Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

10. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. február 21., kedd Építők élesedő versenyben Idén érdemes zöldséget termelni A holtszezonban sem állnak kihasználatlanul a gépek. Kevés a munkahely Csólyospá- loson is. Az átmenet megráz­kódtatásait kevés cég bírta ki talpon maradva. Ezek egyike a helybéli szárítóüzem, amely a D-Paprika Kft. tulajdona. A feldolgozó szezonidőben het- ven-nyolcvan ember számára biztosít munkalehetőséget. Négy településről, Csólyospá- losról, Majsáról, Kömpöcről és Forráskútról, de csúcsidőben még Szánkról is járnak ide dol­gozni. Keresszegi Attilát a ká- efté ügyvezetőjét kérdeztük a vállalkozás profiljáról.- Kizárólag zöldségfélék szárításával foglalkoznak az it­teni és a forráskúti üzemünkben is. A két szárítóban együttesen napi hat-hét vagon zöldségfélét tudunk feldolgozni. A terméke­ink nagyobbik részét külföldön értékesítjük.- Honnan vásárolják fel az alapanyagot?- Körzetünk elsősorban a három déli megyére - Bács, Csongrád és Békés - terjed ki. Innen szerezzük be a petrezse­lyem és zeller zöldet, a spenó­tot, kaprot és a póréhagymát. Szárítunk snidlinget is, amelyet a munkaigényessége miatt, raj­tunk kívül csak Szabadszállá­son állítanak elő. Ezeken kívül paradicsom és pritaminpaprika feldolgozását végezzük. Jelen­leg holtszezon van, most gom­bát szárítunk. Igen jó a piaca külfödön a cukkininek is.- Az utóbbi termesztésével foglalkoznak-e a környéken?- A cukkini olyan uborka­féle, amelyet itt a homoki föl­dön is jól lehet termelni. Már itt Csólyoson is akadnak vállalko­zók, akik nagytételben kívánják előállítani. Mivel biztos svájci és német megrendeléseink van­nak a korong szeletelésú cukki­nire, már most megjelentünk a felvásárlási árainkkal. Harminc forintot adunk kilónként a cuk­kiniért a termelőknek. Egyéb­ként egy hónapon belül tudunk fizetni a felvásárolt árukért.- Tehát érdemes lesz idén zöldségféléket termelni?- Igen. Akik változatlanul úgy érzik, hogy a visszakapott területeiken zöldségféléket kí­vánnak termelni, biztatni tudom őket, hogy ipari felhasználásra állítsanak elő termékeket. Sze­rintem ez sokkal biztosabb bevé­telt jelenthet nekik, mint például a nagybani piac. T. K. Az építőipar termelése - az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium előzetes becslései sze­rint - az elmúlt évben 10-15 százalékkal növekedett a meg­előző esztendőhöz képest. A tárca arra törekszik, hogy az építőipar jó minőséget előál­lítani képes ágazat maradjon. Az építőipar a minőségbiztosí­tás, illetve az ipar- és piacvéde­lem területén nem nélkülözheti az állam szerepvállalását - állít­ják a minisztérium szakértői. Véleményük szerint az ipar- és piacvédelemnek nem célja a protekcionizmus erősítése, a bezárkózás. Az építő- és építő­anyag-iparban elsősorban azért van szükség piacvédelemre, mert a nyugat-európai beruhá­zási kedv csökkenésével nagy nyugati cégek is megjelentek a magyar építési piacon. Ezek a tőkeerős szervezetek piaci ta­pasztalatukkal jelentős verse­nyelőnyben vannak a hazai vál­lalkozókkal szemben. Konku­renciát jelentenek a kelet-euró­pai országok építőipari cégei is, részben hazai támogatottságuk, másrészt dömpingáraik miatt. A minisztérium behozatali kon­tingens megállapítását, vámpót­lék kivetését, továbbá az im­portengedélyek visszavonását kezdeményezi, amennyiben erre szükség van. A piacvé­delmi intézkedéseket elsősor­ban a versenyegyenlőséget sértő import esetében javasol­ják alkalmazni. Az ipari és kereskedelmi tárca az idén a tavalyinál mér­sékeltebb ütemű, öt-nyolc szá­zalék körüli termelésbővülésre számít az építőiparban. A nagyvállalati szervezeti rend­szer decentralizációja lényegé­ben befejeződött. A tárca szakértői szerint az építőiparban az állami tulajdon teljes körűen magánkézbe ke­rülhet. A hazai intézményi be­fektetések mechanizmusa még csak kialakulóban van, ezért a már privatizált építőipari cégek is várják a külföldi tőkeerős partnereket. A külföldi műkö­dötöké értékéről 1993-as ada­tok állnak rendelkezésre, ami­kor is 20 milliárd forintot fek­tettek az ágazatba. Az információs adatbank adatait cd-lemezen terjesztik Hol van az infláció műhelye? Amerikai-kínai megállapodás Mivel a felek előreléptek a szel­lemi tulajdonjogok védelméről tartott kínai-amerikai tárgyalá­sokon, Peking indokoltnak tartja a megbeszélések maga­sabb szintre emelését. Az USA pekingi nagykövetsége szerint arról van szó a megbeszélések jelen szakaszában, hogy Kína haladékot kapna az amerikai szellemi tulajdonjogok védel­mének megszervezésére, ami­ért cserébe külön, szakosított állami szervet hozna létre. Néhány esztendeje, amikor le­hetővé vált a nyugati autók be­hozatala, rövid idő alatt gom­bamód elszaporodtak ország­szerte a használtkocsi-kereske- dések. Sokan úgy gondolták, elég ehhez elkeríteni egy pár­száz négyzetméteres területet, felállítani a placc szélére egy lakókocsit őrrel, behozni né­hány széthajtott, a Lajtán túl ki­szolgált roncsot, máris mehet a bolt. Eleinte ment is, de csakha­mar befuccsolt egy sor vállal­kozó. Épp akkortájt, amikor Bakró József, a Mobil Center Kft. ügyvezető igazgatója meg­nyitotta kereskedését Kecske­méten, a Ceglédi úton. A ne­hézségek láttán a barátai meg­próbálták lebeszélni a vállakó­zásról. Mások csak legyintet­tek, mondván: kár érte, rossz üzeletbe fog. Bakró József már akkor sem hitt a kétkedőknek, s úgy tűnik, neki lett igaza. A számok min­Ha valaki azt hiszi, hogy ha­zánk ismét a 3 millió koldus or­szága, nagyot téved. Mi a 3 mil­lió milliomos országa vagyunk. Számoljunk csak együtt! Az országban már legalább há­rommillió lakástulajdonos, ház- tulajdonos él. Amikor néhány éve a tanácsok, majd most az önkormányzatok eladták a bentlakóknak a lakásokat - a bérlők nagy része tulajdonos lett. Kifizette, kinyögte még nélkülözések árán is a ki- sebb-nagyobb összeget, és az­tán észre sem vette, egyik nap­ról a másikra milliomos lett. Mert valljuk meg, manapság egy lakás értéke már egymillió Kecskeméten mutatta be új, multimédiás információs adat­bankját a sajtó képviselőinek a múlt héten a budapesti Vareszi Kft. A kecskeméti Pusztatourist Kft. adott otthont a tájékoztató­nak, amely elsősorban az ide­genforgalommal foglalkozó cégek számára kínált újdonsá­got. A cég olyan országos adat­bankot állít össze, amiben a ke­reskedelmi, termelési tevé­kenységen át a közhasznú in­denesetre őt igazolják: tavaly 1200 kocsit értékesített.- Van jövője ennek a tevé­kenységnek - vallja a fiatal vál­lalkozó - csak becsülettel kell csinálni. Nem szabad az ügy­félre rátuklmálni semmit sem. Hagyni kell, hogy ő maga vá­lasszon. Mi megadjuk a vevő­nek a lehetőséget, hogy az eme­lés műhelyünkben, vagy bármi­lyen általa kiválasztott szak­műhelyben megvizsgáltassa a kiszemelt járművet.- És ha hibát talál?- A kisebbeket természete­sen kijavítjuk. Az autós embe­rek ismerik egymást. Hamar híre megy annak, ha valamelyik kereskedő kitolt a vevővel. Am a pozitív példák sem maradnak titokban.- Az sem mindegy, milyen körülmények között fogadják a vásárlókat.- Ha gyorsan meg akarnánk gazdagodni, zsebre raknánk az egész bevételét. Ehelyett mi di­körül alakul. A többségnek van már valamiféle rozzant, koro­sodó autója is - használati ér­téke annak is egymillió, mert megy, ha benzinre van pénzed, ugyanoda elvisz, mint az új­gazdag Toyotája, Mercedese... Bútor is van a lakásban, s ha rozzant is, használati értéke annyi, mint egy agyonreklámo­zott luxusgamitúrának. Nagy luxus, hogy egyáltalán van. Nem is számolok tovább, há­rommillió többszörös millio­mos él az országban.. Szegény milliomos persze, aki igazán restellkedve kopog­tat be szociális segélyért, fűtés­támogatásért az önkormányzat­formációkig minden megtalál­ható. Az adatbankot cd-leme- zen terjesztik, s nem pusztán szöveges információt adnak a felhasználónak, hanem színes képek és hangfelvétel segítsé­gével igyekszenek megkönnyí­teni az eligazodást a kínálatban. Filmbetétek is helyet kapnak az ismertetőkben, a vendéglátással foglalkozó cégek pedig például az étlapról is tájékoztatást ad­hatnak az adatbank révén. agnosztikai műhelyt, 500 négy­zetméteres szalont építettünk, leaszfaltoztuk a közlekedő uta­kat, a gyerekeknek játszóteret alakítottunk ki, amíg szüleik válogatnak, és bővítettük az irodát. Mi nem a mában, a hol­napban gondolkodunk. Igaz, jómagam Trabanttal járok, ám közben épül, szépül a kereske­dés. Hamarosan nekilátunk a parkolónk csinosításához és bü­fét is építünk.- A tavalyi sikeres év után milyen folytatást remél?- Az új kocsik ára nagyon magasra szökött. Az átlag ma­gyar polgár számára szinte már megfizethetetlenek. Ezért úgy vélem, újból megnő a kereslet a használt kocsik iránt. Főleg a 2-300 ezer forint értékű, öre­gebb nyugati autókat keresik, és a valamivel drágább, 3-4 éves, kisfogyasztású családi kocsikat. Úgy gondolom tehát, igenis van jövője a használtko- csi-kereskedésnek. G.B. hoz. A környezettanulmány azonnal kideríti: saját lakása, bútora, kocsija van, hogy mer az ilyen egyáltalán kérni. Szóval, csapdába estünk, tu­lajdonosok lettünk, vagyonosok - vagyon nélkül. Hát persze, el­adhatjuk a fejünk fölül a lakást, de akkor azt kell tennünk, mint ősünk, Diogenész tette, hogy egy hordóban lakott... De mit tegyen a mai szegény millio­mos, akinek sem sörös-, sem bo­roshordóra nem futja - legfel­jebb egy üveg Tallérosra... De abban mégsem húzhatja meg magát a téli napokon - legfel­jebb csak a sört húzhatja meg néha-néha... -gombkötő­inflációt, azaz a fogyasztói és a termelői árszínvonal folyama­tos emelkedését a kormányzat a termelők, a befektetők és a fo­gyasztók tevékeny közreműkö­désével alakítja. A mind drágább termékek és szolgáltatások megvásárlásá­hoz több pénzre van szükség, a többletet egyfelől a jegybank teremti meg, másfelől a háztar­tások, a cégek „hozzák forga­lomba”. Előbb a jövedelmükből csak kevesebbet takarítanak meg, később a „vésztartalékai­kat”, a betétjeiket is felhasznál­ják, így a korábban megtakarí­tott pénz is bekerül a fogyasz­tási cikkek forgalmába. Ez nö­veli a keresletet, s változatlan kínálat esetén természetesen újabb áremelkedést vált ki. Ez a folyamat még akkor is így működik, ha az állam a költségvetés deficitjét a megta­karításokból, s nem többlet­pénzkibocsátásból fedezi, mint általában nálunk szokás. A megtakarításoknak ugyanis az volna a „hivatásuk”, hogy a fej­lődéshez elengedhetetlen beru­házások forrásai legyenek, ka­pacitásokat és készleteket nö­Poós Miklós, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium illeté­kese elmondta, hogy amennyi­ben az IKM által kidolgozott energiatakarékossági progra­mot az érintett tárcák elfogad­ják, március elején a kormány elé kerülhet az „energiafillér” akció jogszabálytervezete. Az elképzelések szerint a fo­gyasztói ár maximum 0,5 szá­zalékát kitevő „filléreket” a vil­lamosenergia- és gázszolgáltató vállalatoknak egy elkülönített alapba kellene befizetniük. Ez a villamosenergia esetében kilo­wattóránként három, a földgáz esetében köbméterenként öt fil­lér többlet terhet jelentene a szolgáltatóknak. Az „energiafillérek” azonban nem emelnék a fogyasztói árat, mert a tervezet kidolgozói arra számítanak, hogy ezt a pénzt a szolgáltatók saját eredményük terhére kigazdálkodjék majd. Az „energiafillérekből” évente 2 milliárd forint is ösz- szegyűlhet, amelyet takarékos- sági ötletek finanszírozására fordítanának. Ebből az alapból támogatnák például az ún. kap­csolt hő- és villamosenergia termelés elterjedését. veljenek, és ne a fogyasztási cikkek, hanem a beruházási ja­vak piacán jelentkezzenek vá­sárlóerőként. Az állam „tudathasadásosan” viszonyul az inflációhoz. Pilla­natnyi érdekei az infláció ger­jesztéséhez fűződnek, ugyan­akkor minden józanul mérlegelt távlati érdeke ellene szól. A pil­lanatnyi érdekek között előkelő helye van annak, hogy az inflá­ció lehetővé teszi a jövedelem újraelosztását. A reálkeresetek mérséklődése kisebb konflik­tussal jár, mintha a névleges jö­vedelmekhez kellene hozzá­nyúlni. Az áremelkedés ugyan­akkor megóvja a csődtől a gyenge teljesítőképességű cé­geket is, mert könnyebben tud­ják a külföldi versenytársakénál magasabb költségeiket áthárí­tani a fogyasztókra. A forgalomba kerülő több pénz növeli az állam névleges bevételeit, hiszen bezsebelheti a kibocsátott pénz névértéke és előállítási költségei közötti kü­lönbözhet is. Az árakat lassan követő béremelkedés révén pe­dig olyan jövedelmek is maga­sabb adósávba lépnek, amelyek Ez azt jelenti, hogy azok az erőművek, amelyek a távfűtés számára hőenergiát állítanak elő, villamos energiát is ter­melnének közvetlen környeze­tük számára. Ezzel az új megoldással csak névlegesen nőttek egy ko­rábbi adószint fölé, anélkül, hogy tulajdonosuk reáljöve­delme egyetlen fillérrel gyara­podott volna. Ám a tartósabb érdekek az infláció ellen, a stabil pénz mel­lett szólnak. Ha tartósan nincs növekedés, az ország elveszíti versenyképességét, csökkennek a külkereskedelemi bevételei, elriadnak a befektetők, állandó­sul a tömeges munkanélküliség. Az egy helyben topogó vagy csökkenő nemzeti jövedelem mellett lehetetlen eleget tenni annak a szociális gondozó és kiegyenlítő szerepnek, amelyet az államtól joggal elvárnak az emberek. Ezért szakadatlan küzdelem folyik az inflációban érdekelt, illetve ellenérdekelt körök kö­zött. Szüntelen változnak az erőviszonyok, s e változásoktól függ, hogy az állam inflációt gerjesztő vagy azt fékező in­tézkedéseket hoz-e. A Magyar Nemzeti Bank, amelyre a törvény a pénz érték- állóságának megőrzését bízta, sajnos egymagában nem képes e csatát eldönteni. B.T. ugyanis nemcsak megtakarít­ható, hanem olcsóbbá is tehető az energia. Az alapból egyéb célok mellett támogatni kíván­ják a lakosság és az intézmé­nyek energiatakarékossági ak­cióit is. Élénkül a használtautó-piac Vagyonosok vagyon nélkül Mire kellenek az energiafillérek? Akár két milUárd forint is összegyűlhet évente az össze­gyűjtött energiafillérekből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents