Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-15 / 39. szám
10. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1995. február 15., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Sorsolás február 22-én Új szállodás játékunk első emblémája lapunk tegnapi, február 14-ei számában jelent meg. Ezúttal a Pátria Hotelben eltöltendő hétvégi, kétszemélyes üdülésre pályázhatnak olvasóink, ha beküldik szerkesztőségünkbe (6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A) a három kivágott szállodaemblémát. A beérkezési határidő és a sorsolás: március 1 -je. Szerencsekerék-játékunk sorsolása február 22-én lesz. A beküldött szelvények közül 400-at húzunk ki, a nyertesek névsorát a március 1-jén megjelenő Petőfi Népében közöljük. A nyeremények: 1. Videoton színes televízió, 2. Siemens mikrohullámú sütő, 3. Super Nintendo, 4. Moulinex olajsütő, 5-104. összecsukható táska, 105-124. szerszámoskészlet, 125-174. nagy utazótáska, 175-219. uniszett, 220-269. asztali óra, 270-330. falióra, 331-350 hőmérős óra, 351-400. esernyő. Törteiről szomszédok és ismerősök mevében is érdeklődött egyik olvasónk: Hogyan lehet rendszeren hozzájutni a Petőfi Népéhez? Mint azt bizonyára tapasztalhatta is, időközben sikerült megoldani az újság árusítását a forgalmasabb helyeken. Napról napra többen vásárolják a lapot, s bízunk benne, hogy terjesztési ügynökségünk hamarosan megszervezheti a házhoz történő kézbesítést is. Felhívjuk figyelmüket, hogy újra megrendelhető a praktikus levélszekrény! A korlátozott mennyiség miatt azonban csak a Petőfi Népe előfizetőinek kínáljuk, akik 30 százalékos engedménnyel vásárolhatják meg az újság és más küldemények biztonságos elhelyezésére szolgáló ládikát. Megrendelhető a lapban megjelent szelvényen, olvasószolgálatunknál, helyi szerkesztőségeinknél, a terjesztési ügynökségeken vagy a Petőfi Népe kézbesítőinél. Olvasószolgálatunk is készséggel elfogadja a megrendelést a 76/481-391-es telefonszámon is. „Ha drágább lenne, akkor is előfizetném a Petőfi Népét!” - írja egyik soltvadkerti előfizetőnk. Ugyanakkor sokan megkérdezik minden nap: emelke- dik-e az újság ára? Szeretnénk ismételten megnyugtatni minden kedves olvasónkat: A Petőfi Népe ára változatlan marad! Sőt, előfizetőink még olcsóbban jutnak a laphoz, s az időtartamtól függően akár 12-20 százalékot is megtakarítanak. Továbbra is várjuk kérdéseiket, észrevételeiket a jól ismert telefonszámon (76/481-391), levélben vagy személyesen Kecskeméten, a Szabadság tér 1/A alatt. Levél Tiszakécske képviselőihez Tiszakécskei polgárok levelet írtak a város képviselő-testületének. A levél rövidített változatát az alábiakban közöljük. Alulírott tiszakécskei lakosok azzal a kéréssel fordulunk önökhöz, hogy a Mól Rt. töltőállomás-bővítésének engedélyezési eljárását függesszék fel, s vizsgálják felül az előző képviselő-testület azon határozatát, amellyel a benzinkút mögötti területet a Mól Rt. tulajdonába adta, bővítés céljára. Kérésünket az alábbiakkal indokoljuk. A Mól Rt. az 1489 hrsz.-ú és a Mol-részvényekért megvásárolt, fent említett 1488 hrsz.-ú területen nem csupán rekonstrukciót, hanem benzinkútbőví- tést tervez. Számunkra érthetetlen, hogy ma, amikor minden település arra törekszik, hogy a közúti forgalmat minden eszközzel a lakott területen kívülre terelje, Tiszakécskén ezzel a benzin- kútbővítéssel éppen az ellenkezője történik. A benzinkút ilyen mértékű bővítésével és a jelenleg meglévő zöld védősáv megszüntetésével a szomszédos 12 család lehetetlen helyzetbe kerül. Nyelnünk kell azt a töménytelen, mérgező anyagokkal telített füstöt, amit a tankolás után induló autók kibocsátanának. Éjjel-nappal „élvezhetjük” a teherautók, kamionok indulásával járó zajt, rezonanciát. Kertjeinkben ólommal és más mérgAtő anyagokkal szennyezett zöldséget és gyümölcsöt tudunk csak termelni. A házaink milliós nagyságrendben is veszíthetnek értékeikből, vagy eladhatatlanná válnak. Hiszen ki venne olyan helyen lakást, ahol a levegőszennyezettség és zaj benzin- kútméretű. A nyári kánikulában, amikor beszorul a levegő, már most elviselhetetlen az olajbűz és a füst. Mi az aggályainkat már 1994. szeptember 30-án megírtuk a Mól Rt. marketingfőosztályának. Azt kértük, hogy csak korszerűsítsék, és ne bővítsék a benzinkutat. 1995. február 9-én megbeszélésre került sor a szomszédságban élő lakók és a Mól Rt. képviselői között. Ettől a találkozástól mi azt vártuk, hogy a Mól Rt. akceptálja problémáinkat és próbál a tervén úgy változtatni, hogy számunkra is elfogadható legyen, ök azonban a tulajdonos teljes fölényével vettek részt a megbeszélésen és a változtatásra való hajlandóságnak nyomát sem mutatták. Azt csak érintőlegesen említjük meg, hogy az 1992. október 22-én keltezett és az önkormányzatnál 2496/1992. számon iktatott levélben öt telekszomszéd kérte az önkormányzatot, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, megvásárolhatnánke az akkor még önkormányzati tulajdonú 1488 hrsz-ú területet? Válaszra sem méltattak. Közben egy 1992. január 7-ei visszadátumozott és 2496- 2/1992. iktatószámmal ellátott levélben megvételre felajánlották a területet a Mól elődjének. Többszöri érdeklődésünkre azzal nyugtattak minket, hogy a Mól nem kereste meg az ön- kormányzatot vásárlási és bővítési szándékkal. Emberséges és - úgy érezzük - mindenki számára elfogadható megoldás lenne, ha az ön- kormányzat kisajátítaná az említett területet és csereterületet biztosítana a Mol Rt.-nek a lakott területen kívül eső valamelyik forgalmas út mentén. A benzinkút körüli 12 családban élő 43 embernek az egészsége tevődik itt kockára. Miért kell nekünk meghozni az áldozatot azért, hogy a Mól Rt.-nek még több pénz folyjon be a kasszájába? A benzinkút modernizálását, környezetbaráttá tételét magunk is támogatjuk, de hogy a forgalmat a kertjeink alá tereljék, hogy ott parkolóhelyet alakítsanak ki, hogy lakóépületektől pár méterre éjjel-nappal működő benzinkút legyen, ezt életellenes tervnek tartjuk. Ezért kérjük önöket, fontolják meg a csereterületet illető javaslatunkat. Tizenegy aláírás Köszönet Angliából Február 27-én Naptár című rovatunk évforduló-sorozatában Joós Ferencre emlékeztünk, születésének 105. évfordulóján. Lapunk e száma eljutott Angliába, ahonnan az alábbi válasz érkezett fiától, Joós Józseftől: A mai napon kaptuk meg, Deák István barátom útján, az édesapám születésének 105. évfordulójáról b. lapjukban megjelent megemlékezést. Hálásan köszönjük soraikat. Cikkük nagy örömet okozott nekünk, gyermekeinknek és unokáinknak. Különös örömet okoz nekünk, hogy édesapán szeretett városa nem feledkezett meg róla. Fáradhatatlanul keresett, kutatott emlékek után. 1956 tavaszán láttam utoljára Kecskeméten. A Szentháromság-temető sírköveit böngészte. Fürgén, botját kezében tartva, egyik sírtól a másikig ment. Több mint kétórai böngészés után rámszólt: „Látom, fáradt vagy, ott egy pad, pihenj, én még körülnézek”. Bátyám, Joós F. Imre (Kecskeméti Lapok, Kecskeméti Közlöny, Pesti Lapok) újságíró volt, néhány éve hunyt el Budapesten. Mi a forradalom bukása után (1956. november 29.) kénytelenek voltunk elmenekülni. Azóta itt élünk Angliában, egy tengerparti faluban. Joós József LEVÉLVÁLTÁS Gondoskodás a szegényekről A Petőfi Népe február 8-ai számában megjelent, Akikért szót emelek... (Németh Károly Kiskunfélegyháza, Lugas u. 26.) című cikkel kapcsolatban szeretnék a válaszadás lehetőségével élni, mint Kiskunfélegyháza város polgármesteri hivatala népjóléti osztályának vezetője. Téved a tisztelt levélíró, ha azt hiszi, az önkormányzat előtt ismeretlen az a tény, hogy az országban, így városunkban is sokan élnek a létminimum alatt. Hiszen az ezekről a családokról való gondoskodás elsősorban a helyi önkormányzatok közreműködésével, a szociális törvény és a helyi rendeletek alapján valósul meg. Az átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe került állampolgárok egy része közvetlenül keresi fel a polgármesteri hivatalt. A segítségnyújtás legkülönbözőbb formáit, a levélíró szavaival élve, „kéregetés” nélkül - a karitatív szervezetek, érdekképviseleti szervek (nyugdíjasok, rokkantak, nagycsaládosok), egyéb civil szervezetek, önkormányzati képviselők és a városunkban működő intézmények javaslatai alapján - hivatalból nyújtjuk, természetbeni vagy pénzbeni támogatás, illetve a személyes gondoskodás valamilyen formájában. A jogosultság megállapításánál belső nyilvántartásainkra, és az említett szervezetek javaslataira támaszkodunk, ugyanis a személyiségi jog védelme miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjasokról nem szolgáltat adatokat. A rászorulók felmérése, a szükségletekhez igazodó ellátási formák kialakítása évek óta folyamatos feladatunk, ezért elsősorban az időskorúak (nyugdíjasok) esetében érezzük úgy, hogy eredményeket értünk el. Németh Károly levelében túlságosan általánosít, amikor arra utal, hogy olyanok kapnak segélyt, akik a pénz felvétele után kocsmára vagy taxizásra költik azt. Munkánkat - a rászorultakról való gondoskodást - akkor segítette volna, ha konkrét esetekre alapozza észrevételeit, ezáltal bekapcsolódott volna a fentiekben felsorolt jelzőrendszerbe, s nem „kívülről és elméletben” akarná megváltoztatni az önkormányzati szociálpolitikát. Tisztelettel: Dr. Molnár Mihályné népjóléti osztályvezető, Kiskunfélegyháza Még tart a félelem Január 18-ai lapszámunkban közöltük a Félelem a Petőfi Sándor utca 16.-ban című olvasói levelet, melyre január 25-én válaszolt a KIK-FOR Kft. és Kecskemét rendőrkapitánya. Újabb levél érkezett a Petőfi Sándor utcából: A Petőfi Sándor utca 16. lakóközösségének józanul gondolkodó többsége nevében mindenekelőtt szeretnénk megköszönni lapjuknak a részünkre nyújtott tárgyilagos segítséget. Megnyugtatásunkra szolgált, hogy felkeltették a hivatalos szervek figyelmét is gondjainkra. Elolvastuk a megjelent válaszokat, s megnéztük a televízió műsorát is, sajnos, az ott elhangzottak nem váltottak ki osztatlan megelégedést közöttünk. Míg ugyanis a KIK-FOR Kft. megtette a bíróság felé a régóta várt lépést, melynek a kimenetele időben akár másfél évig is elhúzódhat, addig a rendőrkapitányság részéről tett nyilatkozatok és intézkedések vonatkozásában van gondol- kodnivalónk. Igen furcsa a rendőrség egyfajta elzárkózása, nevezetesen az a véleménye, hogy igyekezzünk magunk segíteni önmagunkon. Ezt vettük ki a tv-ben tett nyilatkozatból. Igaz, az újságcikkben már másképp fogalmaztak. Élve ezzel a figyelmeztetéssel, meg is kíséreljük védeni magunkat, s reméljük, ha rendőri intézkedésre kerülne sor, nem mi hagyjuk el vesztesként a porondot. Gondjaink, sajnos, nem szűntek meg. Renitens lakótársunk haverjainak bizony saját kulcsuk van az említett bejárati ajtóhoz, s naponta randalíroznak. Lakótársunk pedig az V. emelet 514.-ből február 7-én hajnali 4-kor betörte az emeleti ajtó biztonsági üvegét, mert valószínű szokása szerint nem tudott bejönni, állapota gátolta ebben. Mi ismét a hivatalos utat választottuk: rendőrség, KIK-FOR. S nagyon reméljük, ez a szándékos rongálás nem marad büntetlenül. (Név és dm a szerk.-ben) Kallódó ügyek, talányos tervek a városházán Hírek szerint a kutyaügyek már a kecskeméti közgyűlést is elérték. A polgármester úr szerencsére már a múlt heti közgyűlésen közölte, kóborkutya- ügyekkel a továbbiakban nem kíván foglalkozni. Ezzel a városházi kutyaügyek remélhetően befejeződnek. Az ismert vagy kevésbé ismert, „örökölt” városházi kóborügyek azonban megmaradtak. Ilyen ügy lett például az al- sószéktói, a petőfivárosi 1-es és 11-es buszjáratok, a homokbányái buszvégállomások és -megállók építése, annak ellenére, hogy a tervek rendelkezésre állnak. Kóbor ügy az önkormányzati pályázatok, a városi közmunkák kiadásának megnyugtató szabályozása, továbbá a város többmilliárdos vagyonának követhető kezelésére, eredményes működtetésére létrehozandó szervezet felállítása. A legtalányosabb azonban az állítólagos városigazgatóság létrehozásának a terve. Csak találgatni lehet, hogy az elképzelt városigazgatóság létrehozását az ötletadók milyen meggondolásból, milyen felmérések vagy gazdasági számítások alapján ötlötték ki. Mint választó, tisztelettel kérdezem az ötletgazdáktól, végeztek-e számításokat, s mi indokolja egy új szervezet létrehozását, tekintettel arra, hogy a tervezett városigazgatóság - bizonyos eltérésekkel - a Községgazdálkodási Kft. jelenlegi feladatúinak egy részét is végezné? További kérdés: Amennyiben a korábbi Községgazdálkodási Vállalat, majd a nyereségorientált, kft.-vé átszervezett szolgáltató képtelen volt a köztisztasági, parkfenntartási stb. feladatait ellátni, miért akarják egyesek ezt a szakfeladatot a városházán belül megoldani. A megkérdezett szakemberek véleménye szerint ugyanis a mérnöki és környezetgazdálkodási iroda, dologi és személyi feltételek hiányában, átszervezés után is képtelen lenne e feladatok ellátására. Szakemberek szerint nem új szervezetet kell létrehozni, hanem a meglévőt kellene megtámogatni, esetleg személycserékkel megerősíteni. Mert ha az új szervezettel való próbálkozás nem válik be, a választók utólag legfeljebb az eredeti állapot visszaállítását követelhetik, viszont az árát nekik kell megfizetniük. Összegezésül: Kecskemét többmilliárdos vagyonának szakszerű kezelése és eredményes működtetése évek óta szünetel, a város vagyoni helyzete olyan, amilyen, tehát rendbe kell tenni. Ehhez azonban nem csak pénz kell. Dr. B. L., Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) A Volán egyajtós trükkjéről Elejétől fogva ellenszenvvel figyelem a Kunság Volán által bevezetett első ajtós felszállási rendszert. Minden hozzászólást elolvastam eddig. Érdekes, egyik vélemény sem üdvözölte kitörő örömmel az egyoldalú döntést, hogy az utasok kötelesek ezentúl féllábon állva, szatyrokkal egyensúlyozva, bérletüket (jegyeiket) szájukba véve, esetleg fütyülve is hozzá, a sofőr elé járulni, és ha annak jókedve van, tán még felszállási engedélyt is kapnak. Komolyra fordítom a szót, bár a lényeg benne van a fentiekben. Hozzászólásomra a végső lökést Vasvári Károlyné tanárnő legutóbbi nemtetszésnyilvánítása adta. A tanárnő töpreng, mi nem tetszik neki ebben a felszállási rendszerben. Jó nyomon van, amikor a kézkapkodásról beszél, a lényeget azonban nem fejti ki teljesen. Én talán továbbjutok egy lépéssel. A kiszabott ajtónyitás, a libasorba állás, a manőverezés a bérletekkel, arra a rendszerre emlékeztet, amikor helyettünk gondolkoztak, s megszabták, mikor mit tegyünk. Kedves Kunság Volán! Engedje meg, hogy tulajdon agyammal én gondolkozzam és én dönthessem el, mikor, melyik ajtón akarok felszállni a bérletemért (ami bizony sokba kerül), és vállalhassam a felelősséget, hogy van bérletem (jegyem). Nem kell eleve bűnözőként fogadni az utast, hátha nincs érvényes úti okmánya. A valódi bliccelők kiszűrésére pedig alkalmazzanak megfelelő számú, kulturált ellenőrt! Olvastam a Volán egyik vezetőjének válaszát is e hasábokon, melyben elégedetten dörzsölte a tenyerét, hogy az új felszállási rendszerben milyen nagyszerűen megnövelték az elfogott bliccelők százalék- arányát. Javaslom, az égig emelkedő viteldíjakból kitakarított buszokat közlekedtessenek, ne térdig érő mocsokban kelljen nyomorogni az autóbuszokra kényszerülőknek, és nyitott ajtókkal várják az utasokat, hogy Európa felé haladhassunk. Vörös J.-né, Kecskemét, Lóverseny u. 23. NAPJAINK HUMORÁBÓL s Sajnálom, kedves uram, de elkésett. Pontosan tíz perce már kirabolták a bankot.
