Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 03. szám
10. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1995. január 4., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Újabb szállodás játék Meddig és hová kell küldeni a szállodás játék emblémáit? kérdezték új előfizetőink, akik most találkoztak először e népszerű játékunkkal. A Bérc Hotel Mátra harmadik emblémája lapunk tegnapi számában jelent meg. A háromnak egyszerre kell beérkeznie a szerkesztőségbe, legkésőbb a január 6-án kezdődő sorsolásig. Egy szerencsés olvasónk kellemes hét végi pihenési lehetőséget nyer partnerével, teljes ellátással, előzetesen egyeztetett időpontban (pénteken vacsorától vasárnap ebédig). A szállodás játék már a jövő héten folytatódik, úticélja ezúttal a Hotel Fenyves, Békéscsabán. A város zöldövezetében található szállodát érdemes felkeresni, mert szolgáltatásaival igazán kellemes pihenést, jó kikapcsolódást nyújt az igényesebbeknek is. A Fenyves Hotel három emblémáját az újságban megtaláló és azokat beküldő olvasóink között ismét kétszemélyes hét végi üdülést sorsolunk ki, teljes ellátással. Sok telefonhívás érkezett olvasószolgálatunkhoz ezekben a napokban a lap előfizetésével kapcsolatban. Akik az ünnepek körül nem gondoltak a Petőfi Népe megrendelésére, vagy egyéb okból nem fizették elő az újságot, már érzik a hiányát. Van még lehetőségük. Saját kézbesítőinknél, a terjesztési ügynökségeken vagy az olvasószolgálatnál ma és holnap még elő lehet fizetni a lapot, januártól esedékesen. Kecskeméti előfizetőink közül többen személyesen keresték fel az olvasószolgálatot. így tett az a kedves hölgy is, aki azt hitte, hogy férje már kifizette az újságot, s csodálkozott, hogy miért nem találja a levélszekrényben. Gyorsan befizette, s nemcsak a sajátjukat, hanem a szomszéd újságdíját is negyedévre, mert így pénzt takarít meg. Egy Nagykőrösről naponta Kecskemétre járó olvasónk érdeklődött: náluk miért nem lehet hozzájutni a Petőfi Népéhez? Úgy tudja, sokakat érdekelne a lap. Köszönjük kérdését, s örömmel tájékoztatjuk: megvásárolható az újság Nagykőrösön is, üzletekben és pavilonoknál. Ha pedig a kényelmesebb megoldást választja, s biztonsággal, naponta hozzá akar jutni lapunkhoz, előfizetést is felveszünk a helyi irodánkban (Nagykőrös, Kecskeméti út 5. Telefon: 351-801). Az új évben is várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit és megrendeléseit a jól ismert telefonszámon (76/481-391) és címen: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. NE ROMBOLJUNK, HANEM ÉPÍTSÜNK! Jobb sorsra érdemesek a vasutak Lapjuk december 9-ei számában közölték Miklós László nyugalmazott MÁV-főtanácsos Amikor még a vasúttársaság gazdaságosan üzemelt című írását. A régi szakember gondolataival magam is osztozom mint aki 42 éven át szolgálta a MÁV-ot. Tényleges koromban, majd 1969-ben történt nyugdíjba vonulásom óta is számtalanszor szóvá tettem, s írtam is sokat a MÁV általam is helytelennek tartott gazdasági szemléletéről. A vasút minden ország fontos vérkeringése, annak gazdaságos működése az adott ország javára szolgál. A vasút nem pótolható sem közúti, sem vízi vagy légi közlekedéssel. Ezt bizonyítja a japán vasutak hihetetlen modernizálása, vagy például Kína több ezer kilométeres új vasútvonala. Európában - ahol nincs hely a földön függő vasutakat építenek, de a tenger sem akadály, mert alagutat építenek a víz alatt a vas- utaknak. Nagyon sok nemzetközi járat elkerüli hazánkat. És mi még e néhány kilométeres vasúthálózatunk egy részét is meg akarjuk szüntetni, amit majd azok felszedése után - mint annyi mást - meg fogunk bánni. Pedig azt kellene csinálni, amiről Miklós László ír, persze modernebb formában. Csak egy példa. A Kecskemét-Kiskun- majsa vonalnak sem a kiindulási állomását, sem a végállomását megközelíteni szinte lehetetlen. Ha ezt nem hiszi valaki, próbálja Kecskemét belvárosából a kisvasút kiindulási állomását, vagy Kiskunmajsán a kisállomást megközelíteni. Ábrahám Lajos volt forgalmi-szolgálattevőm, jelenleg a MÁV Szegedi Üzemvezetőség helyettes igazgatójának segítségével hosszú évek vajúdása után sikerült elérni, hogy a kisvasúti szerelvények Kiskunmajsán a nagyvasút felvételi épületét megközelítve, az átszállást, a ki- és beszállást is elérhetővé tegye az utazni szándékozók részére. Itt a kisvasút régi állomásán szolgálat nincs, csak az épület áll még, oda semmiféle gyalogút sohasem vezetett, az országutat kellett használni majdnem egy kilométer hosszan, veszélyes autóforgalomban. A környékbeliek nevében köszönöm a fáradozását Ábrahám Lajos igazgatóhelyettes úrnak, s mindazoknak, akik tettek, vagy tesznek még ezután valamit a kisvasút megszüntetése ellen. Ne romboljunk - építsünk! Bálint István nyugdíjas vasutas Hadd fusson a rabló! A Petőfi Népében december 23-án olvastam a Miért lőtt a rendőr? című cikket, s szavakat nem találva felháborodtam. De nemcsak én, hanem mások is. Arról lévén szó, hogy egy rendőr meglőtt egy menekülő betörőt, ezért a rendőrt a bíróság egy évre felfüggesztette. Hát így védi az ügyészség és a bíróság a kötelességét teljesítő rendőrt, meg a bűnözőt? Ezek után nem csodálkoznék, ha nem jelentkeznének rendőrnek. Miért...? Ha a felszólított rabló el akar menekülni, akkor hadd menjen? Hát ilyen ez a demokratikus törvény? A rendőr csak akkor használhatja a fegyverét, ha már ő kapott egy-két pofont, vagy ha már egy-két késszúrást is elszenvedett? Azon sem csodálkoznék, ha a riasztó jelzésére vagy valaki értesítésére a rendőr nem menne ki, mert nem Nem vagyok prűd. Szeretem a disznó vicceket is, ha szellemesek. Kedvenc költőim egyike Lőwy Árpád, kinek a verseit köztudottan nem leánynevelők iskolai ünnepségein szokták szavalni. Ha úgy adódik, emlegetem egyesek drága nagynénikéjét, aki táncosnő volt Hongkongban, s az útiköltséget fillérenként kereste meg. Másokat lovakkal való pajzán fajtalankodásra biztatok. De már ifjú koromban megtanultam, hogy mindezt kellő indokkal, s nem akárki füle hallatára! Éppen ezért furcsállom, ahogy napjainkban úton-útfélen ifjak és kevésbé ifjak, szende leánykák és kevésbé szende ifiasszonyok is mindenki füle hallatára zaftosabbnál zaftosabb dolgokat mondanak. Ami a szívükön, az a szájukon. Nem kivétel az írott és az elektronikus sajtó sem, sőt már a koncerteken is igen vaskos dalszövegek hangzanak el. Hosszas megfigyeléseimből némi következtetésre jutottam: nemcsak a pénzünk devalválódik, hanem szókincsünk is. A fiatalabb generáció egyszerűen nem érzi a szavak drasztikumát. Ebbe íróink is besegítettek a művészi hitelességre hivatkozva. Emlékszem például, évekkel ezelőtt a tévéhíradó beszámolt arról, hogy a rendőrség több prostituáltat begyűjtött üzletszerű kéjelgésért. Ézután következett egy tv-játék, amely úgy kezdődött, hogy két jobb házból való úrinő az említett foglalkozással gyanúsította akar magának bajt. Igaz, nem vagyok nagyon rendőrbarát, mert közülük sokan visszaéltek és visszaélnek a hatalmukkal. De azért tegyünk már különbséget a rendőri intézkedések között! Különben a rendőrök futni hagyják a csirkefogókat, mert abból biztosan nem lesz bajuk. Az én értesüléseim szerint a nyugati rendőr a felszólított csak egyetlen gyanús mozdulatára már lő is. Hát így kellene bánni a betörőkkel, a tolvajokkal. Aki pedig anyagi szerzés végett öl, annak mindenképpen halállal kellene bűnhődnie. Jó, hogy senkinek sincs joga a másik életét elvenni. De a rabló- gyilkosnak van joga? Addig nem is fog csökkenni az erőszakos bűnözés, míg ilyen gyenge a törvény. H. I., Kiskunfélegyháza (Név és cím a szerk.-ben.) egymást, de a „hurri”-ból származó, s a német „kanyar”-ra emlékeztető kifejezéssel. E szót manapság már szinte kedveskedésként használják, noha a két világháború között még a bárcával igazolt örömlányok is becsületsértési pert indíthattak, és nyerhettek, ha valaki ezt mondta nekik. A „büdös”, „rohadt”, „repedt sarkú” jelző legfeljebb súlyosbító körülménynek számított. Ez a szó is „kiürült”, sok másikkal együtt. Egy 16 éves lány - amikor fejemet csóváltam - rám csodálkozott: „Ez egy csúnya szó?” De mindennek a teteje, ami a közelmúltban a televízióban hangzott el. Egy ifjú képviselő a kormányra használta a bordélyház szinonimáját, mely kifejezés manapság már inkább a nagy rendetlenségre mint ama intézményben folyó tevékenységre utal. Persze tudom, a nyelv változik, a szavak jelentése kopik vagy átalakul. Iskolapélda erre a „marha”, ami régen kincset, drágaságot is jelentett (édes kis marhám = édes kincsecském!), vagy a „trágyáz” szavunk, ami megszórást jelentett („A süteményt trágyázd meg cukorral”). De hogy ilyen gyorsan történjen a változás, s hogy éppen a legdraszti- kusabb szavainkkal, azt a fene se hitte! Hol vannak már azok az idők, amikor deresre húzták azt, aki „adtával-teremtettével” káromkodott... Dr. Sólymos Ede Baja Karácsony Szánkon A szanki önkormányzat időseknek juttatott szociális segélye megkönnyítette a 75 éven felüliek karácsonyi gondjait. Az iskolások pedig pásztorjátékukkal tették szebbé a karácsonyt. A kis Jézusról szóló pásztorjátékot a szereplők és a látogatók nagy örömére a fűtött templomban tartották. A templom feldíszített karácsonyfái hangulatos hátteret adtak az eseménynek. A színjátékot Mártonná Sági Mária hitok- tató-karvezető tanította be. A betlehemes játék után a Katolikus Ifjúsági Házba hívták meg a szereplőket és szüleiket egy kis beszélgetésre és a karácsonyi kalács elfogyasztására. Éjfélre fehér hótakaró borította a környéket, s a haranghívásra benépesült a templom és pontban éjfélkor felcsendült a Mennyből az angyal. A falu egyházi énekkara most is jól felkészült László Dezső kántor jóvoltából, akinek nagy gyakorlata van az énekek összeváloga- tásában és begyakoroltatásá- ban... Aztán a vasárnapi nagymisén a falu lelkipásztora, Gila atya imával és békére intő szavakkal erősítette az emberek hitét. B. I., Szánk Akkor inkább teájuk a kocsit A december 20-ai lapszámukban megjelent, Sebességkorlátozás jövőre? című cikkhez szeretnék hozzászólni. Véleményem szerint ez a korlátozás túlzás lenne. Aki ezt kitalálta, annak lenne néhány javaslatom. Például egyszerűen tiltsák ki a járműveket a lakott területekről, és akkor biztosan nem lesz sebességtúllépés. Vagy: lakott területre érve mindenki szálljon ki a kocsijából és tolja a járművét. Ezzel még a magyar ipart is támogatnák, mert mindenki Suzukit venne. Ugyanis egy nagyobb kocsit kissé kényelmetlen lenne áttolni egy falun vagy egy városon. Ezzel a korlátozással legalább két dolog lenne elérhető: a városok forgalma még sokkal jobban bedugulna, a traffi- paxbevételek pedig növekednének. Ugyanis - véleményem szerint - a sok baleset nem az ötven kilométeres sebességgel „száguldozó” autósok miatt történik. N. Cs., Akasztó (Név és cím a szerk.-ben.) Kiürült(?) szavak Bohókás hangulatban Gazdasági nehézségeink közepette abban reménykedhetnénk, hogy végre valamennyien ösz- szefogunk, és egyet akarva lökünk fölfelé azon a bizonyos szekéren. Ehelyett minden marad a régiben, mivel az irányítást mindenki másként csinálná. Ezért történhet meg, hogy például egy-egy országgyűlési előterjesztést a képviselők olyany- nyira megtűzdelnek javaslatokkal, hogy arra végül is a szülő miniszter sem ismer rá. Én ehelyett - mivel én sem vagyok különb a mindenkinél - az új költségvetést a megtermelt javak tiszta nyereségéből állítanám össze. Ézzel biztosra mehetnénk, és az idegrendszerünk is épen maradna. S mit lehetne tenni az ellen, hogy az alaposan meghánytor- gatott törvénykezés során ne maradjon nyitva egy-két kiska- kapu? Én, mindezt megelőzendő, felállítanék egy úgynevezett tudorokból álló parlamenti csoportot, melynek tagjai még a szavazás előtt kiadnák magukból, hogy ők hol látnak kibúvókat, illetve, hol és hogyan játszanék ki a törvényt. Ezzel elérhető lenne, hogy az utólagos magyarázkodásra kevesebb időt kellene fordítani. Aztán itt van a sztrájk kérdése, mely nem egy esetben öncélúvá fejlődik, miközben sok más érdeket sért, és negatív hatással van az ország fejlődésére is. Ezért, ha én szak- szervezet lennék, a sztrájk szükségességének érzetét csillapítandó a szabályzatba beépíteném a minisztrájk alkalmazásának jogát, mellyel a mindenkori többség érdekeit lehetne szolgálni. Csak egy példa. Hosszabb-rövidebb i- dőre bojkottot hirdetnék - sorozatos észrevételek alapján - azon kiskereskedő ellen, aki nem eléggé meggörbített kiflit árusít, főleg, ha azon még nem is arányosan oszlik meg a ráhintett só és kömény. Ezzel jól ki lehetne elégíteni a tagság és a tömegek elvárását a szakszervezettel szemben, s az üzenet is célzottan érne célba. L. J., Kecskemét VÁLASZ CIKKÜNKRE Kiket képvisel a képviselő? A Petőfi Népe 1994. december 20-ai számában megjelent Hogyan szavaztak a képviselők? című cikkre szeretnék néhány gondolattal reagálni. Arról van szó, hogy a Homokhátság vízhiánycsökkenésének megakadályozására Le- zsák Sándor Bács-Kiskun megyei képviselő módosító indítványt nyújtott be a Parlamentben, miszerint 420 millió forintra kapott ígéretet, amit a fenti célra használtak volna fel. A cikk szerzője a megye országgyűlési képviselőit kérdezgette arról: ki, hogyan szavazott ez ügyben, mivel az országgyűlés - bizonyára sokan emlékeznek - leszavazta a javaslatot. Leginkább dr. Csikai Zsolt NEM szavazatán lepődtem meg, még inkább az indoklásain. Azzal kezdte, hogy jól ismeri az Alföld vízproblémáit. Véleményem szerint nem eléggé ismeri. Ugyanis az utóbbi tíz évben 3 métert süllyedt a homokhátsági talajvízszint. Az erdők, a gyümölcsösök, a szőlők gyökérzete már éppenhogy eléri a vízadó réteget. Még néhány aszályos esztendő, s tömeges erdő- és állókultúra kiszáradásához vezethet ez az állapot. S ami a legszomorúbb, az ivóvizünk is fogytán van. Vitatkoznék azzal a megállapításával, hogy 420 millió semmire sem elég. Erről egy régi mondás jut az eszembe: „Jobb valaminek az egyhar- mada, mint semminek a fele.” Miért gondolja, hogy ha elkészülnének a vízutánpótlási tanulmánytervek, azok évekig a fiókban maradnának? A fokozódó vízhiány miatt több százezer ember megélhetése válik lehetetlenné. S arról tud-e a képviselő úr, hogy a legújabb szociológiai kutatások szerint a nagymérvű öngyilkosságok egyebek között a vízhiány miatt előállott megélhetési gondokkal is szorosan összefüggésbe hozhatók? Mint választópolgárnak az a véleményem, hogy a mi képviselőnk ne az egyéni véleményét, vagy a frakciója elvárását fogalmazza meg, hanem a választókörzetének, az ott élő emberek érdekeinek megfelelőt, még akkor is, ha ez más irányt mutat, mint a Parlamentben uralkodó jelenlegi széljárás. Zentai Ferenc Kecskemét, Tavaszmező u. 131. NAPJAINK HUMORÁBÓL Gyanús nekem ez az állandó BÚÉK-olás, Lajos! Te ebből az I órából éjfélkor kivetted az elemet!!
