Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 06. szám

Hétvégi magazin SZERKESZTI: NAGY MÁRIA, BÁN JÁNOS Horoszkóp 10. oldal Rejtvény 11. oldal Receptek 11. oldal Slágerlista 12. oldal Lábon megvették új fíbnjüket Régi és új filmjeiken egyaránt jót derül a közönség. A vadnyugat legbiztosabb kezű cowboyai, az átverhetetlen rendőrpáros, a trükkös észjá­rású vagány és kalapácskezű társa, a jámbor pappáros, Búd Spencer és Terence Hill egyik korábbi kalandján nevettünk karácsonykor, a tévé jóvoltá­ból. A két nagy gyerek - ahogy szívesen nevezik magukat Bud Spencer és Terence Hill, mindketten már ötvenes éveik­ben járnak. Új filmjüket éppen ezekben a napokban mutatták be, a címének megfelelően: Ka­rácsonyi bunyó... „A film nem a régi filmjeink hagyományát követi - nyilatkozták az olasz televízióban, karácsonykor -, hanem a barátságunk és a cin­kosságunk új megfogalmazása. Lényeges, hogy köztünk nem a pénz, nem az érdek fűzi szo­rosra a kapcsolatot, hanem az, hogy lélekben mindketten a fantázia prérijén élünk. Jó ér­zés, hogy velünk együtt nőtt fel a nézők új nemzedéke is.” A Karácsonyi bunyót Dél-Ameri­kában forgatták, 3200 méter magasan a tengerszint felett, „ahol kapkodni kellett a levegő után, gyerekek veszekedése és nyüzsgése közepette, minthogy a filmben egyikünknek éppen tíz'gyérmeke van...” A filmet mintegy száz ország mozija, té­véje már „lábon” megvette. A Karácsonyi bunyó azon­ban nemcsak a meséjében, ha­nem a megvalósításában is csa­ládi film. A kópia elején ugyanis ez a két név is olvas­ható: Jess Hill és Giuseppe Pe- dersoli. Az előbbi Terence Hill fiaként írta a forgatókönyvet, az utóbbi Bud Spencer, azazhogy Carlo Pedersoli elsőszülöttje­ként producere a filmnek. „A következő filmünket - s ez re­mélhetőleg a Don Quijote lesz- ismét a két gyerekkel együtt készítjük el. Terence-nek és nekem is nagyon fontos a csa­lád, a közösen végzett munka”- mondotta Bud Spencer, aki egyébként már nagypapa. Ez az egyik, amire büszke. A másik — mint ahogy maga mondja -, nehézsúlyú filmesként sem fel­edhető, hogy ő volt az első olasz, aki 1 percen belül úszta a százat, anno... Újra divat a nagymama szekrénye Monica Vitt! már átalakította a nagymama szekrényét. Bútortervezők a megmondha­tói, hogy a régi, míves darabok soha sem mennek ki a divatból. Hiába hódítanak új és újabb formák, technikák, a nagy­mama szekrénye, a dédnagy­mama komódja, vagy a még ré­gebbi családtagok megmaradt bútorai ma is a lakás ékességei maradtak. Mert a fát helyettesítő mű­anyagok korában igazán szíve­sen rámolunk egy nehéz tölgy, tágas szekrénybe, egy faragott, díszes szekreterbe, és szívesen ülünk kényelmesen egy csupa- puhaság fotelbe. Különösen becsben tarthatjuk, ha igazi stílbútor maradt ránk, egy ko­rabeli rokokó asztalka, egy re­neszánsz tükör, netalántán egy barokk étkező. De még a szá­zadfordulós, századeleji, úgy­nevezett utánzott stílbútorok­nak is megnőtt a becsületük. Már ha legalább nyolcvan, ki­lencven évesek. Újabb divat az 1700-as, 1800-as bútorkönyvek rajzai alapján eredeti anyagból (fából) és eredeti díszítménnyel, kis­ipari munkával, de nagyipari környezetben készített beren­dezési darabok használata. Nyugaton azt is kitalálták, hogy miközben a formát megőrzik, a szekrények belsejét, polcait, fé­rőhelyeit a mai igényekhez ala­kítják. Mint a képünkön látható parasztszekrényt. Aki még nem fedezte fel a családban megmaradt régi bú­torokat, itt az ideje, hogy most megtegye. Érdemes rá áldozni, és szakemberrel kiegészíttetni, felfényesíttetni. S valamilyen mai funkciót találni neki. Ez bi­zonyára nem lesz nehéz, hiszen a régi bútorokat úgy tervezték, hogy legyen bennük férőhely, megfelelő mélységgel, magas­sággal. Meglátják, egy régi bútorral könnyen megváltoztathatják a lakás képét - az egész család örömére. Az élet molekuláját felfedezték az űrben Vannak, akik hisznek benne, vannak, akik nem - már tudnillik abban, hogy Földünkön kívül más bolygókon is lehetséges élet a mindenségben. Az viszont, ha nem is kétségtelen tény, de na­gyon valószínű, hogy az illinoisi egyetem rádiócsillagászai meg­találták az élet egyik építőkövét galaxisunk központjának köze­lében, egy porból és gázokból álló sűrű csillagközi felhőben. Nem véletlen tehát, hogy a nemzetközi tudományos folyó­iratok vezető hírként közölték a szenzációs bejelentést. A glycin nevű aminosavra - amely a leg­egyszerűbb a fehérjéket felépítő vegyületek sorában - spektrum- vonalai alapján bukkan rá Lewis Shyder és kutatócsoportja a Saggittarius B2 felhőben. Ennek átmérője körülbelül egy fényév, és fejlődésének abban a szaka­szában van, amikor a csillagok éppen kezdenek kialakulni benne. Emellett más, bonyolult vegyületek színképvonalait is észlelték. Felfedezésük azért oly jelentős, mert talán nyomon kö­vethetőek bennük az élet kiala­kulásának első lépései. A legtöbb elmélet szerint a „fiatal” Föld felszínén sokféle bonyolult vegyi folyamat mehe­tett végbe, és ezek során boly­gónk felszínén jöhettek létre az élet építőkövei. Az azonban rej­tély a kutatók számára, hogyan jelenhetett meg az élet oly gyor­san, a földkéreg megszilárdulá­sától számítva mindössze né­hány száz évmillió lefolyása alatt bolygónkon. Az elmúlt néhány év során egyébként több mint százféle molekulát fedeztek fel a csilla­gászok a kozmikus térségekben. Köztük olyan bonyolultakat, amelyek több mint tízféle atom­ból épülnek fel, de ezeket a fel­fedezéseket a későbbi megfi­gyelések nem erősítették meg. A tíz atomból álló glycin az első, amellyel ez, úgy tűnik, si­került. A felfedezés azért oly je­lentős, mert azt igazolja, hogy az élő anyag egyes bonyolult molekulái a csillagközi térben alakul­tak ki, és csak idő kérdése, hogy újabb aminosavak, sőt ezeknél is bonyoltabb és az élet kialakulásában fontos szerepet játszó molekulák létezését meg­figyeljék. A zene és a szeretet hatalmáról Az év végi hanglemezpiac új­donságának számított a nép­szerű operaénekesnő, Pitti Kata­lin új CD-lemeze, amelyen a művésznő Liszt Ferenc dalaiból 14 művet válogatott.- „A zene hatalma” címet vi­selő korong talán ars poeticát is jelent?- Feltétlenül. A zene olyan hatalom életünkben, ami szebbé, boldogabbá, magasabbrendűvé teszi napjainkat.- A zenén kívül mi tölti ki az életét?- A szerelem, a szeretet. Számomra ez a két dolog a leg­fontosabb. Most mégis egyedül élek, de az otthonom a béke szi­gete. Nagyon szeretem és bol­doggá tesz, ha szépíthetem, ha otthonossá tehetem. A lányommal kettesben él­ünk, Barbara mára felnőtt nő lett. Szerettem volna, ha nem a mű­vészi pályát választja, hiszen én pontosan tudom, hogy ez meny­nyire nehéz életforma. De rá kel­lett jönnöm, hogy ez az egyedüli dolog, ami érdekli, s amihez adottsága is van. A Pince-szín­házban játszik egy kegyetlenül nehéz, fejbevágó drámában. Sa­ját magának kell megküzdenie a színészi pályáért, végig kell jár­nia a buktatókkal teli utat. Én természetesen drukkolok neki, Pitti Katalin és mellette állok jóban, rossz­ban. Hogy az életnek még mi­lyen más szándékai vannak ve­lem? Remélem, minél előbb ki­derül.- Most érkezett haza a Ka­nári-szigetekről. Pihenni volt?- Szó sincs róla! Dolgoztam. Most már ötödszörre hívtak vissza, ária- és dalkoncerteket adtam, tizennégy nap alatt tízet. Bár fárasztó volt, azért nagy örömöt jelent számomra, hogy újra és újra visszahívnak.-A világ operaszínpadainak egyik legsikeresebb primadon­nája, amit szép hangján kívül ki­váló külső adottságainak is kö­szönhet. Hogyan őrzi karcsú alakját, szép bőrét? Mi a titka időtálló szépségének?- Több mint húsz éve barát­nőm a kozmetikusom, hetente meg kell jelennem nála. A hí­zásra szerencsére nem vagyok hajlamos, de azért óvatos va­gyok, nem eszem sokat, főtt ételt egyszer naponta. Viszont renge­teg zöldséget, gyümölcsöt, könnyen emészthető, vita­mindús, természetes ételeket fo­gyasztok.-Pitti Katalinra milyen fel­adatok várnak a közeljövőben?- Az Operaház vezetősége nem kényeztet el. Mindössze egy szerepet kaptam, az Otelló Desdemonáját éneklem. Sze­rencsére másutt jobban számíta­nak rám.- Szerepálmai?- Álmaim vannak, hiszen az álmai viszik az embert előre. Szeretnék egy újabb CD-t, ezen a legkedvesebb operaszerepe­imből énekelném el a legnépsze­rűbb részleteket. Megtanultam, hogy más világot élünk ma már, így nemcsak álmodozom, ha­nem mindent elkövetek, hogy a dolog meg is valósuljon. Tárgya­lok, szervezek és jó partnereket keresek. Végre egy kedvemre való feladat Néhány éve, hogy Bács Ferencet elkerülik a nagy szerepek. Csönd van körülötte, de ez az időszak - úgy tűnik -, véget ért. A Nemzeti Színház - követve számos prózai társulatot - musi­calbemutatóra szánta el magát. Méghozzá a műfaj legrango­sabb darabját, G. B. Shaw Pygmalion című színművének zenés változatát, a My fair lady-t tűzte műsorára. A darab férfi fő­szerepét, Higgins professzort, Bács Ferenc játssza. Amikor elő­ször jelenik meg a színpadon, elegánsan, ahogyan egy angol úrnak ki kell néznie, viharos taps fogadja. Mit jelent számára ez a szerep?- Még meg kell szoknom, s partnereimmel együtt a darabot össze kell fognunk. Van mun­kánk bőven!- Shaw darabjában Higgins fiatalabb, a My fair lady-ben idősebb...- Hát ez volt számomra a legnehezebb feladat, de azért remélem, hogy még beleférek a szerző által megálmodott kor­osztályba és a közönség nem fütyül ki emiatt. Én minden­esetre nagyon szeretem ezt a szerepet, csodálatos a darab, nem véletlen, hogy az egész vi­lágon évtizedek óta siker. Teli­találat a zenéje is.- Hogyan boldogul az ének­léssel?- Nem először énekelek. Vagy tíz évvel ezelőtt kezdtem a televízióban, sanzonokkal. Most ehhez a darabhoz kitűnő korrepetitort kaptam Bolba Tamás személyében. Fiatal és nagyszerű fickó. Remek dolgo­kat tanított meg nekem. Iszo­nyú kényes és nehéz a dolgom, hiszen sok prózát zenére kell elmondanom, olyan ritmusban, hogy éppen ott fejezzem be, ahol a zenei motívum véget ér, és azonnal folytatnom is kell énekléssel. Szóval, kedvemre való a feladat.- Másodéves főiskolai hall­gató, Fonyó Barbara a partner­nője. Hogy tudnak dolgozni egymással?- Barbara rendkívül nyitott, fiatal színésznő, akit igen tehet­ségesnek tartok. Csak arra kell vigyáznia, hogy aki fiatalon Bács Ferenc, akit végre megtalált egy igazán jó, ked­vére való szerep. ilyen pazar lehetőséghez jutott, azzal nehogy „elszaladjon a ló”. Sokszor megesett ilyesmi már másokkal. Kegyetlen pálya a miénk, de a nehézségeivel együtt - gyönyörű. A közönség meg abban re­ménykedik, hogy a televízió is újra felfedezi a művészt. Szíve­sen látnánk.

Next

/
Thumbnails
Contents