, hogy egy évvel ezelőtt a jelenlegi forgalom dupláját produkáltuk tápokból, szemes áruból.- Nemrég az agrártermelők kongresszusán azt nyilatkozta valaki: a magyar mezőgazdaság kikerül a gödörből.- Én nem így látom. Nagyon mély a gödör és még nem látjuk az alját.- Pedig az izsáki határt ma már nem az átkozott közös pusztítja.- Valóban, ma már majd’ minden birtokrésznek megvan a maga gazdája. Az egykor oly nagyhírű Izsáki Állami Gazdaságot felszámolták. A Sárfehér Tsz földjeit névre íratták a tulajdonosaik. Azt azonban nem lehet tudni: kik művelik meg a határt? Kiknek hoz profitot a föld? Vannak már csírái az új szövetkezeteknek, de addig, amíg a viták nem zárultak megnyugtatóan, nem kezdődhet az okos és célszerű gazdaszövetkezés.- Mire gondol konkrétan?- A termelőszövetkezetnél még nem tisztázódott, hogy az ültetvények milyen értékkel számítanak a kárpótlásnál? Hogy lehet elszámolni a visz- szakapott földet, ha erdő, ha gyümölcsös vagy szőlő van benne? Erről majd a szövetkezeti közgyűlésnek kell dönteni. A tagság határozata hosszú időre kijelöli a határrendet Izsákon.- Ön szerint a táj hagyományos szőlő- és gyümölcstermelő jellege megmarad a jövőben is?- Szerintem megmarad. Ma minden jel erre mutat. Jó híreket hallunk a község két komoly borászati és feldolgozó- üzeméből. Megindul a piacszerzés. El tudják adni a termést.- Ennek ellenére azt hallom, a maszek pincék borászai panaszkodnak. Nincs jó ára a bornak.- Ez igaz. Úgy tűnik, azok jártak jobban, akik szőlőként értékesítették a termést. Az ősszel kézhez kapott pénzt azóta kamatoztathatták. Ä bor ára pedig - ehhez képest - ala- J csony. Persze soká lesz még ok- j tóber. Addig fordulhat még a világ. Farkas P. József Gyógynövény a mézben Korszerűsítette tolnai telepét a Herbária Rt. A beruházás a gyógyélelmiszerek palettájának bővítését, új termékek megjelenését szolgálja. Az engedélyeket követően azonnal a boltokba kerül a Tolnán gyártott, dúsított „herbaméz”. Kamillát és eukaliptuszt tartalmazó változatát a légúti megbetegedésekre, édesköménnyel dúsított fajtáját szélhajtónak, míg a mentával kevert mézet főleg az epebetegeknek ajánlják. Gyümölcsöskerti terméskilátások Jó termést ígér a gyümölcsösök állapota - mondták el hétfőn az ország legdélebbi fekvésű kertjeit művelő gazdák Pécsett tartott metszési bemutatóján. A Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége által szervezett gyakorlati tapasztalatcserén a Földművelésügyi Minisztérium és a kertészeti egyetem szakemberei mutatták be a vegyes gyümölcsösökben, illetve a barackosokban alkalmazható célszerű metszési módszereket. A szakemberek arra figyelmeztették a kertész- kedőket, hogy az elmúlt aszályos évek miatt továbbra is számítani kell a rovarkártevők átlagosnál nagyobb veszélyére, ami az időben és szakszerűen elvégzett lemosó permetezéssel számottevően csökkenthető. A fák metszése előtti előhajtatás- sal jól felmérhető a rügyek várható életereje és a kártevők szemmel alig észlelhető hatása. Erdőfejlesztési program A türjei központú Zalakar Térségi Innovációs Társulás 17 községének kezdeményezésére elkészült az ország első kistérségi erdészeti tájfejlesztési programja. A türjei térségi társulás e célra zöld alapítványt hozott létre. AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (érvényes: FEBR. 20-ÁN) Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 174,80 176,54 178,28 ausztrál dollár 81,43 82,23 83,03 belga frank (100) 363,67 367,13 370,59 dán korona 18,96 19,14 19,32 finn márka 24,07 24,30 24,53 francia frank 21,53 21,74 21,95 görög drachma (100) 47,60 48,06 48,52 holland forint 66,84 67,47 68,10 ír font 173,02 174,75 176,48 japán yen (100) 113,89 114,99 116,09 kanadai dollár 78,52 79,31 80,10 kuvaiti dinár 369,75 373,37 376,99 német márka 74,92 75,63 76,34 norvég korona 17,03 17,19 17,35 olasz líra (1000) 69,06 69,76 70,46 osztrák schilling 10,64 10,74 10,84 portugál escudo (100) 71,93 72,63 73,33 spanyol peseta (100) 85,82 86,68 87,54 svájci frank 88,52 89,37 90,22 svéd korona 15,12 15,27 15,42 USA-dollár 110,38 111,45 112,52 ECU (Közös Piac) 140,64 142,00 143,36 Támogatják a szőlőtelepítést A kormányzat véleménye szerint van jövője a szőlészet- borászatnak Magyarországon, ezért az idei költségvetésben 40 százalékos, vissza nem térítendő támogatást hagytak jóvá a borvidékeken történő szőlőtelepítésre, illetve 60 százalékos kedvezményt nyújtanak a telepítésre felvett hitelek kamataira - hangoztatta Szabó György, a Földművelési Minisztérium főosztályvezetője az Eger vidéki szőlő és bortermelők csütörtökön megtartott tanácskozásán. Az egri rendezvényen ismertették a gazdákkal a hegyközségi törvénnyel kapcsolatos tudnivalókat. Ezzel összefüggésben a szaktárca képviselője elmondta: Magyarország nem meghatározó bortermelő, hiszen világszerte 250-280 millió hektoliter bort állítanak elő, a hazai termelés pedig csupán 4 millió hektoliter; ennek ellenére - a tradícióknak és az ágazatban felhalmozott szellemi tőkének köszönhetően - a magyar bor előkelőbb helyen áll a nemzetközi ranglistán, mint „statisztikai alapon” besorolva. A hegyközségi és a boreredetvédelmi törvénynek pontosan az a célja, hogy a minőség alapján elért hírnév fennmaradjon és ez a piaci eredményeken is megmutatkozzon. A hegyközségi törvény által érintett, minősített területen terem a szőlő 83 százaléka, azonban a jövedelmező gazdálkodáshoz az eddiginél lényegesen hatékonyabb marketingmunka szükséges. Romba dőlt az orosz mezőgazdaság A vaj - bár nagyon drága - szinte valamennyi orosz városból eltűnt. Ez is egyik jele annak, hogy össszeomlott a mezőgazdaság. A tejüzemek, hogy a 220 százalékos kamattal járó bankhitelek közepette egyáltalán működni tudjanak, lenyomták a tej felvásárlási árát. Amire viszont a parasztok vesztették el a kedvüket, s a tejtermelés 23 százalékkal zuhant. Oroszország mezőgazdasági termelése 1994-ben már csak a 45-50 százalékát tette ki az 1986-90-es évek átlagának. A tavalyi gabonatermés például a tervezett 100 millió tonna helyett csak 82 millió volt, ami az elmúlt 13 év leggyengébb termését jelenti. A fő ok nemcsak az, hogy gyenge a termés, hanem az, hogy óriásiak a tárolási és a szállítási veszteségek. A rendelkezésre álló tárolókapacitások csak a termés 71 százalékát tudják befogadni, az élelmiszereknek mindössze 21 százalékát lehet megfelelően tárolni. A különböző raktározási gondok, s nemkülönben a szállításnál jelentkező veszteségek miatt az orosz mezőgazdaság termékeinek 20-30 százaléka megy veszendőbe. Ezzel függ össze, hogy 1994 második felében számos - főként a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érdekelt - külföldi cég összecsomagolt Moszkvában és Szentpétervá- rott, s inkább Finnországban vagy Németországban ütötte fel tanyáját. Ezek nem az orosz piacról vonultak ki, de bázisaikat áthelyezték a szomszédos államba vagy Hamburgba. A VÁROS TÖRTÉNETÍRÁSÁNAK ÚJDONSÁGA Kecskemét gazdasági fejlődése 1700-1850 A honi történetírás viszonylag keveset foglalkozott a törökök kiűzésétől a reformkorig terjedő csaknem másfél évszázaddal. Teljesen egyetérthetünk Ivá- nyosi-Szabó Tiborral, a Kecskemét gazdasági fejlődése 1700-1850 című alapvető monográfia szerzőjével: „Kecskemét történetének ezen szakasza iránti mérsékeltebb érdeklődéshez ezen felül hozzájárul az is, hogy a Homokhátság - gazdasági és politikai súlyát tekintve - eléggé a perifériára szorult”. A Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat Levéltárának kiadványa érzékletesen mutatja be a csatázó és zsaroló hadaktól sebzett, kiuzsorázott, dúlt tájat, a létfenntartás iszonyatos megpróbáltatásait. „Minden harmadik esztendő tartogatott valamilyen keserves megpróbáltatást a lakosság többsége számára.” A megyei levéltár tudós igazgatója vitathatatlan adatokkal bizonyítja: a növénytermesztés jelentősége a tárgyalt korszak végére meghatározó lett „a lélekszámban többszörösére növekedett lakosság ellátásában”. Részletezve, az összefüggéseket is feltárva elemzi a gazdasági szerkezetváltás következményeit. Több, eddig kevéssé ismert, elhanyagolt szempontra, folyamatra irányítja a figyelmet. Bozó János városföldi tanyájára utalva állapítja meg például, hogy a 19. század negyvenes éveiben „a tanya többé már nem a kezdetlegesség, a félnomád állapotok riasztó és romantikus őrzője többé, hanem a korszerű mező- gazdálkodás lassan példamutató szervezeti formája”. A kötetet elolvasók nyomon követhetik a termelőerők változását, a birtokviszonyok módosulását, megismerhetik a helyi sajátosságokat, új növények megjelenését. A szerző a termelési ágak elemzésénél utal a helyi elöljáróság magatartására, a serkentő, tiltó rendelkezésekre, intézkedésekre, a piaci lehetőségekre, az elkerülhetetlen érdek- ütközésekre. A kézműipar fejlődését három szakaszra tagolja Iványosi-Szabó Tibor. A napóleoni háborúk végétől a nagyobb arányú parcellázásoktól számítja a felvevőpiac bővülését. Árnyalt, gazdagon dokumentált képet rajzol a Kecskemét gazdasági fejlődése 1700- 1850 között az állati termékek feldolgozásáról, a szeszipar kezdeteiről, a vendéglátóipar kialakulásáról, a kézművesek anyagi viszonyairól, a közlekedés állapotáról. A levéltár igazgatója is megerősíti ama vélekedéseket, amelyek szerint a tőkehiány akadályozta legkeservesebben és legtartósabban a vidék gyorsabb ütemű anyagi gyarapodását, polgárosodását, kereskedelmi lehetőségei jobb kihasználását. A szép küllemű könyv előnyére szolgált volna némely bürokratikus nyelvi modorosság kigyomlálása. így is a várostörténet-írás nagy értéke. Heltai Nándor ÁRENGEDMÉNY ! ‘TCasiavárt, 100 g, szemes 250 g, őrölt, szemes 500 g, szemes 1000 g, szemes őrölt 250 g, őrölt, szemes 500 g, őrölt, szemes 1000 g, őrölt,szemes Régi ár: 112 Ft 274 Ft 543 Ft 1080 Ft Ujár: 89 Ft 219 Ft 434 Ft 859 Ft Uj, kartonos ár: 85 Ft 210 Ft 415 Ft 820 Ft 251 Ft 201 Ft 192 Ft 497 Ft 398 Ft 380 Ft 984 Ft 787 Ft 751 Ft A SfíCvá&í fa 7wito, St. mivtcLw (ífietíi-m (42782)
